Tolna Megyei Népújság, 1978. november (28. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-23 / 276. szám

1918. november 23. Atomerőmű-építkezés Társulás az Alföldről Három alföldi megye álla­mi építőipari vállalatai közö­sen dolgoznak Pakson, az atomerőmű­­ építésénél, tár­sulást alakítottak a nagybe­ruházás segítése céljából. Az elnevezés pontosan ezt a szer­vezeti formát fejezi ki: Dél­alföldi Építőipari Társulás, összesen 175 dolgozó jött Paksra Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéből, közü­lük 21 a műszaki. A társulás gesztora, tevékenységének irányítója a DÉLGÉP, ami a Csongrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat neve. Szegedről való az üzem­vezető is, Petrás Pál. Tőle kértünk tájékoztatást a tár­sulás tevékenységéről, fel­adatairól és a körülmények­ről, amelyek meghatározzák a munkavégzés ütemét, a dol­gozók hangulatát. Magyarán: hogy érzik magukat Pakson? Petrás Pál mindössze 28 éves, Szegeden lakóházak és oktatási épületek kivitelezé­sében vett részt, főként egye­di munkáknál, például fog­híjak beépítésénél. Elmond­ta az üzemvezető, hogy a 22- es Állami Építőipari Vállalat alvállalkozójaként dolgoznak az atomerőműnél, fő felada­tuk a segédépület építőmes­teri munkáinak elvégzése, ezenkívül részt vesznek az egészségügyi épület szerkezet­­építésében. Végül: az utóbbi létesítménynél a befejező épí­tőmesteri munkákat kell majd elvégeznie 1979-ben a Dél­alföldi Építőipari Társulás­nak. Hozzáteszi Petrás Pál, egyelőre ezekre a munkákra van szerződés, a későbbiek­ről nincs semmi konkrét terv, igény, szükség lesz-e rájuk Pakson a többi erőműépítés­hez, vagy sem. Két nagy faház a társulás felvonulási épülete, ezeket saját szakmunkásai állították össze és látták el a szükséges komforttal. Amikor ott jár­tunk, éppen hideg volt az iroda: villanyfűtés van és időnként megszűnik az áram­szolgáltatás, valamilyen sze­relési munka miatt, az épít­kezés közeli részén. A fahá­zak egyébként jók, ha kicsit szűkösen kell is lenni. Aszta­lon tartják a rengeteg iratot, tervet. De jutott hely az iro­dákon kívül melegedőnek, raktárnak és karbantartó mű­helynek. A kishegyi szállással elége­dettek. Petrás Pál azt mond­ja, a szállók színvonalasak, megfelelően kulturáltak. Gon­dot okoz viszont időnként, hogy néhány dolgozó lekési az autóbuszt reggel, mert túl­ságosan hosszú sor áll az ebédlőben, elhúzódik a reg­gelizés ideje és előfordul, hogy valaki lemarad. Más vállalat dolgozóit szállító busz nem veszi föl őket. Igaz, később visszamegy a „saját” autóbusz a Kishegyen várako­zó néhány emberért. Vélemé­nyük szerint egyszerűbb és gazdaságosabb lenne, ha nem vállalatok szerint szállítanák az embereket, vagy legalább nem ragaszkodnának ilyen mereven ehhez a beosztáshoz. A másik, ennél nagyobb gondjuk — de ez nemcsak az övéké — már megoldódik. Nem kaptak meleg ételt az egész éjjel dolgozók. Éppen akkor érkezett a kooperációs értekezletről az üzemvezető, amikor kerestük és közölte, hogy ennek az ügynek a ren­dezését bejelentették a ta­nácskozáson. Tehát ismét lesz éjjeli főzés. Megvan hoz­zá a fogyasztói létszám, hi­szen éjjel-nappal, folyamatos műszakban dolgozik az erő­műnél a dél-alföldi meg a dunántúli társulás és a 22-es ÁÉV több brigádja is. A munka új feladatokat ad az Alföldről való szakembe­reknek, ugyanúgy, mint más vállalatoknak és brigádok­nak. Tetszik nekik az erő­próba. „Ez nem olyan mun­ka, mint amit eddig kellett csinálni. Nagyságban és átfu­tási időben újat jelent. Szi­gorúbbak a mérettűrési kö­vetelmények. Külön előírt betonozási technológia szerint kell dolgozni...” stb. Tíz napig dolgoznak folya­matosan, azután négy napjuk szabad, elutaznak Szegedre, Békésbe és a Duna—Tisza kö­zötti vidékekre, a családjuk­hoz. Nincsenek sokan, de amit vállaltak és elvégeznek, sokat jelent az ország legna­gyobb beruházásának meg­valósításában. Nélkülözhetet­len alvállalkozók. GEMENCI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly Önállóan készítik a segédépületet A paksi munka új feladatokat adott Képújság 3 Tudósítóink írják Felkészülés a télre DOMBÓVÁR A városi tanács költségve­tési üzeme már évek óta megnyugtatóan gondoskodik a város útjainak „hótalanítá­­sáról”, a csúszós, jeges utaik sózásáról, illetve homokozá­sáról. Az idei felkészülésről Orbán János főmérnök el­mondta, hogy erre a télre is — a korábbi tapasztalatokat felhasználva — megtették az előkészületeket. A hóügyele­ti készenléti tervben részle­tesen rögzítették az ügyeleti beosztásokat és a tennivaló­kat. A hóeltalkarításban részt vevő gépkocsikon a kettes szemlét elvégezték, előkészí­tették a hótolólapokat és a sószórógép is kijavítva, ké­szen várja a csúszós, fagyos utakat. A raktárban jelen­leg három vagon ipari só áll rendelkezésre, és a város kü­lönböző pontjain (25 helyen) helyeztek el csúszásgátló ho­mokot. A személyi feltételek is adottak. A gépjárművezetők és szerelők ügyeleti szolgála­ta biztosított, a gépek két­­műszakos (de nagy szükség esetén állandó) üzemeltetésé­re. Megszervezték a közbiz­tonsági és útkarbantartók bevonásával a hóeltakarítást. A szokásos téli szemlét no­vember 15-én tartották, amelyen minden gép üzem­­biztonságát és KRESZ-elő­­írásainak megfelelő jelzéssel történő felszerelését egy bi­zottság szigorúan ellenőriz­te. A tömegközlekedés bizton­ságossága érdekében a Volán dombóvári üzemében is megtettek minden előkészü­letet, hogy a helyi és vidéki autóbuszjáratok üzemelteté­sében ne legyen fennakadás. Téli felkészülési tervüket október 15-re teljesítették. Biztosították a szükséges fagyálló folyadékot és azt ígérik, hogy a járatok me­netidejét igyekeznek betar­tani. Reméljük, hogy az alapos felkészülés eredményét a dombóváriak a télen bos­­­szanlkodás nélkül tapasztal­hatják, s ezzel biztonságos lesz a gyalogos- és gépjár­műközlekedés a zord időjá­rásban is, a város útjain. MAGYARSZÉKI ENDRE NAGYDOROG A község közigazgatási te­rületéhez tartozik Puszta­­hencse és Bikács is, vala­mint Földes-puszta és Kistá­­pé. Elég nagy terület ez. Kistápé 1976. óta közelíthető meg szilárd burkolatú úton. A három község ellátását a nagydorogi ÁFÉSZ biztosít­ja. Raktáraiban a télre ké­szülődnek, s folynak a zöld­ség-gyümölcs tárolási mun­kák. Burgonyából 2 vagon, zöldséggyökérből és sárga­répából 30—30 mázsa, kelká­posztából 50 mázsa, almából 2 vagon, vöröshagymából 1 vagon árut tárolnak. Termé­szetesen egyéb élelmiszerek­ből is jelentős készlet áll a vásárlók rendelkezésére, hely­iben megvásárolhatnak min­den fontos élelmiszert, zöld­séget, gyümölcsöt. A faluban a KPM-nek van telepe. Itt az alábbiakat mondták el: 1 sószóró, 2 hó­toló és 2 homok kiszórására szolgáló rajonos kocsival rendelkeznek. November 8­­­ án volt az ún. „havas szem­le”, amikor a téli bevetésre kerülő kocsipark üzemképes­ségét vizsgálták felül. Már kihordták a homokot az olyan helyekre, ahol lejtős a terep, illetve az út, és kirak­ták a hórácsokat is. A KPM nagydorogi­ telepén az elő­készületi munkák arra en­gednek következtetni, hogy télen nem lesz fennakadás a közlekedésben sem Nagydo­­rogon, sem a környező köz­ségekben. JANKOVICS LÁSZLÓNÉ bonyhÁd Müller Józsefet, a bonyhá­di Városi Tanács műszaki osztályának vezetőjét kér­deztem a téli felkészülésről. — Az újságban, rádióban, televízióban gyakran elhang­zanak nyilatkozatok, hogy megtették az előkészületeket a télre. De amikor beköszönt, probléma van a hóeltakarí­­­tással, és ez kihat az áru­szállításra és a­­közlekedésre is. Milyen előkészületeket tettek eddig? — Már foglalkoztunk a té­mával. Az elmúlt évben Bonyhádon nem volt fenn­akadás. Költségvetési üze­münk jól felszerelt gépekkel rendelkezik. Lánctalpas toló­gépet használunk. Homokot és sót tartunk raktáron. — Mekkora terület tisztán­tartásáról kell gondoskodni­uk? — A várost két KPM-út szeli át, ezért szerencsénk van, a főutak tisztítva van­nak. A járdák hóeltakarítá­sát a lakók végzik. Nekünk csak a többi út tisztán tartá­sáról kell gondoskodnunk. — Naponta hányszor kell eltakarítani a havat? — Ezt nem lehet meg­szabni és előírni. Akkor és annyiszor van hóeltakarítás, ahányszor szükséges, nehogy bármilyen területen gátolja a folyamatos munkát. RUMY ERNŐ HŐGYÉSZ A hőgyészi Községi Ta­nács műszaki csoportjánál elmondták, hogy a község aránylag szerencsés helyzet­ben van, mert átmegy rajta a szekszárd—siófoki és a Dombóvárra vezető út. Ezek­ről a KPM gondoskodik, így nagy gondtól szabadul meg a tanács. Azokra a területekre, ahova az említett utak nem vezetnek, homokot hordanak ki. Ilyen helyek például a Kárpát, Tátra, Rákóczi ut­cák találkozása, és a mere­dek Klimes utca. A homok­szóráson­ kívül sózni is szok­ták az említett­ útvonalakat, ott, aho­l gyalogosok járnak. Ezenkívül öt munkás tisztít­ja majd a gyalogátkelőhelye­ket. Évente átlagosan tizen­ötezer forintot költ a hőgyé­szi tanács ilyen munkára. Természetesen ez olyan ös­­­szeg, amely nem mindig egy­formán kerül felhasználásra. Hóban gazdag télen még töb­bet is fordítanak a gyalogos közlekedés nehézségeinek enyhítésére. Ez a felkészülés csak a gyalogos közlekedést kön­­­nyíti meg. A mellékutcákban lévő utak tisztításáról sajnos nem tudnak gondoskodni. BEKE LÁSZLÓ A sószórógép is kijavítva, ké­szen várja a csúszós, fagyos utakat Az új díjszabásról tárgyal a Volán Tegnap Szekszárdon orszá­gos díjszabási értekezletet tartott a Volán Tröszt, ame­lyen a fuvardíjak és rakodási díjak alkalmazása terén szer­zett tapasztalatokkal foglal­koztak, valamint azzal, hogy melyek a jövő teendői az érintett körben. Az értekezletet Piegl Fe­renc, a 11. sz. Volán­­ Vállalat igazgatója nyitotta meg, majd dr. Böbék Antal,­­ a Volán Tröszt főosztályvezetője és Jankó Piroska, a tröszt osz­tályvezetője tartott előadást, amelyeket vita követett. A vitában szakemberek vettek részt, akik naponta találkoz­nak a fuvaroztatás gondjai­val. A Volán Tröszt arra törek­szik, hogy az eddigi mennyi­ségi fejlődésről a minőségi fejlesztésre térjen át a szál­lítások szervezésében és biz­tosításában. A jövő útja az egységrakományos szállítás, amely sokkal korszerűbb a mainál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kereske­delmi árucikkeknél is csök­kenteni kell a kézi munkát, tehát a darabonkénti rako­dást a szállító járműre, ehe­lyett a rakodólapos, egység­csomagos szállítmányokat kell szorgalmazni és előny­ben részesíteni. Ez lehetővé teszi a rakodás nehéz mun­kájának gépesítését és meg­gyorsítását. Arra a kérdésünkre, hogy tarifaváltozás várható-e, a következő választ kaptuk a tröszt jelen volt vezetőitől: Jövőre, tehát 1979-ben, a díjszabás csak szűk területen módosul, amelyet a kereske­delmi szerveknek máris tudo­mására hoztak. 1980-ban vi­szont jelentősebb változások várhatók, amelyeket kellő időben közölni fognak az ér­dekeltekkel. Ünnepi taggyűlés A Csapó Dániel Mezőgaz­dasági Szakközépiskola párt­­alapszervezete ünnepi tag­gyűlést tartott kedden­­ dél­után, a párt megalakulásá­nak 60. évfordulója tisztele­tére. A taggyűlésre meghív­tak három 1945-ös párttagot is. Pozsonyi Ignácnét, Pozso­nyi Ignácot és Nádas Pál elv­társakat. Ünnepi beszédet Vajda Istvánná, az alapszer­vezet titkára mondott. Emlé­keztetett a múltra, a minden­napok küzdelmeire. A fiata­lok nevében Szabó Gyula, az iskola KISZ-szervezetének titkára köszöntötte a taggyű­lés résztvevőit. Ezután a III- as számú Általános Iskola Ságvári úttörőraja „Ünnep a szívekben” című színvonalas irodalmi műsora következett. Az ünnepélyes taggyűlés befejezése után baráti be­szélgetés alakult ki a fiata­lok és az idős párttagok kö­zött. (i+é)

Next