Tolna Megyei Népújság, 1982. május (32. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-01 / 101. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK ! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXXII. évfolyam, 101. szám, ARA: 1,80 Ft 1982. május 1., szombat. A világ dolgozóinak közös ünnepe a tavasz győzelmének, a természet újjászületésének ünne­pe .május elseje. Megünneplése a nemzetközi munkás­­osztály egyik legkiemelkedőbb hagyományai közé tarto­zik! Kilencvenhárom esztendeje annak, hogy az öntu­datra ébredt munkásosztály első ízben­­ bontotta ki vörös zászla­ját. Azok emelték magasra, ki­k hitték a munkásosztály törté­nelmi hivatásában és vállalták a harcot egy boldogabb, igaz­ságosabb, emberibb társadalomért. Az a több mint kilenc évtized, amely május elsejének nem­zetközi munkásünneppé nyilvánítása óta eltelt, megváltoztatta a világot, benne a munkásosztály céljait és lehetőségeit. A magyar munkásosztály első, igazi vörös májusa 1919. má­jus elsején volt. A Tanácsköztársaság 133 napos felejthetetlen emlékeit követő fehérterror sem tudta megtörni a proletariátus jövőbe vetett hitét. A május elsejei felvonulásoktól félt és rette­gett a Horth­y-elleni forradalom, mivel a munkásság forradalmi elszántsága minden május elsején megrendítő erővel tört fel. A második szabad ,május elsejét a felszabadulás hozta meg a magyar munkásosztály számára. Újra szabad munkásünnep lett május 1., mely ma is a munkásság osztályküzdelmét, erő­södő osztályszolidaritását kifejező esemény. A világ valamennyi dolgozójának közös ünnepe. Napjainkban is még sokhelyütt az elnyomottak harca a kizsákmányolók és az elnyomók ellen: a világ dolgozóinak szolidaritása és egységre törekvése. Május elseje a munka ünnepe is. Azé a munkáé, mely le­hetővé teszi mindenütt a világon az anyagi és szellemi javak előteremtését, kiteljesíti emberi életünket. Hittel valljuk, hogy tisztelni kell a munkát és a munkást. Szocialista társadalmunk­ban­ csak a végzett munka lehet értékmérő, csak a munka je­lölheti ki az egyes emberek helyét társadalmunkban. Rengeteg még a tennivalónk a fejlett szocialista társadalom felépítésé­ben. Napjainkban vívmányaink megőrzése, elért eredményeink megszilárdítása és a későbbi gyorsabb ütemű fejlődés felté­teleinek megalapozása a fő feladat. Erősítenünk kell gazda­ságunk alapjait, valóra kell váltanunk közös céljainkat, mind­azt, amit pártunk Xlil. kongresszusának határozataiban meg­fogalmazott. Ennek legfőbb feltétele: a céljainkba vetett hit, a politikánk iránti bizalom, a belpolitikai heyzetünk kiegyen­súlyozottsága, amely reális valóság. Ez az alapja annak, hogy céljaink valóra váltásában támaszkodni tudunk a szocializmus ügyét tudatosan magáénak valló dolgozó nép alkotó erejére. Május elseje szorosan összekapcsolódik a békébe vetett hi­tünkkel. A világ népei békés életet akarnak, ezért aggodalom­mal figyelik a nemzeti és nemzetközi politikai eseményeket. Ma különös jelentőséget kapott egy új világháború elleni küzde­lem, hiszen az emberiség saját civilizációját mentheti meg, vagy pusztíthatja el. A X. szakszervezeti világkongresszus is megállapította, hogy az emberiség számára ma a legélesebben jelentkezik a kér­dés: Béke vagy háború? A világ szervezett dolgozóinak kép­viselői — 260 millió szervezett dolgozó képviseletében — Ha­vannában határozottan a béke mellé álltak. A világkongresszus utat mutatott a világ szervezett dolgozói számára, hogy a nyolcvanas években megfelelő választ tudjanak adni azokra a kihívásokra, amelyeket a kor, az imperializmus, a tőke, a fe­nyegető világhelyzet intéz hozzájuk. A Szovjetunió és a testvéri szocialista országok számtalan tanújelét adják békeakaratuknak. Rendkívül nagy figyelmet keltett legutóbb Leonyid Brezsnyevnek a szovjet szakszerveze­tek XVII. kongresszusán elmondott,­­új szovjet békejavaslata a közép-hatótávolságú nukleáris fegyvereknek a Szovjetunió eu­rópai részében való telepítésére. Ez az egyoldalú moratórium olyan döntés, amely ismét igazolja a Szovjetuniónak a béke megőrzésére irányuló tényleges törekvését. S biztosak lehetünk, hogy mindez nem hiábavaló, hiszen a béke minden becsületes embernek — függetlenül attól, hogy a Föld mely részén él — a legdrágább és legféltettebb kin­cse.­ájus elseje minden évben világszerte a munkásosztály növekvő súlyát, történelmi küldetését demonstrálja. Büsz­kén tekinthetünk vissza a megtett útra, hittel és bi­zalommal nézhetünk a jövőbe. Május elseje ünnep, majd következnek a dolgos hétköznapok, tovább folytatjuk munkánkat céljaink megvalósításáért. E közös célok eléréséhez kívánok megyénk valamennyi dolgozójának nagyon sok munka­­sikert, jó erőt, egészséget! HORVÁTH JÓZSEF, az SZMT vezető titkára Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, mint sok eszten­deje minden május elseje előtt, most is ellátogatott Angyal­földre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkárát pénteken délelőtt a XIII. kerületi pártbi­zottságon — ahol programja kezdődött — Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a budapesti párt­­bizottság első titkára, Deák Gábor, a XII. kerületi pártbi­zottság első titkára és Bozsik József, a városrész tanácselnö­ke fogadta. Deák Gábor számolt be rövi­den mindarról, ami Angyalföl­dön az elmúlt évben — Kádár János legutóbbi ott járta óta — — történt. A tájékoztatón részt vettek a XVII. kerületi párt­­végrehajtó bizottság tagjai, va­lamint Kádár János angyalföldi választókerületének körzeti párt- és népfronttitkárai. Kádár János elismeréssel szólt a hallottakról, gratulált az eredmények­hez, s további mun­kasikereket kívánt Angyalföld dolgozóinak. A pártbizottság épületében nemrég nyílt meg az angyal­földi fiatal képző- és iparmű­vészek kollektív kiállítása. A Központi Bizottság első titkára ennek megtekintésére is szakí­tott időt szorosra szabott prog­ramjából. A látogatás az MHD Daru- és Kazángyárában folytatódott, ahol Szép János vezérigazgató és Steiner Arnold, a pártbizott­ság titkára fogadta a vendé­get. A forgácsoló gépműhely­ben­­ már várták a munkások a Központi Bizottság első titkárát, aki meg-megállt egy-egy NC- esztergánál, hogy kezet szorít­son a nagy teljesítményű masi­náknál dolgozókkal. Hossza­sabban is szót váltott Rebenák Irma maróssal; a műhelyben is nagy tiszteletnek örvendő mun­­kásasszony már 33 esztendeje dolgozik a gyáriban. „Aki sze­reti a munkáját, soha nem öregszik meg” — mondta ne­vetve Kádár Jánosnak, aki üd­vözlő sorokat írt a Hámán Kató szocialista brigád naplójába. A Központi Bizottság első titkára ezután részt vett az üzem má­jus elsejét köszöntő röpgyűlé­­sén. Schenk György, a műhely szakszervezeti főbizalmija em­lékeztette Kádár Jánost 1961-es látogatására, arra, hogy akkor egy favázas épületben fo­gadhatták, s ma már korszerű üzemcsarnokkal büszkélkedhet­nek. A jó munka bizonyítéka­­eredménye: éppen a napokban vették át a Kiváló Vállalat ki­tüntetést. — Szívből örülök si­kereiknek, hiszen magam is ré­gi angyalföldi vagyok — kezd­te hozzászólását Kádár János, felidézve ifjúmunkás éveit. Régi ismeretségek kötnek ide, ezért is jó hallani, hogy helytállnak a munkában, hozzájárulva ez­zel az ország gazdasági erejé­nek növekedéséhez is. A Központi Bizottság első tit­kára e munkáskollektívának is beszámolt az elmúlt napokban Budapesten járt lengyel párt­és kormányküldöttség látogatá­sáról, valamint a hét elején az NSZ­K fővárosában folytatott t­á­rg­ya­l­á­s­a­i­nak e­redmé­nyei­rő­l. — Nekünk idehaza — folytat­ta — feszültebb nemzetközi, po­litikai, gazdasági körülmények között kell dolgoznunk, és oly­kor „nem szeretem" intézkedé­seket is kell hoznunk. A helyzet kényszeréről annyit, hogy ma lényegesen többet kell ahhoz exportálnunk, hogy ugyanannyit kapjunk külország- Meg akarjuk őrizni azt a szintet, ameddig felküzdöttük magunkat — most ez a további eredményes munkát a bál, mint például 1974-ben. programunk. Ehhez kérjük az önök, hazánk minden dolgozó emberének segítségét — mon­dotta végezetül Kádár János, s kívánt jó ,május elsejei ünnepet, gyár minden dolgozójának. Mai számunkból INTERJÚ K. PAPP JÓZSEFFEL (3. old.) HÉTKÖZNAPI ANYÁK, NAGYANYÁK (4. old.) CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS BUFFÉKNÁL (4. old.) SZÍNHÁZI ÉLET ÁLLANDÓ SZÍNHÁZ NÉLKÜL (5. od.) 'maá­,. .. Az ÜNNEPI BESZÉLGETÉS (6. old.) TEGNAP MODELL — MA SOROZATTERMÉK (7. old.) ELMONDHATATLAN DRÖMOK (7. old.) ÉPÍTÉSZEK BARÁTI SKUBJA (8. old.) ARCCAL A NAPFÉNY FELÉ (8. old.) A NÉPGAZDASÁGI TERVEZÉS ÚJ ELEMEI (9. old.) A PAMIR HEGYEI KÖZÖTT (9. old.) BIHARUGRA (10. old.) ORSZÁGOS KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS (11. old.) JÁTSSZUNK MATEMATIKÁT (12. old.) BORSOS ÁRÚ MADARAK (12. old.) TORONYRENDSZERŰ BETONGYÁR (12. old.) BIZTONSÁGI ÖV HÁTUL IS (12. old.) ÁTIGAZOLÁSOK (14. olD.) Nagy vasak között... A VEGYÉPSZER tamási gyárában már túljutottak a termékszerkezet-váltás első állomásán. Az első negyedévben közel nyolcszáz tonna fémet dolgoztak fel. Az ötödik oldalon található képriportunk egy napjukról, a nagycsarnok életéről szól.

Next