Tolna Megyei Népújság, 1978. augusztus (28. évfolyam, 179-205. szám)
1978-08-01 / 179. szám
1978. augusztus 1. SZÉPÚJSÁG 3 Véget ért a VI. nemzetközi folklórfesztivál Sárközi lakodalom A lakodalomban a „fönnforgók” — a minden ügyek rendezői — későn fekvő, korán kelő emberek, hiszen millió a dolguk. Most sincsen másként a sárközi lakodalom napján, Szekszárdról a városgazdálkodási vállalat öntöző kocsijával Gyuricza Ferenc már hajnali négy órakor Decsen van, hogy tisztára mossa a felvonulás útvonalát. A kikérő színhelyén is szorgoskodnak a dekoratőrök, Gróh József vezetésével, hogy mielőbb elkészüljön a „sárközi szoba miliő”. Álmos szemű emberek söprik a járdákat, gereblyével még egyszer „megfésülik” a lekaszált árokpartokat, van aki kezében bögrényi mésszel, ecsettel még egyszer kiretusálja a friss meszelést, festést. Nagyon készül a falu a népünnepélyre. A Fő utcán, de a lakodalmas menet útvonalán is szinte nincs egy olyan ház, amit ne vakoltak, vagy festettek, meszeltek volna újjá. Ilyen nagy arányú készülődés még soha egyetlen alkalommal se volt a faluban, mint most. Node ez érhető is, hiszen minden eddiginél több vendégre számítanak és köztük sok külföldire is. Jó hírt vigyenek azok haza a Sárközről. Korán keltek ma a bonyhádi művelődési központ fúvószenekarának tagjai is. Már öt óra óta járják a decsi utcákat, hogy hangos zeneszóval parancsolják rá a felkelést a lustálkodni vágyókra. Ez sikeres művelet is, mert nyolc óra felé nyüzsgő élet van már az utcákon. Különösen a szekszárdi ÁFÉSZ italmérő pavilonjai körül. Egymás után tűnnek el a féldecik, ürülnek a sörösüvegek, a koccintáskor szokásos Az ifjú pár és a násznép így jó lesz? „egészségünkre” mellé új módi is járul: „éljen a sárközi lakodalom!” * Kilenc óra tájban a szabadtéri színpad környékén nyüzsgő sokadalom. Érkeznek a délelőtti műsorban szereplő külföldi csoportok. Izgatott rendezők szaladgálnak, karszalagos ifjúgárdisták kötélkordont húznak. A parkírozóhelyeknek kijelölt mellékutcák megtelnek autókkal. A szabadtéri színpad nézőterén lévő 1700 szék java megtellik. Ezer embernél több a néző a délelőtti műsoron. Az NSZK-ból érkezett Schitzerlender Népi Együttes mit sem törődött a hatalmas forgalommal, a bonyhádi „purgelok” közreműködésével vidám utcabált rendeztek. * A Szekszárd felől érkező kis karavánban előttünk osztrák, nyugatnémet és csehszlovák gépkocsi, Decs határában önkéntes rendőrök integetnek, beljebb „igazi” rendfenntartók terelik az alkalmi parkolókba az érkezőket. Elkanyarodunk a decsi Tabán felé, két céllövölde , szexi műanyag babával, pipázó szörnnyel, és Kojak-képes tükörrel —, valamint egy ringlispil, a régi jó angyalok és krokodilusok helyett versenyautók és hondamotorok utaztatják a kiskorú népet. Innét is a szabadtéri színpadhoz tart már mindenki: a templomablakon — ami előtt áll a színpad —, fotós kukucskál és kattingat. A lakodalmast soha nem fényképezték ennyien, csak hivatásos fotóriporterből vagy tízen várják „élesre töltött” géppel az eseményeket. Jönnek a vazeciek! A csehszlovákiai táncosok nyitják a délelőtti folklórbemutatót, a nap egyre melegebben süt. Mire a Pennegy Népviseleti Csoport megérkezik (Ausztriából), már katlan a nézőtér. Ők azért kedélyesek és szívélyesek, méltósággal lejtik táncaikat. Merőben ellentétes a következő produkció: a doni kozákoké, Azovból. Tűz és vitalitás, hőséggel dacoló játékosság. A közönség tapsol és fődögél... De nem annyira, mint a schitzelanderi táncosok. Valami különdíjat érdemeltek volna, amiért olyan türelmesen viselték — egész nap! — nehéz, sötét ruháikat, a férfiak, pláne még cilindert is! Lakodalmas táncot mutattak be, mindenki okulására: mekkora a különbség két Duna menti nép lakodalmasa között... A nyájas, szelíd lakodalmas után szilaj pásztorok, a Zakopanéi hegyek fiai és lányai a színen. A közönség még utoljára felcsiholja tapsos kedvét, aztán a derekasan helytálló táncosok és a vörösre főtt nézősereg is elindul ebédelni. * Az ifjú pár Farkas Ágnes gyógyszerésztechnikus és Sörfőző József időelemző, mint a lakodalom történetében a legtöbb pár, a valóságban nem jegyesek. Mint ahogy a televízió Hét című műsorában elmondták, csak eljátszották ezt a szerepet — de jel. ők voltak egyébként a 9. pár. Az előző lakodalmak menyasszonyait-vőlegényeit meghívhatnák a rendezők a lakodalom díszvendégi sorába, soha el nem évülő szerepük megbecsüléseképpen. A következő, a 10. lakodalom erre jó alkalom is volna. A délutáni látványosságok sorát a fogatok versenye vezette be. 11 tagú volt a mezőny. Első helyezést az őcsényi tsz egyik fogata szerzett. Hajtója Lovas István volt. A decsi tanács által felajánlott „nagydíjat” a menyasszonyivőlegényt szállító négyes fogat nyerte. A négy gyönyörű paripa tulajdonosa Nagy István decsi gazda, aki nem kis anyagi áldozat árán szerezte meg őket, és hozzájuk az iparművészeti remeknek számító szerszámokat. Magángazdálkodó létére áldozatvállalásával igen szép példáját adta most — és már a korábbi esztendőkben is —, a közösség iránti szeretetének. Az ő szavaival élve: „Másnak is volna ennyi pénze, csak szíve nincs.” * Bár a kikérés kezdetét 3 órára tűzték ki a rendezők, már 2 órakor igen nagy tömeg állta körül a templom téren az erre az alkalomra épített szabadtéri színpadot. Kíváncsi szemek leskelődtek, ugyanis a színpad mögötti helyiségben öltöztették a menyasszonyt. A hosszadalmas ceremóniára belátogattak a lakodalmas rendezvény résztvevői is. Élükön Roska István külügyminiszter-helyettes, Moharos Józsefné, a Kulturális Minisztérium tanácsi osztályának, Kiss Jenő, e minisztérium közművelődési főosztályának vezetője. Jelen voltak Bács-Kiskun megye vezetői: Katanics Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun megyei Bizottságának titkára, dr. Gajdocsi István, a megyei tanács elnöke és vendéglátóik: Horváth József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára, dr. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke, valamint a rendező városok és községek több párt- és állami vezetője. Ettől kezdve együtt élvezték a lakodalmas játék színes látványát az utcákon sorfalat álló — mintegy 20 ezerre becsült — nézővel. * Az öltöztetés kész. Felöltözött már az örömanya és az örömapa is. Három óra. Mindenki abba az irányba kémlel, ahonnan a vőlegénynek kell érkeznie, díszes és hatalmas násznépével. De nem jön. Helyette jön az eső. Kinyílnak az ernyők. Szerencsére csak olyan gyors lábon járó nyári zápor volt. Ám így is megáztatta a felvonuló csoportokat. A románok mit sem törődve esővel, égzengéssel, nagy karikába állva, körtáncot jártak. Mivel nem volt annyi és akkora eresz, hogy mindenki aláállhasson, a román táncosok közé álltak a tamboviak, krímiek és a csehszlovákok is. A vihar látván ijesztgetésének eredménytelenségét, eltakarodott. Gergely János és Papp János első vőfélyek köszöntő- és kikérőversei után végre „egybekeltek” a fiatalok és díszes négyfogatú hintájukon elindulhattak nyomukban a násznéppel. A sárköziek és a magyar csoportok tarka pompáját új színekkel gazdagítva, ott vonult a sárközi lakodalmak történetében először, a tizenhárom külföldi csoport. A bemutatott menettáncaik osztatlan elismerést arattak, végig minden útszakaszon. A tízezres létszámú tömeg nyomásának nem tudott ellenállni semmilyen jegyszedő-, jegyárusító gárda. Benyomták a nagykaput és elözönlötték a nézőteret. A szabadtéri színpadon még egyszer bemutatkozott az ifjú pár és az örömszülők, aztán következett a délelőtti műsorban nem szerepelt csoportok bemutatkozása. Előbb a románok, majd a gombosiak, aztán a két testvérmegye: Karl-Marx-Stadt és Tambor csoportjai következtek. Őket a csehszlovákiai magyarok követték, majd ismét egy jugoszláviai csoport jött: a szivácsak. A krimi és a bolgár együttesek zárták a forró délutánból hűvös estébe nyúló műsort. Hogy milyen volt? Egy idős bácsitól ezt hallottam: „Ez igen, ezek jól megvetik a figurát.”* A délutáni műsor befejeztével a résztvevő csoportok és a rendezők a több mint ezerszemélyes lakodalmas sátorban közös vacsorán vettek részt. Szép és érdekes színfoltja volt ennek az eseménynek az, amikor az „ifjú párt” nemzeti szokásainknak megfelelően köszöntötték a különböző országok csoportjai. Az egész lakodalmas rendezvény éjfélig tartó utcai bállal sért véget, magával a lakodalmas rendezvénnyel pedig véget ért a VI. Duna menti folklórfesztivál. (Az oldalt készítették: Czakó Sándor, Virág F. Éva, Komáromi Zoltán). Páholyból Szovjet táncosok a menettáncban S’app János első vőfély kikéri a menyasszonyt Kluty-kluty * Vonal a lakodalmas menet Az ifjú pár első tánca