Tolna Megyei Népújság, 1980. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

A^NÉPÚJSÁG ÖN KÉRDEZ Antenna Farkas Gyula Szekszárdról így ír: „...Arra a kérdésre szeret­nék választ kapni, hogy a kábeles televíziós láncból miért maradt ki a Kölcsey lakótelepen lévő tanácsi la­kóház. (10—14. szám.) Mikorra várható, hogy ez a ház is be lesz kötve a rendszerbe? Mi is szeretnénk több adó műsorát nézni, ami jelenleg nem áll módunkban, mivel lakóházunkra csak a magyar tévé egyes műsorá­nak vételéhez alkalmas an­tenna van felszerelve...” A levelet Szelkszárd város tanácselnökének, dr. Nedők Pálnak küldtük meg, aki a következőket válaszolta: „...A Kölcsey lakótelepen lévő nagyközösségi antenna­rendszert a Szekszárdi La­kásépítő és Fenntartó Szövet­kezet készítette el, s a ki­épített vezetékrendszerre a szövetkezeti lakásokat­­ kap­csolták rá. A városgazdálko­dási vállalat az elmúlt év decemberében megrendelte a lakótelepen lévő állami bérlakások rákapcsolását is. A Kölcsey lakótelepi lakáso­kat­­ március végéig — azt követően pedig a Wosi­nsky lakótelepi lakásokat is — rá­kapcsolják a nagyközösségi antennarendszerre. Addig is kérjük szíves türelmüket...” Kő a kávéban Bis Jánostól, Kakasáról le­velet és csomagot kaptunk. Levele így szól: ....Valószínű, több vevő ta­pasztalta, hogy a Rió kávé­ban kávészem nagyságú kö­vek találhatók. Már több esetben hallatszott zörej a kávédarálóból, aminek ter­mészetesen nem tesz jót. Tudjuk, hogy a Rió kávé kávékeverék, de ne kövek­kel keverjék...” Olvasónk levelét a Tolna megyei Tanács kereskedelmi osztályának küldtük, ahon­nét továbbították a COM­­PACK Kereskedelmi Csoma­­goló Vállalatnak. Az ő vála­szuk így szól: ....A nyers kávék — termő­területtől függően — változó mértékben tartalmaznak föl­det, port, maghéj­at, köve­ket, szerves és szervetlen idegen anyagokat. Feltétele­zésével ellentétben tehát a felsorolt idegen anyagokat nem mi tesszük bele a ká­véba, hanem azokat a devi­záért vásárolt „Probat” pör­kölő ’automata gépeinkbe épített, fajsú­lykülön­bözőség elvén működő tisztítóberen­dezésekkel távolítju­k el. A tisztítás a pörkölési fo­lyamattal sorsbakapcsolt, at­tól el nem választható mű­velet és ezért nem ismétel­hető­­ meg. Az automatizált tisztítás általában elég ered­ményes, azonban a fajsúly­­egyenlőség ritka eseteiben, vagy ha­ a hőeltávolító be­rendezés meghibásodik és azt nem azonnal észleljük, előfordulhat, hogy apró kő marad a kávéban. Amennyiben az ön kávé­őrlője ilyen apró kő miatt meghibásodna, kérjük, hogy a javítási költségszámlát le­velünkre való hivatkozással szíveskedjék hozzánk elkül­deni, hogy a kártalanításról gondoskodni tudjunk. Saj­náljuk, hogy Önnek szándék nélkül kellemetlenséget okoztunk, amiért szíves el­nézését kérjük. Törekvésünk, hogy termékeinkből a fo­gyasztók megelégedését ki­váltó minőséggel szolgál­junk...” Védőfelszerelés Egy villanyszerelő brigád­tól kaptuk az alábbi levelet: „...Tisztelt Szerkesztőség! Mi egy Tolna megyei szövet­kezet villanyszerelői va­gyunk. A villanyszerelés minden ágában dolgozunk. Az a kérdésünk, hogy jár-e részünkre, a szabvány mun­karuhán kívül, egyéb védő­ruházat, gumibakancs, gumi­csizma, esőköpeny, stb. és milyen kihordási idővel?” Nagyon sajnáljuk, hogy a brigád nem írta meg ponto­san munkahelyének címét, így kérdésükre adott vála­szunk nem lehet teljes. Az egyéni védőfelszerelés­ről az egészségügyi minisz­ter 3 1979. (V. 29.) Eü. M. számú rendelete rendelkezik és itt mindjárt rögzítendő­nek tartjuk, hogy ezen ren­delet 8. paragrafusa szerint: „Az egyéni védőfelszerelés személyhez (személyekhez) kötött, kihordási ideje nincs. A védőfelszerelés elhaszná­lódása, illetőleg védelmi ké­pességének a kezelési (hasz­nálati) utasításban meghatá­rozott mértékét meghaladó csökkenése esetén a kicseré­lésről a vállalat haladéktala­nul köteles gondoskodni.” Ugyancsak kimondja a rendelet, hogy: „A vállalat vezetője a vállalat szakszer­vezeti szervével (szövetke­zetinél a vezetőség a szak­szervezeti szervvel, illetőleg a szövetkezeti vagy szociális bizottsággal) egyetértésben a rendelet melléklete alapján a munkavégzés körülményei­re és a műszaki biztonságra figyelemmel a vállalati (in­tézeti, szövetkezeti) munka­­védelmi szabályzatban hatá­rozza meg: a) azokat a munkaköröket és munkahelyeket, ahol egyé­ni védőfelszerelés biztosítása szükséges, b) az a) pontban említett munkakörökben és munka­helyeken biztosítandó egyéni védőfelszerelést.” Javasoljuk tehát, hogy bri­gádjuk tanulmányozza át a szövetkezet munkavédelmi szabályzatát. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Telefonszámunk: 12-284 MI VÁLASZOLUNK Magyar könyvek, folyóiratok, hanglemezek külföldön Az idén több mint félszáz külföldi bemutatón, vásáron és egyéb kulturális rendezvé­nyen „mutatkoznak be” a magyar könyv- és folyóirat­kiadás újdonságai, hangleme­zeink, az iskolákban használt korszerű tan- és szemléltető­eszközeink. A Kultúra Külke­reskedelmi Vállalat ez évi naptárában Szófiától Sao Paulóig több tucatnyi kiállí­tási helyszín szerepel. A lemez- és zenei kiadók nemzetközi vásárán, amely a napokban zajlik Cannes-ban, a tavaly nagy sikerrel szere­pelt popegyüttesek és éneke­sek albumait, lemezeit, ka­zettáit mutatják be.­ Kottákat, kottagrafikákat, partitúrákat, zeneműveket, zenei tárgyú könyveket állítanak ki a frankfurti zenei vásáron, amelyet február 23-a és 27-e között rendeznek meg. A lipcsei tavaszi vásáron mintegy 1500 kötet ad ke­resztmetszetet a hazai ma­gyar és idegen nyelvű könyv­kiadás legfrissebb produktu­maiból. Lemezkiadásunkat is több száz klasszikus és könnyűzenei felvétel képvise­li majd a vásárvárosban. Tizedik alkalommal lesznek jelen a magyar könyvek, folyóiratok és hanglemezek a brüsszeli nemzetközi könyv­vásáron március 15. és 23. kö­zött. A világ legjelentősebb gyermekkönyvkiadói adnak randevút minden évben a bo­lognai nemzetközi gyermek­­könyv-kiállításon és -vásáron. A magyar gyermek- és ifjú­sági könyvkiadást a Móra és a Corvina Kiadó mintegy fél­ezer kötete reprezentálja majd a március utolsó heté­ben sorra kerülő rendezvé­nyen. Első ízben rendeznek Amsz­terdamban magyar hetet: ezen könyvek, folyóiratok, hanglemezek is képet adnak hazánk kulturális, szellemi életéről, a művészetek fejlő­déséről. Mintegy száz négy­zetméternyi alapterületen másfélezer könyv, ezer hang­lemez, több száz folyóirat, poszter kerül majd a kiállítás tárlóiba. Az oktatáshoz használt leg­korszerűbb szemléltetőeszkö­zöket, videoberendezéseket, antropológiai, biológiai ma­ketteket, modelleket, matema­tikai, fizikai szemléltető áb­rákat mutat be a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat a Dortmundban május első he­tében sorra kerülő Interschul­­kiállításon. A május 21. és 26. között nyitva tartó varsói nemzetközi könyvvásáron mintegy 1500 kötettel lesz je­len a könyvkiadásunk. Külön blokkban mutatják be a ba­ráti ország fővárosában az Akadémiai Kiadó idegen nyelvű könyvtermésének­­ leg­javát, s ugyancsak külön ka­maratárlaton állítják majd ki a hazánk felszabadulásának 35. és József Attila születésé­nek 75. évfordulójára megje­lent kiadványokat. Már meg­kezdték egy másik varsói ki­állítás szervezését is: a len­gyel fővárosban tartja ugyan­is XIV. világkongresszusát a Nemzetközi Zeneoktatási Tár­saság, s ezzel egyidőben ren­dezik meg az első varsói nem­zetközi zeneműkiállítást. A tárlaton magyar részről a Zeneműkiadó legújabb kiad­ványait mutatják majd be. Bár a második félév prog­ramját még csak a napokban pontosítják, már csaknem bi­zonyos, hogy eljutnak a ma­gyar kultúra termékei a mad­ridi és a nyugat-berlini könyvvásárra és könyvkiállí­tásra, és részt veszünk a Sao Pauló-i nemzetközi könyvbiennálén és a belgrádi nemzetközi könyvvásáron is. Már hagyományos a magyar könyvszakma jelenléte a frankfurti és a szófiai könyv­vásáron, amelyen ismét több ezer könyvvel és folyóirattal képviseltetik magukat a ha­zai kiadók. Göteborgban szeptemberben rendeznek magyar hetet. A több ezer könyvből, hanglemezből ös­­­szeállítandó kiállítás anyagát az érdeklődők a helyszínen meg is vásárolhatják. (MTI) Iskolaavatás Csepelen Új iskolába költöztek Csepelen a királymajori lakótelep tanulói. Az úgynevezett „Clasp” rendszerrel készített is­kolát rövid idő alatt, mintegy tíz hónap alatt készítette el a 23. sz. Állami Építőipari Vállalat. Moszkva jelképe A Kreml, a Vörös tér, a Szpasszkij-torony az évszáza­dok folyamán Moszkva jelké­pei lettek. Ha mást nem is, e hármat szinte mindenki mindenütt azonosítja a szov­jet fővárossal. A Szpasszkij-torony hangja a moszkvai rádió szignálja, és így az éterben, is eggyé forrt a szovjet rádióval. A bástyát 1491-ben itáliai épí­tész irányításával építették fel.­Mai nevét a kapuja felet­ti, a Megváltót ábrázoló fest­ményről kapta 1658-ban, cári rendelet alapján. A gyakori moszkvai tűzvészek sokszor megrongálták. Nem egyszer kellett helyreállítani, például az 1737-es hírhedt tűzvész után is. 1865—67 között meg­újult a torony, mivel a nagy­szabású restaurálási munkák szinte minden részét érintet­ték.­­Ekkor cserélték ki a fa­lépcsőket kőlépcsőkre. A toronyóra sorsa nem ke­vésbé érdekes, hiszen a doku­mentumok szerint a XVI. szá­zadban került először óra a toronyba. Amelyik ma is jár, az az 1851—52 közötti időből származik. 1917-ben mikor lö­vések érték az órát, Lenin személyes utasítására javítot­ták meg. A harangozókat 1937-ben váltották fel az elektromos motorok. Legutol­jára 1974-ben végeztek nagy­javítást a szerkezeten. 1980. január 23. Egyes szociális-kul­turális juttatásokról szól a munkaügyi miniszter 18/1979. (XII. 1.) MüM szá­mú rendelete, amely szerint a munkáltató — amennyiben ennek feltételei biztosíthatók — köteles a dolgozók üzemi étkezéséről gondoskodni, engedélyezheti nyugdíjasai, más munkáltató­nak nála munkát végző dol­gozói részére az üzemi ét­kezés igénybevételét, a ren­delkezésére álló alap terhére megszervezheti dolgozói és családtagjaik szervezett üdü­lését, külön jogszabályokban meghatározott, feltételek mellett bölcsődét, napközi otthont létesíthet, létesíthet és fenntarthat kulturális és sportcélú létesítményt, állan­dó, ideiglenes vagy mozgó munkásszállást. Rendelkezik a jogszabály a munkásszállí­tás és munkába járást szol­gáló utazási kedvezmények­ről, a lakásépítés támogatá­sáról, a munkaruha-juttatás­ról, a rendelet mellékletei pedig az állandó munkásszál­lások kategóriába való soro­lásának feltételeit, valamint a fizetendő térítési díjat jelölik meg. A rendelet, amely a Ma­gyar Közlöny 1979. évi 84. számában jelent meg, 1980. január 1. napján lépett ha­tályba. Ugyanitt jelent meg a munkaügyi miniszternek a munkaügyi döntőbizottságok szervezetéről és eljárásáról szóló 19/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelete, amely sze­rint ugyan a munkaügyi döntőbizottság tisztségviselői­nek szakmai felkészültségét szervezett képzés és tovább­képzés útján kell növelni, mégis indokoltnak tartjuk, hogy a döntőbizottságok el­nökei, elnökhelyettesei és tagjai ezt — az eljárásukat alapvetően érintő — jogsza­bályt ,.magánszorgalomból” is megfelelően megismerjék. Külön felhívjuk a figyelmet arra, hogy a munkaügyi dön­tőbizottságok a hozzájuk ér­kezett kérelmet általában az előterjesztéstől számított nyolc napon belül kötelesek elbírálni, s hogy határozatuk indokolásának tartalmaznia kell — többek között — a kérelem és a védekezés lé­nyegét, a rendelkező részben megállapított összegre vonat­kozó részletes számítási ada­tokat, az alkalmazásra kerü­lő jogszabályokat. A kollektív szerződésekről szól a munkaügyi miniszter­nek — ugyancsak a Magyar Közlöny 1979. évi 84. számá­ban megjelent és ugyancsak 1980. január 1-én hatályba lépett — 20/1979. (XII. 1.) MüM számú rendelete. Ki­­hangsúlyozandónak tartjuk, hogy a munkáltató minden év elején köteles írásban részletesen beszámolni a kol­lektív szerződés előző évi végrehajtásának tapasztala­tairól. A beszámolót a szak­­szervezet munkahelyi szer­vének erre vonatkozó hatá­rozatával együtt köteles megvitatásra a dolgozók elé terjeszteni olyan időpontig, — de legkésőbb március 31- ig — hogy a beszámolóval kapcsolatos észrevételek fel­­használhatók legyenek az új kollektív szerződés, illetőleg a kollektív szerződés módosí­tásának elkészítésénél. A jogszabály előírja, hogy a munkáltató köteles elősegíte­ni a kollektív szerződésnek a dolgozók részéről történő megismerését, köteles meg­szervezni a kollektív szerző­dés oktatását is, azokat a dolgozókat pedig, akiknek munkaköri kötelessége a kol­lektív szerződés rendelkezé­seinek alkalmazása, a kollek­tív szerződés, illetőleg a mó­dosítások egy-egy példá­nyával el kell látni. A jutalékrendszert szabá­lyozza a belkereskedelmi mi­niszter 21/1979. (XII. 6.) BkM számú rendelete meg­jelölve a jutalékrendszer al­kalmazásának körét, az alkal­mazható jutalékrendszereket, a jutalék kiszámításának alapját, a jutalékkulcs meg­állapításának módját, és sza­bályozza a jutalék mikénti elszámolását is. Itt is ki­hangsúlyozzuk, miszerint a kollektív szerződésben kell megállapítani — többek kö­zött — a jutalékrendszerbe vont munkaköröket, a juta­­lékfelosztás, szükség szerint egységenkénti módszereit, a kifizethető jutalék mértéké­nek, illetőleg összegének eset­leges felső határát. Ha te­hát a jutalékrendszerben foglalkoztatott dolgozónak jutaléka tekintetében problé­mája támad, javasoljuk, hogy mindenekelőtt tanulmányoz­za át a munkahelyén érvé­nyes kollektív szerződést. DR. DEÁK KONRÁD a TIT­ városi­ járási szervezetének elnöke Modern műszerek az oktatás szolgálatában A Műegyetem geodéziai tanszékén számos új műszert, oktatási eszközt helyeztek üzembe. A legmodernebb tech­nikán alapuló berendezésekkel a hallgatók könnyen elsa­játíthatják a korszerű méréstechnika bonyolult menetét.

Next