Tolna Megyei Népújság, 1976. szeptember (26. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
Helsinki felkészült a világértekezletre A fegyverkezési hajsza beszüntetése, a leszerelés és az enyhülés érdekében szeptember 23. és 26. között Helsinkiben tartandó világértekezletet előkészítő bizottságok befejezték tanácskozásaikat a finn fővárosban. A helsinki világértekezleten megvitatásra kerülő problémákról parlamenti képviselők, nemzeti szakszervezeti központok, ifjúsági és nőszervezetek küldöttei, a kulturális élet kiemelkedő személyiségei, egyházi vezetők, tudósok és újságírók folytattak előkészítő tanácskozást. Az előkészítő munkában a Szovjetunióból, más szocialista országokból, európai, ázsiai, afrikai, latin-amerikai államokból és az Egyesült Államokból érkezett küldöttek vettek részt. Kitüntetések a népfrontnál Tegnap a Hazafias Népfront megyei székházában dr. Kolumbusz Lászlóné, a megyei népfrontbizottság elnöke kitüntetéseket adott át négy népfront-aktivistának. A Hazafias Népfront-mozgalomban kifejtett sokéves kiváló munkáért, a Hazafias Népfront országos elnöksége által alapított „A népfrontmunkáért” kitüntető jelvényt kapta Nieth Teréz, a cikói népfrontbizottság titkára, Pozsonyi Ignácné, a szekszárdi városi bizottság elnökhelyettese, Trázer Jánosné bátaszéki aktivista és Csaba János a lengyeli népfrontbizottság titkára. Ez a legmagasabb szintű népfrontkitüntetés. Ugyancsak a kitüntető jelvényt kapta meg Budapesten, a Hazafias Népfront székházában Csajbók Kálmán megyei és Kurucz József dombóvári városi titkár. „Vietnam egy“ Észak- és Dél-Vietnam egyesülése, a Vietnami Szocialista Köztársaság megalakulása tiszteletére kedden fotódokumentációs kiállítás nyílt a Pataky István művelődési házban. A megnyitó ünnepségen részt vett Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke, Nagy Miklós, a KKI elnökhelyettese, valamint társadalmi, politikai, kulturális életünk számos képviselője. Megnyitó beszédet mondott Vass Istvánná, az Elnöki Tanács tagja, az Országos Béketanács alelnöke és Nguyen Phu Soai, a Vietnami Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A kiállított több mint 100 fotó és 20 plakát Vietnam történetéről nyújt áttekintést. Megismerteti a látogatókkal a 4 ezer év előtti honalapítást, az emberiség egyik legősibb kultúrájának és művészetének emlékeit. Nagy teret szentel a kiállítás a francia gyarmatosítók, majd az amerikai agresszorok ellen vívott hősi küzdelemnek, a 30 évig tartó áldozatos ellenállásnak, s a vietnami nép teljes győzelmének. Mai számunkból A KŐ, A HÁZ ÉS AZ EMBER (3. old.) A KÖZSZELLEM KIHASZNÁLÓI (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) SIMA ÜGY? (5. old.) AZ ACÉL KÖZT, AZ ALAPBAN (5. old.) Benke Valéria tegnap Tolna megyébe látogatott Tegnap Tolna megyében töltötte munkanapját Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsága elnöke. Ismerkedett a megye politikai, gazdasági helyzetének jelenével, találkozott az oktatási igazgatóság tanáraival, ellátogatott az úttörőházba, megtekintette a Jóreménység Tsz .szőlészetét, felkereste a sötétvölgyi úttörőtábort, a tolnai termelőszövetkezet kertészetét és a fadd-dombori KISZ-vezetőképző tábort. Közbeiktatott programként szerepelt a kora délelőtti órákban a városnézés. Benke Valériát a megyei pártház épületében K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára fogadta és részletesen tájékoztatta a IV. ötéves tervben elért eredményeinkről, az V. ötéves terv feladatairól. A tájékoztatón részt vettek a megyei pártbizottság titkárai, s a megyei tanács elnöke. Ezt követően Benke Valéria találkozott az oktatási igazgatóság tanáraival, ahol István József üdvözölte a magas rangú vendéget, s beszámolt az intézmény eddigi tevékenységéről, terveiről. Elmondta egyebek között, hogy az intézmény fennállása óta 3394-en végeztek különböző szintű politikai iskolát. Jelenleg az 50 osztályban a hallgatók létszáma 1117. A politikai ismeretek megszerzése iránt az érdeklődés nőtt. Jellemző erre, hogy az idén 544-en felvételiztek. Benke Valéria elismeréssel nyilatkozott az oktatási igazgatóság tevékenységéről, foglalkozott az eszmei-politikai nevelő munka jelentőségével, s válaszolt a tanárok által feltett kérdésekre. Ebéd után rövid látogatást tett K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Rúzsa János, a városi pártbizottság első titkára kíséretében az úttörőházban. Kajári Antal, az úttörőház vezetője mutatta meg a játéktermet, a klubszobákat, a szakköri termeket, a sporttermet. „Örülök, hogy van, örülök hogy láttam” — mondta őszinte örömmel Benke Valéria. Nagy élményt jelentett vendégünk számára a városnézés. Ismeri Szekszárdot, s túl azon, hogy a régit összehasonlította az újjal, asszonyszemmel azt nézte, mennyire lakályos, mennyire otthonos, s főleg a gyerekek szempontjából megfelelően tágas-e a város. Van-e elegendő zöldfelület, játszótér, mozgási lehetőség? Úgy véli, a javulás szembetűnő, észrevehető, mégis Szekszárd lakói illetékesek eldönteni, hogy hol szükséges még többet tenni, hogy a megyeszékhely, mint lakóhely otthonosabb legyen. A Jóreménység Tsz szőlészetéből Benke Valéria a tolnai közös gazdaságba indult, hogy találkozzék a kertészetben dolgozó asszonyokkal. Munkanapja az esti órákban, a fadd-dombori KISZ-vezetőképző táborban fejeződött be. Amikor ellátogat hozzánk, valójában hazajön, hiszen ezen a tájon élt és dolgozott tanítónőként. Itt kapcsolódott be fiatal korában a mozgalomba. Annak idején számtalanszor tette meg az utat Bátaszék és Baja között kerékpárral. Volt szakszervezeti titkár Szegeden, 1948-tól 1950-ig az MNDSZ budapesti titkára, 1950-től 54-ig az Országos Béketanács titkára, évekig a Magyar Rádió és Televízió elnöke, azt követően művelődésügyi miniszter, több ciklusban megyénk országgyűlési képviselője... Sokirányú elfoglaltsága mellett mindig szakít időt arra, hogy időről időre hazalátogasson. A határszemlén, amikor a Jóreménység Tsz szőlészetében járt, elmondta: Szekszárdhoz, a megyeszékhelyhez olyan emlékek is fűzik, hogy személyesen vett részt a mezőgazdaság átszervezésében, s ő ajánlotta a Jóreménységnek a Jóreménység nevet. Harcostársai, barátai közül sokkal találkozott ezen a napon. Sz. P.Fotó: Komáromi Határszemle, Benke Valéria az oktatási igazgatóság tanáraival. Az úttörőház vezetője megmutatja a játéktermet. Először a kötelesség Nem lámpást emelgetve keresgéljük az önzetleneket, a kötelességüknél többet, s mást is adókat, akik megtetézik tennivalóikat, s úgy hordják terheiket, mint kitüntetést. Sokan vannak, akik a köz javát a maguk javaként értelmezik, s gyakorolják, hiszik is, tanúsítják is, hogy a tettvágy, az alkotókészség, a közreműködés nemes igénye nem áll meg a kenyérkereset szabta határnál. Túllép azon, a termelést segítő ötletekkel, javaslatokkal, a lakóhely dolgainak intézésével, társadalmi tisztségek vállalásával, melyekért, mindezekért, ha jár valami, csupán egy kézfogás, a köszönet. A kisebb közösségekben egy vagy néhány ember, az üzemben csoportnyi, a lakóhelyen szintúgy, s tágabb látóhatáron belül seregnyi már, aki vállalta és vállalja a kötelességein, a fizetett munkáján felül állót. Példájuk fénye erős, bevilágít oda is, ahol kényelmesen meghúzódik a kelletlenség, az immelámmal tett kötelesség, a javadalmazással arányban nem álló munka. Azok sorába tehát — s miért tagadnók, hogy hosszú, népes sor ez —, akik követeléseikben, igényeikben, vágyaikban mindent járandóságuknak vélnek, ám cselekedeteikben addig sem jutnak el, ameddig el kellene jutniuk: fizetett dolgaik maradéktalan teljesítéséhez. Leírtuk, igaz: sokan vannak, akik szívesen vállalják a kötelességen túli többletet. Leírjuk, igaz: sokan vannak, akik mást ugyan nem, de maradéktalanul megteszik a kötelességüket. Sajnos, azt is leírhatjuk, mert az is igaz, hogy társadalmunk minden osztályában és rétegében akadnak napot lesők, időt lopók, buzgó semmittevők, semmiért jó pénzt kapók. Emberi gyengék viszik, sodorják partszélre ezeket, hogy onnét nézzék, miként küzd a többi az árral. Van, aki ezért ügyesnek hiszi magát, a másik csak a mai napot rakja az elmúlt mellé, úgy jó neki, ahogyan éppen van. Mert nehéz Általában Károly helyett a mellettünk dolgozó Károlynak azt mondani, komám, ez így nem megy. Mert kényelmetlen fölhivatni a főosztályvezetői vagy igazgatói irodába Megnevezetlen Pál helyett a valóságos ténfergő, munkáját imitáló ügyintézőt, s azt mondani, keressen más sétahelyet, vagy színpadot. Kínos a termelési tanácskozáson, a brigádgyűlésen, szakszervezeti vagy párttaggyűlésen azt mondani, hogy kik fölöslegesek, kik temetik naponta a munkát, nem érdemlik meg a bért. Nehéz, kényelmetlen, kínos... Mennyi jelző menti, magyarázza a megmagyarázhatatlant. Azt, hogy hallgatunk, tesszük a dolgunkat, s azt is megcsináljuk, amit nekik kellene elvégezniük. Mészáros Ottó