Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
2 Képújság Gyakorlati út a leszereléshez H agyomány, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a szovjet békekezdeményezések állnak a figyelem központjában. Ezt bizonyítja Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter most elhangzott ENSZ-beli felszólalása is, melyben különös nyomatékkal hangsúlyozta a gyakorlati leszerelési intézkedések szükségességét. Alapos elemzését adta a nemzetközi helyzetnek és azoknak a körülményeknek, amelyek lehetővé teszik ezeket a lépéseket és további előrehaladást biztosítanak. A szovjet külügyminiszter által előterjesztett leszerelési memorandumban a Szovjetunió felszólítja a világ minden országát, hogy erőfeszítéseiket összpontosítsák a mai államközi kapcsolatok legnagyobb és legfontosabb problémájának megoldására. Az emberiség számára ma nincs halaszthatatlanabb feladat, mint a világot pusztulással fenyegető háború megakadályozása. Egy mai termonukleáris töltetnek nagyobb pusztító energiája van, mint a második világháború idején alkalmazott robbanóanyagoknak együttvéve. A már felhalmozott nukleáris fegyverek ereje elegendő ahhoz, hogy városok ezreit juttassa Hirosima tragikus sorsára. Közben a tömegpusztító fegyverek a tudományos-technikai forradalom eredményei nyomán mind „tökéletesebbé” válnak. A fegyverkezési hajsza megakadályozásának azonban napjainkban mind kedvezőbb politikai és anyagi feltételei jönnek létre. A szovjet kormány véleménye szerint — mint ahogy azt A. Gromiko kifejtette — a jelen körülmények között a leszerelés terén az alábbi fő kérdések megoldása szükségszerű : — a nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetése; — a nukleáris fegyverkísérletek betiltása; — a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó intézkedések hatályának kiterjesztése; — a vegyi fegyverek megsemmisítése és betiltása; — az új típusú tömegpusztító fegyverek és fegyverrendszerek kifejlesztésének betiltása; — a hadseregek és hagyományos fegyverek csökkentése; — az Indiai-óceán és más térségek békeövezetté nyilvánítása; — a katonai költségvetések csökkentése; — a leszereléssel foglalkozó tárgyalási formák kiszélesítése. Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaka alkalmas fórum lehet az általános leszerelés kérdéseinek megvizsgálására, a megvalósítás útjainak és eszközeinek közös erőfeszítéssel történő meghatározására, a gyakorlati lépések hosszú távú programjának kidolgozására. Ezt a tanácskozást úgy kell előkészíteni, megszervezni és lefolytatni, hogy gyökeres fordulópontja legyen a leszerelési kérdés megoldásának. Ennek megtartása természetesen nem helyettesítheti a leszerelési világkonferenciát. A Szovjetunió kormánya úgy látja, hogy egy ilyen ülésszak — mint közbeeső szakasz — arra hivatott, hogy határozataival előkészítse a leszerelési világkonferencián megvitatásra kerülő problémák széles körű vizsgálatát. A Szovjetunió a világ népei elé tárja javaslatait, kifejezi reményét, hogy azokat figyelmesen tanulmányozzák, s ez gyakorlati eredményekhez vezet az emberiség előtt álló történelmi problémák megoldásában. Sz. Kozlov (APN—KS) Kádár János látogatása a Magyar Nemzeti Galériában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhelyettesének társaságában csütörtökön délelőtt ellátogatott a Magyar Nemzeti Galériába és megtekintette a Pátzay Pál szobrászművész 80. születésnapja alkalmából rendezett életműkiállítást. Találkozott és szívélyesen elbeszélgetett a művésszel és feleségével, gratulált a gazdag életműhöz, amelyet a kiállítás tükröz és jókívánságait fejezte ki a jubiláló mesternek. A találkozón részt vett Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Panoráma BRÜSSZEL NEW YORK Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban több órás megbeszélést tartott, majd Kissinger ebédet adott szovjet kollégája tiszteletére. A megbeszéléseken világpolitikai kérdéseket tekintettek át. Hírügynökségek a Kissinger—Gromiko tárgyalásokat úgy értékelik, hogy azok „nyitányul szolgálnak Gromiko és Ford pénteki tanácskozásai előtt”. MOSZKVA Már a jelenlegi ötéves terv időszakában megkezdődnek a szovjet kozmonauták együttes űrrepülései Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság és Románia szakembereivel — írja csütörtöki vezércikkében a Pravda, amely a Szojuz—22 űrhajó útjának eredményeivel foglalkozik. TOKIÓ Koszaka külügyminiszter ismét azzal indokolta a Japánban leszállt szovjet katonai repülőgép visszatartását, hogy „a pilóta megsértette az ország légiterét”. A gépet — mondotta —, a jelenlegi „rutinjellegű vizsgálat után” visszaadják a Szovjetuniónak. Elismerte, hogy míg a japán kormány „kis jelentőségűnek” minősíti a szovjet gép és pilótája ügyét, szovjet részről nem osztják ezt az álláspontot. A Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága megtárgyalta az európai kommunista és munkáspártok ez év június 29-én és 30-án Berlinben megtartott tanácskozásának eredményeit. A központi bizottság határozata hangsúlyozza: a pártnak fokoznia kell erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a belga kormányt a tényleges leszerelési intézkedések és a katonai tömbök felszámolására irányuló lépések támogatására kényszerítsék. MADRID, SEVILLA Spanyolországban folytatódnak a tüntetések és a hatóságok sorozatos megtorlóakciói. Szerdán Guernica baszk városban a tüntető dolgozókra rátámadtak a hírhedt spanyol csendőrség egységei. A tüntetők tiltakoztak a baszkföldi sztrájkmozgalomban részt vevők letartóztatása miatt. A csendőrségi beavatkozás nyomán hat embert letartóztattak, sokan megsebesültek. Több ezren vonultak fel szerdán Madridban egy csendes tiltakozó tüntetésen, amelyet Carlos Gonzalez Martinez diák meggyilkolása miatt tartottak. Értesülések szerint a „Krisztus király gerillái” nevű szélsőjobboldali fasiszta terrorszervezet tagjai lőtték le hétfőn a tüntető diákot. CHAMPETIER DE RIBES, a nürnbergi per francia főügyésze a tárgyalás utolsó napjaiban, most három évtizede kijelentette: — Miután bemutattuk a dokumentumokat, meghallgattuk a tanúkat, lepergettük a filmeket, amelyek láttán maguk a vádlottak is összerázkódtak a borzalomtól, a világon senki sem állíthatja, hogy a megsemmisítő táborok, az agyonlőtt hadifoglyok, a halomra öldösött békés lakosok, a hullahegyek, a testben és lélekben megnyomorított emberek tömegei, a gázkamrák és hamvasztókemencék —, hogy mindezek a bűntettek csupán a németellenes érzelmű propaganda képzeletének szülöttei. Ezt többé nem állíthatja senki. Senki? 1976 szeptemberének utolsó napjaiban jelentették a hírügynökségek a Majna melletti Frankfurtból: „A német katonák harci szövetsége” nevű nyugatnémet újfasiszta szervezet a nürnbergi per befejeződésének közelgő harmincadik évfordulója alkalmából felforgató akcióba kezdett. Röplapjain igyekszik hangulatot kelteni a háborús főbűnösök perében hozott ítéletek ellen, amelyek alapján — a neonácik szerint — „ártatlan emberek” kerültek bitóra, illetve börtönbe. Ha más jelünk nem lenne rá, ez a hír önmagában is tanúsítja, hogy az 1945. október 18-tól 1946. október 1-ig tartott monstre per nem egyszerűen a nyugodtan lezárható múlt feledésre megérett szakasza. Annyira nem, hogy a nyugatnémet jobboldal legszélsőségesebb elemei még a mostani választási kampányban is szemrebbenés nélkül felhasználják a nürnbergi évfordulót. A neofasiszta hecclapokban egymást követik az uszító támadások Robert Kempner frankfurti ügyvéd ellen, aki annak idején a német nép nevében a per egyik fővádlója volt. Elképzelhetőnek tartotta bárki 1946 októberében, hogy 1976 októberében, nürnbergi szerepére hivatkozva követeljék egyesek Kempner eltávolítását az ügyvédi kamarából? A válasz egyértelmű igen: meglepetésről szó sincs. Arkagyij Poltorak neves szovjet jogász, aki a per idején Rugyenko főügyész egyik munkatársa volt, könyvében emlékeztet egy azóta híressé vált nyilatkozatra, amely 1946 októberében Amerikában hangzott el: „Az Egyesült Államok még sokáig bánni fogja a nürnbergi ítélet végrehajtását.” És ezt nem valamelyik csuklyás Klu-Klux-Klan-vezér jelentette ki, hanem Robert Taft, az Egyesült Államok szenátora. Igen, voltak és vannak körök, amelyek akkor is sajnálták, most is sajnálják, hogy érvényesült a történelem kérlelhetetlen parancsa és az események menete így alakult. A vádlottak vallomásaiból, a vád- és védőbeszédből, a száztizenhat szóbeli és több mint kétezer írásbeli tanúvallomásból, a tárgyalás négyszázhárom nyilvános ülésének minden percéből kiderült a korszak egyik legfontosabb tanulsága: ha azok a bizonyos nyugati körök nem arra számítanak, hogy a „barna pestis”, a náci áradat majd elözönli a Szovjetuniót — és csak a Szovjetuniót —, akkor nem hunynak szemet a demilitarizált Rajna-övezet megszállása, az Anschluss, Csehszlovákia „megszüntetése” és annyi más gaztett felett — és akkor talán nincs második világháború. Mondjuk ki: bizonyos köröket éppen a három évtizeden át is átívelő aktualitása miatt zavar a nürnbergi mementó. Ma is van számottevő párt a Német Szövetségi Köztársaságban, vezetőjét Franz-Josef Strauss-nak hívják, amely hivatalosan is kétségbe vonja ennek az annyiszor lángba borított kontinensnek a határait, amelynek zászlai alig néhány hete lobogtak utoljára lengyel és csehszlovák területeket „visszasíró” találkozók felett. Ma is van ország — miniszterelnökét, Johannes Vorstert a második világháború alatt az angolok nácibarát tevékenységéért internálták —, amelynek hivatalos politikája a fajelmélet és amelynek hírhedt apartheidrezsimjét éppen most próbálja megmenteni a washingtoni diplomácia. 1946. október 1-én huszonkét háborús főbűnös felett mondták ki az ezerszer megérdemelt ítéletet. De nemcsak emberek, hanem jelenségek felett mondtak ítéletet Nürnbergben: A népirtó brutalitás, a vakbuzgó antikommunizmus felett; a nyárspolgár felett, aki együtt üvöltött a farkasokkal; a monoklis junker felett, aki lenézte „a káplárt”, de meghódította neki a fél világot; a szürke — csukaszürke — masszává nyomorított tömeg felett, amely az engedelmesség jegyében futószalagon szállította a gazembereket. HÁROM ÉVTIZED ALATT sokat változott a világ, lakhatóbb hely lett a glóbusz. Ha élni akarunk, nem lehetünk feledékenyek. HARMAT ENDRE 1976. október 1. Bécs : Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön a bécsi Hofburgban folytatódt a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről tárgyaló konferencia. A plenáris tanácskozáson két felszólalás hangzott el. Elsőnek Jiri Meisner nagykövet, a csehszlovák delegáció vezetője fejtette ki kormányának a szocialista országok álláspontját tükröző nézeteit, ezután Robert Winter nagykövet, a luxemburgi küldöttség vezetője szólalt fel a NATO-országok érdekeinek védelmében. Az ülés után rendezett csehszlovák sajtótájékoztatón Jiri Meisner nagykövet egyebek között arról szólt, hogy a nyári szünet alkalmat adott a delegációknak a kétoldalú konzultációkra. A szocialista országok — hangsúlyozta a nagykövet — számos kezdeményező lépést tettek annak érdekében, hogy segítsék a tárgyalások előrehaladását. Júniusban, a nyugati országok kérésének eleget téve, ismertették a Varsói Szerződés tagállami Közép-Európában állomásozó csapatainak összlétszámát, ezen belül a szárazföldi csapatok létszámát. Ugyanakkor többször kinyilvánítottuk készségünket arra vonatkozóan, hogy hajlandók vagyunk olyan egyezményt kidolgozni, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok Közép-Európában lévő csapatainak csökkentésére vonatkozik. Mindennek alapján azt várjuk, hogy partnereink tárgyilagosan és reálisan elismerik a Közép- Európában fennálló erőviszonyokat, mert csak ilyen alapon jöhet létre igazságos és tartós megállapodás. A csehszlovák delegáció vezetője végezetül rámutatott: Három évvel az érdemi tárgyalások megkezdése után joggal elvárható, hogy a NATO világos választ adjon a függőben lévő kérdésekre, és — az előzetes konzultációkon elfogadott megállapodásokkal ellentétesen — ne törekedjék egyoldalú előnyökre. (MTI). LAPZÁRTA LÁZÁR GYÖRGY TÁVIRATA KÍNA NEMZETI ÜNNEPE ALKALMÁBÓL Hua Kuo-Fengnek, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének Peking A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a magam nevében jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás ügye javára fejlődjenek. Budapest, 1976. szeptember 30. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke NAIROBI A Zimbabwei Népi Hadsereg (ZIPA) egyik politikai vezetője a Daily News című tanzániai lapnak adott interjújában egyebek közt elmondta, hogy a már félig felszabadított területeken népi bizottságok jöttek létre. PÁRIZS Váratlanul a francia fővárosba érkezett Fahmi egyiptomi külügyminiszter. Giscard d’Estaing azonnal fogadta az egyiptomi diplomácia vezetőjét, akinek látogatási céljáról nem adtak tájékoztatást. NYEREMÉNYBETÉTKÖNYVEK SORSOLÁSA Az OTP 1976. szeptember 30-án Jászkiséren rendezte meg a nyeremény-betétkönyvek 1976. harmadik negyedévi, 101. sorsolását. Mindazok az 1976. szeptember 29- ig váltott és a sorsolás napján forgalomban lévő nyereménybetétkönyvek, amelyek sorszámainak utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1976 harmadik negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyerték. A nyereményösszeget a betétkönyvet kiállító fiók vagy postahivatal 1976. október 15-től fizeti ki. (MTI). Új bankjegyeket hoznak forgalomba Svájcban. A Nemzeti Bank megrendelésére 10-től 5000 frankos címletekig készültek el az új pénzek, amelyeket az különböztet meg az eddig érvényben volt bankjegyektől, hogy lényegesen kisebbek. Az érték alakulását úgy látszik követi a forma is... (Képtávírónkon érkezett.)