Tolna Megyei Népújság, 1984. március (34. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
XXXIV. évfolyam, 51. szám ARA: 1,40 Ft 1984. március 1., csütörtök Bikini napja Harminc esztendővel ezelőtt, 1954. március 1-én a csendes-óceáni Marshall-szigetekhez tartozó Bikinikorallszigettől nem messze robbantották fel az első amerikai hidrogénbombát. A kísérlet következtében egy japán halászhajó legénysége sugárfertőzést szenvedett. A tragédia emlékére március 1-e a nukleáris fegyverek elleni harc nemzetközi napja, a Bikini-nap. ■ Miután az Egyenlítőtől északra fekvő Marshall-szigetek a második világháború után az Egyesült Államok fennhatósága alá kerültek, a Bikini-korallsziget és környéke az amerikai nukleáris robbantások egyik fontos kísérleti terepe lett. Nem egészen egy esztendővel Japán kapitulációja után, 1946. július elsején az amerikaiak ott robbantották fel a háború utáni első atombombát. A Bikini és a környező korallszigetek lakosságát kitelepítették. A Crossroad (Keresztút) hadgyakorlatra újságírók és fotóriporterek ezreit hívták meg, a visszaszámlálást amerikai rádióállomások egyenesben közvetítették. A gyakorlat hivatalos célja az volt, hogy felmérjék, milyen az atombomba hatása a haditengerészeti erőkre. Ezért a világháborúban zsákmányolt hadihajókat vontattak ide, köztük a náci haditengerészeti flotta egykori büszkeségét, a Prinz Eugen nehézcirkálót is. A bombát az Egyesült Államok légierejének 509. alegységéhez tartozó repülőgépek dobták le: ez a repülőszázad dobta le az első két atombombát is 1945 augusztusában Hirosimára és Nagaszakira. A negyvenezer katona és műszaki szakember részvételével megrendezett atomshow-műsorral Washington azt kívánta demonstrálni, hogy nem hajlandó lemondani az atomfegyver fejlesztéséről. Tulajdonképpen a Bikini-korallszigeten végrehajtott robbantással vette kezdetét a nukleáris fegyverkezési hajsza. Az ötvenes évek elején az amerikai katonai vezetés a hidrogénbomba kifejlesztésébe kezdett. Az újfajta bombát szintén a korallszigetek körzetében próbálták ki. A robbantáskor azonban nem mérték fel előre a hidrogénbomba lehetséges hatásait, és ez okozta a Bikinitől nem messze békésen halászó Fukuryu Maru (Szerencsés Sárkány) japán hajó 23 tagú legénységének tragédiáját. A japán halászok 1954. március 1-én hajnalban tonhalra vadásztak. A kapitány tudta, hogy nukleáris robbantási kísérletet hajtanak végre az Eniwetok-atollon, ezért gondosan elkerülte a Pentagon által körbehatárolt térséget és a Bikini előtti partokon horgonyzott le. A tragédia mégis megtörtént. Az amerikai szakértők nem számoltak a légköri viszonyok hirtelen megváltozásával és azzal sem, hogy a hirosimainál 750-szer nagyobb hatóerejű hidrogénbomba által a levegőbe röpített korall a hő hatására szinte elpárolgott. A hűlés közben ismét megszilárduló és aláhulló korallhamu pedig már radioaktív részecskékkel telítődött. A robbanás után nem sokkal a Fukuryu Maru fedélzetére szürkésfehér hamu kezdett hullani. A halászok nem tudhatták, hogy ez mérgező radioaktív eső volt. Másnapra többen rosszul lettek, kiütések keletkeztek a halászok bőrén, egyeseknek a fogínye vérzett, másoknak a haja hullott ki csomókban. Később kiderült: ez a bombakísérlet 18 ezer négyzetkilométernyi területet fertőzött meg. A kapitány azonnal visszafordította hajóját a japán kikötőbe. Amikor két hét múlva hazaérkeztek, a halászok már alig álltak a lábukon. A rádiós már 1954. szeptemberben meghalt sugárfertőzés következtében, a többiek is gyógyíthatatlan sugárbetegséggel élték le hátralévő, rövidre szabott életüket. Az utolsó, 23. nukleáris bomba 1958. július 22-én robbant a Bikini-szigeten. 1969-ben Johnson amerikai elnök kijelentette, hogy a sugárfertőzés veszélye megszűnt, vissza lehet települni Bikinire. Az addig ide-oda vándorló, valósággal az éhhalálnak kitett emberek boldogan tértek vissza — de sokan sugárbetegséget kaptak közülük, mert a talaj — következésképp az élelmiszer és a víz — még mindig fertőzött volt. A szigetlakóknak ismét menniük kellett. A megbetegedett szerencsétlen emberek évek óta hiába követelnek kártérítést az amerikai kormánytól. Ma, huszonhat évvel az utolsó atomkísérlet után sem sokkal jobb a helyzet Bikinin: egy amerikai kongresszusi vizsgáló bizottság azt állapította meg nemrégiben, hogy a sziget talaja még mindig fertőzött, életveszélyes volna helyi termesztésű élelmiszert fogyasztani. Ha a szigetlakók visszatelepülnének, beláthatatlan ideig élelmiszerimportra lennének szorulva, s ha a szállítás bármi miatt késne, Bikini lakói ismét a sugárfertőzött kókuszdiókra lennének utalva. HEGEDŰS GYÖRGY KÉREK EGY ÖTLETET? (3. old.) EGY KISZVEZETŐSÉG — ÖNMAGÁRÓL (4. old.) KELLENE AZ IRÁNYTŰ (4. old.) MAGASABB KÖVETELMÉNYEK, NÖVEKVŐ ÖNÁLLÓSÁG (5. old.) Mai számunkból Nemzetiségi értelmiségiek tanácskozása Szekszárdon A Tolna megyei Tanács és a Hazafias Népfront megyei elnökségének meghívására téliek meg tegnap délelőtt tíz órára a régi megyeháza dísztermének padsorai. Nemcsak megyei, országos viszonylatban is első alkalmat kínáltak föl a rendező szervek arra, hogy a megyében élő délszláv és német nemzetiség értelmiségi képviselői megtanácskozzák a nemzetiségi politika tapasztalatait — eredményeit, gondjait — és további feladatait. A közel száz résztvevőit — akik között ott voltak a nemzetiségi szövetségek Tolna megyei választmányi tagjai, a népfront bonyhádi nemzetiségi bizottságának, a megyei tanács nemzetiségi albizottságának képviselőin kívül lelkészek, állami, továbbá társadalmi és kulturális életüink vezetői is. Csajbók Kálmán, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet Király Ernő, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Szende Béla, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének elnöke, valamint titkára, Wolfart János és Popovscs György, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének titkára. — A nemzetiségi politika végrehajtásáról már sokat beszéltünk állami és politikai szervek különböző fórumain — mondotta a népfront megyei titkára a tanácskozást megnyitó szavaiban, majd arról beszélt, hogy a nemzetiségi szövetségiek kongresszusai után célszerűnek látszik képet alkotni a nemzetiségi politika végrehajtásáról, azokról a feladatokról, melyekből ki-ki a maga munkaterületén részt tud vállalni. Az értelmiségi tanácskozást levezető elnök a bevezetőt követően adta át a szót István Józsefnek, a Tolna megyei Tanács elnökhelyettesének, aki közel egyórás tájékoztatójában részletesen elemezte azokat az eredményeket, amelyeket az MSZMP nemzetiségi politikájának végrehajtásával értünk el. Tette ezt a tanácskozás előadója azzal a szándékkal, hogy az eredmények feletti jogos örömök és gondok megosztását követően sor kerül a továbbiakban a tettek megosztására is. Mint mondotta: a nemzetiségi lét, a nemzetiségi tudat megőrzésére tett erőfeszítéseinkben leginkább az e közösségekhez tartozó értelmiség közreműködésére van szükség. A tájékoztató elhangzását követő rövid szünet után tizenöten kérnek szót a további tennivalóikat boncolgató, megfogalmazó eszmecserében. Drescher Attila pedagógus a kétnyelvűség előnyeiről és a nyelvoktatás feltételeiről, illetve a feltételek továbbfejlesztésének szükségességéről szólt, majd a Német Bemutató Színpad létének jelentőségét, szerepét méltatta. A Medinán élő szerbek Micuvezetője azt mondotta el, hogy anyanyelvi kultúráját, hagyományait miként őrzi a község száz lőt se számláló lakossága. Rohn Mátyás — Györkönyből — arról szólt, hogy az értelmiséggel szemben támasztott igény jogos, a nem(Folytatás a 2. oldalon.) . Dzsemajel Amin Dzsemajel libanoni és Hafez Asszad szíriai elnök szerda estig kétszer is tárgyalt Damaszkuszban. A találkozók tartalmáról hivatalosan semmit sem közöltek. Egyelőre azt sem tudni, hogy a libanoni államfő meddig marad a szír fővárosban. A szíriai—libanoni csúcstalálkozót, amelyre a drúz és a síita ellenzék sorozatos győzelmei és az amerikai tengerészgyalogosok „átcsoportosítása” után került sor, a nyugati hírügynökségek látványos politikai fordulatnak minősítik. Megfigyelők szerint a libanoni elnök damaszkuszi útja az Egyesült Államoktól és Izraeltől történt eltávolodásának, a Szíriához és általában az arab világhoz való közeledésének a jele. Úgy vélik, hogy a látogatás a libanoni és a szíriai kormány viszonyában az olvadás kezdetét jelentheti. A libanoni ellenzék vezetői pozitívan nyilatkoztak az útról. Szerintük Dzsemajel a libanoni válság „arab megoldása” mellett döntött. Ugyancsak damaszkuszi hír az, hogy szerdán Asszad elnök fogadta Sedii Klibit, az Arab Liga főtitkárát. A SANA szíriai hírügynökség jelentése szerint a találkozón az elnök az izraeli csapatok azonnali és feltétel nélküli kivonását sürgette Libanonból. Damaszkuszban tárgyal TOT-ülés Nők a mezőgazdasági szövetkezetekben A mezőgazdasági szövetkezetek egymilliós tagságának 40 százaléka nő; helyzetüket, élet- és munkakörülményeik alakulását vitatta meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Elnöksége szerdai ülésén. A beszámolóból kitűnt: az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek többsége a nehezbbé vált gazdasági feltételek között is további erőfeszítéseket tett a nők helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítására. Szélesedett a nők foglalkoztatási lehetősége, ennek nyomán 1980 óta 18 százalékról 23 százalékra emelkedett a 30 éven aluli ■ nők aránya. Emelkedett a nők jövedelme is, ám átlagkeresetük alacsonyabb a férfiakénál. A szövetkezetek választott testületeiben növekedett a nők aránya, országosan eléri a 30 százalékot. A tapasztalat szerint a nők legszívesebben — a nőbizottság mellett — a szociális bizottságban tevékenykednek. Az elmúlt években tovább javult a tsz-dolgozók, közöttük a nők élet- és munkakörülménye. Különösen a korszerű állattenyésztési telepeken lettek kulturáltabbak a munkakörülmények. Előnyös az is, hogy falun is javult a szolgáltatás. A kisebb településeken és társközségekben azonban továbbra is gond az üzlethálózat szűkössége, különösen a műszaki és ruházati boltok hiányoznak. Nem egy helyen akadozik a hús-, tej- és a kenyérellátás. Az elnökség a tanácskozás tapasztalatait összegezve megállapította: a szövetkezeti mozgalom számára továbbra is fontos feladat a nők rendszeres, és állandó jellegű foglalkoztatása. Tengelic, oktatási és továbbképző központ Megyei tanácsi vb-titkárok országos értekezlete A megyei tanácsok és megyei jogú városi tanácsok vb-tiitkárainak kétnapos országos értekezlete zárult tegnap délben a Tolna megyei Tanács Oktatási és Továbbképzési Központjában, Tengelicen. Hétfőn a járások megszüntetésével és a helyi állami irányítás továbbfejlesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a módosított tanácstörvény alkalmazásának néhány gyakorlati kérdését vitatták meg a résztvevők. Kedden az előzetesen kiadott írásos anyag, valamint dr. Fonyó Gyulának, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökhelyettesének tájékoztatója alapján arról mondták el véleményüket a titkárok, hogy milyen lehetőségei vannak a népképviseleti munka tartalmi továbbfejlesztésének a tanácsoknál. Részt vett a tanácskozáson dr. Péter Szigfrid, a megyei pártbizottság titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke. Dr. Fonyó Gyula vitaindítóját hallgatják a vb-titkárok