Tolna Megyei Népújság, 1983. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-05 / 3. szám

1983. január 5. Dunaföldvár és Bölcske Egyesült ÁFÉSZ Székesfehérvár, és Dunaújváros, Kecskemét Paks között Nem véletlenül sikeredett ilyen hosszúra ez a cím. Hiszen amikor a beszélgetés elején arra kértem Steinbach Antal igazgatósági elnököt, hogy jellemezze szövetkezetüket, ezzel kezdte: Ha még egy kissé a földrajzi jellemzőknél maradunk, arról se feledkezzünk meg, hogy Dunaföldvárt kettészeli a 6-os út, itt ível át a Dunán a híd, amely összekapcsolja a Dunántúl középső felét a Duna-Tisza köze hasonló fertályával. Mindezekből egyként következik, hogy a már-már város nagyközségnek nagy a vonzáskörzete és rendkívül nagy itt az áruforgalom. Azt már nem Steinbach Antal mondta, hogy a boltok árukészlete bőséges, a választék nagy s Dunaföldvárott olyan hiánycikkeket is meg lehet kapni, általában, amelyeket messze vidéken nem. Ezt én mondom, az elnöktől viszont megtudjuk, hogy az áfész forgalma - nem kis mértékben sajátos földrajzi fekvése következtében — a megyei jellemzőtől eltérően alakul immár évek óta. Az iparcikkek — ide számítjuk természetesen a ruházatot is - forgalma az áfész forgalmának évek óta 73-75 százalékát adja, csak a többi az élelmiszer. (Persze most a bolti forgalomról van szó, a felvásárlás az más terület.) Az egy lakosra vetített forgalom szerint ez az áfész tavaly az országban a tizedik volt. Ez a szám is érzékletesen utal az átmenő forgalom és a szívóhatás jelentőségére. A Dunántúlon Fejér megye alsó csücskét, a Duna-Tiszaközén a hídtól Soltig eső részt a dunaföldvár-bölcskei áfész uralja, de iparcikkeket vásárolni még Szekszárdról is járnak ide. Paks nem jelent konkurenciát. A két községet mindössze 14 ezer ember lakja, a forgalom sok tízezret érint. A 450 dolgozóval működő áfész 65 egységet üzemeltet. A kereskedelemben működési területén „egyeduralkodó”, a vendéglátásban Dunaföldvárott csak kiegészítő szerepe van. A forgalmi arány ebben 65-35 százalék a vendéglátó vállalat javára. A felvásárlás teljes egészében a szövetkezet dolga, de végeznek ipari tevékenységet is és szállítást szintén. Új egységek létrehozását egyelőre nem tervezik, a korszerűsítés azonban folyamatosan megy. És ez nemcsak a megnehezedett gazdasági viszonyok miatt van így, hanem azért is, mert a meglévő üzletek, akár a forgalmat, akár a színvonalat nézzük — az áfész vezetése szerint megfelelően képesek kielégíteni az igényeket. Tavaly három új egységet nyitottak, Dunaföldvárott egy autósboltot és egy villamossági szaküzletet - ezzel tulajdonképpen az áruház műszaki osztályát szakosították, Bölcskén pedig megszüntettek egy korszerűtlen egységet és helyette egy korszerűt hoztak létre. Az állagmegőrzésre, illetve korszerűsítésre évente egymillió forintot fordítottak, és fordítanak a jövőben is. A felvásárlással érdemes egy kicsit bővebben foglalkozni. Évente 150-250 vagon a felvásárolt termék. Ennek zöme a gyümölcs és szőlő. Szőlőnél a nemes fajtákkal nincs gond, annál inkább az otellóval, amelyből pedig elég sokat termelnek a környéken. Ez az Izsáki Állami Gazdaság gesztorságával működő termelési rendszernek, amellyel kapcsolatban állnak, nem kell. Megpróbálják hát befolyásolni a termelőket, hogy olyasmivel foglalkozzanak, akár gyümölcsről, akár szőlőről van szó, amelynek biztos a piaca és jó az átvételi ára. Gyümölcsfa- és szőlőoltványlerakatot működtet a szövetkezet és mindennemű vetőmaggal ellátja a kistermelőket. Létesítettek egy egyhektáros bemutatókertet, ahol a kertbarátkörrel bemutatókat szerveznek. A zöldség-gyümölcstermesztő szakcsoporton kívül még hatot működtetnek. Már szó esett az áfész ipari tevékenységéről, most elmondjuk, hogy az ipari tevékenységben legnagyobb termelési értékkel - több mint évi 30 millió forinttal - a lakatosüzem szerepel. Fő termékük a kerítés és a kapu, de az Autóipari Kutató Intézettől vásárolt licenc alapján autó-kipufogódobokat is gyártanak. A betonáruüzem évente kétmillió forint értékű árut állít elő, ennek közel felét közvetlen lakossági szükségletre. Visszatérve még egy mondat erejéig a kereskedelemre: 19 egységet szerződéses üzemeltetésre adtak ki, köztük valamennyi vendéglátó egységet - az áruházi büfé kivételével. Hogy teljes legyen a kép, a szövetkezetnek 3600 tagja van. Az alaprészjegy ötszáz forint. Célrészjegyre 4,5-5 millió forintot jegyzett a tagság. Ezt teljes egészében hálózatfejlesztésre fordították. Azt mondani se kell, hogy mind a tagok, mind az áfész alkalmazottai részt vesznek a községek közéletében. LETENYEI GYÖRGYFotó: Kapfinger András Részlet a dunaföldvári áruházból Mindent egy helyen. Bölcskén egy épületben három bolt él az udvarban, hátul, a Tüzép-telep Szerződésesen üzemel Dunaföldvár központjában a presszó A Mezőgazdasági Kiadó újdonságai ÁLLATTENYÉSZTÉSÜNK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Szerkesztette: dr. Horn Artúr—Keserű János—dr. Szentmihályi Sándor. Az ötödik ötéves terv folyamán az állattenyésztési kutatások sok olyan eredményt hoztak, amelyeket a gyakorlati állattenyésztés részben már felhasznál munkájában, részben a jövő útját jelenítik. A szerzők három fő témakör köré csoportosítva számolnak be a gyakorlatban is alkalmazható kutatási eredményeikről. Az állattenyésztés távlati fejlődésének tudományos alapjai c. fejezet a genetika, az ökológia, az etológia, a szaporodásbiollógia, a növekedésbiológia területén az öt év folyamán elért eredményeket mutatja be. A hústermelés fejlesztése c. fejezet a szarvasmarha-, a sertés-, a juh-, és a baromfihús-termelés ötéves kutatási eredményeit foglalja össze. A takarmányozás korszerűsítése c. fejezet ugyancsak a kutatás legújabb eredményeit összegzi. A könyv közreadása azt a célt szolgálja, hogy a tudomány eredményei mielőbb általános gyakorlattá váljanak a termelésben. GYAKORLATI KALKULÁCIÓK A MEZŐGAZDASÁGBAN Szerkesztette: dr. Gönczi A vállalatok vezetőinek akkor is dönteni kell, ha nem áll rendelkezésükre döntésmegalapozó szakapparátus és számítógép. Ezért ebben a könyvben olyan döntési kalkulációkat válogattak össze a szerzők, amelyeket a gyakorlatban dolgozó vállalati szakember matematikai felkészültség és bonyolultabb számítógépes háttér nélkül is hasznosítani tud. A könyv első része a döntések megalapozását módszertani Irán. oldalról tárgyalja. A második rész a mezőgazdasági vállalat egy-egy tevékenységi területének (szántóföldi növénytermelés, ültetvényes termelés, állattenyésztés, öntözés) döntési problémáit tárgyalja gyakorlati felfogásban. E fejezetek azt is bemutatják, hogy az egyes területek sajátosságaihoz hogyan lehet hozzá igazítani a döntési logikát, s a kalkulációs módszereket a kertészet A nyugat-európai országokban 120—130 kiló zöldséget fogyasztanak fejenként, évente 70—80 féle zöldségből. A mi zöldségfogyasztásunk ennél lényegesen alacsonyabb, és a választék is jóval szerényebb. Természetesen van imód a választék bővítésére és a mennyiség fokozására, csak ki kéne használnunk a lehetőségeket — írja a Kertészet és Szőlészet idei első száma. Az Ikebana szó jelentése: vízben virág. Ennél azonban sokkal többet jelent. A japán virágkötészekről Jámborné Benczúr Erzsébet írt érdekes cikket a hetilapban. Magyarországon az ezredforduló előtt 17 esztendővel aligha él Szőlészet? beszélhetünk tudatos környezetformálásról, tájépítésről. Ennek oka a rossz szemlélet mellett a kerttervezők nem kellő megbecsülése. Erről az érdekes problémáról szól Tamás Enikő interjúja-Mi az oka a kajszitermesztés hanyatlásának? Mit ér a jó termőhely és a későn fakadó fajták telepítése éppen nálunk, ahol gyakran a tavaszi fagyok döntik el a kajszi sorsát. Erről ír Gergely István a lap hasábjain. Mire jó a feketeretek, hogyan bánjanak takarékosan a tüzelővel, hogy a meleg meg ne szökjön a kéményen át. Erről is olvashatunk az így csinálom rovatban. Miről ír Új torkolat a Császár-pataknak Új, mesterségesen, kiépített torkolaton keresztül ömlik a Velencei tóba a Császár-patak, a tó legnagyobb vízszállítója. A régitől néhány száz méterre alakították ki a hármas torkolatot, s odavezették a patak vízét. A természetes viszonyok megváltoztatására azért volt szükség, mert annak a területnek a nádasai, ahol a patak eddig a tóba jutott, már nem tudták kellően megtisztítani, megszűrni a vizet, ami pedig igen fontos, mert a patak a vízgyűjtő terület vizeinek kétharmadát gyűjti össze, s viszi a Velencei tóba. NÉPÚJSÁG 5 „Programozott” virágok Újabban egyre többet hallunk a nagyüzemi „irányított" vagy „programozott" dísznövénynevelésről. Milyen termesztésmódot jelent és miért van rá szükség? — kérdezzük dr. Szántó Matildot, a Kertészeti Egyetem Dísznövénytermesztési Tanszékének adjunktusát. A virágos cserepes dísznövényeket az üzemekben meghatározott időpontra kell előállítani. Egész Európában szinte csak nálunk jelent problémát, mert mindenütt a születésnapokat ünneplik, a névnapot egyedül nálunk, ily módon a virágpiacon nem egyenletes a kereslet; csúcsnapok jelentkeznek. A cserepes dísznövényeket is ezekre az időpontokra kell időzíteni, ha nem tudunk Mária-, Erzsébet-, Katalin-napra előállítani virágzó növényeket, két nappal később már nem lehet a tömeges állományt értékesíteni. A névnapok mellett a nemzeti ünnepek és „neves” ünnepek is szerepelnek: nőnap, húsvét, anyák napja, ballagás. Ezekre is az előbbiek vonatkoznak; ha az adott időpontban nem áll rendelkezésre a kivirágoztatott állomány, azt az üzem később már nem tudja megfelelő áron értékesíteni. A rövidnappalos dísznövényeket, amelyek nálunk főleg tavasszal virágoznak, nagyon jól lehet időzítve nevelni. - Hogyan lehet a növényeket adott időpontra „virágoztatni”? - A növények élettani adottságai határozzák meg, hogy milyen hő-, illetve fényviszonyok között virágozzanak. A dísznövények eredeti származási helyükön sok ezer év alatt alkalmazkodtak azokhoz a megvilágítási időtartamokhoz, amelyek a virágzás, a fajfenntartás szempontjából a legmegfelelőbbek. A rövidnappalos növények napi 12 óránál rövidebb ideig tartó megvilágítás hatására hozzák virágaikat. Itt a tanszéken saját Kalanchoe blossfeldiana (Korallvirág) fajtánk, az Arany időzített nevelésével foglalkozunk. Ennek az az elvi alapja, hogy a korallvirág akkor képzi virágrügyét, ha a megvilágítás 12 és fél óra alá esik. Kb. szeptember közepétől számíthatjuk ezt az időszakot. Az időzítés úgy történik, hogy ha pl. Mária-napra, szeptember 12-re akarunk Kalandoét virágoztatni, akkor — fajtától függően - 80 nappal korábban el kell kezdeni a gyökeres dugványok elsötétítését. Nyáron 30 napig, nyár végén 20 napig kell és érdemes az elsötétítést folytatni. Reggel 7-től délután 5 óráig kapnak fényt, a többit sötétben töltik (fekete fóliával vagy fekete anyaggal — vászonnal, molinóval — takarjuk le a növényeket.) Nem szabad egészen a növények fölé tenni a takarót, megfelelő légteret kell biztosítani, mert ha az állomány hőmérséklete 30 C-fok fölé emelkedik, a virágrügyek képződése nem indul meg. Ezek a megvilágítási irányadatok természetesen csak optimális hőmérsékleti viszonyok mellett érvényesek, a Kalanchoe esetében pl. 30 C-fok fölötti hőmérsékleten nem differenciálódnak a virágrügyek. Az optimálisnál alacsonyabb hőmérséklet 15 C fok alatt pedig késlelteti a virágzást. A legnagyobb probléma az, hogy a vásárló a virágzó állapotban megvett növényt otthon újra szeretné virágoztatni, de nem ismeri a fentebb részletezett hő- és fényigényeket. Ezt oly módon lehet megoldani, hogy elvirágzása után a töveket vissza kell vágni és kitenni a szabadba, félárnyékos helyre, fák vagy bokrok alá, hogy minél jobb legyen a hajtásnövekedés. Ősszel, ha bevisszük a lakásba, ahol ég a villany, nem fognak virágozni, mert a világítás gyenge, szórt fénye is elég ahhoz, hogy hosszúnappalos körülményeket biztosítson, és gátolja a virágrügyek kialakulását. Kistermetű növényeket, pl. a korallvirágot lehet papírzacskóval vagy fekete fügönnyel elsötétíteni, de nagyobb növényeket, mint a mikulásvirág, nehéz így elkülöníteni, és ezért nem virágoznak. - Kérem, szóljon a cserepes dísznövényeknél oly gyakori problémát jelentő tápanyagutánpótlásról. - Az üzletekben jelenleg kapható cserepes dísznövények tőzegkeverékbe vannak ültetve. A tőzeges földkeverékben történő termesztés előnye, hogy a tőzeg — szerkezeténél fogva — a vizet és a tápanyagot is jól megköti. A dísznövénytermelő üzemek számára előnyös, ha a növényeknek nevelés közben hosszabb időn át ható tápanyagokat tudnak adagolni. Ilyenek a tartós hatású nitrogénműtrágyák; ezek érvényesülésének hatásmechanizmusát is vizsgálta tanszékünk. Hazai és küföldi tőzegalapanyagú földkeveréket tartós hatású nitrogénműtrágyákkal töltünk fel, alaptrágyaként adagolva. Úgy tudom, hogy a növényeket a tenyészidőszak folyamán többször is átültetik, hogy a helykihasználás a fűtött növényházban minél hatékonyabb legyen. Két átültetés között hogyan lehet biztosítani a folyamatos tápanyagellátást? - Mostanában nagyon megváltozott a dísznövénytermesztési technológia. Egyes növényfajok dugványait gyökereztetés nélkül közvetlenül a „végcserépbe”, tehát abba a cserépbe ültetjük, amiben értékesíteni fogják. Ki kell számítani, hogy megéri-e dugványcserépbe ültetni és egyszer átültetni, vagy nincs munkaerő, és akkor — tetszik, nem tetszik — a végcserépbe kell ültetni. A cserepeket a gyökereztetés idején még emeletesen is el lehet helyezni, hiszen ebben az időben a növénynek nincs fényigénye. Gyakran a növényasztalon, miniatűr fóliasátor alatt neveljük a növényeket, így gyökeresednek meg, tőzegbe süllyesztve, két hétig le sem vesszük a fóliát. - Mit tehet a vásárló, ha sokáig akar szép növényben gyönyörködni? Jó, ha tudja, hogy nem lehet tápanyag-utánpótlás nélkül tartani a növényt, mert a földjében lévő tartós hatású műtrágya csak 3-5 hónapra elég, de utána kimerül. Nyáron hetente, télen kéthetente végzett rendszeres tápoldatozás (Wopil, Wuxal, Niphoka) feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a növények jól érezzék magukat. Újabban terjedőben van, hogy a termesztőüzem kis műanyagtáblát szúr a növény cserepébe, amin rajta van a növény kezelési utasítása, mikor kell tápanyag-utánpótlást adni, mi a hő- és fényigénye, stb. Ezt nagyon fontos lenne általánossá tenni, mert ha nem adunk tápanyagot, lakásban nem lehet tartósan fenntartani a tőzegkeverékbe ültetett növényeket. ■ B. GEGES MÁRIA Számítógépes favágók A favágás, szállítás szervezésének korszerűsítésére dolgozott ki különleges rendszert az Erdészeti Tudományos Intézet. Számítógépes adatfeldolgozással összeállított munkaprogram szerint beruházás nélkül 20—30 százalékkal növelhető a fakitermelés azzal, hogy javul a gépek kihasználása. Az új rendszer a gyakorlatban sikerrel vizsgázott, alkalmazásával a Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságban tavaly mintegy 30 ezer köbméterrel több fát termelhettek ki, mint a korábbi években. Az új rendszer iránt — éppen a Somogy megyei fafeldolgozó gazdaság kedvező tapasztalatain felbuzdulva — más erdőgazdaságok is érdeklődnek.