Tolna Megyei Népújság, 1983. szeptember (33. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
1983. szeptember 1. Szocialista brigádmozgalom a bátaszéki üzemekben Száz bhlattivan szociialfistia bringád mlnköidilk — közel kétezer taggall — a bátaiszáki üzemiekben. A mozgalom helyzetéről, eredményeiről és hiiányosságaikról, valtominriit a verseny fiamitásainaik további feihaldaítakirón tárgyalt legutóbbi ülésén a maigylközségi pánti Végrehajtó bizoititlság. A imozgaltominiaik .maigy lendületet adott a közeli tizenkét évivel ezelőtt hozott központi bizottsági határozat, a ihlatár az altóklat követő kormányrendelet lallapján a pártéis gazdasági vezetés mindenüttt ifélülmizsigállta a briiigádmozgalmat. Újjalbbb lendületet hozott a briigádok munkájában a XII. kongresszus és a felszabadulás 35. évfordulója fifsztéleitére Miként okozott szocialista verseny. Ez mozgósította a miagyközság vállia Hatalilbain, szövetik ez azeiben működő szocialista brigádokat a népgazdasági egyensúly javítására, a gazdálkodás hatékionulsáigélt javító konkrét feladat alkíta,ia jövedelmezőbb gazdálkodásrna. Az eredmény nem maradt el. Ezután a munkaversenymozgallamban kismértékű visszaesés vollt, majd újabb fellendülés következett. Nagy szerepet vállaltak a szocialista bríngádok a hatildail ötéves terv falladateliialk meig- Maliásíüáliábain. Ez nagyiban hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági egységek — — egy-kettő kivételével — teljesítették, túlteljesítették a velük szemben támasztott követelményeiket. A briigádok jellemét feladatként kezelték az exporttermelést. A brigádjcik tagjainak döntő többsége szakmailag és politiiikailag képezi magát. A most kezdődő oktatási évben 639-en vesznek részt állam- és közlapfokon a ponitlilkali továbbképzésben. Maghatározóan vesznek részt a község közéletében. Ott vannak aktívan a tömegszintvezeitékben és ^mozgalmakban, ,a tanácsitlagok között és a különböző munikabelyli bizottsáig ciklban. "Nagyba becsüllendő az a munkájuk, mellyel a különböző gyermeki intéziményeket és az öregek napközi otthonát patronálják. Oroszlánrészt vállaltak a társadalmi összefogással készülő tornaterem építésében. E munkában — szabad idejüket feláldozva — imágytot sbklat dolgoznak a szocialista brigádok, hogy a létesítmlény határidőre elkészüljön. Az , Induláskor” megtették váltásukat, de az idén újabb ötezer társadalmi órával toldották ezt meg. Például a vasutas szocialista brigádok eredetileg 1223 munkaórát válikálnák, ezt mlosz megnövelték újabb ezernél. A brigádok évente egy-két alkalommal kommunista miniszáikost szerveznek, melynek munkabéreit a lakásépíitési alap növelésére, s gyermekintézmények patronálására, a torinaterem építésiéire ajánlják fel igen eredményes a brigádok és az általános iskola úttörőcsapatának, valamint az egyes őrsök és brigádok kapcsolata. Az úttörők részt vesznek a szocialista brigádok rendezvényein, a munkahelyek biztosítják az úttörők nyári szünidei foglalkoztatását, a Kádár és Bánpark Szövetkezeti gyakorifllatti foglalkoztatáláról is gondoskodik. A brigádok május elsejét együtt ünneplik i az úttörőkkel,riászt vesznek az iskolai rendezvényeken, önSi fogllalkozásiolfban, támogatják társadalmi és közéleti munkájukat. A vállalatok, szövetkezetek többségénél a pánt a gazdasági és sziakszernvezeti vezetéis jól foglalakozik a briigádmozgalomi miat. Megjelölik, milyek válllalásoklkiatt segíthetik a briigádok a termelés, a gazdálkodás javítását. Általánosá ggalkoríllat, hogy a jól végzett munkát, nagyobb telljesítményt bérelmiölélsseh prlámiummal, jutalommal hedarálják, ám a muniklarverseny ösztönzésére a nyerreségrészesedésből egyedlkülönített töredékösszeget foirdátanak. Ennél sokkal célszerűbbnek látszik az a törekvés, amely néhány munkahelyen tapasztalnható, hogy az anyagi elismerlés eszközeit koncenttrálják és azokat egy címen, a ténylegesen végzett munkáin alapuló többleteredményiek arányában osztják el. Gombd’cit okoz :több helyen ahol aránylag sok brigád működik — a részesedési alap takiintéllye is részlet kell .a imialgasabb fokozatot elánt brigádok jutallmazásába fordítani, kevés marad az évi bér arányában történő felosztásra, vagy a brigádoknak jut kevesebb. Ahol viszonnt alacsony a szocialista Ibriigáldmozsgálolmibann .résztvevők aránya, ott ezek több jutalmait kaphlartintaik. (Kevesebb a probléma az erkölcsi elismeréssel. Kiemelkedő társadalmi munkájáért elismerésben részesült a GAMSZOV és a Búzakanász Tsz egyik szocialista brigádja, a Fémipari Szövetkezet Petőfi szocialista brigádja, a szövetkezet egy brigádja elnyerte az Országos Béketanács emlékplakettjét. Több brigád megkapta az iparág, illetve az ágazat kiváló brigádja címet. Több munkahelyen külföldi jutalomutakra küldik a kiemelkedően dolgozó brigádtagokat. Mindemellett tovább kell javítani a szocialista brigádmozgalom szervezését, irányítását. Szükséges, hogy a gazdasági vezetők a jövőben az eddiginél nagyobb felelősséggel végezzék a munkaversenymozgalom tartalmi, szervezési és koordináló munkáját. Az eddiginél jobban kell biztosítani az összhangot a terv és a munkaverseny között, és azt, hogy a verseny rugalmasabban alkalmazkodjék a tervfeladatok évközi változásaihoz. Szüktséges, hogy az erkölcsi elismerés ne csak a kitüntetésben nyilvánuljon meg, hanem abban is, hogy termelési tanácskozásokon, faliújságokon, és egyéb eszközökkel népszerűsítik a munkában élen járókat. A párt- és gazdasági vezetés a középszintű vezetőktől is követelte meg, hogy tekintsék munkaköri kötelességüknek a munkaverseny szervezését, a szocialista brigádmozgalom segítését. Annak idején jó kezdeményezés volt, és tömeget mozgatott meg az „Útközben” vetélkedősorozat, ezt célszerű lenne folytatni. Állást foglalt a végrehajtó bizottság, hogy létre kell hozni a nagyközségben a szocialista brigádvezetők klubját. J. J. Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Tegnap a MÉSZÖV székházában tartotta augusztus havi ülését a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége Csapó Jenő elnökhelyettes elnökletével. Első napirendként jelentés szerepelt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az elmúlt havi ülés óta tett fontosabb szövetségi eseményekről, intézkedésekről, amit a testület jóváhagyólag tudomásul vett. A második napirend keretében az áfészek I. félévi gazdálkodásának komplex értékelését végezte el a vezető testület, az áfész-titkárság előterjesztése alapján. Mint a beszámoló is előrebocsátotta, a fogyasztási szövetkezetek 1983. évi célkitűzéseit alapvetően két tényező határozta meg: — az egyik a tagság, a lakosság ellátása; — a másik a hatékonysági tényezők érdemi javítása. A kettő együtt a lehetséges szintű és minél gazdaságosabban bonyolító áruellátást jelenti. Az előterjesztők részletes elemzést adtak az áruforgalom cikkcsoportos alakulásáról — összehasonlítva a lakossági pénzbevételek megyén belüli változásaival, a készletek forgásával — és a gazdálkodás hatékonyságáról. A bruttó árbevétel 5,1 százalékkal volt magasabb az előző év hasonló időszakának forgalmánál. A felvásárlás 12,4 százalékkal, a bolti kereskedelem 5,2 százalékkal, a vendéglátás forgalma 6,3 százalékkal volt nagyobb. Az áfészek közötti szóródás értékei a 97,5 százalék és a 111,5 százalék között alakultak. Az áfészek az első félévben közel 50 millió forint eredményt realizáltak, amely 10,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. Ez azt jelenti, hogy az árbevétel minden 1 százalékos növekedését az eredmény 2,02 százalékos növelése követte. A megye szövetkezetei közül négy áfész ért el az előző évinél magasabb eredményt, a többi a bázisszint alatt teljesített. Az eredmény bázisindexei a 88,9 százalék és a 188,1 százalék között szóródnak. Az elnökség a vita során a tennivalókra helyezte a fő hangsúlyt. Javaslatokat tett az áfészek igazgatóságainak, hogy az elkövetkezendő időben milyen módszerekkel hozzák be a lemaradást. Megbízta a MÉSZÖV szakapparátusát, hogy a tennivalók megvalósításához az áfészeknek nyújtson segítséget. A fő napirend tárgyalását követően az elnökség jóváhagyta „A megváltozott vendéglátóipari árképzés alakulásának tapasztalatai” és a ,,Tájékoztató a takarékszövetkezetek 1983. első félévi gazdálkodásáról” című tájékoztató jelentéseket. Részt vett az elnökség munkájában Sólyom Zoltán, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője és dr. Üveges László, a SZÖVOSZ közgazdasági osztályának vezetője is. SZOBOSZLAI JENŐ Százezer SZOT-beutaló az utóidényre Augusztus utolsó napjaiban valamennyi SZOT-üdülőben befejeződött a nyári főidény, melynek három hónapja alatt több mint 160 ezer vendéget fogadtak. A SZOT 214 üdülőépületében nyáron fogadták a beutaltak mintegy 40 százalékát, az idén 81 ezren kaptak erre az időszakra családos beutalót, emellett 46 ezer felnőtt és 35 ezer gyermek, köztük 14 ezer szakmunkástanuló részére biztosítottak pihenést, kikapcsolódást. Egy-egy turnusban egyszerre 27 ezer 500 beutalt pihenhetett, telt ház volt valamennyi üdülőben. Júliustól kapcsolódott a SZOT-üdültetésbe a Zalakaroson megnyílt új üdülő, mely turnusonként 300 felnőttet és 150 gyermeket fogadott. Ez az új üdülő — mely a zalakarosi gyógyfürdő tőszomszédságában épült — egyébként télen gyógyüdülőként szolgál, orvosi javaslatra látja vendégül a gyógyulásra szorulókat. A SZOT-beutalók egynegyed része az utóidényre szól, tehát mintegy 100 ezren az év utolsó harmadában, szeptembertől december végéig vehetik igénybe a hűvösebb időjárásra is berendezkedett SZOT-üdülők szolgáltatásait. Száztizenöt olyan üdülője van a SZOT-nak, amely egész éven át fogadja vendégeit, közülük 30-ban nagyszülők, szülők pihenhetnek nem iskolás korú unokáikkal, gyermekeikkel. MÉPÚJSÁG A lakosság életkörülményei a községekben (111.) Meghatározó a mezőgazdasági nagyüzemek szerepe A közösből származó személyi jövedelmek a vizsgált időszakban fokozatosan emelkedtek, ugyanakkor a kialakult differenciáltságnak megfelelően jelentős szintbeli különbségek vannak. A vizsgált kör mezőgazdasági nagyüzemei átlagában az egy főre jutó havi átlagkereset 4718,— Ft. három év alatt 15 százalékkal nőtt, az ipari üzemekben 3529,— Ft. A mezőgazdasági nagyüzemek tehát jóval nagyobb jövedelmet biztosítanak, mint az ott működő ipartelepek, ugyanakkor a mezőgazdaságban dolgozók nagyüzemileg integrált háztáji tevékenysége is jövedelmezőbb, mint az egyéb foglalkoztatásúak kisegítő gazdaságai. Észlelhető újabban, hogy a népesség visszaáramlásában milyen nagy része van a kisgazdaságok, a háztáji révén megszerezhető jövedelemnek. A háztájiból származó becsült jövedelem a reprezentatív adatok szerint 55 százalékban 15 ezer forint alatt marad, egyötödüknél 15 és 20 ezer forint közötti, 16 százalékánál 20 és 25 ezer forint közötti, míg 9 százalékánál ennél magasabb. Az elmondottak — a vizsgálatokon túlmenően — általánosíthatók a megye valamennyi kisebb, mintegy 90 településére. A nagyüzemek vezetői úgy ítélik meg, , hogy a falusi munkaerő helyben maradását, illetve elvándorlását jelentős mértékben befolyásolni tudja a kialakult háztáji tevékenység nagyságrendje, időigénye, integráltsága, közvetlen és közvetett támogatása. Tápbolt például minden faluban van, több helyen a gabonaforgalmi és malomipari vállalat és a termelőszövetkezet is üzemeltet egyet. Számos gazdaság házhoz szállítja a saját keverésű tápot. A lakosság életkörülményeinek kialakításában, a fejlesztésekben jelentős szerepe van a helyi tanácsoknak. Bizonyítja ezt, hogy a megye alsófokú településeiben, alsófokú központjaiban az elmúlt 3 évben tanácsi fejlesztési alapból a társadalmi munka értékével együtt, mintegy 750 millió forintot fordítottak a községek fejlesztésére. Saját bevételeikből egyebek között 43 millió forintot út és járda építésére, közel 20 millió forintot vízellátásra, csatornázásra, 8 és fél millió forintot az egészségügyi és szociális ágazatra, 56 millió forintot a kulturális ágazatra költöttek. A vizsgálat során megfigyelt községi tanácsoknál 1980 óta a rendelkezésre álló fejlesztési alapon belül jelentősen nőtt a társadalmi munka értékének nagysága és aránya. 1982-ben a társadalmi munka értéke közel két és félszerese volt az 1980. évinek. Úgy a saját forrás, mint a társadalmi munka legnagyobb hányadát mindhárom vizsgált évben a kommunális ellátás fejlesztésére fordították. Jelentős volt a kulturális célra felhasznált összegek nagysága is. A termelőszövetkezetek érdekvédelmét a területi szövetség látja el. Az elmúlt időszakban foglalkoztak a gazdaságok szociális ellátásával, külön az üdültetéssel, és az üzemi balesetek alakulásával. A népi ellenőrzés csak a pályakezdők helyzetének elemzését, a beilleszkedés segítését hiányolta. A megye alapellátottsági színvonala az országos vidéki átlaghoz viszonyítva általában megfelelőnek minősíthető, ám ezen belül egyes települések ellátottsági szintjében jelentős eltérések vannak. A helyi tanácsokra még sok feladat vár, melyet egyedül, saját pénzeszközeikből megoldani nem tudnak. A községek fejlesztéséhez — az egyre növekvő lakossági társadalmi munka, és a helyben működő gazdasági egységek ilyen irányú segítsége mellett — a megyei tanács is hozzájárul. Az elmúlt években a tanácsi fejlesztési eszközök mintegy 80 százaléka a települések infrastrukturális ellátóképességének fejlesztését szolgálta, ötéves tervenként egy-egy infrastrukturális ágazat kiemelt fejlesztését irányozza elő a népgazdasági terv. Lényegében ez a kiemelés orientálja az állami hozzájárulás felhasználási arányait a megyében is. A városi ellátás fáziskésése miatt a tanácsi fejlesztési eszközök nagy részét a városokba, városiasodó településekbe kellett koncentrálni. A kisebb települések népességmegtartó képességének biztosítása érdekében azonban e települések fejlesztési pénzeszközökből való nagyobb arányú részesedését is jogos igényként kezelte a megyei tanács végrehajtó bizottsága. • A helyzet felmérésére országos vizsgálat keretében került sor, összesen 12 megyében. A téma természetéből következik, hogy ezen a területen gyors változásra nem lehet számítani. Legtöbb kérdés központi, országos intézkedést igényel. Az ankétokon felmerült helyi jelentőségű kérdéseket a népi ellenőrzési bizottságok továbbították az illetékeseknek. (Vége.) Fotó: CZAKÖ Az alapellátás mindenütt biztosított. Az állami gazdaság boltja Alsótengelicen. A melléküzemág is népességet megtartó erő. Felvételünk a györkönyi termelőszövetkezetben készült.