Tolna Megyei Népújság, 1985. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

A “népújság ON KER Mikor lesz crossbar Dunaföldváron ? Reiner Károlyné dunaföld­­vári olvasónk arra a kér­désre kért választ, hogy Du­­naföldvárt mikor kapcsolják be a crossbar rendszerbe. A Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője, Sziráki Péter válaszolt: ,,, — A VII. ötéves tervi be­ruházások kidolgozásakor a Magyar Posta Központja tá­jékoztatta a vidéki posta­­igazgatóságokat, hogy külső források bevonásával pályá­zatot nyújthatnak be a terv­időszaki fejlesztésekre. A Pécsi Postaigazgatóság a pá­lyázatban felterjesztette egy dunaföldvári automata (crossbar rendszerű) központ létesítési tervét is, de a jelen gazdasági nehézségek miatt a pályázat anyagát forrás hiányában csak töredékében fogadták el.­­ A postaigazgatóság, a területen jelentkező sürgő­sebb, nagyobb jelentőségű beruházások és a forráshiány miatt, a VII. ötéves tervidő­szakban egyelőre nem ter­vezi Dunaföldváron automa­ta telefonközpont létesítését. Van-e kisegítő iskola Szekszárdon? Egy névtelen szekszárdi olvasónk kérdezte, hogy mi­ért nincs Szekszárdon kise­gítő iskola? Szekszárd Város Tanácsá­nak elnöke, Kovács János küldte meg a választ: — Szekszárdon van kise­gítő iskola, csak jelenleg felújítják. (Erről december 12-i számunkban írtunk — a szerk. megjegyzése.). A felújítását az tette szüksé­gessé, hogy az épület élet­­veszélyessé vált, a födémet ki kellett cserélni. Ezzel egy időben korszerűsítettük az iskola fűtését, világítását és még egy tantermet alakítot­tunk ki. Az építkezés az idén befejeződik, így a kö­vetkező félévben az iskolá­ban már tanítás folyhat. Januártól lesz egyéni elszámoló lap! Egy olvasónk leveléből idézünk: „A Tolna Megyei Vendéglátó Vállalat olyan bérelszámolási papírt ad a dolgozóinak, hogy azon sem­mi sem látszik. Január 1-én vette át a paksi egységeket a­­ Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalattól és azóta nem tud­juk, hogy mit és hogyan szá­molnak el. Az MVV-nél nagy fizetési papírt adtak és azon megvolt minden, melyik na­pon hány órát dolgozott az ember, a pihenők és szabad­ságok. Mennyivel kerülne többe a vállalatnak egy olyan fizetési papírt kiadni, ame­lyiken lehet látni mindent, vagyis eligazodni rajta.” A Tolna Megyei Vendéglá­tóipari Vállalat igazgatója, dr. Mityók Ferenc küldte meg a választ: — Vállalatunknál a bér­­számfejtés kézzel történik. Az átírással készülő bérjegy­zék harmadik példánya szol­gálna a dolgozó számára tá­jékoztatásul. Sajnos a jelen­legi bérkarton és a bérjegy­zékek lapvastagsága miatt a bérjegyzék harmadik példá­nya szinte olvashatatlan. — Jelenleg folyamatban van a bérszámfejtés egysé­gesítésével együtt a havi egyszeri bérszámfejtés meg­valósítása. Ennek befejezésé­vel egyidejűleg­ megteremtő­dik az a lehetőség, hogy a dolgozók részére külön el­számolási lap készüljön, amelyről a kapott havi já­randóság minden összege le­olvasható jogcím szerint. — Az egyszeri számfejtés­re történő átállást 1986. ja­nuár 1-től kívánjuk bevezet­ni, így első ízben a dolgozó január havi fizetésekor — február elején — kap egyéni elszámoló lapot. (A szerk. megjegyzése: A fenti válasz elfogadható, bár az olvasóban joggal me­rül föl az a kérdés, hogy az áttekinthető bérjegyzékre miért kellett egy évet vár­ni?!) Megáll-e az autóbusz? Csányi Imréné dunaszent­­györgyi olvasónk elmondta, hogy a Szekszárdról induló pécsi autóbusz, melynek 16.35-kor van érkezése Duna­­szentgyörgyön, s a 6-os úton van megállója, most már so­rozatban, több alkalommal nem állt meg. Diákok, kato­­nák várják vasárnaponként az autóbuszt, de az nem ve­szi fel őket, pedig a 6-os úton meg kellene állnia. A Volán 20. Sz. Vállalatá­tól a következő választ kap­tuk: — A vállalatunk által köz­lekedtetett 1081/425. sz. já­ratnak Dunaszentgyörgy megállóhelyen 16.28-kor van megállási kötelezettsége. In­tézkedtünk, hogy minden kö­rülmények között álljanak meg az autóbuszok. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 MI VÁLASZOLUNK Az Alain Delon-sorozat Egyik-másik, reflektor­fényben élő világsztár sze­rencséje, hogy bár koroso­dik — hisz múlnak az évek —, de nem öregszik. Közé­jük tartozik Alain Delon, aki november 8-án töltötte be ötvenedik évét. Nem akár­milyen éveket! Csínytevései miatt sűrűn tanácsolták el az iskolákból; fegyelmezet­lensége pokollá tette életét a tengerészetnél, ahová ön­ként jelentkezett. Kétévi indokínai katonáskodása ke­mény iskola volt, és így amikor húszévesen újra Pá­rizsba került, már viharos élet és sok élettapasztalat állt mögötte. Mindenféle munkával próbálkozott, míg aztán kitűnő külseje felkel­tette a figyelmet. Statiszta­ként eljutott a cannes-i film­fesztiválra, ahol a híres ame­rikai producer, David O. Salznick hétéves hollywoodi szerződést ajánlott neki. De­lon nem fogadta el, s inkább Franciaországban próbálta megalapozni filmkarrierjét. Hogy ez mennyire sikerült? Sikerfilmek címei, neves rendezők és világsztár part­nerek neve jelzi Deion pá­lyájának állomásait: a Rocco és fivérei, a Napfogyatkozás, A párduc, a Zorro, a Fekete tulipán című filmek Luchino Visconti, Yves Alegret, Michelangelo Antonioni, Du­­vivier rendezők és a partne­rek: Romy Schneider, Annie Girardot, Monica Vitti, Jean Gabin, Claudia Cardinale, Jean-Paul Belmondo. A fenegyerek ezekben az években sem tagadja meg önmagát. A számos filmben kemény fickókat, gengsztere­ket, kalandorokat alakító Delon a magánéletben is gyakran vívott ki magának kétes hírnevet. Újra meg új­ra szellőztetik lehetséges kapcsolatait az alvilággal, titkára, testőrei révén gyil­kossági históriába kevere­dett. Évekig a pletykalapok csemegéje volt Romy Schnei­­derrel való szerelmi kapcso­lata, majd házassága a nevét felvevő kis színésznővel, Nathalie Delonnal, évekig tartó viszonya a szép Mireil­­le Darckal. Delon egyre több üzleti vállalkozásba fogott. Film­gyártó, földbirtokos; borá­szata, istállója, ebtenyészete van, lemez, és könyvkiadás­sal foglalkozik. A legutóbbi hírek szerint visszavonultan él birtokán mostani élettár­­sával, csak a filmezés ked­véért szakítja meg ezt a nyu­godt életmódot. Filmjeiben volt számító, cinikus, mélyérzésű, ráme­nős, rokonszenves, gátlásta­lan, kedves hős. Ha nem tar­tozik is a legnagyobbak kö­zé, a legnépszerűbb sztárok egyike. Most kilenc alkalom­mal láthatjuk a televízió már elkezdett Alain Delon­­sorozatában. A számtalan filmjéből való válogatás: Az iskolások útja, Altvilági me­lódia, Fekete tulipán, Macs­kák, A zsaru, A szicíliaiak klánja, M. Kolin, Egy zsaru bőréért, Szamuráj. e—s Alain Delon civilben 1985. december 16. A vállalati jöve­­delemszabályozásról szóló korábbi jog­szabályt módosítja a Minisztertanács 44/1985. (X. 31.) számú rendelete, ennek meg­felelően a 28/1985. (X. 31.) PM számú rendeletével a pénzügyminiszter is módosí­totta a vállalati jövedelem­­szabályozásról, az érdekelt­ségi alap képzéséről és fel­­használásáról szóló korábbi rendeletét. A módosítások részletezésére — a terjedelem korlátaira is figyelemmel — nincs lehetőség, ezért a mi­nisztertanácsi rendeletből csupán annyit idézünk, hogy: „A vállalat a természeti fel­tételek eltérésétől, a terme­lési, forgalmazási sajátossá­gokból és az árrendszeri okokból származó jövedel­mek után termelési, keres­kedelmi, különbözeti ter­melői forgalmi, importforgal­mi, fogyasztói forgalmi, fo­gyasztási adót, az állami tel­kek után használati és igénybevételi díjat fizet, va­lamint — egyes árkülönböze­ti kasszákból, illetve kü­lön jogszabályok szerint — központi alapokra történő befizetést teljesít.” A hivatkozott pénzügymi­niszteri rendelet többi kö­zött az állami pénzeszközök­kel kapcsolatos kötelezettsé­gek teljesítése, a veszteség rendezése és az érdekeltségi alaphiány rendezése tekinte­tében tér el a korábbi szabá­lyozástól. A gépek és berendezések bérbeadásáról szól a pénz­ügyminiszter 36/1985. (X. 31.) PM számú rendelete, amely szerint a vállalatok gépeket és berendezéseket — a jog­szabályok keretei között — egymásnak és magánszemé­lyeknek is bérbe adhatnak, a bérleti díjban a felek — az árszabályozó rendelkezések figyelembevételével — sza­badon állapodhatnak meg. Magánszemélyek részére ter­mészetesen csak olyan gép­járművek adhatók bérbe, amelyeket magánszemélyek üzemben tarthatnak­. A rendelet kihirdetése napján — 1985. október 31- én — hatályba lépett. Végül utalunk a Minisz­tertanács 48/1985. (X. 31.) számú rendeletére, amely a beruházásokkal összefüggő versenytárgyalások kereté­ben létrejött szerződések ese­tében nyújtható előlegről szól, s amely szerint a beru­házásokkal összefüggő ver­senytárgyalások keretében létrejött vállalkozási, szál­lítási szerződésekből eredő pénzfizetési kötelezettségek esetében a felek előleg nyúj­tásában, valamint ennek fel­tételeiben állapodhatnak meg. Rendelkezik a jogsza­bály a nyújtható előleg ös­­­szege és ennek mikénti el­számolása tekintetében is. A hatálybalépés időpontja 1986. január 1. Az említett valamennyi jogszabály a Magyar Közlöny 1985. évi 42. számában jelent meg. DR. DEÁK KONRÁD a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke Süsü cirkuszai Cegléden és Battonyán, Nyíregyházán és Záhonyban — de sorolhatnám az or­szág számos más városát, községét — plakátok hirde­tik — vagy hirdetni fogják — a Süsü cirkusza című maszkos mesejátékot, a Ma­gyar Cirkusz és Varieté gyermekműsorát. Kétségkívül, ma Süsü a sztár. Kezdődött a közked­velt tévésorozattal, de meg­jelent könyvben is Csukás István egyfejű, jóságos sár­kánya, napvilágot látott le­mezen (ma már aranylemez, annyi fogyott belőle), néhány hete filmen is bemutatták, s előtte a Vidám Színpadon játszották a Süsü, a sár­kányt. Most pedig cirkuszi produkció lett; Csukás Ist­ván, az író és Bergendy Ist­ván, a zeneszerző új mese­játékot írt Süsüről. Akárcsak a Vidám színpadi műsort, úgy ezt is a már-már „sár­kányszakértővé” vált Ba­logh Géza rendezte. Vele beszélgettünk, hogyan is jött létre ez a mesejáték.­­ A gyerekek szeretik az ismerős figurákat — mondja az Állami Bábszínház ismert rendezője. — Bizonyítja ezt a tévébeli Mazsola s a Süsü példája is. Ezért a Cirkusz Vállalat kérésére összefog­tunk Csukás Istvánnal és Bergendy Istvánnal, s egy olyan mese született, mely lehetőséget ad artisták sze­repeltetésére is. — Miről szól a Süsü cir­kusza? — A kis királyfi beteg lesz, a kuruzslóik próbálják gyógyítani. Mindenfajta gyógymódot javasolnak a sö­tét szobától a csendig, de egyik sem használ. A sár­kány szerint mindez csak hó­­kusz-pókusz, az egyedüli gyógyszer a nevetés, csinál­janak egy cirkuszit. Az ötlet mindenkinek tetszik, s az öreg királynak, a Kancellár­nak, a Dadusnak titokban minden vágya, hogy bemu­tassa a maga attrakcióját. Szerencsére azonban „profi” artisták érkeznek a palotá­ba, s a darab második ré­szében az ő számláikat lát­hatjuk, amelyek nemcsak a közönség körében aratnak sikert, hanem a kis királyfit is meggyógyítják. — Kik lépnek fel a mű­sorban? — Süsü hangja természe­tesen Bodrogi Gyula. A kis királyfi báb, a többiek masz­kos színészek: Pataky Imre (Kancellár), Dörögdy Miklós (öregkirály), Kása Melinda (Dada) és Dallas Ibolya, a királyfi mozgatója. Mind­annyian az Állami Bábszín­ház művészei. Fellép illuzio­nista, bűvész, zsonglőr, ugró akrobata is. A műsor — ahogyan azt a Cirkusz Vállalatnál elmond­ták — a nagy érdeklődésre való tekintettel legalább másfél-két évig járja az or­szágot, s egész nyáron a Ba­latonnál lesz látható a Süsü cirkusza. (kárpáti) Süsü, a népszerű figura

Next