Tolna Megyei Népújság, 1976. március (26. évfolyam, 52-77. szám)

1976-03-02 / 52. szám

! (Folytatás az 1. oldalról) Ez világosan kitűnik, ha a Szovjetunió népgazdasága IX. A központi bizottság beszámolójában Leonyid Iljics Brezsnyev mielegen és szeretettel beszélt munkásosztályunk, kolhozparasztságunk és értelmiségünk nagyszerű munkasikereiről, és valamennyi küldött fotyó helyeslése közepette tolmácsolta nekik a kongresszus mély köszönetét. A gazdasági fejlődés eredményeit legteljesebben az ország nemzeti jövedelme jellemzi, amely a közfogyasztásnak és a nemzeti vagyon növelésének forrása. A nemzeti jövedelem a IX. ötéves tervben 34 százalékkal volt nagyobb, mint a VIII. ötéves tervben. A nemzeti jó. Engedjék meg, hogy most az SZKP XXIV. kongresszusán kitűzött szociális program megvalósításában elért főbb eredményekkel foglalkozzam. A IX. ötéves terv feladatul tűzte ki az egész lakosság jólétének emelését, s ugyanakkor azt, hogy különleges figyelmet kell fordítani a dolgozók kisebb jövedelmű kategóriái életszínvonalának emelésére. Ennek megfelelően sikerült lényegesen emelni a nép életszínvonalát. A munkások és az alkalmazottak átlagos havi bére öt év alatt 20 százalékkal nőtt és elérte a 146 rubelt, a társadalmi alapokból történő kiegészítő kifizetésekkel és juttatásokkal együtt pedig a havi 198 rubelt. Jelentős előrehaladás történt a falusi lakosság életfeltételeiben. A kolhoztagok munka szerinti javadalmazása öt év alatt 25 százalékkal emelkedett. Az elmúlt öt évben növelték a munkások, alkalmazottak, kolhoztagok és hivatásos katonák öregségi és rokkantsági nyugdíját, emelték a főiskolai hallgatók, a szakközépiskolai és a műszaki tanintézeti tanulók ösztöndíját, bevezették minden dolgozó nő teljes fizetéssel azonos terhességi és szülési segélyét, és más ilyen irányú intézkedéseket is tettek. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme országunkban megközelítőleg minden 15 évben megkétszereződik. Más szavakkal: egy emberöltő alatt a szocialista társadalom többször is a fogyasztás minőségileg új színvonalát éri el ötéves tervben elért fejlődésének mutatóit összehasonlítjuk a nyolcadik és a hetedik ötéves terv mutatóival. IX. ötéves len A IX. ötéves terv teljes ötéves teljes volumene volumene millárd százalékban rubelben 1965-ös a VII. a VIli. árakon) ötéves ötéves terv terv 1961— 1966— 1965 1970 telj. volumenéhez képest védelem 75 százalékát fogyasztásra, a többit pedig felhalmozásra fordítottuk. Ha a mindenkori fogyasztási alapokhoz hozzászámítjuk azokat a felhalmozási összegeket is, amelyeket lakóházak, iskolák, kórházak, kulturális-oktatási intézmények, sportlétesítmények, a kommunális és szolgáltató üzemek építésére fordítottunk, akkor kiderül, hogy a nemzeti jövedelem több mint 80 százalékát használtuk fel közvetlenül a népjólét céljaira. A nemzeti jövedelemnek a fogyasztásra fordított része nagyobb volt, mint az előző öt évben. Az 1971—1975-ös években a kiskereskedelmi áruforgalom 36 százalékkal növekedett, a fő élelmiszer, és iparcikkek szilárd állami kiskereskedelmi árszintje mellett. Gyorsabban növekedett a hús, a húskészítmények, a tojás és más termékek értékesítése, a lakosság évente csaknem egymillió személygépkocsit vásárolt, hétszer többet, mint 1970-ben. A IX. ötéves terv az intenzív tömeges lakásépítkezés immár negyedik ötéves terve is volt. 1971—1975-ben több mint 14 millió lakást és családi házat építettek, ezek alapterülete eléri az 544 millió négyzetmétert. Ez lehetővé tette 56 000 000 szovjet állampolgár lakásviszonyainak javítását, s azt, hogy áttérjünk a lakások elosztásában az „egy családnak egy lakást” elv alkalmazására. Az utóbbi négy ötéves tervben összesen felépített lakások alapterülete meghaladja a kétmilliárd négyzetmétert, ilyen mértékű építkezést a történelem nem ismer. Szociális programunk olyan különféle intézkedéseket is tartalmaz, amelyek a munka, és életkörülmények, az oktatás, orvosi ellátás és környezetvédelem javítására irányulnak. A kilencedik ötéves tervidőszak egyik vívmánya, hogy lényegében áttértünk a fiatalok általános középiskolai tankötelezettségére. A szociális program megvalósítását az tette lehetővé, hogy az anyagi termelés gyors ütemben emelkedett telő-, nyers- és alapvető szerkezeti anyaggal. 1975-ben 491 millió tonna kőolajat, 289 milliárd köbméter földgázt, 701 millió tonna szenet, 1038 milliárd kilowattóra villanyáramot termeltek. A fűtőanyag-energetikai bázis gyors fejlődése révén lényegében véve sikerült kielégíteni a szovjet népgazdaság szükségleteit és teljesíteni a külföldi országoknak szóló tüzelőanyag-szállításokkal kapcsolatos szerződéses kötelezettségeket. 1975-ben 141 millió tonna acélt olvasztottak, műtrágyából 90 millió tonnát, cementből 122 millió tonnát termeltek. Az utóbbi öt évben következetesen dolgoztak a párt által kidolgozott, a mezőgazdaság fejlesztését célzó hosszú távú komplex program megvalósításán. Erre a célra több mint 131 milliárd rubelt fordítottak, vagyis a népgazdaság összes beruházásainak több mint egynegyedét. A kilencedik ötéves tervidőszakban a mezőgazdaság 1 millió 700 ezer traktort, 449 ezer kombájnt, 1 millió 102 ezer teherautót és sok más gépet kapott. Mindez a mezőgazdasági dolgozók önfeláldozó munkájával párosulva, az elmúlt öt esztendő rendkívül súlyos időjárási viszonyai ellenére is, lehetővé tette, hogy a mezőgazdasági termelés átlagos évi volumenét a nyolcadik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13 százalékkal növeljük. Átlagosan 14 millió tonnával növekedett az évi gabonahozam és 26 százalékkal a nyers gyapot hozama. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés egészében véve nem érte el az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ez szükségszerűen megmutatkozott az élelmiszer- és a könnyűipar fejlődésének ütemén. Lenin rámutatott, hogy az egész falusi életmód szocialista átszervezésében legfontosabb az „anyagi bázisnak, a technikának, a traktoroknak és a gépeknek a földművelésben történő tömeges alkalmazása, a tömeges méretű villamosítás.” . Milyen képet mutat szocialista falunk e követelmények fényében? Íme néhány adat. A traktorok, kombájnok és gépkocsik motorjainak együttes teljesítőképessége a mezőgazdaságban az utóbbi tíz esztendő során körülbelül 80 százalékkal növekedett, a mezőgazdasági munka egy dolgozóra jutó elektromos ellátottsága pedig több, mint kétszeresére. A falusi lakosság élete gyökeresen megváltozott. A kolhoztagok, valamint az állami A gépgyártás öt év alatt 1,7- szeresére növelte teljes termelését. A gépkocsigyártás több mint kétszeresére, a mezőgazdasági gépek gyártása 1,8-szeresére, az automatikai műszerek és eszközök gyártása 1,9-szeresére, a számítástechnikai eszközöké pedig 4,3-szeresére növekedett. Öt év alatt körülbelül 1000 könnyű- és élelmiszeripari létesítmény épült fel. Iparunk egyre több fogyasztási cikket állít elő. A fogyasztási cikkek gyártása egészében véve 37 százalékkal, a háztartási, kulturális, jóléti és tartós fogyasztási cikkeké 1,6-szeresére növekedett. gazdaságok munkásai és alkalmazottai házainak, illetve lakásainak 99 százalékában van villany. Több tízezer községnek van földgázvezetéke. Gyors ütemben növekszik a falusi dolgozók jövedelme. Körülményeik és életfeltételeik sok mindenben, közelednek a városlakókéihoz. A falvakban egyre több a kulturális és kényelmi tartós fogyasztási cikk — rádió, televízió, hűtőgép, stb. A falu életében végbement gyökeres változások lényegében új szakaszt jelentenek a szocialista társadalmi termelés fejlődésében, amelynek alapját a lenini szövetkezeti terv vetette meg, az átalakulást a párt jól átgondolt agrárpolitikája eredményezte. A XXIV. pártkongresszus által megfogalmazott irányelvek végrehajtásában egyik legfőbb eredménynek tekinthető az ország termelési potenciáljának jelentős növekedése. A kilencedik ötéves tervben több mint 500 milliárd rubelt fordítottak beruházásokra. A kilencedik ötéves tervben meggyorsult a tudományosműszaki fejlődés és 23 százalékkal növekedett a társadalmi munka termelékenysége, s ez 20 millió dolgozó munkája megtakarításának felel meg. A XXIV. pártkongresszus irányelveinek megfelelően a kilencedik ötéves tervidőszakban tovább fejlődött a közlekedés és a hírközlés minden ága. Javult a lakosság e szolgáltatási fajtákkal való ellátása. Az elmúlt időszakban azonban nem sikerült teljes mértékben megoldani számos problémát, megszüntetni a népgazdaság szűk keresztmetszeteit. Különösen érvényes ez a beruházásokra. A gazdasági kérdések megoldásában gyakran tapasztalható szűklátókörű, bürokratikus magatartás. A gyors tudományos-műszaki fejlődés ellenére sem kielégítő a tudományos és a technikai vívmányok bevezetésének jelenlegi üteme. Számos tudományos intézmény teljesítménye nem a megfelelő. Éppen ezért az új ötéves terv nagy figyelmet szentel a fogyatékosságok kiküszöbölését, a kedvező gazdasági tendenciák megerősítését és fejlesztését célzó intézkedéseknek. Az utóbbi öt év alatt a Szovjetunió előbbre lépett a fejlett tőkés országokkal folytatott gazdasági versenyben. Ipari termelésünk évi átlagban 7,4 százalékkal növekedett, miközben például az Egyesült Államokban és a Közös Piac országaiban 1,2 százalékkal. Ez az irányzat nem időleges jellegű. Huzamosabb időszak alatt is — 1950 és 1975 között — a Szovjetunióban és más szocialista országokban — a KGST tagországaiban — az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme több mint kétszer akkora volt, mint a fejlett tőkés országokban, vagyis 9,6 százalék a 4,6 százalékkal szemben. Ennek eredményeként már a kilencedik ötéves terv előtt bármely más országnál több nyersvasat, vasércet, mangánércet és krómércet, szenet és kokszot, cementet, kálisót és foszfátot, traktort, motoros és villamos mozdonyt, gyapotot, gyapjút, lent és néhány más termékfajtát, az elmúlt ötéves tervidőszakban pedig már több acélt, kőolajat és műtrágyát gyártottunk, illetve termeltünk. A tőkés világ 1974 második felétől kezdve súlyos gazdasági válságban szenved. A tőkés országokban magasra szökött a munkanélküliség, fokozódik a dolgozóknak jogaikért vívott harca. Jellemző, hogy a jelenlegi nehézségek még a burzsoá közgazdászokat is arra késztetik, hogy elgondolkodjanak az egész tőkés rendszer hibáin, azon, hogy az nem képes megbirkózni a folyamatos fejlődés feladataival, és még kevésbé választ találni a társadalmigazdasági haladásnak a XX század utolsó negyedében a világ előtt álló kérdéseire. A társadalmi fejlődés alapvető kérdéseire a szocialista világ ad választ. A szocialista országok testvérpártjainak legutóbbi kongresszusai, az SZKP XXV. kongresszusa, valamint a számos más országban folyó kongresszusi előkészületek meggyőzően bizonyítják, hogy a szocialista közösség fejlődésének olyan ragyogó távlatai vannak, amelyek a gazdaság állandó, tervszerű növekedésén alapszanak. Problémáinkat, akármilyen nagyok is, mindig az egész társadalom érdekeinek megfelelően oldottuk és oldjuk meg, s biztosak vagyunk a kommunizmus nagy ügyének sikerében. Illekszem Koszigiíi miniszterelnök beszámolja A szociális program megvalósításának főbb eredményei a mezőgazdaság fejlesztése Az ipari termelés 43 százalékkal növekedett Az ipari termelés egész mennyisége 1975-ben — az 1970-es évhez arányítva — 43 százalékkal növekedett, s ez megfelel a XXIV. pártkongresszus irányelveinek. —__A nehézipari termelés volumene tekintetében túlteljesítettük az ötéves tervfeladatokat. Hazánk úgy érkezett a tizedik ötéves terv küszöbéhez, hogy megbízhatóan el van látva tü- 2. i tizedik ötéves terv alapvető társadalmi és gazdasági feladatai A tizedik ötéves terv feladatait meghatározta „A Szovjetunió népgazdasága 1976—1980. évi fejlesztésének fő irányai” című, az SZKP XXV. kongresszusa elé terjesztett tervezet. Az ötéves terv fő feladata, hogy következetesen megvalósítsa a kommunista pártnak a nép anyagi és kulturális színvonala emelését célzó irányvonalát a társadalmi termelés dinamikus és arányos fejlesztése hatékonyságának növelése, a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítása, a munka termelékenységének növelése és a népgazdaság valamennyi ágazatában a munka minőségének minden eszközzel történő javítása alapján. A tizedik ötéves terv új szaka.«:- " ** ".rtnák a társadalmi, gazdasági fejlesztés, a kommunizmus anyagi-műszaki bázisa építése területén követett hosszú távú irányvonala megvalósításában, amelyre a kibontakozó tudományos-műszaki forradalom viszonyai közepette kerül sor. A népgazdasági tervekben különös nyomatékot kap a termelés intenzitásának a tudományos-műszaki haladás és a mindenre kiterjedő takarékossági rendszer alapján történő elmélyítése. Ez az ötéves terv nagy erőfeszítéseket irányoz elő a mezőgazdasági termelés fellendítését szolgáló program megvalósítására. A népgazdasági tervek előirányozzák a szocialista gazdasági integráció további elmélyítését, a nemzetközi munkamegosztás adta előnyök teljesebb kiaknázását. A hatalmas termelési és tudományos-műszaki potenciálú fejlett szocialista társadalom gazdasága módot adott arra is, hogy a kongresszusi irányelvtervezetben meghatározzuk a szociális fejlesztésnek és a nép életszínvonala emelésének átfogó programját. A pártnak a jövedelmek és a fogyasztás terén folytatandó politikája — mint eddig is — abból indul ki, hogy a lakosság jövedelemnövelésének legfőbb útja a munkabér-emelés, amely a jövedelmek egész növekedésének háromnegyed részét tetszi majd ki. E politika célja nemcsak a dolgozók fogyasztásának tervszerű növelése, hanem az is, hogy fokozódjék a (Folytatás a 3. oldalon.)