Tolna Megyei Népújság, 1980. augusztus (30. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-27 / 200. szám

^TnÉPÚJSÁG Telefonszámunk: 12-284 ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Palackcsere „Egy zsarolt falu lakossá­ga” aláírással érkezett hoz­zánk e levél, amelyből idé­zünk: „...Kérdésünk a következő: megszabhatja-e a gázpalack­­kiadó a kiadás idejét? Mert nálunk, Ojiregben ez törté­nik. A gázpalackkiadó a nyit­va tartás ideje alatt ritkán tartózkodik otthon, azon az időn túl pedig hétköznap 50, vasárnap 60 forintért adja a gázt. Egyszóval a borravalót nem elfogadja, hanem kikö­veteli. Mi erről az illetéke­sek véleménye?...” A levelet elküldtük a Dél­dunántúli Gázgyártó és Szol­gáltató Vállalatnak Pécsre, ahonnét Fessel Tibor vála­szát az alábbiakban közöljük: „...Az ,Egy zsarolt falu la­kossága’ aláírású, de névtelen levélben szereplő vádakat Iregszemcsén a tanácselnök elvtárssal közösen megvizs­gáltuk és a következőket ál­lapítottuk meg: a cseretelep­kezelő 1972 óta látja el fel­adatát. Az eltelt nyolc év alatt vállalatunkhoz sem a tanácstól, sem a lakosságtól, vagy más szervtől panasz nem érkezett rá. A tanács ál­tal előírt nyitva tartási időt betartja, ezenkívül időn túl is, valamint ünnepnapokon a lakosság rendelkezésére áll. A borravalót elfogadja, de nem kéri, a hatósági árakat betartja. A fentieket alátá­masztja a faluban véletlen­szerűen kiválasztottak, illet­ve megkérdezettek vélemé­nye. Megkérdeztük ez ügyben Újiregen a Vörös Hadsereg u. 10., 22. és a Petőfi u. 9. szám alatti lakosokat, valamint egy boltból távozó vevőt is. Egy­behangzó véleményük alap­ján a panaszos levél egyetlen megállapítását sem látjuk igazoltnak. A cseretelep­kezelő figyelmét a nyitva tar­tási idő, valamint a hatósági árak betartására felhívtuk és a bizományosi teendők ellá­tásával továbbra is megbíz­tuk...” Esküvői képek Balogh Lajosné Bonyhád­­ ról a következő szövegű le­velet írta szerkesztőségünk­nek:­­„..Férjemmel 1980. április 26-án kötöttünk házasságot a bonyhádi Városi Tanács há­zasságkötő termében. Az ese­mény méltó megörökítésére előzetesen felkértük a Tolna megyei Szolgáltató Szövetke­zet bonyhádi fényképész­részlegét azzal, hogy az eske­­tésről, majd azt követően, műtermükben készítsenek ró­lunk színes felvételeket. A bonyhádi fényképészrész­leg megbízatásunknak ele­get is tett, átvette a 420—420 forint előleget, majd a színes felvételeket — kidolgozásra — a szövetkezet szekszárdi fényképészrészle­géhez továbbította. Mivel a színes fényképeket az ígért határidőre nem kap­tuk meg, érdeklődésünkre szóban azt közölték, hogy a szekszárdi részleg a képeket ajánlottan postára adta, azon­ban azt mi a mai napig sem kaptuk meg, a küldemény a postán elveszett. Mivel a pos­ta 100 forint összegű kárta­lanítása veszteségünket nem pótolhatja, a felvételek eset­leges újbóli elkészítését aján­lották. Véleményünk szerint a színes felvételek ma már nem ismételhetők­­ (az ese­mény ünnepélyessége, a résztvevők, ruhák, csokrok, stb.) annál is inkább, mert azóta már több hónap telt el Alighogy újjáépítették a Petőfi-hidat, megkezdődött a Szabadság-híd felújítása. Az utolsó rekonstrukció 1968-ban fejeződött be, de nem terjedt ki a híd két vé­gén épült tartószerkezetre, amelyek javítása csak forga­lommentes hídon történhet. Ezeken kívül most felújítják a villamossíneket, a gyalog­járda vaslemezét, kicserélik a közműveket, újra mázolják a hidat. A munkálatok költ­ségei megközelítik a száz­millió forintot. Ez a híd né­hány hónapon belül elkészül, de az építőkre akkor sem vár majd hosszú pihenő, megkezdik az Árpád-híd fel­újítását. Hauler Lajos képriportja és férjem tényleges szolgála­tot teljesítő sorkatona. Kérjük válaszoljanak, mi a teendő esetünkben...” A levélre dr. Deák Konrád, a Tolna megyei Főügyészség osztályvezető ügyésze az alábbiakat válaszolta: Javaslatunk az, hogy szí­veskedjék továbbra is a bony­hádi részleg vezetőjétől kér­ni a megrendelt fényképeket, kérésének eredménytelensége esetén pedig a Tolna megyei Szolgáltató Szövetkezet elnö­kéhez fordulni, ön ebben a kérdésben a Postával nem áll jogviszonyban. A Postánál az reklamálhat és az járhat el, akinek rendelkezésére áll az ajánlott küldemény fel­adóvevénye, ez pedig — ta­nácskérő leveléből kitűnően — a szolgáltató szövetkezet szekszárdi részlege, ön indo­koltan követeli a szövetke­zettől a megrendelt és meg­előlegezett fényképeket. A szövetkezet gondja tehát, hogy a postára adott képeket hogyan kutatja fel. Amen­­­nyiben a képek a postán va­lóban eltűntek, a szövetkezet fogja a kárigényét — az újabb képek készítésének költségeit — a Posta felé ér­vényesíteni. MI VÁLASZOLUNK Megújul a Szabadság-híd is Folyik a híd stabilitását biztosító ellensúlyok kiemelése Az eltorlaszolt pesti hídfő Magas nyomással fújt ho­mokkal tisztítják a vas­­szerkezetet A hídépítők egy csoportja \ 1980. augusztus 27. A mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek kölcsönös támo­gatási alapjairól szól a Minisztertanács 31/1990. (VII. 31.) számú ren­delete, amely szerint a mező­­gazdasági, a halásza­ti terme­lőszövetkezetek, valamint ezek jogi személyiséggel ren­delkező gazdasági­ társulásai egymás kölcsönös anyagi tá­mogatása és segítése céljából területi kölcsönös támogatási alapot létesíthetnek, éspedig önkéntes elhatározásuk alap­ján, külön-külön hozott köz­gyűlési határozattal. A terü­leti alap pénzeszköze kölcsön — kivételesen végleges jutta­tás — formájában elsősorban a termelőszövetkezetek átme­neti pénzügyi nehézségeinek áthidalására, valamint pénz­ügyi hiányainak (mérleg­ sze­rinti veszteségeknek és alap­hiányoknak) rendezésére használható fel, a támogatási alapból adható kölcsön céljá­nak összhangban kell lennie a népgazdasági terv és a hi­telpolitikai irányelvek előírá­saival. Hangsúlyozandó, hogy a kölcsönök után legfeljebb a törvényes kamatot lehet ki­kötni. A rendelet, amely a Ma­gyar Közlöny 1980. évi 55. számában jelent meg, kihir­detése napján — 1980. július 31-én — hatályba lépett. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában je­lent meg a belügyminiszter 2/1980. (VII. 31.) BM számú rendelete, amely a rendőrha­tósági közúti közlekedési igazgatásról szóló korábbi jogszabályt módosítja, részle­tesen megjelöli, hogy a rend­őrhatóság mely esetekben vonja vissza a vezetői engedélyt, milyen esetekben vonhatja vissza, s hogy a rendőr a helyszínen mely ese­tekben veszi el a veze­tői engedélyt, mely utóbbi esetben az engedély visszavo­nása tárgyában a rendőrható­ság legkésőbb az elvétel nap­jától számított 30 napon be­lül határoz. Hangsúlyozandó, hogy a rendőrhatóság által visszavont vezetői engedély csak újabb gépjárművezetői vagy egyéb járművezetői vizsga alapján adható vissza akkor, ha a) a visszavonás időtartama az egy évet elér­te; b) a visszaadást a bíróság a szükséges jártasság megfe­lelő igazolásához kötötte. Felhívjuk a figyelmet a jog­szabálynak arra a rendelke­zésére is, amely szerint a ban beállott változást — az új tulajdonossal együtt — 15 na­pon belül, ugyanígy köteles bejelenteni a gépjármű üzembentartói jogosultságá­ban beállott változást, de kö­teles bejelenteni a forgalmi engedély adataiban történt változást is. A rendelet 1. évi augusztus hó 1. napján ha­tályba lépett. Az üzemi balesetek statisz­tikai bejelentéséről és nyil­vántartásáról szól a Közpon­ti Statisztikai Hivatal 2/1980. (VII. 31.) KSH számú rendel­kezése, amelynek hatálya ki­terjed a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony és a gazdálkodó szerv által létesített, munkavégzésre irá­nyuló egyéb jogviszony, vala­mint a kisipari, magánkeres­kedői jogosítvány alapján, to­vábbá a szervezett társadal­mi munka és a javító-nevelő munka keretében végzett va­lamennyi munkával összefüg­gő tevékenység során bekö­vetkezett üzemi balesetre. A rendelkezés rögzíti az üzemi baleset statisztikai fogalmát, előírja, hogy a sérült köteles az üzemi balesetet az őt köz­vetlenül irányító személynek haladéktalanul bejelenteni, majd részletesen meghatároz­za a gazdálkodó szervezet ve­zetőjének idevonatkozó kö­telezettségeit. A rendelkezés 1981. január 1. napján lép hatályba. (Magyar Közlöny idei, 55. száma.) Indokoltnak tartjuk fel­hívni a figyelmet az OKISZ Értesítő I. évi 18. számában „A járművek biztonsági be­rendezéseiben bekövetkezett meghibásodásokra a megren­delő figyelmének felhívása” címmel megjelent közle­ményre, amelyből a kö­vetkezőket idézzük: „Abban az esetben, ha a javítóüzem a javítás során olyan hibát észlel, amely a forgalomban balesetet idézhet elő..., fel kell hívnia az ügyfél figyel­mét a 4/1970. (V. 31.) KPM, illetve az 1/1975. (II. 5.) KPM —BM számú rendeletek elő­írásaira. Amennyiben az elő­zőekben említett — primer biztonsági berendezésekkel kapcsolatos — meghibásodá­sok megszüntetésére (kor­­mányhib­a, fékhiba, futómű­hiba, gumiabroncs-állapot, világító- és jelzőberendezés­hiba) az ügyfél nem ad fel­hatalmazást, illetve e mun­kák elvégzését nem rendeli meg, a javító a szám­­lán is rögzítse a szóban is elmondott figyelmeztetést.A gépjármű tulajdonosa a DR DE £K KONRAD, rendőrhatóságnak köteles be­jelenteni — többek között — a TIT városi-járási — a gépjármű tulajdonjogi­ szervezetének elnöke Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv, 1980 A Statisztikai Kiadó Vál­lalat gondozásában megje­lent a Mezőgazdasági Statisz­tikai Zsebkönyv 1980, amely a legújabb statisztikai ada­tok alapján foglalkozik a mezőgazdaság minden ága­zatával, valamint az erdő- és vízgazdálkodással. Az adatok többsége országos jellegű, de ezen belül az ál­lami gazdaságok, kombiná­tok és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek termelé­sének részletes adatait is be­mutatja a kötet. A nemzetközi fejezet ada­tai összehasonlítási lehetősé­get nyújtanak a KGST-or­­szágok, a Közös Piac országai és más fejlett mezőgazdaság­gal rendelkező országok ter­melése között. Üzenet Sajátos és újszerű kezde­ményezésként, négy város — Szabadka, Zombor, Eszék és Szeged — birodalmi kézfo­gásának” szentelte ez év jú­lius-augusztusi kettős szá­mát az Üzenet című szabad­kai, magyar nyelvű irodal­mi, művészeti, társadalom­­tudományi és kritikai folyó­irat. Versek, versfordítások, no­vellák és novellafordítások, tanulmányok és könyvszem­lék révén bepillantást nyújt e négy város íróinak és köl­tőinek műhelyébe. Magyar átültetésben közli Petar Vu­­kov, Zoran Dics, Zdenka Fegyver, Milivoje Polics és mások verseit, David Dako és Anton Gardas egy-egy el­beszélését. A jugoszláviai magyar írókat ezúttal töb­bek között Herceg János, Péter László, Dér Zoltán és Varga Zoltán, a szegedieket pedig Simai Mihály, And­­rássy Lajos, Tóth Béla és Lengyel András képviseli.

Next