Tolna Megyei Népújság, 1975. augusztus (25. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-01 / 179. szám

r '(Folytatás a 2~. oldalról),­­­de erőknek, valamint a nyu­gat-európai, az amerikai és a kanadai politikusoknak, akik az európai országok közötti megértés megvalósítására töre­kednek. A történelem megmutatta — folytatta Gustáv Husák —, hogy Európa földjén számta­lan agresszió származott ab­ból, hogy visszaéltek a hata­­lomal, erőszakoskodtak és né­peket nyomtak el. A münche­ni diktátum, Csehszlovákia hitleri megszállása, Lengyelor­szág lerohanása, a Francia­­ország, Jugoszlávia, a Szovjet­unió és más európai országok elleni fasiszta támadás, a má­sodik világháborúnak mind­ezek a borzalmai bizonyítják ezt. A béke és biztonság szava­tolása megköveteli, hogy mind­ezeket a módszereket elutasít­suk és kiiktassuk az európai országok közötti kapcsolatok­ból. Mi ebből a szemszögből ítéljük meg ennek a konferen­ciának jelentőségét, különösen azt a tényt, hogy megfogal­mazza és megerősítse azokat az alapelveket, amelyek szabá­lyozzák a európai országok kö­zötti kapcsolatokat, a területi­­ integritás és a politikai reali­tások elismerésének alapján. Azt, hogy a konferencia ezeket az alapelveket egyhangúlag jóváhagyta, kontinensünk, né­peink nagy sikerének tekint­jük. Ezután Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára mondotta el beszédét. A béke — rendkívül fontos kérdés a lengyel nép számára, — mondotta többek közt —, amely hosszú és nehéz utat tett meg függetlensége és sza­badsága kivívásáig. Orszá­gunk, szövetségeseinkkel és ba­rátainkkal együtt komoly erő­feszítéseket tesz a béke meg­szilárdítása érdekében. Né­pünk rendkívüli megelégedés­sel üdvözli az európai bizton­­­sági és együttműködési érte­kezlet sikerét, mivel a tanács­kozás munkájában kezdettől fogva aktívan részt vettünk. Nygyra értékeltük a részt vevő országok által közösen elért eredményeket, s különösen nagy jelentőséget tulajdoní­tunk az aláírásra kerülő doku­mentumoknak. A tanácskozás megrendezé­sében és alapvető állásfoglalá­saiban a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymái mellett élése elvének alátámasztását látjuk. Az államközi kapcsolatok alapelveiről szóló nyilatkozat bizonyítja az­ államhatárok és az államok területi épsége sérthetetlenségének fontossá­­­­gát. A dokumentum elfogadá­sa azt jelenti, hogy a részt vevő államok egyszer s mindenkor­ra lemondanak mindenféle te­rületi követelésről. A gazdasági kapcsolatokra vonatkozó határozatok elősegí­tik a béke anyagi alapjának kibővítését , a kereskedelem szabad fejlődését az ipari és tudományos-műszaki együtt­működést. A tanácskozásnak a kultu­rális cserére és egyéb kapcso­latokra vonatkozó döntéseit mindekenekelőtt a jóakarat és a kölcsönös bizalom érdekében kell alkalmaznunk. A délelőtti ülés következő szónoka Valéry Giscard d’Es­­taing francia köztársasági el­nök a brit és a nyugat-német kormányfőhöz hasonlóan úgy értelmezte a helsinki záróok­mányt, hogy annak hatálya ki­terjed Nyugat-Berlinre is. Ál­lást foglalt a francia ,,védelmi erő" fenntartása mellett, de ugyanakkor kinyilvánította, hogy Franciaország továbbra is távolmarad a NATO integ­rált katonai szervezetétől. A konferencia legnyilvánva­lóbb jelentősége az, hogy a Finlandia palota nagytermé­ben harminchárom részt vevő ország legfelsőbb szintű poli­tikai vezetői vannak jelen. A konferencia bebizonyította, hogy általános az óhaj a dialó­gusra — mutatott rá a fran­cia államfő, majd így foly­tatta: Az értekezlet azonban nem­csak az enyhülés szellemében fogant, hanem a záróokmány­ban rögzítette is az enyhülés­nek bizonyos szabályait. Két­ségtelen, hogy ez a záró­­okmány önmagában még nem biztosítéka a békének. Ez nyil­­vánvaló és nem szorul külön hangsúlyozásra. Ugyanakkor a záróokmánynak nincs nemzet­közi szerződés jellege és Fran­ciaország úgy vélekedik: a záróokmányból nem követke­zik olyan helyzetek elismeré­se, amelyeket egyébként nem ismernénk el. Hozzáfűzte: a maga részéről kétségtelennek tartja, hogy ez a záróokmány bizonyos vonatkozásban nem megy el olyan messze, mint ahogyan, azt a francia kor­mány szerette volna. Itt külö­nösen az úgynevezett, harma­dik kosárban szerepelt kérdé­sekre utalt. Befejezésül Giscard d’ Es­­taing hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet az enyhü­lés több mint tízesztendős fo­lyamatát koronázza meg. Ah­hoz, hogy továbblépjünk — mondotta —, pozitívan kell vi­szonyulnunk a záróokmányban foglaltakhoz. A francia köztársasági elnök után Leonyid Breznyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta el beszé­dét, majd Liam Crosgave mi­niszterelnök, a­z Ír Köztársaság küldöttségének vezetője emel­kedett szólásra. Beszédében úgy jellemezte a biztonsági konferencia záródokumentu­mát, mint ,,a kapcsolatok meg­javítására és a részt vevő álla­mok közötti együttműködés to­vábbfejlesztésére szóló prog­ramot Európa és a világ javá­ra”. Ezt követően Makariosz ér­sek, ciprusi elnök szólalt fel. Makariosz érsek a biztonsá­gi konferencia Európa határa­in túl ható jelentőségét mél­tatta,é­s elsősorban az államok közötti kapcsolatok alapelvei­nek megfogalmazását. Makariosz érsek felszólalá­sa alatt, amelyben elítélte Tö­rökország ciprusi katonai in­tervencióját, a török küldött­ség kivonult a konferencia­­teremből. A ciprusi államfő után Ká­dár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar küldöttség vezetője emelkedett szólásra, majd az elnök berekesztette a délelőtti ülést. A délutáni ülés Tito jugoszláv elnök az EBK zárószakasza csütörtök délutá­ni ülésén elhangzott felszóla­lásában annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani konferencia nem egy folyamat végét, hanem éppen kezdetét jelzi. Az EBK nem egyszerűen az európai nemzetek valami­lyen egyetértésének eredmé­nye, hanem a nemzetközi po­litika, gazdasági és társadalmi kapcsolatokban a második vi­lágháború óta lezajlott válto­zások és új irányzatok kifeje­ződése. A jugoszláv államfő az új fejlemények között nagy hang­súllyal szólt az el nem kötele­zettség irányvonaláról, ami Jugoszlávia külpolitikájának is alapelve. Rámutatott, hogy „az aktív békés együttélés el­vei áthatották e konferencia előkészületeit és megmutatták, hogy milyen mélyen gyökeret vert a népek tudatában az a törekvés, hogy új módokat ke­ressenek a nemzetközi problé­mák megoldására.” Tito elnök az európai biz­tonsági értekezlet egyik legki­emelkedőbb eredményének azt nevezte, hogy a részt vevő ál­­­­lamok általános­­ egyetértéssel elfogadták a határok sérthetet­lenségének elvét. Jugoszlávia nevében ünnepélyesen kijelen­tette, hogy hazája ezt az elvet kötelezőnek ismeri el. A Tito jugoszláv elnök után felszólaló Süleyman Demirel török miniszterelnök — amint az várható volt — beszéde nagy részében a ciprusi kérdés­sel foglalkozott. A következő szónok Anker Jörgensen, dán miniszterelnök, a biztonsági értekezlet jelen­tőségét méltatva, és az előké­szítő tanácskozástól számított három év mérlegét megvonva hangsúlyozta: véleménye sze­rint igenlő választ lehet adni arra a kérdésre, hogy a kon­ferencia eredményei jónak mondhatók-e. Leo Tindemans belga mi­niszterelnök arról beszélt, hogy a politikai enyhülés iránti óhaj csak akkor lesz őszinte, ha ki­egészül a katonai enyhüléssel is. Ezután Olof Palme, svéd mi­niszterelnök felszólalása kö­vetkezett. A svéd kormányfő hangoztatta: a munka, amelyet Helsinkiben és Genfben közö­sen végeztünk az elmúlt évek­ben, azon a közös meggyőző­désen alapult, hogy a háborút nem szabad és nem lehet a nemzeti célkitűzések elérésé­nek eszközéül felhasználni. Bruno Kreisky osztrák kancellár felszólalásában han­goztatta, hogy az aláírásra ke­rülő okmány — amelynek tar­talma, a benne érintett kérdé­sek köre és jellege egyedül­álló — az államok közötti ma­gaviseleti kódex a jelenkor­ban. A délutáni ülés következő szónoka Viho Kekkonen köz­­társasági elnök, az értekezle­ten részt vevő finn delegáció vezetője volt. Kekkonen elnök többek közt hangsúlyozta: 35 ország legmagasabb szintű po­litikai vezetői érkeztek Helsin­kibe, az európai biztonsági ér­tekezlet záróokmányának alá­írására. Ez azt mutatja, hogy megvan a közös akarat a még rendezetlen kérdések megoldá­sára összhangban a konferen­cián kidolgozott elvekkel. A portugál felszólalás el­maradása miatt a péntek délelőtti ülés első szónokaként feltüntetett Carlos Arias Na­varro, spanyol miniszterelnök szólalt fel ezután mint a csü­törtök délutáni ülés utolsó szónoka. A spanyol miniszterelnök beszédével kevéssel 6.00 óra előtt véget ért a biztonsági értekezlet csütörtök délutáni ülése. A konferencia pénteken dél­előtt folytatja munkáját. (MTI) Találkozások, tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára csütörtö­kön a Finlandia palotában ta­lálkozót tartott Kádár János­sal, az MSZMP KB első titká­rával. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP KB politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminiszte­re és Lázár György, az MSZMP KB Politikai Bizottsá­gának tagja, a Magyar Nép­­köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke. A szívélyes légkörű beszél­getésen az európai biztonsági és együttműködési értekezlet­tel kapcsolatos kérdések álltak a figyelem középpontjában. Kádár János csütörtökön dél­ben látogatást tett Vrho Kek­­konennél, a Finn Köztársaság elnökénél. Találkozóra került sor Ká­dár János és Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Bolgár Népköztársa­ság Államtanácsának elnöke között, valamint Kádár János és Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, továbbá Kádár János és dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Köztársaság elnöke közt.­­ Csütörtökön Leonyid Brezs­­­­nyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára Helsin­kiben baráti megbeszélést foly­tatott Todor Zsivkovval, a Bolgár KP Központi Bizott­ságának első titkárával, az Államtanács elnökével. Megbeszélésre került sor Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára és Gustáv Husák, a CSKP főtitkára, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke között is. Leonyid Brezsnyev ugyan­csak csütörtökön, Pierre Elliot Trudeau kanadai kormányfő­vel is találkozott. Ford amerikai elnök és De­mirel török miniszterelnök csütörtökön reggel, közvetlenül az EBK-csúcs délelőtti ülésé­nek megnyitása előtt munka­reggeli keretében folytatott eszmecserét a két ország kö­zött támadt súlyos ellentétek­ről. A UPI szerint azonban szemmel láthatóan semmiféle megoldást sem találtak a két NATO-szövetséges közötti vál­ság áthidalására.­­„Munkareggelin’’ találkozott csütörtökön Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára és Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök is. .. _____. , ■ V Megalakult az új portugál kormány Portugáliában véget ért a kormányválság. Az új portu­gál kormány megalakulását Costa Gomes elnök jelentette be csütörtökön rövid repülő­téri nyilatkozatában, mielőtt elutazott Helsinkibe. A kabi­net összetételéről semmit nem közölt. Az UPI hivatalos for­rásból úgy értesült, hogy a kabinetlistát csak az elnök hazatérése után teszik közzé. Olvasóim­ at Olvasóink lapunkban is, más lapokban is gyakran olvashattak és olvashatnak olyan cikkeket, riportokat, amelyek a takarékossággal foglalkoznak. A takarékos­ság a nyersanyaggal, a munkaerővel, a pénzzel... és mindennel­­ az elmúlt években fokozottabban elő­térbe került. Ez érthető is, hisz a világon mindenütt megdrágult a nyersanyag és óriási mértékben megnőtt a nyersanyagfogyasztás, köz­tük a papírfogyasztás is. A papírtakarékossághoz a magunk módján mi is hoz­zá kívánunk járulni. Pél­dányszámunkat nem csök­kentjük, mert szeretnénk, ha továbbra is mintegy 30 ezer családhoz jutna el la­punk, mint eddig. Egyetlen lehetőségünk maradt:­az ol­dal terjedelem­ csökkentés. Hosszú vita és előkészítő munka előzte meg a dön­tést. Új laptervek készül­tek, amelyek heti 56 oldal­ra szabják meg a feladato­kat, így mától hétköznap 8, vasárnap 16 oldalon jele­nünk meg változatlan elő­fizetési és eladási áron. Nem volt könnyű a dön­tés, hisz minden szerkesz­tő, minden újságíró arra törekszik, hogy minél töb­bet adjon az olvasónak. Ez a törekvésünk tükröződik az új lapterveinkben is. Többet akarunk adni, ezért mindent elkövetünk, hogy rövidebb, de az eddiginél színvonalasabb írásokkal elégítsük ki olvasóink igé­nyeit. Olvasóink ismerik lapun­kat. Munkánkat mindennap értékelhetik, ígéretünket számon kérhetik. Kérjük olvasóinkat, hogy észrevételeikkel, javaslata­ikkal továbbra is segítse­nek bennünket a minél jobb újság készítésében. 1975. augusztus­i Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott­ A kormány megtárgyalta James Callaghan-nek, t Nagy-­­Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyság külügy­miniszterének július 28—29-én hazánkban tett hivatalos lá­togatásáról szóló jelentést. A konstruktív légkörű megbeszé­lések a két ország közötti kap­csolatok fejlesztésének új le­hetőségeit tárták fel. A Mi­­nisztertanács a jelentést jó­váhagyólag tudomásul vette. Az Országos Tervhivatal el­nöke jelentést tett az V. öt­éves népgazdasági terv kidol­gozásának állásáról. Beszámolt arról, hogy a tervezés az el­telt hónapokban a kormány januári határozata és irány­elvei alapján a megfelelő ütemben folyt. A Miniszter­­tanács jóváhagyólag tudomá­sul vette a beszámolót és ha­tározatot hozott a terv kidol­gozásával kapcsolatos további munkálatokra. A kohó- és gépipari minisz­ter jelentést tett a közúti jár­műgyártási program II. sza­kaszának eddigi megvalósítá­sáról. Tájékoztatta a Minisz­tertanácsot, hogy az érdekelt hat vállalat a kiemelt termé­kek termelési előirányzatait jórészt túlteljesítette. Dinami­kusan, a gépipari átlagot meghaladóan növekedett a termelésük és ennek nyomán az exportjuk. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tu­domásul vette és határozatot hozott a további teendőkre. A kormány megtárgyalta a nehézipari miniszter jelenté­sét a földgázfelhasználás köz­ponti fejlesztési programjának 1974 végéig megvalósított, il­letve 1975 végéig várható tel­jesítéséről. Megállapította, hogy a földgáz részesedése a népgazdaság energiaellátásá­ban a program előirányzatá­nak megfelelően alakult. A felhasználásban emelkedett a lakosság és a vegyipar ré­szesedése, csökkent a kohá­szaté és a gépiparé. A Minisz­tertanács a jelentést jóváha­gyólag tudomásul vette. Uta­sította az érdekelt szerveket, hogy működjenek együtt a program V. ötéves tervidő­szakra vonatkozó célkitűzései meghatározásában. Az Országos Tervhivatal el­nöke tájékoztatta a Miniszter­­tanácsot a budapesti agglo­­meráció ipara szelektív és intenzív fejlesztésének szabá­lyozásáról. A kormány a pénzügy­­miniszter javaslatára határo­zatot hozott építési adó beve­zetésére. 1976. január 1-től a vállalatok — fejlesztési for­rásaik felhasználásának terv­szerű befolyásolása érdekében — a saját döntési körükben fellépő fejlesztési, építési, szerelési költségek után épí­tési adót fizetnek. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt.

Next