Tolna Megyei Népújság, 1978. július (28. évfolyam, 153-178. szám)
1978-07-01 / 153. szám
2 ‘IÉPOJSAG Uádak a JIADK ellen Az Arab Liga rendkívüli ülése Péntekig tizenhat állam jelezte részvételét az Arab Ligának szombatra Kairóba összehívott rendkívüli ülésén, amelynek a Jemeni Arab Köztársaság (Észak-Jemeni kérésére meg kell vizsgálnia Ahmed Husszein Al-Ghasmi néhai elnök meggyilkolásának körülményeit. Észak-Jemen a szomszédos Jemeni Népi Demokratikus Köztársaságot (Dél-Jement) vádolja a múlt szombaton Sanaaban elkövetett halálos kimenetelű merénylet megszervezésével. Az első északjemeni megnyilatkozások Al- Ghasmi meggyilkoltatását még az azóta már kivégzett Szalem Ali Rubin volt déljemeni államfő politikai törekvéseivel hozták összefüggésbe, legutóbb azonban — egy pénteken nyilvánosságra hozott „szakértői jelentésben” — általában az „adeni kormányzatot” említik, nyilvánvaló célzásként a hétfői sikertelen dél-jemeni puccskísérlet leverése után Adenben hatalomra került politikai vezetésre. A Dél-Jemen ellen vádaskodó szakértői jelentést a nyugati hírügynökségek az INA iraki hírügynökség sanaai közlése alapján ismertették. A dél-jemeni kormány ugyanakkor — mint ismeretes — kezdettől fogva cáfolta, hogy bármi köze lett volna Al-Ghasmi észak-jemeni államfő meggyilkolásához. Politikai megfigyelők most felhívják a figyelmet arra, hogy a dél-jemeni Nemzeti Front Egyesített Politikai Szervezete Központi Bizottsága csütörtökön azzal vádolta Szalem Ali Rubia volt elnököt, hogy individualista akcióra ragadtatta magát, s háborút próbált szítani a két Jemen között. Egyelőre nem ismeretes, részt vesz-e maga Dél-Jemen az Arab Liga tanácskozásán, lévén tagja a szadati politikával szembehelyezkedő szilárdság frontnak. Egyiptom nemcsak a közelkeleti rendezés kérdésében, hanem az afrikai politikában is szembenáll a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság haladó irányvonalával. (Konkrét példa az utóbbira az etiópiai—Szomáliai háború, amikor a JNDK Addisz Abebát, Egyiptom pedig Mogadishut támogatta.) A déljemeni haladó irányzat megerősödése — mint az egyiptomi megnyilatkozásokból kitűnik — súlyos aggodalmat kelt Kairóban, amely az elmúlt napok eseményeit nemcsak a Dél-Jemen, hanem a Szovjetunió és Kuba elleni vádaskodásokra is felhasználja. Az Al Ahram pénteki száma — figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió leghatározottabb cáfolatait — újfent megismétli azt a minden alapot nélkülöző állítást, hogy a Szalem Ali Rubin által szervezett államcsínykísérlet leverésében közvetlen szerepe volt „a szovjet és kubai fegyveres erőknek”. A kairó által hangoztatott vádakat erősíti Szudán is abban a közleményben, amelyet a két szövetséges ország külpolitikáját összehangoló bizottság alexandriai üléséről adtak ki csütörtökön. A közlemény lényegében az Al Ahramból már ismert állításokat ismétli meg. Jaruzelski Brezsnyevnél Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, államfő Moszkvában fogadta azt a lengyel katonai küldöttséget, amely Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban. (Képtávírónkon érkezett) PANORÁMA MOSZKVA A szovjet fővárosban hivatalosan bejelentették: Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter július 12—13-án találkozik Genfben, hogy folytassa az új SALT-megállapodás előkészítésével összefüggő kérdések megvitatását. A szovjet és az amerikai diplomácia vezetője ezenkívül a felek kölcsönös érdeklődésére számot tartó kérdésekről is tárgyal. MADRID Valéry Giscard d’Estaing francia államfő spanyol vezetőkkel folytatott tárgyalásai sorában pénteken Madridban rövid megbeszélést tartott Santiago Carrillóval, a Spanyol Kommunista Párt főtitkárával. DACCA Ziaur Rahman bangladesi államfő, aki június 3-án elsöprő győzelmet aratott az elnökválasztáson, csütörtökön megalakította 28 tagú új kormányát. A kabinet élére Masiur Rahmant, a Nemzeti Alami Párt vezetőjét nevezte ki. A Vasas Szakszervezet elnökségi ülése (Folytatás az 1. oldalról). Pakson. Az építkezés központjában rendezett ülésen részt vett és felszólalt K. Papp József, a Tolna megyei Pártbizottság első titkára és Deli Sándor, SZMT-titkár, Hegedűs György, a beruházás párttitkára és Csizmadia Endre, az intéző bizottság titkra is. A jelenlegi legnagyobb hazai beruházásról, a hagyományos erőművek és az atomerőművek működésének összehasonlításáról Halasi Zoltán, az Erőműberuházási Vállalat igazgatója tájékoztatta délelőtt a résztvevőket, majd Szabó Benjamin, a Paksi Atomerőmű Vállalat igazgatója autóbuszos körlátogatáson, vezető munkatársaival együtt, bemutatta az építkezéseket. A délután sorra került ülésen elsősorban a paksi atomerőmű beruházásának helyzetéről, s a vele kapcsolatos szakszervezeti tennivalókról Schiller János, a Magyar Villamosművek Tröszt vezérigazgatója és Kovács József, a tröszt szakszervezeti tanácsának titkára adott tájékoztatást. A tanácskozáson rámutattak arra, hogy az első magyar atomerőmű 1760 megawattos teljesítményű kiépítése olyan minőségi és mennyiségi követelményeket támaszt a kivitelezésén dolgozó vállalatokkal és azok kollektíváival szemben melyeket eddig egyetlen beruházáson sem tapasztaltak. A munka újszerűsége, az építkezés közben előbukkanó problémák és akadályok növekvő erőfeszítést kívánnak e gigászi munka minden részesétől. (B. L.) 1978. július 1. Sorompót az atom elé! Az lenne a kívánatos, ha több ország nem fejlesztene ki atomfegyvert, akinek pedig van, megsemmisítené. Ennek az óhajtott folyamatnak első fele megkezdődött. Most, az atomsororompó-szerződés aláírásának 10. évfordulóján elsősorban ez érdemel méltatást — vigaszul a fegyverkezési hajsza és a rendkívül nehéz leszerelési tárgyalások közepette. Népszerűen hívják e megállapodást „atomsorompónak”, hivatalosan a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés, amelyben a vele rendelkezők — a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia — vállalják, hogy nem adják át másnak, a többi aláíró pedig kötelezi magát, hogy nem veszi át, nem fejleszti ki és más módon sem szerzi be ezt a fegyvert. Valóban az első fontosabb lépés volt ez a pusztító eszközöktől szabad világ felé, s valamivel több mint száz ország csatlakozott is a múlt esztendőkben a szerződéshez. Lehetséges tehát ezen a területen is a közeledés, elképzelhető olyan szöveg megfogalmazása, amelyet az egyébként ellentétes érdekű államok elfogadhatnak, még átfogóbb érdek, az emberiség fennmaradása szolgálatában. De mint minden politikai folyamatnál, itt is a visszaesés veszélyével jár a megállás. Kettős a baj. Nem három, hanem öt nukleáris hatalom van, de Franciaország és Kína (más más indítékokból) nem csatlakozott a megállapodáshoz. Ennél is sötétebb képet vetít azonban a jövőbe az esetleges atomanarchia: az az állapot, amelyben tíz, húsz, vagy ennél is több államnak van atomfegyvere. Ma már ez nem tartozik a tudományos fantasztikum világába, hiszen a békés célokat szolgáló reaktorok mellékterméke a plutónium, egyben az atombomba fő alapanyaga lehet, s 1980-ra a Föld országai annyi plutóniumot állítanak elő, amennyi ezer bombához elég. Rendkívül élénk a hasadó anyagok és a reaktorok exportja-importja, olyan szigorú nemzetközi ellenőrző rendszert kellene tehát kidolgozni és kiterjeszteni, amely szigorú szabályokhoz köti ezt a kereskedelmet, a technika legfejlettebb eszközeivel figyeli a veszélyes eszközök forgalmát, anélkül, hogy a békés célú alkalmazást akadályozná. Vagyis: „teljesen le kell engedni a sorompót” az atomfegyver elterjedésének útjára. Alva Myrdal svéd diplomata mondta: „öt atomhatalom, az öttel több mint amennyire szükség van”. Igaz. Ezért javasolta a Szovjetunió az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakán: vállalják valamennyien a nukleáris fegyverzet valamennyi fajtája gyártásának megszüntetését. Ez lenne az igazi atomsorompó! TATÁR IMRE Újabb földmozgás Békésben Pénteken reggel 8.34 órakor ismét rengett a föld Békés megyében. A földmozgás központja feltehetően ismét Békés városban volt. De a mozgást észlelték Békéscsabán, Gyulán és a környező községekben is. A Magyar Távirati Irodának adott tájékoztatásában Kovács László Békés város Tanácsa műszaki osztályának vezetője elmondta, hogy a rengést követően több bejelentés érkezett, amelyek arról tájékoztattak, hogy a földszintes épületekben további rongálódások következtek be és néhány kémény is ledőlt. Békéscsabán és Gyulán a mozgás következtében a lakásberendezések mozdultak el. Csillagváros Az űrhajósok iskolája Az idei év különösen nevezetes az űrhajózás történetében : megkezdődtek a nemzetközi repülések az Interkozmosz-program alapján. Márciusban szovjet—csehszlovák legénység — Alekszej Gubarev és Vladimir Remek — dolgozott a világűrben, most Pjotr Klimuk és a lengyel Miroslaw Hermaszewski. Ezenkívül Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Mongólia és Románia képviselői is készülnek a startra. Az ANP szovjet hírügynökség munkatársa a második nemzetközi repülés alkalmából kereste fel Georgij Beregovoj altábornagyot, űrhajóspilótát, a Szovjetunió kétszeres hősét, a Jurij Gagarin nevét viselő űrhajóskiképző központ vezetőjét. A TÖBBSÉG REPÜLŐMÉRNÖK — Tudjuk, hogy Vladimir Remek, az első csehszlovák űrhajós sugárhajtású repülőgépeket vezetett. Milyen szakmák vannak még képviselve a szocialista országok jövendő űrhajósainak csoportjában? — A többség a szuperszonikus sugárhajtású gépeken végzett, repülésben komoly tapasztalatokkal rendelkező repülőménök. S ez nem véletlen. Az űrhajók irányítása, a repülés dinamikájának, az új technika lehetőségeinek, sajátosságainak megértése és érzékelése könnyebb az olyan kozmonauta számára, akit erre a szuperszonikus repülőgépek irányításában szerzett ismeretei, tapasztalatai alapján készítettek fel. Nemcsak arról van szó, hogy az űrhajónak és a repülőgépnek hasonló az irányítási rendszere. A pilóták gyakran kerülnek olyan helyzetekbe, amelyek megkövetelik a figyelem operatív átállítását egyik rendszerről a másikra. Ez gyors gondolkodásra és reagálásra tanít: edzi az akaratot, a kitartást, az állóképességet és az önuralmat. Volt idő, amikor lelkesedéssel fogadtunk minden űrrepülést. Most arra törekszünk, hogy a befektetett eszközök a lehető legnagyobb hasznot hozzák a tudománynak, a technikának, a népgazdaságnak. Egy-egy repülés sok ember munkájára teszi fel a koronát. A Szovjet Tudományos Akadémia több mint 200 intézete és más kutatóközpontok vesznek részt a Szaljut—Szojuz orbitális komplexumok fedélzetén végrehajtandó tudományos programok kidolgozásában és a szerzett információk feldolgozásában. — Az űrkorszak éveiben eddig 86 férfi és egy nő együttvéve mintegy öt esztendőt töltött a Föld határain túl. Jártak a kozmoszban köztük mérnökök, tudósok is. Előzőleg azonban valamennyiüknek meg kellett tanulniuk a modern repülőgépek vezetését, meg kellett ismerkedniük a túlterhelésekkel és a súlytalansággal. Mindezek az ismeretek beletartoznak a mai pilóták szakmai tevékenységébe. Következésképpen természetes, hogy Csehszlovákiában, Lengyelországban, Bulgáriában, Magyarországon, az NDK-ban, Kubában, Mongóliában és Romániában sugárhajtású repülőgépek pilótáit és mérnökeit szemelték ki jelölteknek az első űrrepülésre. — Itt jegyzem meg, hogy ugyanezt az utat választották amerikai kollégáink is, amikor űrhajós-jelölteket választottak ki az NSZK-ban, Svájcban és több más európai országban. — Hogyan szervezték meg a szocialista közösséghez tartozó országok űrhajósainak kiképzését? — Szokás szerint három fő irányban. A kozmonautákat először is megtanítják az űrhajók és űrállomások irányítására, valamint a fedélzeti rendszerek helyes üzemeltetésére. A programban fontos szerepet kap az űrtechnika megismerése, kipróbálása és a tudományos kísérletek végrehajtása során felhasználandó kutatói készségek kifejlesztése. Végül nagy figyelmet fordítunk a fizikai edzésekre. A gyakorlatban az űrhajóskiképzést két fő szakaszra osztjuk. Az űrhajósok először tanulmányozzák a Szojuz és a Szaljut konstrukcióját, fedélzeti rendszereit. Repülőgépeken edzőrepüléseket, ejtőernyős ugrásokat végeznek, általános fizikai, speciális és orvos-biológiai foglalkozásokon vesznek részt. A kiképzés második — befejező — szakaszában a kozmonauták már együttesekben és a küszöbönálló repülés konkrét programja alapján dolgoznak. A jelöltekkel a kiképzés folyamán a Szovjet Tudományos Akadémia, az egyetemi kutatóintézetek, a különböző népgazdasági ágazatok — a kohászat, geológia, műszergyártás, orvostudomány és a mezőgazdaság — tudományos intézményeinek vezető szakértői és tudósai foglalkoznak, így tehát a szocialista közösség országaiból érkezett űrhajós-kutatók az Interkozmosz-program alapján végrehajtandó nemzetközi űrrepülések keretében mintegy másfél év alatt elegendő ismeretet és gyakorlatot szereznek a kozmikus tudomány és technika számos területén. Azt is tudni kell, hogy az űrhajósok másféléves terhelése — a felsőoktatási programok szokásos „földi” mércéivel mérve — öt-hat évi egyetemi tanulásnak felel meg. Az 1960-ban létesített kiképző központ fejlett oktató-edző laboratóriummal és repülőbázissal, a gyakorlóberendezések egész rendszerével, kvalifikált tudósokkal, mérnökökkel, módszertani szakértőkkel, repülőoktatókkal, orvosokkal rendelkezik. Az elmúlt 17 esztendőben a központban több mint 30 űrhajó legénysége részesült kiképzésben, köztük hat Vosztok, két Voszhod, valamint a Szojuz űrhajók kozmonautái. Eddig a Szaljut típusú hat orbitális tudományos űrállomás fedélzetén kilenc expedíció teljesítette programját. A központ fennállása óta eltelt idő alatt személyekre lebontva több mint 50 űrhajóst képeztek ki. Közülük 43-an jártak a világűrben, ketten három alkalommal, tizenhatan két alkalommal. Vlagyimir Kovaljonok és Alekszandr Ivancsenkov, a Szojuz–29 legénysége jelenleg eredményesen dolgozik a Szaljut–6 űrállomáson. Hozzájuk csatlakozott most az új nemzetközi legénység: Pjotr Klimuk és Miroslaw Hermaszewski lengyel űrhajós-kutató. Ismét négy űrhajós tartózkodik a világűrben keringő Szaljut–6 űrállomás fedélzetén. A képen Kovaljonok, Ivancsenkov, a Szojuz–29 kozmonautái, valamint Klimuk és Hermaszewski, a Szojuz—30 szovjet—lengyel legénysége. (Képtávírónkon érkezett.)