Tolna Megyei Népújság, 1976. október (26. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

2 Képújság Gyakorlati út a leszereléshez H­ agyomány, hogy az ENSZ-közgyűlés ülésszakán a szov­jet békekezdeményezések állnak a figyelem központ­jában. Ezt bizonyítja And­rej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter most elhang­zott ENSZ-beli felszólalá­sa is, melyben különös nyomatékkal hangsúlyozta a gyakorlati leszerelési in­tézkedések szükségességét. Alapos elemzését adta a nemzetközi helyzetnek és azoknak a körülmények­nek, amelyek lehetővé te­szik ezeket a lépéseket és további előrehaladást biz­tosítanak. A szovjet kül­ügyminiszter által előter­jesztett leszerelési memo­randumban a Szovjetunió felszólítja a világ minden országát, hogy erőfeszíté­seiket összpontosítsák a mai államközi kapcsolatok legnagyobb és legfontosabb problémájának megoldá­sára. Az emberiség számá­ra ma nincs halaszthatat­lanabb feladat, mint a vi­lágot pusztulással fenyege­tő háború megakadályozá­sa. Egy mai termonukleáris töltetnek nagyobb pusztító energiája van, mint a má­sodik világháború idején alkalmazott robbanóanya­goknak együttvéve. A már felhalmozott nukleáris fegyverek ereje elegendő ahhoz, hogy városok ezreit juttassa Hirosima tragikus sorsára. Közben a tömeg­­pusztító fegyverek a tudo­mányos-technikai forrada­lom eredményei nyomán mind „tökéletesebbé” vál­nak. A fegyverkezési hajsza megakadályozásának azon­ban napjainkban mind kedvezőbb politikai és anyagi feltételei jönnek lét­re. A szovjet kormány véle­ménye szerint — mint ahogy azt A. Gromiko ki­fejtette — a jelen körül­mények között a leszerelés terén az alábbi fő kérdések megoldása szükségszerű : — a nukleáris fegyver­kezési hajsza beszüntetése; — a nukleáris fegyver­­kísérletek betiltása; — a nukleáris fegyverek elterjedését tiltó intézkedé­sek hatályának kiterjeszté­se; — a vegyi fegyverek megsemmisítése és betiltá­sa; — az új típusú tömeg­­pusztító fegyverek és fegy­verrendszerek kifejleszté­sének betiltása; — a hadseregek és ha­gyományos fegyverek csök­kentése; — az Indiai-óceán és más térségek békeövezetté nyilvánítása; — a katonai költségveté­sek csökkentése; — a leszereléssel foglal­kozó tárgyalási formák ki­­szélesítése. Az ENSZ-közgyűlés rend­kívüli ülésszaka alkalmas fórum lehet az általános leszerelés kérdéseinek meg­vizsgálására, a megvalósí­tás útjainak és eszközeinek közös erőfeszítéssel törté­nő meghatározására, a gya­korlati lépések hosszú távú programjának kidolgozásá­ra. Ezt a tanácskozást úgy kell előkészíteni, megszer­vezni és lefolytatni, hogy gyökeres fordulópontja le­gyen a leszerelési kérdés megoldásának. Ennek meg­tartása természetesen nem helyettesítheti a leszerelési világkonferenciát. A Szovjetunió kormánya úgy látja, hogy egy ilyen ülésszak — mint közbeeső szakasz — arra hivatott, hogy határozataival előké­szítse a leszerelési világ­­konferencián megvitatásra kerülő problémák széles körű vizsgálatát. A Szovjetunió a világ népei elé tárja ja­vaslatait, kifejezi reményét, hogy azokat fi­gyelmesen tanulmányoz­zák, s ez gyakorlati ered­ményekhez vezet az embe­riség előtt álló történelmi problémák megoldásában. Sz. Kozlov (APN—KS) Kádár János látogatása a Magyar Nemzeti Galériában Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Aczél Györgynek, a Politikai Bizottság tagjának, a Minisztertanács elnökhe­lyettesének társaságában csütörtökön délelőtt elláto­gatott a Magyar Nemzeti Galériába és megtekintette a Pátzay Pál szobrászmű­vész 80. születésnapja alkal­mából rendezett életmű­kiállítást. Találkozott és szívélyesen elbeszélgetett a művésszel és feleségével, gratulált a gazdag életmű­höz, amelyet a kiállítás tük­röz és jókívánságait fejezte ki a jubiláló mesternek. A találkozón részt vett Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgató­ja. Panoráma BRÜSSZEL NEW YORK Andrej Gromiko szovjet és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter szerdán New Yorkban több órás megbeszé­lést tartott, majd Kissinger ebédet adott szovjet kollégá­ja tiszteletére. A megbeszé­léseken világpolitikai kérdé­seket tekintettek át. Hírügynökségek a Kis­singer—Gromiko tárgyaláso­kat úgy értékelik, hogy azok „nyitányul szolgálnak Gro­miko és Ford pénteki tanács­kozásai előtt”. MOSZKVA Már a jelenlegi ötéves terv időszakában megkezdőd­nek a szovjet kozmonauták együttes űrrepülései Bulgá­ria, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, a Német De­mokratikus Köztársaság és Románia szakembereivel — írja csütörtöki vezércikkében a Pravda, amely a Szojuz—22 űrhajó útjának eredményei­vel foglalkozik. TOKIÓ Koszaka külügyminiszter ismét azzal indokolta a Ja­pánban leszállt szovjet kato­nai repülőgép visszatartását, hogy „a pilóta megsértette az ország légiterét”. A gépet — mondotta —, a jelenlegi „rutinjellegű vizsgálat után” visszaadják a Szovjetunió­nak. Elismerte, hogy míg a ja­pán kormány „kis jelentősé­gűnek” minősíti a szovjet gép és pilótája ügyét, szov­jet részről nem osztják ezt az álláspontot. A Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága megtár­gyalta az európai kommunis­ta és munkáspártok ez év június 29-én és 30-án Berlin­ben megtartott tanácskozá­sának eredményeit. A központi bizottság hatá­rozata hangsúlyozza: a párt­nak fokoznia kell erőfeszíté­seit annak érdekében, hogy a belga kormányt a tényleges leszerelési intézkedések és a katonai tömbök felszámolá­sára irányuló lépések támo­gatására kényszerítsék. MADRID, SEVILLA Spanyolországban folyta­tódnak a tüntetések és a ha­tóságok sorozatos megtorló­akciói. Szerdán Guernica baszk városban a tüntető dolgozókra rátámadtak a hír­hedt spanyol csendőrség egy­ségei. A tüntetők tiltakoztak a baszkföldi sztrájkmozga­lomban részt vevők letartóz­tatása miatt. A csendőrségi beavatkozás nyomán hat em­bert letartóztattak, sokan megsebesültek. Több ezren vonultak fel szerdán Madridban egy csen­des tiltakozó tüntetésen, amelyet Carlos Gonzalez Martinez diák meggyilkolása miatt tartottak. Értesülések szerint a „Krisztus király ge­rillái” nevű szélsőjobboldali fasiszta terrorszervezet tag­jai lőtték le hétfőn a tüntető diákot. CHAMPETIER DE RIBES, a nürnbergi per francia fő­ügyésze a tárgyalás utolsó napjaiban, most három évtizede kijelentette: — Miután bemutattuk a dokumentumokat, meghallgat­tuk a tanúkat, lepergettük a filmeket, amelyek láttán maguk a vádlottak is összerázkódtak a borzalomtól, a világon senki sem állíthatja, hogy a megsemmisítő táborok, az agyonlőtt hadifoglyok, a halomra öldösött békés lakosok, a hullahegyek, a testben és lélekben megnyomorított emberek tömegei, a gázkamrák és hamvasztókemencék —, hogy mindezek a bűntettek csupán a németellenes érzelmű propaganda kép­zeletének szülöttei. Ezt többé nem állíthatja senki. Senki? 1976 szeptemberének utolsó napjaiban jelentették a hírügynökségek a Majna melletti Frankfurtból: „A német katonák harci szövetsége” nevű nyugatnémet újfasiszta szer­vezet a nürnbergi per befejeződésének közelgő harmincadik évfordulója alkalmából felforgató akcióba kezdett. Röplap­jain igyekszik hangulatot kelteni a háborús főbűnösök peré­ben hozott ítéletek ellen, amelyek alapján — a neonácik sze­rint — „ártatlan emberek” kerültek bitóra, illetve börtönbe. Ha más jelünk nem lenne rá, ez a hír önmagában is tanúsítja, hogy az 1945. október 18-tól 1946. október 1-ig tartott monstre per nem egyszerűen a nyugodtan lezárható múlt feledésre megérett szakasza. Annyira nem, hogy a nyugatnémet jobboldal legszélsőségesebb elemei még a mostani választási kampányban is szemrebbenés nélkül fel­használják a nürnbergi évfordulót. A neofasiszta hecclapokban egymást követik az uszító támadások Robert Kempner frankfurti ügyvéd ellen, aki annak idején a német nép nevében a per egyik fővádlója volt. Elképzelhetőnek tartotta bárki 1946 októberében, hogy 1976 októberében, nürnbergi szerepére hivatkozva követeljék egyesek Kempner eltávolítását az ügyvédi kamarából? A válasz egyértelmű igen: meglepetésről szó sincs. Arkagyij Poltorak neves szovjet jogász, aki a per idején Rugyenko főügyész egyik munkatársa volt, könyvében emlé­keztet egy azóta híressé vált nyilatkozatra, amely 1946 októ­berében Amerikában hangzott el: „Az Egyesült Államok még sokáig bánni fogja a nürnbergi ítélet végrehajtását.” És ezt nem valamelyik csuklyás Klu-Klux-Klan-vezér jelentette ki, hanem Robert Taft, az Egyesült Államok szenátora. Igen, voltak és vannak körök, amelyek akkor is sajnál­ták, most is sajnálják, hogy érvényesült a történelem kérlelhetetlen parancsa és az események menete így alakult. A vádlottak vallomásaiból, a vád- és védő­beszédből, a száztizenhat szóbeli és több mint két­ezer írásbeli tanúvallomásból, a tárgyalás négyszáz­három nyilvános ülésének minden percéből kiderült a kor­szak egyik legfontosabb tanulsága: ha azok a bizonyos nyu­gati körök nem arra számítanak, hogy a „barna pestis”, a náci áradat majd elözönli a Szovjetuniót — és csak a Szov­jetuniót —, akkor nem hunynak szemet a demilitarizált Rajna-övezet megszállása, az Anschluss, Csehszlovákia „meg­szüntetése” és annyi más gaztett felett — és akkor talán nincs második világháború. Mondjuk ki: bizonyos köröket éppen a három évtizeden át is átívelő aktualitása miatt zavar a nürnbergi mementó. Ma is van számottevő párt a Német Szövetségi Köztársaság­ban, vezetőjét Franz-Josef Strauss-nak hívják, amely hiva­talosan is kétségbe vonja ennek az annyiszor lángba borított kontinensnek a határait, amelynek zászlai alig néhány hete lobogtak utoljára lengyel és csehszlovák területeket „vissza­síró” találkozók felett. Ma is van ország — miniszterelnökét, Johannes Vorstert a második világháború alatt az angolok nácibarát tevékenységéért internálták —, amelynek hivatalos politikája a fajelmélet és amelynek hírhedt apartheidrezsim­­jét éppen most próbálja megmenteni a washingtoni dip­lomácia. 1946. október 1-én huszonkét háborús főbűnös felett mondták ki az ezerszer megérdemelt ítéletet. De nemcsak emberek, hanem jelenségek felett mondtak ítéletet Nürnberg­­ben: A népirtó brutalitás, a vakbuzgó antikommunizmus felett; a nyárspolgár felett, aki együtt üvöltött a farkasokkal; a monoklis junker felett, aki lenézte „a káplárt”, de meg­hódította neki a fél világot; a szürke — csukaszürke — mas­­­szává nyomorított tömeg felett, amely az engedelmesség je­gyében futószalagon szállította a gazembereket. HÁROM ÉVTIZED ALATT sokat változott a világ, lak­hatóbb hely lett a glóbusz. Ha élni akarunk, nem lehetünk feledékenyek. HARMAT ENDRE 1976. október 1. Bécs : Haderőcsökkentési tárgyalások Csütörtökön a bécsi Hof­­burgban folytatód­t a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről tárgyaló konferen­cia. A plenáris tanácskozáson két felszólalás hangzott el. Elsőnek Jiri Meisner nagy­követ, a csehszlovák delegá­ció vezetője fejtette ki kor­mányának a szocialista or­szágok álláspontját tükröző nézeteit, ezután Robert Win­ter nagykövet, a luxemburgi küldöttség vezetője szólalt fel­­ a NATO-országok ér­dekeinek védelmében. Az ülés után rendezett csehszlovák sajtótájékoztatón Jiri Meisner nagykövet egye­bek között arról szólt, hogy a nyári szünet alkalmat adott a delegációknak a kétoldalú konzultációkra. A szocialista országok — hangsúlyozta a nagykövet — számos kezdeményező lépést tettek annak érdekében, hogy segítsék­ a tárgyalások előre­haladását. Júniusban, a nyugati orszá­gok kérésének eleget téve, is­mertették a Varsói Szerző­dés tagállami Közép-Európá­­ban állomásozó csapatainak összlétszámát, ezen belül a szárazföldi csapatok létszá­mát. Ugyanakkor többször kinyilvánítottuk készségünket arra vonatkozóan, hogy haj­landók vagyunk olyan egyez­ményt kidolgozni, amely a Szovjetunió és az Egyesült Államok Közép-Európában lévő csapatainak csökkenté­sére vonatkozik. Mindennek alapján azt várjuk, hogy partnereink tárgyilagosan és reálisan elismerik a Közép- Európában fennálló erőviszo­nyokat, mert csak ilyen ala­pon jöhet létre igazságos és tartós megállapodás. A csehszlovák delegáció vezetője végezetül rámuta­tott: Három évvel az érde­mi tárgyalások megkezdése után joggal elvárható, hogy a NATO világos választ adjon a függőben lévő kérdésekre, és — az előzetes konzultá­ciókon elfogadott megállapo­dásokkal ellentétesen — ne törekedjék egyoldalú elő­nyökre. (MTI). LAPZÁRTA LÁZÁR GYÖRGY TÁVIRATA KÍNA NEMZETI ÜNNE­PE ALKALMÁBÓL Hua Kuo-Fengnek, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének Peking A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársa­ság megalakulásának 27. évfordulója alkalmából a ma­gyar nép, a Magyar Népköztársaság kormánya és a ma­gam nevében jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a ha­ladás ügye javára fejlődjenek. Budapest, 1976. szeptember 30. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke NAIROBI A Zimbabwei Népi Had­sereg (ZIPA) egyik politikai vezetője a Daily News című tanzániai lapnak adott in­terjújában egyebek közt el­mondta, hogy a már félig felszabadított területeken népi bizottságok jöttek létre. PÁRIZS Váratlanul a francia fő­városba érkezett Fahmi egyiptomi külügyminiszter. Giscard d’Estaing azonnal fogadta az egyiptomi diplo­mácia vezetőjét, akinek lá­togatási céljáról nem adtak tájékoztatást. NYEREMÉNYBETÉTKÖNYVEK SORSOLÁSA Az OTP 1976. szeptember 30-án Jászkiséren rendezte meg a nye­remény-betétkönyvek 1976. har­madik negyedévi, 101. sorsolását. Mindazok az 1976. szeptember 29- ig váltott és a sorsolás napján forgalomban lévő nyeremény­betétkönyvek, amelyek sorszá­mainak utolsó három számjegye (számvégződése) megegyezik az alább felsorolt számokkal, az 1976 harmadik negyedévi átlag­betétjüknek a számok mellett fel­tüntetett százalékát nyerték. A nyereményösszeget a betét­könyvet kiállító fiók vagy pos­tahivatal 1976. október 15-től fi­zeti ki. (MTI). Új bankjegyeket hoznak forgalomba Svájcban. A Nem­zeti Bank megrendelésére 10-től 5000 frankos címletekig készültek el az új pénzek, amelyeket az különböztet meg az eddig érvényben volt bankjegyektől, hogy lényegesen kisebbek. Az érték alakulását úgy látszik követi a for­ma is... (Képtávírónkon érkezett.)

Next