Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

2 KÉPÚJSÁG Öt munkaokmány Bagdadban Az arab küWgyminiszterek tanácskozása Bagdad, Aczél Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti : Második napja üléseztek Bagdadban az arab külügyminiszterek. Megbízásuk arra szól, hogy kidolgozzák a november 2-ára kitűzött államfői csúcsértekezlet napirendjét, és rögzítsék azokat a kereteket, amelyek alapul szolgálnak majd a határozatokhoz. A külügyminiszterek előtt 5 munkaokmány fekszik: Iraké és Szíriáé, Kuvaité, Jordániáé és a Palesztin Felszabadítási Szervezeté. Irak, amint azt a forradalmi parancsnoki tanács október 1-i közleménye hírül adta, 9 milliárd dolláros közös pénzalap létrehozását szorgalmazza az Izraellel közvetlenül szemben vagy harcban álló országok gazdasági és katonai potenciájának fokozására. A többi munkaokmány közül csak a palesztínai részletei ismeretesek. Jasszer Abd Rabbo, a PFSZ szóvivője az iraki sajtónak adott nyilatkozatában közölte, mit tart lényegesnek a palesztin ellenállás. Egyfelől a palesztin létérdekeket alapvetően sértő egyiptomi különutas politika elítélését, másfelől az imperialista—cionista szövetség leleplezését, harmadsorban a PFSZ egyedüli képviseleti jogát deklaráló 1974-es rabati csúcsértekezlet határozatainak megerősítését. Kérdés, mennyit tükröznek majd ebből az álláspontból a csúcs döntései. A külügyminiszteri értekezlet folyósóiról az hallható, hogy a Szaud-Arábia vezette konzervatív tömb, ide értve a Szadatot nyíltan támogató néhány országot is, sem Szadat, sem az amerikai politika közvetlen elítélését nem óhajtja. Mindenesetre a keddi bagdadi lapok címeiben az volt olvasható, hogy a külügyminiszteri értekezlet résztvevőinek nézetei „azonosak” voltak a megvitatott témákban. Egyiptom különbéke-törekvéseiről, s közel-keleti politikájukról kezdtek tárgyalásokat Bagdadban az arab országok külügyminiszterei. Képünkön: a konferencia megnyitó ülése. (Képtávírónkon érkezett.) Salisbury Tiltakoznak az egyetemisták A rhodesiai fajüldöző rezsim a helyi afrikai fiatalok erőszakos besorozásával igyekszik válságos helyzetén javítani az országban. A képen salisburyi egyetemisták jegyzéket írnak alá, amelyben a kormány döntése ellen tiltakoznak. (Képtávírónkon érkezett.) Washington és Peking Tárgyalások a kapcsolatok normalizálásáról Washington, Heltai András az MTI tudósítója jelenti: Az amerikai külügyi szóvivő cáfolni próbálta azokat a nyugati sajtójelentéseket, hogy Washington gyorsuló ütemben törekszik kapcsolatainak normalizálására Kínával. A szóvivő nem volt hajlandó kommentálni az értesüléseket, amelyek szerint Carter elnök már hat hónappal ezelőtt utasítást adott: folytassanak titkos tárgyalásokat Pekinggel a teljes normalizálásról. A szóvivő annyit elismert, hogy a két ország diplomáciai képviseletei Washingtonban, illetve Pekingben „megbeszéléseket” folytatnak a kétoldalú kapcsolatok kérdéséről, de — a hivatalos amerikai álláspont szerint — ez nem tekinthető „tárgyalási folyamatnak”. Értesülések szerint e kérdésekről tárgyal jelenlegi kínai látogatásán Schlesinger energiaügyi miniszter is. A Carter-kormány terveinek legutóbbi jeleként ismertté vált: a korábbi döntéssel ellentétben végül is nem engednek át amerikai F–5-ös harcigépeket Tajvannak. Washingtont 1954 óta „védelmi” egyezmény fűzi Tajvanhoz, s Peking ennek felmondása előtt nem hajlandó a kapcsolatok normalizálására. Az amerikai fél értesülések szerint azt reméli, hogy kínai részről elfogadnak majd olyan törvényhozási nyilatkozatot, amely megerősíti az Egyesült Államok elkötelezettségét a tajvani kérdés „békés megoldása” mellett. Peking ahhoz is ragaszkodik, hogy kivonják Tajvanról a maradék, ezer fő körüli amerikai katonai egységeket. • Új spanyol alkotmány A spanyol törvényhozás két háza kedden délelőtt egy időben, de külön-külön tartott ülésén jóváhagyta az új spanyol alkotmány tervezetét. A parlament által elfogadott új alkotmányt népszavazásnak kell megerősítenie. Ennek időpontját a kormány péntekre tervezett ülése előreláthatólag december 6-ára fogja megállapítani. A fiatal spanyol demokrácia új alkotmánya megszilárdítja a demokratizálási folyamatot és hatályon kívül helyezi a francoista rendszer alaptörvényét. WASHINGTON Kedden új lendülettel folytatódtak az egyiptomi—izraeli különbéke-tárgyalások. Az egyiptomi vezetés nagyobb hajlandóságot mutat a megegyezésre, mint valaha — közvetlenül azután, hogy Izrael újólag leszögezte: ragaszkodik a megszállt Ciszjordániában létesített településeihez csakúgy, mint Kelet-Jeruzsálemhez. BUKAREST A helsinki záróokmányt aláíró országok béketanácsainak és békebizottságainak képviselői Bukarestben megkezdték háromnapos tanácskozásukat. A találkozó témája „A néptömegek és a békemozgalmak szerepe az európai biztonság létrehozásában és az együttműködés fejlesztésében”. SZÓFIA Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió képviselői Várnában megalapították a szocialista országok műszaki-tudományos információs állandó bizottságát. Az új szerv szófiai székhellyel működik majd, feladata a műszaki-tudományos információ gyűjtésének, cseréjének és felhasználásának koordinálása lesz a szocialista országok között. BELGRÁD „A magyar költészet aranykönyve” címmel a középkortól napjainkig terjedő egész költészetünket megismertető horvát-szerb nyelvű kötet jelent meg Zágrábban, a Matica Hrvatska kiadónál. A több mint 600 oldalas kötet Enver Csolakovics neves horvát író, költő és műfordító posztumusz munkájaként került kiadásra. Csolakovics 1915-ben Budapesten született, ahol egyetemi hallgató is volt. Most megjelent gyűjteményes kötetén közel 3 évtizedig dolgozott, hogy megvalósítsa célját: a magyar költészet eddigi legátfogóbb idegen nyelvű megismertetését. 1978. november 1. Diplomáciai nagyüzem Kedd esti kommentárunk. A Közel-Keleten és a térséggel kapcsolatban más színhelyeken is tovább tart a diplomáciai nagyüzem. Ha az ember egy pillantást vet a tarka képre, mindössze egyetlen dolog tűnik biztosnak: miközben Washington igyekszik mielőbb tető alá hozni az egyiptomi—izraeli különbékét, az arab országok döntő többsége és a palesztin mozgalom lépéseket tesz a szadati különutas irányzattal szemben. Jasszer Arafat, a Palesztin Felszabadítási Szervezet vezetője Moszkvában tárgyal, fogadta őt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter is. Ezzel párhuzamosan az iraki fővárosban arab külügyminiszteri konferencia folyik — ugyancsak a PFSZ részvételével —, amelynek deklarált célja a Bagdadban hamarosan összeülő csúcsértekezlet előkészítése. Természetesen, éppen a múltbeli tapasztalatok fényében, nem lehet azt várni, hogy Bagdadban a résztvevők között nem lesznek nézeteltérések. Van azonban két tényező, ami legalábbis elképzelhetővé teszi, hogy a csúcsértekezlet a korábbinál egységesebb álláspontot foglal el. Ez a két tényező a következő: 1. Most a korábbiaknál sokkal nagyobb a tét. Ezúttal nem — bármilyen fontos — részletkérdésekről van szó, hanem arról, hogy Egyiptom, az eddig legfontosabb frontország, teljesen elhagyja az arab tábort, és hosszabb távú modus vivendire készül Izraellel, valamint az Egyesült Államokkal. 2. Az arab frontot hagyományosan gyengítő motívum, az iraki—szíriai ellentét, Asszad minapi bagdadi látogatásával legalábbis nagymértékben enyhült. Maga a szíriai államfő ilyen értelemben nevezte „történelmi jelentőségűnek” Bakr iraki elnökkel való tárgyalásait. Washingtonban folytatódik az a jelenség, hogy ha valami újabb nézeteltérés merül fel az izraeli és az egyiptomi fél között, Washington teljes súlyával lök egyet a tanácskozások talán taktikából, talán komolyan akadozó szekerén. Az az amerikai magatartás, amelynek jegyében — nem utolsósorban belpolitikai okokból, hiszen az Egyesült Államokban részleges választások közelednek —, a hármas tanácskozások „sikerre vannak ítélve”, követelőzőbbé teszi a Beginkabinetet. Az izraeli kormányfő ismét kijelentette például, hogy a sokat vitatott félkatonai településeket a Golan-fennsíkon nemcsak megtartja, de bővíti is. Miközben Washingtontól Moszkván át Bagdadig nagyon is különböző előjelű megbeszélések folynak, Libanonban változatlanul a fegyvereké a szó. A jelek szerint a sokat szenvedett ország politikai éjszakájában semmi nem utal bármilyen pirkadatra. HARMAT ENDRE A nukleáris biztonságért Szovjet javaslat az ENSZ-ben A Szovjetunió soha nem alkalmaz nukleáris fegyvert olyan államok ellen, amelyek lemondanak annak gyártásáról és beszerzéséről, és nem tartanak területükön ilyen fegyvereket — jelentette ki Oleg Trojanovszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ- képviselője az ENSZ-közgyűlés egyes számú főbizottságának ülésén. A Szovjetunió — mondotta a szovjet ENSZ-képviselő — kész kétoldalú egyezmények megkötésére is eben a kérdésben. Ugyanakkor úgy véli, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező országok biztonságát teljes mértékben csak az szavatolhatja, ha a nukleáris fegyverrel rendelkező országok kötelezettséget vállalnak nemzetközi szerződésben rögzített garanciák betartására — hangsúlyozta Trojanovszkij. Számítógéptől az atomerőműig „nagy ugrás” - tőkés segítséggel „Alkalmazkodni fogunk a nemzetközi kereskedelem évszázadok alatt kialakult feltételeihez — mondotta Li Csiang kínai külkereskedelmi miniszter egy Pekingben tárgyaló angol kereskedelmi küldöttség előtt. A nemzetközi kereskedelem eszközei között természetesen a hitel is szerepel, Mao jelszava, a „saját erőre támaszkodni”, viszont elvetette a külföldi kölcsönök gondolatát. Úgy tűnik azonban, hogy a „nagy kormányos” utódai hiteleket is igénybe akarnak venni az ország iszonyú elmaradottságának leküzdéséhez. A fejlesztési tervek ugrásszerűen megnövelték Kína külföldi vásárlásait. 1978. első felében a pekingi külkereskedelmi vállalatok mintegy 5 milliárd dollárért rendeltek beruházási javakat, majdnem kétszer annyit mint az előző öt év alatt összesen. Nyugati közgazdászok arra számítanak, hogy Kína a következő években még tovább növeli importját, viszont nem rendelkezik ennek megfelelő exportfedezettel. Kína behozatala az NSZK- ból például majd 80 százalékkal magasabb, mint oda irányuló kivitele! A kínai vezetés 1985-ig — a jelenlegi 10 éves terv végéig —, többet akar beruházni, mint az elmúlt 28 évben összesen. Hua Kuo-feng kormányfő márciusban ismertette azt a programot, amely 1985-ig 120 nagyberuházás létrehozását irányozza elő, köztük hat acélművet, 10 olaj- és gázmezőt, 30 erőművet, 5 nagy kikötőt és 6 új vasútvonalat akarnak létesíteni. Az acéltermelés növekedését nyolc év alatt 25 millióról 60 millió tonnára, a széntermelést évi 500 millióról 1 milliárd tonnára akarják emelni. A jelenlegi 285 millió tonnás gabonatermés nem fedezi a lakosság szükségletét, ezt 1985-ig 400 millió tonnára kívánják növelni. E nagy célok elérésében mindenekelőtt a japánokra számítanak. A februárban megkötött japán—kínai kereskedelmi egyezmény a következő nyolc évre 10 milliárd dollárban szabta meg a kölcsönös áruszállítások értékét, hat hónappal később pedig 1990-ig hosszabbították meg a megállapodást. A kínai kereskedők nagy érdeklődést mutatnak az európai tőkésországokkal létrehozandó üzletek iránt is, sokoldalú tárgyalásokat folytatnak az Európai Gazdasági Közösséggel. Az érdeklődés sokirányú, a számítógépektől a szerszámgépgyárakig, a bulldózer- és teherautó-gyáraktól az atomerőművekig terjed. Folynak a tárgyalások az angol, francia és olasz vezető üzleti körökkel is. Külföldi bankhiteleket Kína nyíltan eddig nem vett igénybe. Ehelyett a szállító cégek nyújtják a hitelt és a kölcsön kamatait az eladási árban számolják fel. A gyorsan növekvő külkereskedelemhez azonban ez a megoldás már nem kielégítő. A japán export-import bank képviselői éppen a napokban jelentették Pekingből, hogy a kínaiak hajlandók egy kétmilliárd dolláros bankkölcsön felvételére. GÁTI ISTVÁN A kínai szakemberek nagy érdeklődést tanúsítanak a nyugati hadiipari termékek iránt is. Képünkön: kínai küldöttség a hannoveri repülőgép-kiállításon.