Tolna Megyei Népújság, 1983. február (33. évfolyam, 26-49. szám)

1983-02-15 / 38. szám

XXXIII. évfolyam, 38. szám. ARA: 1,40 Ft 1983. február 15., kedd Környezetszépítő mozgalom örvendetesen nagy szám kerekedett ki néhány napp­al ezelőtt a Hazafiles Népfront Országos Tanácsánál, a tava­lyi környezet­szépítő, -védő társadalmi akciók összegezése­kor. Kiderült, hogy egy év alatt — 1982-ben — csaknem 400 ezer facsemetét és díszcserjét ültettek el országszerte a falvak és városok hajói. Méghozzá oly módon — ez a nyár elején már jól látszott —, hogy a tavasszal földbe dugott csemeték jó része szépen meg is fogant. És az őszi munká­kat is gondost, már-már szeretetteljes, igyekezet jellemezte... Már egy ével ezelőtt is nyilvánvaló volt: élénk vissz­hangra lelt a lakosság körében a Hazafias Népfront, a Mezőgazd­asági és Élelmezésügyi Minisztérium, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala kezdeményezése, a tele­­pülésfásítás. A szép, a szebb lakóhely kialakítását szolgá­ló akciót, mozgalm­at, vagy talán: együttmentáskodást „el­ső nekifutásra” — kapcsolódva a településfejlesztési tervek­hez — öt esztendőre javasolták. A nehéz gazdasági helyzet ellenére is évről évre jelentős összeget helyeztek kilátásba, központi keretből e célra, s számítani lehetett az erdőfel­ügyelőségek, erdőgazdaságok, a területen működő kerté­szeti fellepők, vállalatok szakmai segítségére is. Mindennek „fejében" a népfrontbizottságokra, aktivistákra a munka megszervezése, lebonyolítása várt. A községüket, városukat otthonuknak tekintő, szerető állampolgárokra pedig az, hogy meghallják a biztató szót, s ásót, gereblyét, majd később öntözőkannát fogjanak. Nos, az első évben 6 mil­lió forint értékű kis fa, bokor talált eme „alku" keretében gazdára, s került földbe, tavaly pedig már 8 milliót érő csemete. Tulajdonképpen az összegzésben szereplő 400 ezer tacskóból is több, hiszen sok helyütt a lakosság — szaknyelven „az ültetési anyagot saját forrásaiból kiegé­szítette”. Azaz: általában nem maradt üresen gödör, felibe­­harmadába fásított utca. • Az országban tavaly 685 település kapcsolódott be ebbe a mozgalomba, s bár nem kifejezett versenyről van szó, ér­demes megemlíteni, hogy a legtöbb település (57) Tolna megyében, iletve (55) Komárom megyében „mozdult meg". A falvak, városaik lakóinak ezrei fogták meg a szerszámot Kelet-Magyarországon is: Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bi­­har megyében, a Dunántúlon Fejér megye van még az el­sők között, északon elsősorban Nógrádbjain talált visszhang­ra a kezdeményezés. Bács-Kiskunban továbbá Csongrád megyében is ragasz­kodtak a hagyományhoz, jelentős mennyiségű gyümölcsfa­­csemetét ültettek a házak elé, a falusi utcák mentén. (Az ott lakók másoknál több gondot - a fák majdani metszé­sét, permetezését, s természetesen a termés leszedését is - magukra vállalták ezzel.) A tavalyi társadalmi munkából ítélve hasonló szép szokás él Hevesben, valamint Tolna és Vas megyében is. A baranyaiak és a hajdú-bihariak min­denekelőtt díszbok­rokkal, díszcserjékkel szépítették telepü­léseiket, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig nem ke­vesebb, m­­int 25 ezer facsemete került az utcákra, terekre. A népfront, a MÉM és a tanácsi hivatal kezdeményezte telepfilériásítás nem előzmények nélküli. A népfrontmozga­­lomban évtizedekre visszanyúló múltja van, bár kétségte­len, hogy voltak elhalványuló és felerősödő időszakok. A tanácsok időről időre a lakossághoz is fordulnak, túl azon, hogy kertészeti, városgazdálkodási üzemeik révén ők „hi­vatalból” szépítik, gondozzák az adott települést. Sokak emlékezetében élnek a „madarak és fák napjai", s alkal­mankénti, nagy lendületű hétvégi utcai szépítések, fásítási napok. A legújabb fásítási akció mégsem csak abban tér el minden más és korábbi hasonlótól, hogy jelentős központi pénzeszközök jutnak környezetszépítési, -védelmi célra, s hosszabb távra szól. Fontos jellemzője, hogy a települések általános rendezési terveivel összhangban átgondolt, a he­lyi hagyományokat is figyelembe vevő fásítási tervek készí­tésére serkent. Pontosabban: serkentett. E tervek ugyanis a települések többségében már elkészültek, nem egy he­lyütt a szakemberek társadalmi munkája révén. E tervek friss levegőjű, árnyas utcákat, virágos parkokat, többféle miniarborétumokat, bemutató-kerteket, élőfa gyűjteménye­ket, iskolaerdőket is ígérnek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál az országos kép ismeretében úgy vélekednek: bízhatunk a tervek meg­valósításában. A lakosság csupán egy év alatt — 1982-ben — 10 és fél millió forint értékű társadalmi munkát végzett a csemeték elültetése során, s a gondozás értéke ebben az összegben nincs is benne! Ez a tettekben megmutatko­zó környezetszépítési szándék tartósnak látszik. Facsemete, díszcserje pedig van e­lég: „ajándékba" topják őket mind­azok, akik ellenszolgáltatás nélkül­ ugyan, de mégis csak saját lakóhelyüket szépítik. DEREGÁN GÁBOR A ciprusi választások eredménye A nem hivatalos végered­mény szerint Klipk­amu a szava­zatok 56,54 százalékát, Kleri­­­desz 33,93 százalékát, Visszafri­­desz 9,53 százalékát kapta meg. A választási közponbban va­sárnap este tíz órakor kezdték meg a­ szavazatok összeszámlá­­lását A nicosiai rádió egész éj­szaka­ folyamatosan beszámolt az eredmény alalkulatairól. Szpikrosz Ku­prianu első rádió­nyilatkozatában megköszönte a választók bizalmát, és az eddi­­gi po­litikai folytatására tett ígé­retet. Az elnök hitet tett a Cip­rusi Köztársaság el nem kötele­zett sküllpolitik­á­jának változat­lansága­ mellett. Kipriamu újra­választását a demokratikus és a hazafias erők győzelmeként értékelik­­ Nicosiában. A vasár­napi elnökválasztás eredménye azt bizonyítja, hogy a ciprusiak többsége az eddigi politika kö­vetkezetes folytatását igényli, s ennek zálogát a hazája hatá­rain túl is általános megbecsü­lésnek örvendő Szpirasz Kipri­­anu személyében­ látja. Mai számunkból VENDÉGSÉGBEN AZ OBSITOSNÁL (4. old.) ASZTALITENISZ NB I. (5. old.) MIRŐL ÍRTUNK HARMINC ÉVE? (6. old.) SZEDRESI EMBEREK (3. old.) Zárszámadások a mezőgazdasági szövetkezetekben A múlt hét végén több mint egy tucat mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben tartották meg a múlt évet értékelő zár­számadó küldöttközgyűléseket. A vezetőségek beszámolói alapján a küldöttek kritikus szemmel vizsgálták a munka ha­tékonyságát, az egyes ágazatok tevékenységét. A vita folya­mán mindenütt meghatározták a tennivalókat, az észlelt hiá­nyosságok megszüntetésének m­ódját is. Ilési átlagok megőrzését A tej­termelésben 4500 filteres átla­got tűzn­ek ki célul. A szövetkezeti vezetők és ta­gok szorgalmas, munkájáról többször esett szó a beszámoló­ban — név szerint is — és töb­bek közt róluk l­ is szólott a me­­megyei, Vallalm­i­nt a városi párt­bizottság első titkára. Tizen­egyen kaptá­k meg a „Terme­lőszövetkezet Kiváló Dolgozó­ija" kitü­ntéseit és számosan el­ismerő oklevelet, pénzjutalmat. Nagymányok A termékek önköltsége csökkent A vállaljla­ 3 piairi kendőrben, az úttörő- és ifjúsági táborban tartotta a múlt hét végén zár­­számadó küldöttközgyűlését a h­agyimányoki Gábor Áron Tsz. ■Részt vett és felszeldü­lt a ta­nácskozáson K. Papp József, a megyei pártbizottság és János Jeromos, a bonyhádi városi pártbizottság első titkára is. Minden eddiginél­ eredmé­nyesebb esztendőt zárt le ter­melőszövetkezet, enről szól a vezetőség beszámolóija, a­mit a küldöttek előre megkaptak és ezt támasztotta allá Takács Zol­tán elnök szóbeli kiegészítőire. A 19,5 millió forintos nyereség több sel­int kétszerese, pontosan 214 százaléka az előző éviinek, ilyen n­agy nyeres­ég és súly m­ér­tékű növekedés egyik évről a másikra a tsz fennállása óta még nem volt. A kiemelkedő eredményben természetesen „része vollt” a kedvező időjárásnak is, ám döntő szerepe a vezetők és tá­gak szorgalmas munkájának, a techinológi­ai fegyelem megszi­lárdulásának volt. Bá­r­­ első­­sor­ban külső okok miatt, mint például az anyagok és ener­gia aránlaik a mezőgazdasági termékek felvásárl­­ási áremelke­désének nagyobb mértékű nö­vekedése — nőttek a költségek, ezt bőségesen ellensúlyozták a magas terméshozamok. Javult a imuniklalszerveziés, nőtt a filatall szakemb­engtá­rda tapasztalata, bátram és­­ hatékonyam alkal­maz­­ták a tudomány és technika eredményeit.­­Nagymért­ékiben nőtt a bú­za nyeresége , a mázsánkénti önköltség 23 forintttall csökkent. Kimagasló az ezer hektárnyi kukorica termésátlaga, a szö­vetkezet az IKR-ibein e tekintet­ben második, a megyében pe­dig az első. Ily módon sikerült a kukori­ca mázsáinklénti önkölt­ségét 18 forintta­ csökkenteni.­­Csökkent a napraforgó átlag­termése, ám így is mi­nd orszá­gos, minid megyei viszonylatiban jónak számít, a napraforgó jó nyereséget hozó növény. Ennnek ellenére úgy vzálln­a a szövetke­zet vezetősége, hogy a napra­forgó teljes termelési folyama­tát felül kell vizsgálni és a szükséges intézkedéseiket meg­tenni. Magas színvonalú és biz­tonságos a szövetkezetben a silókukorica termelése, a lu­­cenibtermelsz­tés minőségén ja­vítani kell. Eredményesen biz­tosították az állaituMomá­ny egész évi zöl­dtatorm­á­nnyal való ellátását, főként a hegyi f­eltelep­ítésekkiél. M­­a egymértékben hozzájárult a nyereséghez az állattenyész­tés, elsősorban a szOrvasmar­­ha-ágazat. A tehenem­káinti tej­termelés kereken 700 literrel - 4085 literre - nőtt, növekedett az állomány is 278 darabbal. Ezt a többletet úgy tudták el­helyezni, hogy kétszázat kihe­lyeztek a háztájiba. Bár növe­kedtek a tehenészet termelési költségei, ezt bőségesen ellen­súlyozta a táillagos hozam, így az egy ’liiter tej önköltsége csök­kent. A­­ sertési létszám és a hí­zósertés -kibocsátás kismérték­­­ben csökkent. A legnagyobb gond a sok korszerűtlen, el­avult férőhely. Ezen változtat­nak a következő években, nagyarányú rekonstrukcióval. A rossz­­ körülmények ellenére a sertéshizlalás nyereséges volt. Jelentős nyereséget hozott a juhászat, a halászat, az ipari és erdészeti tevékenység. Összesség­ébe­n, a termelés folyamán felhasznált összes költség 8 százalékkal nőtt, ám az egységnyi termékre vetített költség átlagosan 10 százalék­kal csökkent. A magas­ nyereség a tervezettnél nagyobb fejlesz­tési alap képzést tett lehetővé, ugyanakkor jelentősen emelke­dett a tag­ság jövedelme is, az évközben kifizetett munkabér 9,5 százalékkal növekedett és az egy főre eső bérszínvonal megközelíti az ötvenezer forin­tot.­­Ezzel a szövetkezet a me­gye „N­őt fizető” téeszeimék sora­iba került. Most, a zárszá­m­­odáslkor is sikerült 3 százalék kiegészítő részesedést fizetni.­­Ez évre valószínűleg nem is­mételhető meg az 1982-ben el­ért nyereség, ám a terviben cé­­ljul­ tűzte k­i a szövetkezet az előző három év átlagának el­érését, a magas növényterme­ A mözsi Új Élet Tsz szomba­ton tartotta Záirszálmodó és tervtárgyalló közgyűlését, ame­lyen részt vett K­­i Papp József, a megyei pártbizottság első tit­kára, s felszólalásában kifejez­te elismerését a jó munkáért, a­­ kimagasló eredményekért. "Nagyon jó évet zárta­k a mö­­zsk­dk, annna­k ellenére, hogy a túlzottan csapadékos időjárás miatt a búza sokiknál kevesebbet adott a tervezettnél. De min­den más sikerült a növényte­r­­mesztésb­en, sőt, várakozáson fell­ülik­ Mükénék is Vannak. 'Egyebeik között erről beszél­gettünk a szövetkezet két tag­­jával, 'már a közgyűlés kezdete előtt, beülve a főagronómus i­rodá­jában 'Doszpod Józsefné kertészeti munkálata párt-vezető, 22 év óta szövettkezeti tag. Kezdettől fog­va a kertészetben dolgozik. Sarkmu­n­kás -I bizonyíti Váln­yt i­s kertészeti ismeretekből szerzett 1963-­bam. Féiftag János nö­vénytermesztési dolgozó, vagy­is gyalogmunkás 17 év óta tag. Szavaikból hama­r kiderült, hogy szeretik ezt a szövetke­zetet, a­ munkát is, meg a tagok és vezetők közöt­ti jó viszonyt is. Nagyon kevés ember ment el az Új Élet Tsz-bből, évitizedek alatt. Kezdetiben n­ehéz volt a munka. Visszaidézték azt az időszakot, a­mik­­or még kézzel szedték a krumplit, zsákoltak, cipekedtek. Aki itt megmaradt — a tagság nagy többsége­­, az megtalálta a számítását, mondják a be­szélgetőpartner tsz-tagok. Most is n­agyon jó a kereset, jobb az előző éviinél. Tizenyolc százalék nyereségrészesedést tud fizetni a gazdaság, három és fél szá­zalékkal többet, mint az előző évi zárszámadáskor. iDaszpod Józsefné és Feiertag János szinte egymás szavóiba vágva, bollidograin beszél a ha­talmas kukoricatermésről: a megyében második lett az ő eredményeik a tsz-ék között. iDaszpod Józsefné meséli: az volt az elnök,­­Arany István vá­gya, hogy ők is elérjék a hek­táronkénti 10 tonnát, mert egy szövetkezet, a zamibai már el­érte. Hát dláposan túljutottak a bűvösnek l­átszó számon. "Mohácson megdicsérték a Szájúnkat, mondja Feiertag Já­nos, azt mondták az átvevőh­e­­lyen, hogy az egész megyé­ben a m­i szójánk a legtisztább. De a terméshozam is magas volt, jól sikerült a szájai (idén 173 hektárral 210-re növeli a vetés­területet a szövetkezet). A kertészet is j­ó eredménye­ket könyvelhet el. iDe az idén még többre törekednek, meg­van rá a lehetőség, hogy nö­veljék a hozamokat, például több káposztát termeljenek és akkor több jut a s savanyító­­üzem­be, a­mi várakozáson felüli eredményt adott. Doszpod Jó­zsefné részletesen magyarázza, hogyan valósítják meg a pa­lló­ntamevelést, a hajjttatást. Szin­te élvezet számára a munka a kertészetben. A mun­kac­oipat veti el a milagot a palántaneve­­l­őben, de a vegyszerezés egye­d­ül az ő do­lg­a az üvegház­iban, meg a fóliasátorban. (Folytatás a 3. oldalon.) Két tag véleménye Mözsön Arany István a vezetőség beszámolóját ismerteti Papandreu nyilatkozata A Varsói Szerződés tagorszá­gai a­ prágai nyilatkozatban nagyon­ fontos javaslatot tettek a NATO-nak. Erre a­ nukleáris leszerelésre vonatkozó elképze­lésre pozitív választ kellene ad­ni és meg kellene vitatni NATO- k­örökben, valamint a madridi, a genfi és a bécsi konferencián egyaránt — mondta Andreasz Papandreu görög miniszterel­nök a L’Umitónak adott interjú­ban, amelyet a lap vasárnapi száma­ közölt. A Pánhellén Szocialista Moz­galom (PASOK) vezetője azt is lehetségesnek tartaná, hogy a prágai javaslatot a két politi­kai tömb csúcsértekezletén tár­gyalják meg. Papandreu az amerikai tervet elemezve rámutatott, hogy a null­a­ megoldás nem vezet si­kerre, azért a középhatótávol­ságú rakéták számának a­ köl­csönös biztonság alapján tör­ténő radikális csökkentésére a prá­gai javaslat látszik megfe­lelő kiindulópontnak. Emiatt nem szabad válasz nélkül hagy­ni.

Next