Tolna Megyei Népújság, 1983. június (33. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-01 / 128. szám

2 KÉPÚJSÁG A társadalom és a párt helyzete a LEMP KB napirendjén A társadalmi-politikai helyzet kulcsfontosságú kérdéseiről és a párt tevékenységének irányai­ról tanácskozik a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bi­zottságának 12. ülése, amely kedden délelőtt kezdődött meg Varsóban. Az ülésen elnöklő Wojciech Januzelski hadseregtábornok, a központi bizottság első titkára a tanácskozásit megnyitva el­mondta, hogy a hosszú hónapo­kiig tartó előkészítő m­unka so­rán a­ pártélet minden szintjén megvitatták a napirenden sze­replő kérdéseket. A központi pontsze­rvek tagjai számos infor­mációt, elemző anyagot és do­kumentumtervezetet kaptak az előkészíttetők során. Az időszerű társada­lmi-politi­kai helyzetről és a párt ezzel kapcsolatos feladatairól a poli­tikai bizottság beszámolóját Jó­­zef Czyreik, a KB PB tagja, a központi bizottság titkára ter­jesztette elő. A népi Lengyelország törté­netének legnehezebb szakaszát jelentette a LEMP IX., rendkí­vüli kongresszusa óta eltelt kö­zel két év. Az önálló állami és nemzeti létet fenyegető ellen­forradalmi veszélyt azonban si­került szuverén módon, önerő­iből elhárítani, így kudarcot val­lottak a belső ellenség és az őket támogató­­ imperialista kö­rök számításai.­­ Ezt hangsú­lyozta a LEMIP Politikai Bizott­ságának Ipe szóm­a Iája, amelyet a központi bizottság keddi ülé­sén Józef Czyrek, a párt PB tagja, a KB titkára terjesztett elő. Czyrek rámutatott: tovább fo­lyik a harc a szocializmus ellen­­f éle­ivel. Ezek meggyengülte­k és védekezésre kényszerülnek, de változatlanul tevékenykednek. Aktívan támogatják őket a nyugati kommunista ellenes fel­forgató központok, amelyek mo­torja az erőviszonyok megvál­toztatására törekvő amerikai im­perializmus. A LEM­P a nemzeti egység és a közmegegyezés kialakítására törekszik, de világosan kimond­ja, hogy a szocialistaellenes­­ erőkkel nem lehet szó megegye­zésről. Az egyes társadalmi csopor­tok magatartását elemezve a beszámoló pozitívan értékelte a munkásosztály szerepét, amely döntő mértékben hozzájárult a társadalmi -politikai és a gaz­daságii életben végbement ked­vező változá­saikhoz. A párt szá­mára kiemelkedő fontosságú a dolgozó tömegekkel fenntartott kapcsolat, az állandó párbe­széd, még a legnehezebb té­mákról is. Kedvezőnek minősí­tette a referátum a másik nagy társadalmi osztály, a parasztság magatartását is. Aláhúzta: a LEMiP következetese­n a mun­kás-paraszt szövetség erősítésé­re törekszik. Ami az értelmisé­get illeti, annak köreiben ma m­ég meglehetősen sokan en­gednek a szocialista-ellenes erők nyomásának. Velük kap­csolatban a párt a meggyőzés módszerét alkalmazza, azzal a céllal, hogy csökkenjen a félre­­­húzódók száma. A nyíltan ellen­séges nézeteket vallóik kivételé­vel kezet nyújt mindenkinek, és ismételten leszögezi: nem az a lényeg, ki honnan jött, hanem az, hogy merre tart. Ennek kap­csán Czyrék nagyra értékelte a Hazafias Nemzeti­­ Ú­­jászü­leté­s­i Mozgalomban (a PRON-iban), valamint az állampolgári tevé­kenység különböző területein aktívan működő értelmiségiek szerepét. Külsőn foglalkozott az ifjúsággal, amelynek soraiban elég n­agy számban vannak még mindig ingadozók, félrevezetett, megtévedt emberek. Ezért a pártnak az eddiginél sokkal erő­teljesebb tevékenységet kell ki­fejtenie ,a fiatalok között. A pártvezetés fontosnak tart­ja, hogy a nemzeti megegyezés kialakítása érdekében a LEM­P tagjai aktívaa részt vegyenek a PR­ON, továbbá az újjá­szüle­tő szark­szervezeti mozgalom és a mun­kásönkormányzati szervek tevéke­n­y­ségébe­n. A nemzeti megegyezés meg­valósítása szempontjából Czy­rek pozi­tívnak mii­nősítette az ál­lam és az egyház viszonyát, azt, hogy mind a katolikus egyház vezetése, mind a papság döntő többsége a kapcsolatok konst­ruktív alakításának híve. Elítélte viszont az olyan próbálkozáso­kat, amelyek arra irányulnak, i hogy a vallási ünnepeket, mi­séket álltaim­ellenes, rendbontó akciók szervezésére használják fel. Mint mondotta, II. János Pál pápa közelgő lengyelországi lá­togatásától a társadalmi nyuga­lom erősödését, a nemzeti meg­egyezés továbbfejlődését várják. A látogatás egyben az állam és a katolikus egyház közötti jelen és jövő kapcsolatok próbaköve l­esz. A referátum a LEMP belső­­ helyzetével foglalkozó részében emlékeztetett arra, hogy a feb­ruárban véget ért beszámolási kampány hozzájárult a pártmun­­­ka erősítéséhez. A szövetséges pártokkal szorosan együttmű­ködve a LEM­P visszaszerezte a kezdeményezést a társad­almi é­­i pollitilkaii élzetlben. Összességében elmondható, — állapította meg a beszámoló —, hogy a párt m­egedződött a Khairoban, és erősebb,­­min­t a ki­lencedik kongresszust megelőző időkben volt. Erről tanúskodik a többi között az, hogy napja­inkban már kevesen lépnek ki a pártiból. A LEMiP megőrizte munkás­bázisát, megvédte mun­kás-arculatát. A múlt elemzése és a jelen feladataiig összessége azonban megköveteli, hogy megvizsgálják, illetve végrehajt­sák a szükséges változtatásaikat a pártnak, mint vezető erőnek munkastílusában és munkamód­szereiben. A vezető szerep be­töltésében kulcstényező az alap­szervezetek munká­ja, a megfe­lelő színvonalú pártoktatás, a m­a­rxista—leni­ali­sta nevelés. „A helyzet nem könnyű, és egyhamar nem is lesz az. Az útntak­ csak az első, legdrámaibb­­ sza­kaszát tettük meg. Ma már azonban biztos az, hogy győzni fogunk” — hangsúlyozta a poli­tikai bizottság referátumát elő­terjesztve Józef Czyrek. Harcászati gyakorlat A közeli napokban a Magyar Néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai az éves kiképzési ter­veknek megfelelően - tartalé­kos hadkötelesek bevonásával - harcászati gyakorlatot hajtanak végi­e. A gyakorlaton mintegy 14 ezren vesznek részt. PANORÁMA BUDAPEST Az MSZMP Központi Bizott­sága és Központi Elllenőrző Bi­zottsága táviratban fejezte ki részvétét az SZKP Központi Bi­zottságá­n­ak és a KB Pártellen­­őrzési Bizottságának Arvi­d Pel­­se, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a KB Pártellen­­őrzés­i Bizottságának elnöke el­hunyta alkalmából. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Sőtér István Kos­suth -díjas akadémikus, egyete­mi tanárnak, az MTA Irodalom­tudományi Intézete igazgatójá­nak kiemelkedő tudományos, ku­tatásszervező és közé­leti tevé­kenysége elismeréseként, 70. születés­n­ap­ja alkalmából a Magy­ar Népiköztársaság Zászló­­rendje kitüntetést adományoz­ta. A kitüntetést Loso­nczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden adta át. SZÓFIA A kis országok szerepe Európa biztonságában címmel 22 or­szág neves tudósainak és bé­keharcosainak részvétel­ével a Rugv­aSh-l mozgalom szervezésé­ben nemzetközi szimpózium kezdődött kedden Plovdiivban. MOSZKVA A Nemzetközi Atomenergia­­ügynökség főigazgatójának át­adták megőrzésre az 1980. már­cius 3-án kötött,, a hasadóanya­gok védelm­éről szóló nemzet­közi egyezmény ratifikációs ok­mányát. Az egyezményt a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége törvé­nybe iktatta. 1983. június 1. Hideg sietek e csúcsról Kedd esti kommentáurnk. Az amerikai étlap, amellyel a vendéglátó Reagan elnök traktálta magas vendégeit a Williamsburgban tartott csúcs­­találkozón , a finálé „ízeit is" meghatározta. A hét ve­zető tőkés ország, amelynek állam-, illetve kormányfői 1975 óta minden évben összegyűlnek, az ilyen tanácskozáson ál­talában gazdasági kérdésekről tárgyal. A tíz pontból álló rövid zárónyilatkozat, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, az NSZK, Franciaország, Olaszország, Kanada és Japán vezetői írtak alá, most is gazdasági ügyekkel, a résztve­vők vitáival és érdekkülönbségeivel foglalkozik. Ám ezt a közleményt árnyékba borítja, hogy­­ Reagan és a Fehér Ház követelésére — a hetek mintegy „egységtüntetésre" vonultak fel a Szovjetunióval szemben az európai rakéta­­tárgyalások és főképpen a rakétatelepítés ügyében. Ez az a másik nyilatkozat, amely a kilencedik csúcstalálko­zót minden korábbinál negatívabbá teszi. Hisz voltakép­pen elutasító válasz a Szovjetunió legutóbbi kormánynyilat­kozatára, amelyben Moszkva - éppen a hetes csúcs elő­estéjén - az eddig követett amerikai magatartás veszé­lyességére figyelmeztetett. A willamsburgi csúcsé „rakéta­politikai nyilatkozatát" így aligha lehet másképp felfogni, mint Washington erőszakosan elutasító válaszát a szovjet kormánynyilatkozatra. Ne hallgassuk el: az USA összessé­gében tehát érvényesíteni tudta politikai és gazdasági túl­súlyát. A nyilatkozat megismétli, hogyha a genfi tárgyalás az év végéig nem hoz megegyezést, akkor megkezdik a Pershing-2 és a Cruise közép-hatósugarú amerikai rakéták telepítését Nyugat-Európában. A nyilatkozat egyben eluta­sítja az angol és a francia ütőerő bevonását a genfi tár­gyalásba - ami pedig a szovjet javaslatok kiemelkedően fontos eleme. Az amerikai nyomás erejére jellemző, hogy a nyilatkozat aláírásába bevonták Japánt is, amely pedig nem tagja a NATO-nak. Közben az amerikaiak viszonylag könnyűszerrel visszaverték néhány szövetségesük ellenállási kísérletét. Franciaország például tiltakozott az ellen, hogy a hetes csúcsot valamiféle „NATO-szuperkonferenciává" változtas­sák. Mitterrand elnöknek a rakétatelepítéssel kapcsolatos álláspontja azonban túlságosan közel van az amerikai ter­vekhez, semhogy ez a formai kifogás hatásos lehetett vol­na. Éppen így erőtlennek bizonyult Trudeau kanadai mi­niszterelnöknek az a teljesen józan és jogos kételye, hogy miért nem lehet bevonni a rakétaegyensúly-számításba a brit és a francia ütőerőt. A rakétanyilatkozatba belefoglalt „ésszerűség" és „tárgyalási készség" inkább csak arra va­ló, hogy ne rántsák ki teljesen a szőnyeget Kohl nyugat­német kancellár jövő hónapi moszkvai látogatása alól. A világ szemében ez a meglehetősen erőszakos politikai nyilatkozat a hetes csúcs igazi eseménye. A tízpontos gaz­dasági nyilatkozat - mint minden esztendőben - most is csak jámbor óhajt fejez ki és gyakorlatilag mit sem vál­toztat a hét vezető tőkés hatalom évtizedes gazdasági ér­dekellentétein. f-1 -es Indonézia Nehéz esztendők küszöbén Indonézia­, 150 millió lakosá­val: a világ ötöd­i­k­ legnépesebb országai. S bár az el­mú­lt évek soha nem látott fellendülést hoztak, a jövő felllóilásak­ nem túlságosam biztatóak. A nem­­régiiben negyedszer megválasz­tott Szahrarito elnöknek súlyos gazdasági gondok­ka­l kell szembenéznie. A FEJLŐDÉS ÉVTIZEDE Tíz évvel ezelőtt szinte kilá­tástalannak tűnt a­z ország helyzete. A lakosság éhezett, az infláció elérte a 650 száza­lékot. A felilleni drül­iés évtizede ez­úton szint­e csodának tűnhet: a nemzeti jövedelem évi 7,5 százalékkal nőtt, s ami a leg­fontosabb, a rizs hozamának emelkedése megszüntette az éhezést. A társadalom m­i­nd szélesebb rétegei érezték az életszínvonal ugrásszerű emel­kedés­ét. Persze, ez a jólé­t csak viszony­tag­os, s nem hasonl­ít­­h­a­tó az európai e­mberek szint­vonalaihoz. Az egy főbre jutó n­emzeti össztermék jelenleg 520 dollár, ami a korábbi hely­zethez képest jelentős előrelé­pés. Az inflációt sikerült 10 százalék­­állá szorítani. A leg­kisebb falvaikba­­n is eljuttatták a villamos áramot, az iskolás korú gyermekek szinte m­­ind­­egyike megtanult írn­i-­olvasni. Szép eredményeket hozott az öntözés, n­e­m kis részben en­nek köszönhetők a rekord rizs­te­rmések. A fellendülést, minit több ha­sonló helyzetben lévő országi, Indonézia is olOajlkincsérnek kö­szönheti. Exportbevételeinek 70 százalékát a fekete arany el­adásából nyeri. S ez máris megmagyarázza azokat a vi­harfelhőiket, amelyek az GREC-tag Indonézia jövőjét ■ f­é­nyéve tik. OLAJGONDOK Az olajjáiraik, Valamint a ke­reslet csökkenése az 1983—84. évi költségvetés bevételeit 1,5 milliárd dol­lárral kurtítja meg. A napi olaijkistermelés a terve­zett 1,4 millió hordóival­ szem­ben már csak 1,3 millió hordó, s a további esetleges árcsök­kenés valósággal katasztrofális­sá válhat az ország számára. Mindehhez járul még, hogy a­ korábbinál kedvezőtlenebb idő­járás miatt terméskieséssel i­s számolniuk k­ll, ami élelmmiszter­­i importot tesz szükségessé, to­vább apasztván Indonézia va­­lk­ultaltob­b­lalllékai. Ugyanakkor a sikeres családtervezési prog­ram ellenére az ezredfordulóig az ország lakóinak száma eléri a 200 millió főt A goodalk minde­n­ekelőtt a tömegeket sújtják. A gazdasá­gii nehézség­ek m­ia­tt min­d ke­vesebb a beruházás, s így a Városiba települt falusiak sokta­­ságainaik nem jut munkahely. A tainullm árnyaikat befejező fia­ta­lok i­s egyre nehezebben ta­lálnak maguknak állást. A lakosság kétharmada 35 évre n ak­ull, s a csökkenő munkal­e­­het­őségiek éppen e fiatalok tö­megeit sújtják. A kormányzat e problémák m­ego­ldás­ával, a­ lakosság jobb életkörlülményei­nek meg­teremtése érd­ekében áttelepítési programot dolgo­zott ki. Céljai, hogy a túlzsúfolt övezetekből a ritkábban lakott szigetekre költöztessék az em­­bereket, akik ezt a biztosabb m­unkalehetőségek miatt szíve­se­n vállalják. A FEGYVERES ERŐK SZEREPE Sanhlai­to elnök újraválla­sztá­­sa után újjáalakította kormá­nyát. A Változás ugyan cé­lok és eszközök tekintetében alllig észrevehető, de a­­ személyi összetétel bizonyos fiatalítási törekvéseket fejez ki. Vál­tozat- Itannúl fennmarad azonban a­ katonáik és az általában Nyu­­gati-Ibarai­ technokraták szövet­sége. A fegyveres erők tovább őrzik döntő befolyásukat az áll­taim életében.: 15 fontos mi­­niilszilérárium élén áll tábornok. Indonéziáiban ugyan többpárt­rendszer van, ám a­ két törvé­nyes ellenzéki csoportosulás, az Indonéz Muzulmán Párt (PRP) és az Indonéz Demokra­tikus Párt­­(PDI) mozgástere feö­­rii Hatoi­olit. A Szuharto vezet­te kormányíptóirt, a GGLKAIR á­l­­l­áspontja­ a döntő úgyszóll rám min­den kérdésiben. A poliitikjai élet hirdetett ve­zérfonállá változatlaniul a stabi­litás fieninitalitásai és az 1954. évi­ fügigletfenségű­ alkotmány, amelyet a békés egymás mmel­­lle­tti élés elvei jellemeznek. Az öt ala­pelv: az isitenbit (n­em egy maeigháb­átrozott vallásé) huma­­niiitás, nadiána&mus, demokrá­­cia és szaciláilis igazság. A bel­ső szabii­tást jelenleg csupán az ország lakosságának 90 százalékát kitevő miuszll­im hí­­­vők egy csoportja veszélye­zteti, amely az­t követeli, hogy az öt elv első pontja kifejezetten „All'blh”-ra utaljon. A dzsaka­r­­taíi vezetők nem alaptalanul ■ tartana­k egy, a* te hie tamilhoz hasionló fordulbltl­öl, hiszen a korábbi lírám és hind tanézia sok tekilnntetben h­asonlít egymás­hoz, így a nyugati életforma gyors és órálllam átültetésében, a nép akaratának figyelmem üd­vül hagyásában, valammi­int az aimberilkali kapcsolatok ápo­llásá­­ba­n. RUGALMAS Külpolitika Whishl­­ing­ton tisztáiban van az­zal, hogy Indonézia kulcsfon­tosságú szerepet tölt be a dél­­­kelet-­ázsia­i térségben. A had­sereg korszerű fegyvereit jó­részt az Egyesült Államok és Auamtniaor­szág szállítja­, a nem­zetközi pénzügyi világ pedig minden támogatást megad Sau­­darto rendszerének. A tábor­nok azonban ügyes külpolitikát folytatt: a­z amerikai óhajok el­len­ére párbeszédet folytat Vi­etnámmal, az ASEAN-országok közül a legkorribú­tívabb állás­pontot foglalja el az indokínai rendezés kérdéseiben és hatá­rozottam ellenáll­t annak az ame­rikai ihletésű tervinek, hogy az AS­EAN­-t alakítsák át katonai tömbbé. (­Ez azért is fontos, mert az ASEAN legerősebb fegyveres ereje az indonéz hadsereg.) A fokozódó gazdaságii ne­hézségek ellenére úgy tűnik, hogy Szuharto negyedik elnök­sége biztosít­ja a foryalmattosslá­­g­ot Indonéziai életében. A kö­vetkező öt év sikere attól­ függ, hogy ai dzs Salkairtali vezetés mi­képpen tu­dj­­ egyeztetni a külli­­politilkaii nyitottságot az indo­néz demokratikus erőik fellé valló nyitással. GÁTI ISTVÁN Szuhartát negyedszer válasz­tották meg az ország elnö­kének A dzsakartaiak kedvelt be­vásárlóhelyei a szabadtéri bazárok A 6,5 milliósra duzzadt főváros, Dzsakarta látképe

Next