Tolna Megyei Népújság, 1980. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

ÁPRILIS 4 PÉNTEK A felszabadulás ünnepe A Nap kél 5.17 — nyugszik 18.18 órakor A Hold kél 22.07 — nyugszik 7.25 órakor Száz évvel ezelőtt, 1880. április 4-én született és 30 esztendeje, 1950 májusában halt meg Lukinich Imre történetíró, akadémikus. O gépvásárlás. Más­félmillió forint értékben vá­sárolnak mezőgazdasági gé­peket idén a gerjeni Rákóczi szövetkezetben. A közelmúlt­ban két műtrágyaszórót, IFA tehergépkocsit, önjáró cukor­­répa-betakarító gépet, vegy­­szerezőgépet vásároltak. Az idei tervekben kombájn és öntözőberendezés vásárlása szerepel. * A MIKROSZKÓP SZÍN­PAD négyszer látogat Paksra 1980-ban. Két előadást már megtartott a munkásművelő­dési központban, és legköze­lebb májusban szerepel az atomvárosi közönség előtt. # BALESET. Bátaszék kül­területén egy vasúti keresz­teződésnél Németh Sándor 21 éves tsz-tag, mórágyi lakos, egy kölcsönkért motorkerék­párral az árokba hajtott, ott a fénysorompó betonaljzatá­nak ütközött és a helyszínen meghalt. A baleset körül­ményeinek tisztázására a rendőrség vizsgálatot indí­tott. * DÖNTŐJÉHEZ ÉRKE­ZETT a József Attila orszá­gos versmondóverseny, ame­lyet a proletárköltő születé­sének 75. évfordulója tiszte­letére hirdettek meg. • A verseny országos döntő­jét április 11—13-án a fővárosban, a Budapesti Mű­velődési Központban ren­dezik meg, s azon az elődön­tők legjobb 108 diákja lép dobogóra. # AUTOMATA gépkocsi­mosósor gyártását kezdték el a Csepel Művek Híradás­­technikai Gépgyárában. Ed­dig csak hagyományos autó­mosókat készítettek, amelyek óránként 7—8 járművet tisz­títottak meg, az új, saját fejlesztésű automata ugyan­annyi idő alatt több mint fél száz kocsit is lemos, szá­rít. Ezekből a korszerű so­rokból mind ez ideig csak ke­veset alkalmaztak Magyar­­országon, mert a berendezés igen drága, s kizárólag tőkés importból volt beszerezhető. A csepeli gyárban a rende­léstől függően ezentúl éven­te 5—10 automata mosósort készítenek. Az elsőt néhány nap múlva adják át Gyön­gyösön.­­ A KENYAI Nyeri kis­város bíróságának átadták azt a rövid kardszerű fegy­vert és súlyos vasrudat, amellyel Joy Adamson vi­lághírű írónőt ez év január 3- án meggyilkolták. A bíró­ság hétfőn kezdte meg az ügy kivizsgálását. A gyilkos fegyvereket egy kunyhóban találták meg kendőbe csa­varva. A bűntárgyak rejtek­helyét a gyilkosság elköveté­sével gyanúsított Paul Nak­­vale Ekai tárta fel február 4- én és maga vezette a rend­őröket a kunyhóhoz. 9 óra 55 perces kezdettel Dísz­szemle 1980 címmel a Kossuth rádió ad közvetítést Budapestről a Felvonulási térről Bereczky Gyula, Novotny Zoltán és Pet­­ress István riporterek közremű­ködésével. A televízió 1-es műsorán fel­­szabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségek közvetítése 9 óra 25 perckor kez­dődik. Az Ünnep Rédicsen után, 10 órakor közvetíti a tv a fegy­veres erők budapesti díszszem­léjét, majd 10 óra 45 perckor nyolcvanezer fiatal nagygyűlésén „vehetnek részt” a tv-nézők. 20 óra a kezdési időpontja az 1-es programban az Álljatok a fejetekre! című derűs műsornak, amit szovjet humoristák írásai­ból állítottak össze. + KOSZORÚCSKA. Ma­gyarkeszin az általános isko­la felsőtagozatos diákjai ré­szére tánctanfolyamot szer­veztek a közelmúltban. Az ötvenhárom iskolás nyolc­kilencféle hagyományos tán­cot tanult meg, amit a szü­lőknek és az érdeklődőknek koszorúcskán mutattak be. A legnagyobb sikere a magyar csárdásnak és a keringőnek volt. (Minárik) FALUGYŰLÉS. A nagy­községi közös tanács és a Hazafias Népfront szervezé­sében falugyűlést tartottak az elmúlt napokban Faddon, ahol Hirmann Béla tanács­elnök az elmúlt öt év ered­ményeiről és a jövő feladatai­ról beszélt. A községben vég­zett társadalmi munkájáért dicsérő oklevelet és emlék­plakettet adott át a Lenin Termelőszövetkezet és a dohányfermentáló képviselő­jének. (Soponyainé) Harsányi Gábor, a vidám mű­sor egyik szereplője. Hűvös, szeles idő Várható időjárás ma estig: felhő­átvonulások, többfelé záporral, ké­sőbb hózáporral, helyenként hóval. Erős, időnként viharos északi, észak­keleti szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet 4—9 fok között. Távolabbi kilá­tások szombattól keddig, változóan, időnként erősen felhős idő, futó záporokra számítani kell. A szél mér­séklődik. fi kisbírű Gizi néni 1972 óta dolgo­zik a tanácsnál. Olyan „min­denesféle”. . Takarít, kézbesít, gázt ad ki és dobol. Ha va­lami fontos dolgot akarnak a lakosság tudomására hoz­ni, Gizi néni végigjárja a falut, 15 „dobolóhelyen” meg­áll és mondja: „...Értesítjük a község lakosságát...” — A legtöbben arra kí­váncsiak, mikor lesz a szö­vetkezeti részközgyűlés, oda ugyanis a falu apraja-nagyja elmegy, mert ott mindig van tombola. De az is érdekli az embereket, mikor érkezik naposcsibe, naposkacsa. — Nyáron több a „hallga­tóság”, akkor itthon vannak a gyerekek. Nekem is van négy fiúunokám, akik itt nyaralnak nálam, s ha do­bolni megyek, állandóan a nyomomban vannak, s úgy könyörögnek: — Nagymama, csak egy picit hadd üssek a dobra! (Szárazdról készült maga­zinunk lapunk vasárnapi szá­mában jelenik meg.) A dobon is látszik, hogy sokat használják OL­VAST­AM Termelőszövetkezetek üdülője Húsz esztendeje lesz a nyáron, hogy Balatonlellén töltöttem családommal a nyári szabadságot. Mint minden alkalommal, ekkor is sok új ismerőst szerez­tem, köztük a legkellemesebb emlékeim egy tizenkét­­tagú társasághoz fűződnek. Cibakházi tsz-parasztok, parasztasszonyok voltak. Tizenhat éve, 1964. szeptemberében örömmel tettem eleget a mözsi termelőszövetkezet meghívásának: új üdülőjük avatására invitáltak Harkányba. Szép volt az ünnepség és másnap itthon nem kellett mesterkél­­nem a lelkesedést a tudósítás megírásakor. Az ebédnél feltettem a cibakháziaknak a kérdést: Kinek, hányadik üdülése ez. Valamennyiük első ízben üdült. A mözsiek harkányi üdülője is „első fecske” volt. Olvasom a Népújság csütörtöki hírei közt, hogy fel­avatták Harkányban a termelőszövetkezetek összefogá­sával épült 300 személyes üdülőt, az üdülő létrehozá­sába Tolna megyéből tizenegy szövetkezet kapcsoló­dott be. A mözsieknek csak az első üdülője volt a harkányi, azóta már egyéb üdülési lehetőségeket is kínálnak a tagságnak, sportpályájuk van, sőt — lévén a tagok közt jó néhány szenvedélyes pecás­t, ők horgásztavat kaptak. Amikor nemrég feltettem a kérdést a TE­­SZÖV-ben, hány téesz rendelkezik üdülővel, a felso­rolásban a nem tudom hányadiknál abba kellett hagy­ni: „biztosan van még néhány, ami most nem jut eszünkbe”. Remélem, lesz még alkalmam a tegnapelőtt avatott harkányi üdülőben is levizitelni. A cibakháziaknak fel­tett kérdést most, húsz év múlva megismétlem. Gya­nítom, a válasz az akkorinak fordítottja lesz: talán nem is lesz köztük olyan, akinek ez az első üdülése. JANTNER JÁNOS Dél-dunántúli művészek látogatása Pakson Pákolitz István József At­­tila-díjas költő, az írószövet­ség dél-dunántúli csoportjá­nak elnöke és Bertók László költő, az írócsoport titkára vezetésével szerdán művészek látogattak megyénkbe. Dél­előtt Szekszárdon, a párt­székházban Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztályvezetője fogadta a vendégeket — köztük Si­mon Béla festőművészt, Várnai Ferenc zeneszerzőt, Csányi Lászlót és Hallamna Erzsébetet, az írószövetség tagjait —, s rövid tájékozta­tást adott Tolna megyéről. Ezt követően a művészek Paksra mentek, ahol az atomerőmű párttitkára, He­gedűs György informálta őket az ott folyó munkákról. Pakson megnézték még a művelődési központot, s az egyre terebélyesedő új lakó­telepet. Programjuk követ­kező, egyben a nap „vég­állomása” Bátaszék volt, ahol a Búzakalász termelő­­szövetkezetbe látogattak. Itt Izsák Gyula, a tsz elnöke is­mertette a szövetkezet ered­ményeit. A művészek egyöntetűen úgy vélekedtek, hogy igen kellemes napot töltöttek me­gyénkben. Azonkívül, hogy sok hasznos tapasztalatot szereztek, műhelygondjaikról is folytattak eszmecserét. Csapatzászló az új iskolának A paksi II. számú Általá­nos Iskolában, az atomerőmű lakótelepén lévő új, 32 tan­termes intézményben tegnap délelőtt ünnepélyes csapat­gyűlést tartottak, amelyen részt vett a város több veze­tője és sok vendég. A torna­­csarnokban felsorakozott út­törőknek, a 975. számú M. * Curie úttörőcsapatnak zászlót adományoztak az erőműépít­kezésnél dolgozó egység KISZ-szervezete. Ünnepélyes külsőségek között történt a csapatzászló átadása és kö­szöntése. Részt vettek az ese­ményen az egység parancs­­nokai, tisztjei is, és saját csapatzászlójukkal vonultak fel a katonák. Oláh Mihály igazgató ünnepi beszéde után műsort adtak a gyerekek, a hatalmas iskola legjobb vers­mondói és az énekkar. G. J. Új közlekedési lámpák Szekszárdon Nemrég adtunk információt lapunkban arról, hogy foly­nak a szekszárdi felüljáró utómunkálatai, melyeknek ré­vén május elején átadhatják azt a forgalomnak. Ettől az objektumtól száz méterre, a Zrínyi utcai kereszteződés­ben, javában szerelik a város legújabb jelzőlámpa-rend­szerét, mely a felüljáró átadásával egyidejűleg kezd mű­ködni. Növényvédelmi előrejelzés Az őszibarackfák fakadása utá­ni hőtök időjárása döntő jelentő­ségű a tafrinás levélfodrosodás nevű betegség fellépése és kár­tételle szempontjából. A termelőknek azt javasoljuk, hogy az elkövetkező négy­­hat hét ala­tt a meteorológiai jelenté­sek, esetleg saját mérés, megfi­gyelés segítségével kövessék az időjárás alakulását. A fertőzés bekövetkezése akkor valószínű, ha esős a­z idő, vagy tartós a harmatképződés. Ilyen esetben is a +7 Celsius fok alatti hőmér­séklet kedvez a kórokozóknak. Száraz meleg­ időjárás esetén a betegség nem jelentkezik. A kórokozó számára kedvező időjárás bekövetkezése esetén haladéktalanul védekezni kell. Ha tartós az ilyen időjárás, 8 napon­ként ismételjük meg a kezelést. Permetlé­ ikészítéshez használha­tunk Orthocidot vagy Zinebet. Mindegyikből 2—3 dkg szükséges 10 liter perm­etjéhez. Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Az MTESZ életéből ♦ Az esti és levelező okta­tásnak jelentős szerepe van a vállalati szakember-után­pótlás biztosításában. Az utánpótlás forrásának ugyan elsősorban a napali tagozat­ról kikerülő pályakezdő fia­talokat kell tekinteni, saj­nos azonban az ipar számára a végzett tanulók létszáma nem elegndő, így a vállalat belső forrásból próbálja meg­oldani a szakember-utánpót­lást. Erre a legjobb lehető­ség, hogy a megfelelő gya­korlattal rendelkező dolgo­zókat továbbtanulásra ja­vasolják esti vagy levelező szakközépiskolába. Ez a for­ma is csak részben oldja meg a szakember-ellátási gondokat. A közvetlen termelésirá­nyító és középszintű vezetői beosztásokban az utánpótlás csak esti, illetve levelező ta­gozaton végzettek közül ke­rül ki. A szakember-utánpótlás különösen a háromműszakos üzemekben okoz nehézséget, pedig a korszerű termelés­­irányítást csak megfelelő képzettségű szakembergárdá­val lehet eredményesen meg­oldani. A korszerűbb gépek kezelése több helyen már most megkívánja a szakkö­zépiskolai végzettséget, de sok helyen még betanított munkásokkal sem tudják ezt a munkát elvégeztetni. Pozitívum, hogy mind a vezetők, mind a munkások az esti tagozaton tanuló és ott képesítést szerző mun­katársaikat — az esetek többségében — jobban elfo­gadják vezetőnek, mint a nappali tagozaton végzette­ket. Nagyobb a beosztottak bizalma abban a vezetőben, aki közülük került ki, és az őket foglalkoztató gondokat, problémákat tapsztalatból is­meri. Tapasztalatuk révén az újítások, javaslatok kidolgo­zásában is nagyobb intenzi­tással tudnak részt venni. Meg kell jegyezni azonban, hogy a szakemberszükséglet nem mindig találkozik a dol­gozó egyéni elképzelésével, s ez elsősorban a kvalifikált szakmunkások esetében ta­pasztalható. A jelenlegi bé­rezési rendszer, az általános munkaerőhelyzet nem ösz­tönzi a dolgozót arra, hogy például művezetői munka­kör betöltésére törekedjen. Az esti és levelező okta­tásban részt vevő dolgozóknál igen nagymérvű lemorzsoló­dás tapasztalható, ez a főis­kolásoknál elérheti a 70—80 százalékot is. Ennek okai sokrétűek. Egyes esetekben a jelent­kezők alapképzettsége nem éri el a kívánt szintet, pél­dául azért, mert az előző is­kolát 10—15 éve fejezték be. Ilyen háttérrel az egyetemi, főiskolai felvételi követelmé­nyeknek nem tudnak eleget tenni, vagy később, a félév során kerül felszínre olyan tudáshiány, amely miatt a tanulmányokat félbe kell szakítani. A középfokú intézmények­be jelentkezők felvételi vizs­ga nélkül kerülhetnek a szakközépiskolába, így csak tanulásuk során derül ki a­­ fogyatékosság. Itt a nagyfo­kú lemorzsolódást egyrészt a­­ nem elég alaposan átgondolt továbbtanulási elhatározás okozza, másrészt figyelembe kell venni azt is, hogy az utóbbi években a textil­iparban elsősorban olyan fiatalok helyezkednek el, akik gyenge tanulmá­nyi eredménnyel fe­jezték be az általános isko­lát, így a segítségadás elle­nére sem tudja többségük ta­­­nulmányait befejezni, és ezért kimarad. A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület ki­emelt figyelemmel foglalko­zik a felnőttoktatás kérdé­seivel. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG — A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottságának lapja. — Főszerkesztő: F’EJES ISTVÁN, főszerkesztő-helyettes: SZALAI JÁNOS — Szerkesztőség: Szekszárd, Beloiannisz u. 1/3. 7100. Telefon: titkárság 12-284. Sportrovat: 11-457. Belpolitikai rovat: 11-383. Olvasószerkesztő: 11-774. — Kiadja a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Béla tér 1. 7100. Telefon: 12-244, 12-405. Telex: 14251, postafiók: 71. — Felelős kiadó: BENIZS SÁNDOR. Készült ofszet-rotációs eljárással, Saphir 96-os gépen a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Széchenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 11-422. — Felelős vezető: SZÉLL ISTVÁN. — Terjeszti a Magyar Posta. — Előfizethető a hírlap­kézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. — Előfizetési díj: egy hónapra 30,— Ft, negyedévre 90,— Ft, egy évre 360,— Ft. — Indexszám: 25 069 ISSN 0133-0551.

Next