Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)
1983-01-03 / 1. szám
1983. január 3. Új jogszabályok január 1-től Előtérben álló társadalompolitikai és népgazdasági törekvéseket tükröznek, a soron levő feladatok megoldását szolgálják azok a felsőbb szintű jogszabályok, amelyeket az elmúlt esztendőben alkotott meg az Elnöki Tanács és a kormány, s hatályba lépésük időpontjaként 1983. január 1 -ét jelölték meg. Az új törvényerejű rendeletek, jogszabálymódosítások, minisztertanácsi rendeletek, illetőleg határozatok olyan kiemelkedő jelentőségű témák és teendők részletes szabályait tartalmazzák, mint például :a lakáshelyzet javítása, a nyugdíjasok segítése, a szigorúbb fellépés az alkoholizmus ellen, a szervezeti és irányítási rendszer korszerűsítése, a gazdálkodás területén a hatékonyabb vezetés, a dolgozók fokozottabb anyagi érdekeltsége. Az új rendelkezések sorában főként a legtöbb állampolgárt közvetlenül érintő paragrafusokat emelte ki összeállításában - sorrendben az Elnöki Tanács, majd a kormány által alkotott jogszabályokat tekintve át, - Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁST újabb rétegekre terjesztették ki, illetve jogszabállyal ösztönözték a nyugdíjasok szélesebb körű foglalkoztatását. Ami az érdekeltek körének bővülését illeti , rendeződött az egyéni gazdálkodók és az eseti megbízás alapján dolgozók társadalombiztosítási helyzete. Az egyéni gazdálkodók például jogot szerezhetnek családi pótlékra, nyugellátásra, baleseti ellátásra. Az ügyvédek és a munkaviszonyban nem álló előadóművészek is jogosulttá váltak táppénzre, terhességi-gyermekágyi segélyre és családi pótlékra. A nyugdíjasoknak az elmúlt esztendő végéig egy naptári évre szóló 840 órás foglalkoztatási időkeretét felemelték 1260 órára. Emelkedett az egy év alatt kereshető összeg is: 30 ezer forint helyett ezután 60 ezer forint, s ugyanakkor megszűnt a nyugdíj és a kereset együttes összegéből korábban számított havi 10 ezer forintos korlát. A változások a fizikai és a nem fizikai munkaköröket egyaránt érintik. A szövetkezetekkel kapcsolatos új szabályokkal elsősorban a szövetkezeti demokrácia alsó fórumrendszerét erősítik, növelve különösen a munkahelyi, s a területi tanácskozások szerepét, hatókörét. A küldöttgyűlésnek például nagyobb hatásköre lesz ezután az éves terv, nemkülönben a zárszámadás jóváhagyása tekintetében, s érdemibb lehetőségeket biztosítanak a felügyelő bizottságok működéséhez. TÖRVÉNYEREJŰ rendelet született — a Minisztertanács előterjesztése alapján - a kötvénykibocsátásról, amely lehetővé teszi e népgazdaságban megtakarított pénzeszközök rugalmas és hatékony felhasználását, szabad áramlását, kiegészítését. A kötvény olyan - átruházható, bemutatóra vagy névre szóló - értékpapír, amely tartalmazza a kibocsátó adósságait, kötelezettségeit, a hitelezőnek járó törlesztést, a kamatot és egyéb járulékokat. Kötvényt — az államon kívül — a tanácsok, a bankok, a pénzintézetek, a biztosító intézmények, a takarékszövetkezetek, valamint a gazdálkodó szervezetek bocsáthatnak ki. A tanácsok kötvénykibocsátása általában a lakosságot érintő fejlesztések vagy lakásépítés céljára történhet. A pénzintézetek fejlesztési célú pénzforrások összegyűjtésére és újraelosztására bocsáthatnak ki kötvényt, a gazdálkodó szervezetek pedig fejlesztési céljaik pénzügyi hátterének megteremtésére. Az állampolgárok - személyes döntésük alapján - azokat a kötvényeket vásárolhatják meg, amelyeket lakossági célokat szolgáló beruházások - például óvoda-, bölcsőde- és lakásépítés, telekalakítás - pénzügyi fedezetére bocsátanak ki. A magánszemély által megvett kötvények összege után járó kamat adómentes. Az alkoholizmus elleni fokozottabb küzdelem társadalmi érdekből fakad, ugyanakkor a mértéktelenül italozók egyéni védelmét is szolgálja, egészségpusztításuk megakadályozásával, e törekvésekből fogantak azok a rendelkezések, amelyeket az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szóló új törvényerejű rendelet tartalmaz. Az intézeti kezelés elrendelése iránt az eljárást az alkoholista lakóhelye vagy munkahelye szerint illetékes tanács egészségügyi szakigazgatási szervénél bármely állami szerv, szövetkezet, társadalmi szervezet, illetőleg az alkoholista által veszélyeztetett személy kezdeményezheti. Törvényességi garancia, hogy az intézeti kezelést - amely legfeljebb két évig tarthat - a bíróság rendelheti el, s a döntés előtt kötelező igazságügyi orvosszakértő meghallgatása.ALAPVETŐEN állampolgári, közelebbről személyiségi jogokat is érint, s érvényesítésüket gyorsabbá és egyszerűbbé teszi az a törvényerejű rendelet, amely az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szól. Újdonság az anyakönyveknél, hogy ezután nem jegyzik bele a foglalkozást, a személyi számot viszont igen. A legfontosabb változás, hogy ezentúl a házasság megkötésére a házasulók egyikének lakóhelye szerinti anyakönyvvezető helyett az lesz illetékes, akinél a házasuló két személy — vagy bármelyikük — a házassági szándékot bejelenti. A menyasszonynak legkésőbb a házasságkötés időpontjáig nyilatkoznia kell arról, hogy feleségként milyen nevet kíván viselni (egyébként ennek négyféle lehetőségét szabályozza a családjogi törvény). A névváltoztatás körében az állampolgárok és a közigazgatás számára egyaránt könnyítést jelentő két szabály született: az egyik az, hogy a volt feleség a házasság megszűnése után egy ízben bármikor bejelentheti névváltoztatási igényét az anyakönyvvezetőnek. A másik könnyítő szabály szerint a 14 éven aluli kiskorúak utóneve egy alkalommal - belügyminisztériumi névváltoztatási eljárás nélkül - megváltoztatható, így a szülők, esetleg a gyermek véleményét megismerve, módosíthatják a születéskori névadást. A lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszere a kormány rendelete alapján módosul január 1-től. összegszerű előírások például: lakáscseréknél az átírási illeték 12-ről 7 százalékra mérséklődött;ezután a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. Több más rendelkezés - így a lakbérek emelése - július 1-től lép életbe. KORMÁNYHATÁROZAT rendelkezik a vállalati irányítás és szervezeti rendszer továbbfejlesztése érdekében a vállalati felügyelő bizottságok tevékenységének, a vállalati igazgatótanácsok jogkörének bővítéséről. A felügyeleti szervek által szervezendő bizottságok veszik át a minisztériumoktól és más alapító szervektől az átfogó felügyeleti ellenőrzést, értékelik a vállalat gazdálkodását, a vezetők tevékenységét; egyes trösztök és vállalatok igazgatótanácsainak jogköre pedig azzal bővül, hogy rájuk bízták a vállalati stratégiai kérdések eldöntését. Mód van ezután a vállalati vezetők pályázat útján történő kiválasztására. Korszerűsítette rendeletével a kormány a bér- és keresetszabályozást. Két fő formája közül az egyik a vállalati jövedelmezőség színvonalától függ, a másikat, a központi bérszabályozást ott alkalmazzák, ahol az előbbi forma nem indokolt. Következetesebbé teszi az új rendszer az ösztönzést, mivel a bérfejlesztési lehetőséget a teljesítmények színvonalához és nem a teljesítmény-növekményhez kapcsolja. A mezőgazdaságban is jelentkező anyag, energia stb. áremelések, valamint a támogatások mérséklésének következményeként vált szükségessé az a kormányrendelet, amely a felvásárlási árak kisebb mértékű - átlagosan 3,7 százalékos - emelését írta elő. Az árváltozások az egyes ágazatokban eltérő mértékűek. Egy részük központi hatósági intézkedések formájában, más részük a terméshelyzet, a piaci helyzet, a kereslet-kínálat alapján,a vevők-eladók megállapodása szerint valósul meg. Növelték például az étkezési búza, a kukorica, a vágómarha, a vágósertés, a tehéntej,a zsírosgyapjú felvásárlási árát, s hasonlóképpen a termelésben felhasznált egyes munkaeszközök és -anyagok beszerzési árát. A kereskedelemben nagyobb önállósággal és ösztönzőbb anyagi érdekeltségi rendszerben működhetnek - kormányhatározat alapján — a hálózat közepes kategóriájába tartozó, általában 10-15 dolgozót foglalkoztató üzletei. Ha e boltok vezetői, kollektívái vállalják — a vállalattal kötött megállapodás alapján - a nagyobb önállóságot például az árubeszerzésben, a beszerzési források megválasztásában, az értékesítés megszervezésében, a létszám- és bér-, illetve az eszköz- és készletgazdálkodásban, akkor az eddigiektől eltérően nem forgalmi jutalékot kapnak, hanem a vállalat által előírt eredményt teljesítvén, olyan összegű prémiumot, amely az alapbér 50-100 százalékát is elérheti. AZ IPARIRÁNYÍTÁS korszerűsítésével összefüggésben a Minisztertanács 1982. december 31-i hatállyal megszüntette a Szénbányászati Koordinációs Központot és a Szénbányászati Igazgató Tanácsot; helyébe január 1-től bányászati egyesülés működik. Jogszabály — MT-határozat alapján ez év első napjával megszűnt az Autófenntartó Ipari Tröszt, AFIT; a járművek nagyjavításával foglalkozó 14 korábbi AFIT-vállalat mostantól a KPM felügyelete alá tartozó önálló vállalatként működik, s számos autószerviz önálló kisvállalattá alakul. A vevőszolgálatot és a garanciális tevékenységet az AFIT-tól a MERKÚR vette át, a központi raktár az AUTÓKER- hez került, s annak leányvállalataként látja el a személygépkocsi-alkatrész értékesítési feladatokat. (MTI). A szekszárdi Városi Tanács ülése A szekszárdi Városi Tanács legutóbbi ülésén Kovács János tanácselnök előterjesztésében két tanácsi kisvállalat megalapítására tett javaslatról tárgyalt, majd elfogadta azt. Határozata szerint 1983. január 9- től az AFIT XIV. számú Autójavító Vállalat szekszárdi szervizüzeméből Szekszárdi Autójavító és Szolgáltató Vállalat alakult, s a GELKA Tolna megyei Kirendeltségéből Szekszárdi Elektromos Gépjavító Vállalatot hoztak létre. Határozatot hozott a városi tanács - Takács István terv- és munkaügyi osztályvezető előterjesztése alapján - a megyeszékhely munkaügyi szolgáltató irodájának január 1-i hatállyal történő megalakításáról is, s elfogadta dr. Kis Mária osztályvezető-főorvos előterjesztésében a Szekszárd városi Egészségügyi Gazdasági Műszaki Ellátó Szolgálat létrehozására vonatkozó javaslatot. Ezenkívül a tanács határozata értelmében városfejlesztési gazdasági műszaki ellátó szervezet kezdte el működését január 1-től Szekszárdon. NÉPÚJSÁG 3 Szimfonikus zene a hátsó szobában A férfi, aki — kérdezősködésünkre — kommendálta a riportalanyt, azt mondta, nem régóta él egyedül ez az asszony. Talán egy éve — tette hozzá.„ Meghökkentem. Egy év is szörnyű hosszú lehet egyedül, idős korban, különösen itt, a szőlőhegy peremén, messzire Szekszárdtól. Itt, ahol már szilárd utat sem talál a cipő talpa, hanem sárban csúszkál. Nagyon kiváncsi voltam, panaszáradat: fogad-e bennünket, vagy csak keserűség. legjobb esetben csöndes belenyugvás. Nádtetős kis ház. Kutya nincs. A konyhaajtón kell kopogtatni. Jön a néni, abbahagyva a morzsolást, nem lepődik meg a látogatáson, de szabadkozik, nem akar szerepelni. Aztán mégis olyan természetes közvetlenséggel beszél mindenről, az életéről, a sorsáról, mintha nem idegenek lennénk. A fotóriporter első mozdulásait látva, megfésüli a halját, és elnézést kér, hogy „csak így" van öltözve, de hát le kell morzsolni az összes kukoricát, mert nagyon járják az egerek a padláson. — Morzsoltam nem tudják megtalálni? — kérdezem, töprengve, hogyan lehet eldugni a zsákos kukoricát egy vertfalú házban, ahol az egér mindenfelé utat talál magának, ha éhes. — Dehogynem. Megtalálják, de így könnyebben elkapja őket a macska, mint a csövek között. A zsákot nem rágja ki az egér, ha nem kötöm be. Fölmászik a zsák szájához, ott eszi a kukoricát — mondja Gáncs Jánosné. — Itt termett, a háznál? — Hatszázötven él a föld. Szőlő nincs. Nem is bírnám munkálni. A kapálást, kukoricaszedést se egyedül csinálom, segít a család. A fiam kézbesítő a postánál, a lányom meg a pedagógus továbbképző intézetnél kézbesít és takarít. Segítenek, amennyit lehet. Én már hatvanhat éves vagyok, nem teljesen egészséges. A könyvtárból mentem nyugdíjba, ott voltam tíz évig, először mint takarító, aztán portás. Még most is dolgozgatnék, bejárnék valahova, rövidebb időre, de innen nem lehet bejárni. Közel a buszmegálló, de sárban gabancolni, korán kelni télen, az már nem nekem való. — A gyerekekhez nem tudna beköltözni? — Volna hely, de nem akarok. Egyelőre nem. Talán, ha már nehezen látom el magam. Hívtak, de még inkább itt élek, magamban. — Ritkán jár be a városba? — Dehogy! Nagyon sokszor. Vásárolni, meg a gyerekekhez, unokákhoz. A karácsonyt a családdal töltöttem. Van már dédunoka is. Ő volt a központ karácsonykor. — Tehát akkor nem maradt egészen magára. Vannak szomszédok is .... — Nem szomszédolok. Néha átmegyek az egyik házhoz, nagyon ritkán. Hozzám szokott benézni egy fiatalasszony, a Szabóné, majdnem minden nap. Nagyon rendes. Beszélgetünk egy kicsit. — Hát akkor mégis hosszúak lehetnek a téli esték .. . — Hosszúak. Keveset alszom. A televíziót nézem, amíg tart a műsor. Hagyom akkor is, ha már nem érdekes. Beszélgetésünk közben szimfonikus zene szól az asztalra tett rádióból. — A rádiót gyakran hallgatja? — Bekapcsolom, hogy ne legyen csönd. — Milyen gyakran főz? — Két napra főzök legöbbször. Olyan ételt, ami eláll. Ha levágok egy csirkét, vagy egy tyúkot, nem készítem el egyszerre az egészet. Beteszem a húst a hűtőbe. — A vizet milyen messziről kell hordani? — Itt van a csap az ajtó közelében. Bevezettük. Motoros szivattyúval működik, csak be kell kapcsolni. Megvan mindenem. Jöjjenek át a másik szobába, ott nincs rendetlenség. Hát ugye, itt dolgozok, morzsolok, nem lehet annyira rendben,mint a másik. Otthonosan berendezett szoba, fényképekkel, az ablaknál növényekkel. Kis szoba ez is. A középső részt a konyha foglalja el. Visszamegyünk a kályha közelébe, a hátsó szobába. Gáncs Jánosné mesél. Nem szomorú,nem keserű. Úgy veszi az életet, amilyen. — Az első urammal 29 évig éltem. Nehéz volt. A munka is. Földdel dolgoztunk. Meghalt, amikor egyedül voltam, szóval én már akkor megszoktam a magányosságot. Aztán hozzámentem a második uraimhoz. Sokkall idősebb volt nálam. Fácánkerti ember volt, én nem akartam Fácán-kertbe menni. Vettük ezt a házat. Megállapodott a gyerekeivel, hogy a fácánkerti ház az övéké lesz, ez meg majd rám marad...* Egy éve halt meg szegény. Csöndben. Nem is látszott, hogy baja van. Vizes ruhát tett a fejére, kérdezem, mit érez, éppen hazajöttem. Fájt a feje ... Mesél, és morzsolja a kukoricát. Időnként fölnéz. Az asztalból árad, zeng a szimfonikus zene. Gemenci JózsefFotó: Kapfinger András A konyhaajtón kell latni Szeretik a virágok ezt a kis ablakot Mellette már csak présház van Túljár az egerek eszén