Tolna Megyei Népújság, 1980. május (30. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-01 / 101. szám
2^fePÜJSÄG Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács szerdán ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tájékoztatta a kormányt dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására Ausztriában tett nem hivatalos látogatásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A belügyminiszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter jelentést tett a közúti közlekedés biztonságával kapcsolatos 1972. évi kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatairól. Ezek szerint az elmúlt években a közlekedés biztonsága javult, a balesetek száma — a gépjármű-állomány nagy mértékű növekedése ellenére — nem emelkedett. A kormány a jelentést elfogadta és felhívta az illetékes minisztereket, hogy a helyzet további javítására, elsősorban a halálos kimenetelű és súlyos balesetek számának csökkentésére, illetve megelőzésére tegyenek intézkedéseket. A Minisztertanács elfogadta a munkaügyi miniszter előterjesztését a munkásszállásokról 1976-ban hozott kormányhatározat végrehajtásának tapasztalatairól. Az elmúlt években a vállalatok erőfeszítéseinek eredményeként a munkásszállókban fokozatosan csökkent a zsúfoltság, nőtt a megfelelő színvonalú ellátást biztosító helyek aránya. A lakók életkörülményeinek javítására azonban — elsősorban a fővárosban — változatlanul nagy figyelmet kell fordítani. Helyes, ha a vállalatok közös összefogással építenek és tartanak fenn munkásszállásokat, így nagyobb lehetőségük van észszerűbb fejlesztéssel magasabb színvonalú ellátásra. BUDAPEST Faluvégi Lajos pénzügyminiszter befejezte párizsi tárgyalásait, amelyek során Maurice Papon költségvetési miniszterrel és René Monory gazdasági miniszterrel országaink gazdasági és pénzügyi kapcsolatainak kérdéseiről folytatott eszmecserét, s a költségvetési miniszterrel megállapodást írt alá a kettős adóztatás elkerüléséről. Faluvégi Lajos az MTI munkatársának elmondta, hogy a megállapodás elősegíti a két ország közötti gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatok fejlődését, közös vállalatok létrehozását. Egyéb tárgyalásai is a gazdasági kapcsolatok fejlesztését szolgálták. Különösen hasznos lehet a kapcsolatok kiépítése a francia kis- és középvállalatokkal, amelyek a francia ipar termelésének és exportjának csaknem egyharmadát biztosítják. A tárgyalásokon szóba kerültek közös vállalkozások létrehozásának lehetőségei, s úgy találták, hogy ilyen vállalkozásokra elsősorban a gépipar, az elektronikai ipar területén, továbbá energiamegtakarító rendszerek létrehozásában kínálkozik lehetőség. AMSTERDAM Szerdán délelőtt 10 órakor Julianna holland királynő lemondott a holland trónról leánya, a 42 éves Beatrix hercegnő javára. A lemondási ceremóniára az amszterdami királyi palota egyik termében került sor. PÁRIZS Jó munkát végzett az európai kommunista és mun- WASHINGTON kispártok párizsi találkozója — ezzel az érzéssel váltak el egymástól kedden délután a résztvevők. Ezt tükrözi a maga módján a szerdai francia sajtó is, amely nagy terjedelemben, vezető helyen foglalkozik a kommunisták felhívásával, bár természetesen a polgári lapok igyekeznek kétségbe vonni a találkozó jelentőségét vagy eltorzítani értelmét. Amint azt Georges Marchais, a Francia Kommunista Párt főtitkára, a találkozó résztvevőinek tiszteletére adott keddi fogadáson hangsúlyozta, a kommunisták szemében az európai népekhez intézett felhívás kiindulópont, ugródeszka a más erőkkel való akcióegységhez, a béke érdekében. MOSZKVA Ezúttal 1780 kilogramm „darabárut” szállított a Szaljut űrállomásra a Progressz 9. teherűrhajó. A „szállítólevélen” több mint száz tétel szerepel: élelmiszerek, víz — ezt egyébként kézi szivattyúval szivattyúzzák át majd az űrállomás központi tartályában, ruhanemű, cipő, edények, porszedők, ventillátorok, tartalék-alkatrészek, az orvosi vizsgálatokhoz szükséges műszerek, filmek a Földről készülő felvételek számára, a tudományos kísérletek végrehajtásához szükséges leírások, újságok, levelek. Küldtek az űrhajósok számára apró ajándékokat is május elsejére. Az űrállomás üzemanyag-tartályainak teljes feltöltéséhez pedig újabb hajtóanyagot vitt magával a teherűrhajó. Edmund Muskie szenátort nevezte ki Carter elnök külügyminiszternek, a lemondott Cyrus Vance helyébe. Kinevezését a szenátusnak jóvá kell hagynia. Képünkön: az új és a távozó külügyminiszter a Fehér Ház sajtókonferencia termében. (Képtávírónkon érkezett.) 1980. május 1. A kommunisták összefogásáért, a haladó, békeszerető erők közös fellépéséért Az MSZMP nemzetközi tevékenysége Pártunk XII. kongresszusa ismételten megerősítette, hogy külpolitikánk alapvető célja: biztosítani szocialista építőmunkánk megfelelő külső feltételeit és hozzájárulni az egyetemes béke, a társadalmi haladás ügyéhez, a szocializmus térhódításához. Az MSZMP törekvései természetesen nemcsak a Magyar Népköztársaság külpolitikai állásfoglalásaiban, fellépéseiben, két- és többoldalú kapcsolatainak alakulásában jutnak kifejezésre. Ugyanezeket a célokat szolgálja az a nemzetközi tevékenység is, amelyet pártunk, mint a világméretű kommunista mozgalom része, a marxizmus—leninizmus eszméi alapján, a proletár internacionalizmus szellemében közvetlenül folytat. Az MSZMP Központi Bizottságának a XII. kongresszus küldöttei részére készített előzetes jelentéséből képet alkothatunk a párt nemzetközi tevékenységének méreteiről, kapcsolatainak kiterjedtségéről. „Pártunk képviselői a XI. kongresszus óta 79 kommunista, illetve marxista—leninista párt küldötteivel 390 alkalommal folytattak magas szintű megbeszéléseket, részt vettek a testvérpártok kongresszusain és más rendezvényein.” ÖNÁLLÓSÁG ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS A magas szintű találkozók, a pártmunkás-küldöttségek cseréje, a pártintézmények és a pártlapok közötti együttműködés, a megyei, városi szintű kapcsolatok jó lehetőséget adnak egymás helyzetének, a pártmunka eredményeinek és gondjainak kölcsönös megismerésére. A társadalmi rendszer azonossága, a szocialista építés feladatainak nagyfokú hasonlósága, továbbá nemzetközi céljaink egybeesése nyomán megkülönböztetett jelentősége van pártunk és a szocialista országok testvérpártjai közötti együttműködésnek. Terjedelmes azoknak az antiimperialista szervezeteknek, nemzeti felszabadítási mozgalmaknak, nemzeti demokratikus pártoknak, továbbá szocialista, szociáldemokrata pártoknak a listája is, amelyekkel a két kongresszus között eltelt öt év során pártunk felvette a kapcsolatot, vagy folytatta a korábban kialakított párbeszédet, együttműködést. A nemzetközi kommunista mozgalom korunk egyik legbefolyásosabb politikai tényezője, amely létrejötte óta növekvő hatást gyakorol a világ fejlődésére. Napjainkban a kommunista és munkáspártok vezetik az új társadalom építését a szocialista országokban, a munkásosztály marxista—leninista pártjai járnak élen a társadalmi haladásért folytatott küzdelemben a tőkés világban. A kommunisták, annak a harcnak is úttörői közé tartoznak, amelyet a gyarmati, félgyarmati sorból felszabadult országok népei vívnak a teljes nemzeti függetlenségért, a társadalmi felemelkedésért. A kommunista pártok mindenkor ott álltak a béke védelmezőinek élvonalában. S nem túlzás azt állítani, hogy ma minden eddiginél nagyobb felelősséget kell vállaljanak az emberiség létét fenyegető fegyverkezési hajsza megfékezéséért, az enyhülés eredményeit veszélyeztető támadások visszaveréséért. A kommunista mozgalom fejlődése túlhaladta a pártok összefogásának a kezdeti években szükséges szervezeti formáját, amikor tevékenységüket nemzetközi központ hangolta össze. Ma minden pártnak magának kell meghatároznia saját stratégiáját és taktikáját, önállóan kell kialakítania politikáját. Ez az önállóság azonban semmiképpen sem elszigeteltséget, magárahagyatottságot jelent. Biztos iránytűt ad a marxizmus—leninizmus tudományos eszmerendszere, s felbecsülhetetlen segítséget jelentenek más testvérpártok gyakorlati-politikai tapasztalatai. Az elméletet és a gyakorlat általánosítható vonásait kell minden egyes pártnak alkotó módon alkalmaznia saját harcának, tevékenységének konkrét körülményeire. A KÖZÖS AKCIÓK JELENTŐSÉGE Nem csökkent — sőt fokozódott — a kommunista pártok együttes fellépésének szükségessége. Nincs ugyanis egyetlen olyan párt sem, amelynek nemzeti keretek között végzett tevékenysége ne függene a külső körülmények alakulásától. S olyan párt sincs, amely képes lenne egymaga biztosítani a céljai eléréséhez szükséges kedvező világpolitikai feltételeket, a békés, stabil nemzetközi viszonyokat. A hatalmas erővel rendelkező imperializmussal szemben ezt csak a kommunista pártok közös fellépése tudja megteremteni. Ezekből a meggondolásokból indul ki pártunk, amikor nemzetközi tevékenysége során megkülönböztetett figyelmet fordít a kommunista mozgalom egységének ügyére. Ez tükröződik a XII. kongresszus határozatában is, amely leszögezi: „Pártunk szükségesnek tartja a kommunista és munkáspártok összefogásának erősítését. Támogat minden olyan kezdeményezést, amely előmozdítja a két- és többoldalú együttműködést, merít a testvérpártok tapasztalataiból. Nemzetközi tevékenysége arra irányul, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapján a közös fellépések, akciók révén szilárduljon mozgalmunk egysége.” A XII. kongresszus állásfoglalása történelmi tapasztalatokra épül. Az elmúlt több mint hat évtized során a magyar kommunisták felbecsülhetetlen segítséget kaptak a nemzetközi kommunista mozgalom pártjaitól. A Tanácsköztársaság kivívásában, az illegalitás nehéz éveiben, a fasizmus elleni harc során, s a felszabadulást követő ország- és társadalomépítő munka bonyolult feladatainak megoldásában pártunk bátran támaszkodhatott az orosz bolsevikok, a szovjet kommunisták, más országok marxista—leninista pártjainak tapasztalataira, s a legnehezebb pillanatokban is építhetett sokirányú internacionalista támogatásukra. A vélemény- és tapasztalatcserének, a világpolitika legfontosabb tendenciái feltárásának, s a szükséges közös fellépés pillanatnyilag lehetséges formái meghatározásának különösen hatékony és semmi mással nem pótolható formáját jelentik a testvérpártok nemzetközi tanácskozásai. Pártunk nagy fontosságot tulajdonít ezeknek, s lehetőségei szerint igyekszik előmozdítani eredményességüket. Ebben a szellemben vett részt az európai kommunista és munkáspártok 1976-os berlini értekezletének előkészítésében és munkájában, a kontinens testvérpártjainak az amerikai neutronfegyverek nyugateurópai telepítése ellen szervezett sikeres kampányában, a szocialista országok kommunista és munkáspártjainak ideológiai együttműködésében, vagy éppen az elmúlt napokban az európai testvérpártoknak a béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó párizsi találkozóján. AZ EGYSÉG ÉS A VITA ÖSSZEFÜGGÉSE A kommunista és munkáspártok tanácskozásainak nem az a célja, hogy azokon minden résztvevő számára kötelező direktívákat fogadjanak el, ez a pártok önállóságát sértené. De nem is olyan összejövetelek ezek, amelyek semmiféle hatással nem bírnak a résztvevők állásfoglalásaira. Az ilyen találkozók lényegét, pártunk ezzel kapcsolatos felfogását kongresszusi vitazárójában Kádár János elvtárs a következőképpen foglalta össze: „Az értekezletekre nem azzal a szándékkal megyünk el, hogy mondjanak ott, amit akarnak, a mi pozíciónk változatlan marad. Mi azért megyünk el, hogy mindenkit meghallgassunk. A kollektív bölcsesség elve alapján azért tanácskozunk, hogy okosabbak legyünk, többet lássunk, többet tudjunk, és ha kell, javítsuk a saját álláspontunkat.” Ismert dolog, hogy a kommunista mozgalomban az elmúlt években felélénkültek a viták többek között , a szocialista átmenet, a szocialista társadalom, valamint a testvérpártok közötti viszony néhány olyan fontos elméleti kérdéséről, amelyeknek megválaszolása közvetlen hatással van az egyes pártok gyakorlati politikai irányvonalának kialakítására is. A kommunista pártok nem teljesen azonos módon ítélik meg a nemzetközi politika különböző problémáit, az egyes események mozgatórugóit sem. Jóhiszeműen is felmerülhet a kérdés: a viták nem eleve az egység gyengülését jelzik-e. A burzsoá propaganda pedig tudatosan torzít, s megújuló erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a véleménykülönbségeket kibékíthetetlen ellentmondásoknak tüntesse fel, a nézetek eltérését szembenállássá mélyítse. Pártunk felfogása szerint az egység és a vita nem egymást kizáró, hanem dialektikusan összefüggő fogalmak. Különösen érvényes ez a mai bonyolult helyzetben, amikor szüntelenül változnak a kommunista pártok munkájának nemzeti és nemzetközi feltételei, s ennek következtében teljesen új vagy legalábbis új módon felvetődő kérdések egész sorára kell választ adniuk, olyanokra is tehát, amelyek megoldására nincs gyakorlati tapasztalat. Hozzátehetjük: az egymástól jelentősen különböző adottságok miatt a más körülmények között szerzett tapasztalatok valamiféle mechanikus átvétele, kritikátlan másolása egyébként is súlyos károkat okozhat. A vita nem gyengíti automatikusan az egységet, éppen ellenkezőleg: annak erősödését mozdíthatja elő. Az elvtársi módon, megfelelő fórumokon, egymás álláspontját tiszteletben tartva, higgadt, mértéktartó hangnemben, s a mozgalom közös céljai iránti felelősséggel folytatott vita tovább gazdagítja a marxizmus—leninizmus tudományos elméletét, ily módon szilárdabb alapokat biztosít a testvérpártok összefogásához. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységének széles körben elismert jellemzője az aktív hozzájárulás a vitás kérdések tisztázásához, a nézetkülönbségek áthidalásához. Jól szolgálják ezt a testvérpártok részvételével megtartott nemzetközi tudományospolitikai tanácskozások, a teljes kötetlen véleménycserére lehetőséget adó különféle találkozók, melyek megrendezésében az elmúlt években pártunk is tevékeny részt vállalt. A testvérpártok közös nemzetközi folyóirata, a „Béke és Szocializmus”, szerkesztő bizottságával együtt szervezett tanácskozást a három forradalmi áramlat együttműködésének és az enyhülésért folytatott harcnak az összefüggéseiről, illetve a forradalom és a demokrácia kérdéseiről; az elmúlt év decemberében pedig otthont adott 35 testvérpárt találkozójának, amelyen a kommunisták és szociáldemokraták nemzetközi összefogásának lehetőségeiről folyt valamennyi résztvevő számára gazdag tapasztalatokat adó eszmecsere. A kommunisták olyan célokat követnek, amelyek megfelelnek az egész emberiség érdekeinek. A békéért és a társadalmi haladás ügyéért folytatott küzdelmükben ezért pártállástól, világnézettől függetlenül számíthatnak,, és számítanak is valamennyi békeszerető, haladó erő tevékeny támogatására. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenységében is megfelelő súlyt kap az együttműködés a kommunista mozgalomhoz nem tartozó, de azzal részben azonos célokért fellépő szervezetekkel. Az antiimperialista harc közös érdekei kötik össze pártunkat a fejlődő országok nemzeti felszabadítási mozgalmaival, nemzeti demokratikus pártjaival. Az internacionalizmus elveinek megfelelően támogatja igazságos küzdelmüket, országuk örökölt gazdasági-társadalmi elmaradottságának felszámolására, a politikai függetlenség megszilárdítására, a gazdasági önállóság megteremtésére irányuló tevékenységüket. Nagy figyelmet fordít pártunk a szociáldemokrata mozgalomra, amely Nyugat- Európa legtöbb országában jelentős kormányzati pozíciókkal rendelkezik, s ugyanakkor — ha sajátos, felemás módon is — része a munkásmozgalomnak, hiszen tagjainak, választóinak megközelítőleg a felét munkások alkotják. A kommunisták és a szociáldemokraták ideológiai ellentétei változatlanul fennállnak, egyaránt érdekük azonban, hogy meghiúsítsák az imperializmus szélsőséges törekvéseit. Miként a hetvenes években,az enyhülési folyamat kibontakoztatásában, úgy most, a békés egymás mellett élés eredményeit fenyegető veszélyek elhárításában is megkülönböztetett fontosságú partnert jelenthetnek tehát számunkra a tőkés világ szociáldemokrata pártjai, mozgalmai. Ezt a felismerést tükrözi a Magyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatainak folyamatos bővülése az elmúlt években a szocialista, szociáldemokrata pártokkal, mely kapcsolatok remélhetőleg a jövőben is hasznosan mozdítják elő hazánk és az egyes tőkés országok viszonyának javítását, a béke, a leszerelés ügyét. A XII. kongresszus megerősítette pártunk nemzetközi tevékenységének eddig követett elveit és fő irányait, amelyek együtt szolgálják munkásosztályunk, népünk nemzeti érdekeit, s a világ forradalmi erőinek közös céljait. Az elfogadott határozat szavaival: „Pártunk továbbra is arra törekszik, hogy nemzetközi politikai tevékenységével hazánk felemelkedését, s egyben a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom közös céljainak elérését szolgálja. Ez a politika élvezi népünk bizalmát, és számíthat a világ forradalmi, haladó erőinek támogatására.” KOVÁCS LÁSZLÓ, az MSZMP KB külügyi osztályának alosztályvezetője