Tolna Megyei Népújság, 1987. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-02 / 27. szám
2%PÜJSÁG Tanácskozás jövőnk biztonságáért (Folytatás az 1. oldalról.) kötelességet kínálnak valamennyi békeszerető erő, így a magyar békemozgalom számára is - hangsúlyozta. Helyes volt az a két évvel ezelőtti kiindulási alap, hogy ma Magyarországon is új helyzetben kell a maguk útját járniuk a társadalmi szervezeteknek, mozgalmaknak - hangoztatta az OBT főtitkára. Hozzájárulásuk nélkül elképzelhetetlen annak az össztársadalmi programnak a kidolgozása és valóra váltása, amelyben világosan kifejezésre jut a Magyar Szocialista Munkáspártnak az átalakulások és reformok iránti elkötelezettsége. A békemozgalom egységének alapja az, hogy valamennyien békét akarunk - mutatott rá Barabás Miklós. De arról már sokoldalú eszmecsere folyik, hogy milyen békét kívánunk, s megőrzésében, gazdagításában milyen utakat választunk. A béke ügye sem haladhat előre, ha fontos gazdasági kérdésekben nincs meg az egyetértés - emelte ki az OBT főtitkára. Hiszen a béke a folyamatos fejlődés egyensúlyi állapota, amelyet gazdasági veszélyek éppúgy érhetnek, mint politikai, eszmei, erkölcsi fenyegetések. A békemunka aktivistái kezet nyújtanak mindenkinek, aki jó szándékkal fogadja közeledésüket. Nemzetközi munkájában a hazai békemozgalom méginkább a bizalom erősítése, az együttműködés lehetőségeinek megsokszorozására törekszik. Ennek jegyében vesz részt a Békevilágtanács munkájában, s szorgalmazza politikájának korszerűsítését - mondotta egyebek között Barabás Miklós. Beszédét követően a plenáris ülésen megkezdődött a vita. Csehák Judit felszólalása A tanácskozáson felszólalt Csehák Judit is, aki az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevében üdvözölte a résztvevőket. - Pontosan nem mérhető, hogy tágabb hazánk Európa legutóbbi négy évtizedének szélcsendes történelmében mekkora szerepet játszottak a sokszínű, eltérő ideológiai nézeteket valló békemozgalmak - mondotta bevezetőben. Az azonban bizonyos, hogy egyetlen olyan kormány sincs ma kontinensünkön, amelyiknek ne kellene döntéseinél számba venni e hatalmas erőt. A békemozgalmak ébresztették rá az embereket a nukleáris fegyverek világpusztító képességére. A kormány elnökhelyettese a továbbiakban kifejtette: a nemzetközi békemozgalmat - érthetően - ideológiai és politikai különbségek osztják meg. Országunk nyitottságának, aktív külpolitikájának köszönhetően számunkra mégis az a természetes, hogy a hazai békemozgalom keresi a kapcsolatot és a közös cselekvési területet minden olyan háborúellenes csoportosulással, amelyekkel valamilyen formában együtt tud működni az enyhülés és a leszerelés érdekében. A mozgalomban az ifjúság valamennyi korcsoportja értelmes cselekvési terepet talál magának - emelte ki Csehák Judit. A fiatalok sürgető türelmetlensége nagy hatást gyakorol a békemozgalomra - mutatott rá. Ők ugyanis mást és másképpen akarnak tenni a békéért, mint a mai felnőttek, vagy elődeik. Minthogy más az a magyar társadalom is, amelyben a politikai élet részeseivé válnak. Méltányolnunk kell azt is, hogy a jövő évezredben felnőtté érő nemzedék nem csupán a békés jövőt fenyegető veszélyek ellen akar harcolni, hanem konkrét, magasztos, a gondokat radikálisan megoldó célokért, például az atomfegyvermentes Európáért, benne egy gazdaságilag és társadalmilag fejlettebb, gondtalanabb, otthonosabb hazáért. Szólt arról is, hogy Magyarországon nemcsak a különböző foglalkozású, hanem az eltérő világnézetet valló emberek egyetértésére is számíthat a békemozgalom. A szocialista országok békemozgalmait gyakran éri az a vád, hogy könnyű a dolguk, hiszen nem kell mást tenniük, mint támogatniuk kormányuk politikáját. Erre büszkék lehetünk, hiszen az egész emberiségért felelősséget érző békepolitikát kötelessége is támogatni minden józanul gondolkodó, jó érzésű embernek - hangsúlyozta befejezésül Csehák Judit. Hozzászólások Az ülésen többen szóltak arról, hogy a nemzetközi kulturális kapcsolatok is hatékonyan szolgálhatják a béke ügyét. Az utóbbi két év szovjet békeoffenzívája tanúbizonyságul szolgál arra, hogy van esély a helsinki folyamat továbbvitelére - hangoztatták mások, utalva a sokszínű, mindinkább kiszélesedő nyugat-európai békemozgalmakra, s hozzátették: a kelet-nyugati együttműködés további erősítésére van szükség a tartós béke érdekében. A gazdaság és a béke összefüggéseit elemezve többen rámutattak: az egész világot sújtó megoldatlan gazdasági kérdések - köztük az eladósodás, a világkereskedelem stagnálása, a növekvő protekcionizmus - veszélyeztetik az államok közötti békés kapcsolatokat is. Különösen súlyos következményekkel jár a fegyverkezési verseny fokozódása. Kerényi József Ybl-díjas építész rámutatott: az egyén azzal is hozzájárul a béke ügyéhez, ha a saját szakmájában tisztességgel végzi munkáját. Javasolta: a Mérnökök a békéért mozgalom kedvező tapasztalataira építve hozzanak létre a műszaki értelmiségieknek cselekvési teret kínáló békebizottságot. Többen hangsúlyozták a vitában, hogy a pedagógusok számára a békére nevelés aktív, felelős magatartást jelent - ennek fontosságát emelte ki Vastagh Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár is. Tóth Károly református püspök, a Keresztyén Békekonferencia elnöke a hívők természetes békeakaratáról beszélt. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség az Országos Béketanáccsal kialakított eredményes együttműködés folytatásaként továbbra is részt vállal az örvendetesen fejlődő ifjúsági békeközösségek tevékenységének támogatásában, orientálásában - hangoztatta felszólalásában Erőd Péter, a KISZ KB titkára. A KISZ támogatásával működű ifjúsági békecsoportok tevékenysége új lehetőséget kínál a fiatalok közösségi-közéleti aktivitása számára, s ezzel hozzájárul a békemozgalom megújulásához is. Ugyanakkor a KISZ aktív részvtelre törekszik a nemzetközi ifjúsági mozgalom fórumain, s az egységes magyar békemozgalom részeként önálló akciókkal is kapcsolódik hazánkban a közös munkához - mondotta. Tartalmas eszmecsere A délelőtti plenáris ülést követően a békekonferencia küldöttei nyolc munkabizottságban tanácskoztak. A szekciókban élénk vita, tartalmas eszmecsere folyt; összesen 154-en kaptak szót. A gazdaság, a béke és a nemzetközi együttműködés kérdéseivel foglalkozó munkabizottságban a világgazdaság globális problémáinak áttekintése mellett a felszólalók foglalkoztak az üzemekben folyó békemunkával is, s szót ejtettek arról: adottságaink jobb kihasználásával miként oldhatók meg a társadalmunk előtt álló tennivalók. A biztonság és a leszerelés időszerű kérdéseit elemző szekcióban hangsúlyozták, hogy nem kielégítő a közvélemény tájékoztatása a leszereléssel összefüggő problémákról. Többen szóvá tették: nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy az emberek megismerjék és megértsék a szocialista országok békekezdeményezéseit. Különösen élénk vita bontakozott ki az ifjúsági szekcióban, ahol a résztvevők javasolták, hogy a békemozgalom aktivistái nyári táborokban folytassák az eszmecserét. Indítványozták egy nemzetközi vitatábor megszervezését is. A tudósok, az írók és a művészek munkacsoportjában a felszólalók felvetették: az Országos Béketanács fordítson nagyobb figyelmet a fiatal értelmiségiek kezdeményezéseire, s tegye rendszeressé a mostanihoz hasonló találkozókat. Az újságírók munkacsoportjában javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy az OBT foglaljon állást a világ válságkörzeteiben dolgozó kollégáik fokozott védelmével kapcsolatban. Indítványozták: az újságírók békeklubja teremtsen kapcsolatot más országok hasonló közösségeivel is. A fejlődés, béke, szolidaritás elnevezésű munkabizottságban a résztvevők javasolták a többi között, hogy a jövőben szervezzenek a fejlődés általános kérdéseit megvitató nyári egyetemeket. A pedagógusok három munkacsoportban vitatták meg a békére nevelés kérdéseit. Egyebek mellett szó volt arról a tervezett kiadványról - ötletgyűjteményről -, amely módszertani segítséget nyújt a pedagógusoknak ahhoz, hogy az egyes tantárgyakon belül miként foglalkozzanak a békére neveléssel. Többen úgy vélekedtek, hogy a szabadidős tevékenységek szervezésébe a pedagógusokon kívül be kell vonni a népművelőket, s természetesen mindenekelőtt a szülőket. Valamennyi szekcióban részt vettek - a konferencia nyitottsága jegyében - az érdeklődők is, legtöbben az ifjúsági munkacsoport ülésén. A XI. országos békekonferencia este plenáris üléssel fejezte be munkáját. A tanácskozás tapasztalatait Barabás Miklós foglalta össze. A küldöttek állásfoglalást fogadtak el a békemozgalom szerepéről és további feladatairól. A békekonferencia Sztanyik B. László zárszavával ért véget. Pillantás a hétre Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből Február első napjai különösen élénknek ígérkeznek a világpolitikában. Akad olyan időpont, amikor egyszerre féltucatnál is több jelentős eseményre kerül majd sor, s csupán vasárnapra nem szerepel semmi a hírügynökségek előrejelzéseiben. Talán az Európa-szerte fagyos időjárás is enyhül egy kicsit, s akkor a politikusok sem lesznek olyan zordak... Hétfő: A Fülöp-szigeteken népszavazást tartanak az alkotmánytervezetről. Aquino asszony kormánya most biztosan számíthat a lakosság többségének támogatására. Annál labilisabb az ország általános politikai helyzete. A múlt heti puccskísérlet és a gerillákkal folytatott tárgyalások megszakadása nem használt a demokratizálási törekvéseknek. Kedd: Idén első ízben ül össze a genfi leszerelési értekezlet. Az eddigi tárgyalások nem hoztak kézzelfogható eredményt, s a megfigyelők most fokozott érdeklődéssel várják a delegációvezetők beszédeit. Az esetleges új kezdeményezések jelentős lökést adhatnának és elmozdíthatnák a holtpontról a megbeszéléseket. Szerda: Mexikóban kongresszust tart a kormányzó intézményes forradalmi párt. A párt valójában inkább intézményes, mint forradalmi, mivel évtizedek óta megingathatatlanul kormányozza az országot. Külpolitikájában vannak realista vonások, ám eddig nem tudott megoldásokat találni Mexikó óriási gazdasági és társadalmi problémáira. A mostani tanácskozás egyik kulcskérdése, hogy ki lesz a távozni készülő Miguel de la Madrid elnök utóda az államfői bársonyszékben. Csütörtök: Az előzetes tervek szerint az Egyesült Államok újabb kísérleti atomrobbantást hajt végre a nevadai sivatagban. A Szovjetunióban korábban bejelentették, hogy az 1985-ben meghirdetett egyoldalú moratórium véget ér, ha Washington 1987-ben is folytatja a kísérletsorozatot. Péntek: Várhatóan ezen a napon kerül sor az érdemi tárgyalásokra Washingtonban Turgut Özal török államfő és az Egyesült Államok vezetői között. Özal már korábban Amerikába érkezik, orvosi kezelésre, de útjának második fele hivatalos jellegű lesz. Szombat: Mallorca szigetén hivatalos találkozót tart Felipe Gonzalez spanyol és Bettino Craxi olasz miniszterelnök. A két közös piaci ország nagy mezőgazdasági exportőr és így hasonlóak az érdekeik az EGK-n belül és az Egyesült Államokkal vívott kereskedelmi háborúban is.' 1987. február 2. Mai kommentárunk Matlock moszkvai missziója A közmondás szerint „új seprő jól seper". Erre szüksége is lesz Jack Matlocknak, az Egyesült Államok most kinevezett moszkvai nagykövetének, hiszen a szovjet kiszolgálószemélyzet távozása óta az amerikai diplomaták maguk kénytelenek takarítani a képviselet épületeit, s ők lapátolják a járdákon a havat is. A dolgok odáig fajultak, hogy a távozó nagykövet, Arthur Hartman, maga kényszerült vezetni saját kocsiját, s Art Buchwald, a legendás humorista vitriolos hangvételű szatírát írt a politikai munka helyett a mosogatógép javításával bíbelődő diplomatákról. Matlock moszkvai missziója persze nem korlátozódik majd a nagykövetség háza tájának gondozására. Ennél valamivel talán fontosabb a szovjet-amerikai kapcsolatok ápolása, a világpolitika két meghatározó nagyhatalmának kölcsönös viszonya. Ha valaki, úgy Matlock igazán ismeri a Szovjetuniót. Eddig már háromszor dolgozott Moszkvában különböző beosztásokban, s most ötvenhét éves hivatásos diplomata, jól beszél oroszul is. Az utóbbi években ő volt Washington első számú „kremlinológusa”, s ilyen minőségében Reagan elnök egyik fő tanácsadója. A nagykövetek kinevezése általában nem szokott nagyobb visszhangot kiváltani. A szovjet-amerikai kapcsolatok kiemelt jelentőségén kívül azonban most más okok is közrejátszottak abban, hogy mégis elsőoldalas hír lett a Hartman-Matlock váltásból. Már az a tény is figyelmet érdemel, hogy ezúttal eltértek attól az amerikai hagyománytól, amely más területeken szerzett „érdemekért” kívülállóknak, jószerivel teljesen, laikusoknak juttatja a nagyköveti posztokat. Ez arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok érdekelt a Szovjetunióban zajló folyamatok mély elemzésében és a kapcsolatok fenntartásában, javításában. Ez némi derűlátásra késztette az első kommentárok szerzőit - reméljük nem alaptalanul. A Szovjetunió nagy figyelemmel kíséri az amerikai politika alakulását és ismételten kifejezte készségét az átfogó tárgyalásokra a leszerelés és az enyhülés érdekében. Azt sem szabad kihagyni a számításból, hogy Moszkvát évtizedeken át igen tekintélyes személyiségek képviselték az Egyesült Államokban - például a jelenlegi államfő, Andrej Gromiko is -, s az utolsó nagykövet, Anatolij Dobrinyin hazatérése után az SZKP Központi Bizottságának titkára, a külpolitika egyik meghatározó irányítója lett. Matlock akkor fogja betölteni küldetését, ha híven tájékoztatja kormányát a Szovjetunió szándékairól és érdekeiről, ha segít leküzdeni a Washingtonra még mindig jellemző bizonytalanságot és gyanakvást a szovjet kezdeményezéseket illetően. Csak remélni lehet, hogy magának a nagykövetnek is ez a szándéka. * HORVÁTH GÁBOR A Szovjet Tv a genfi tárgyalásokról Bizonyos, nagyon szerény haladás tapasztalható az atomfegyverekről és űrfegyverekről tartott genfi szovjet-amerikai tárgyalások jelenlegi fordulójában mondotta Nyikolaj Sislin, a szovjet televízió „Nemzetközi Panoráma” című műsorának kommentátora. Ugyanakkor érezhetők azok a törekvések, amelyeknek a célja felszámolni ezeket az elemeket - tette hozzá. Az Egyesült Államokban és máshol is van olyan meglehetősen elterjedt nézet, amely szerint a jelenlegi amerikai kormányra fő jellemzője a tehetetlenség. Ezt a nézetet erősíti meg az az üzenet, amelyet Reagan amerikai elnök intézett a közelmúltban az „Unió helyzetéről” a kongresszushoz. A beszéd nélkülözött mindennemű építő javaslatot. Az üzenetben szó volt arról, hogy az Egyesült Államok érdekelt a Szovjetunióval való konstruktív kapcsolatok fenntartásában, ugyannakor ezt nem támasztották alá egyetlen kézzelfogható ténnyé sem. Figyelmet kelt az is, hogy az amerika állami tisztségviselők egyre sürgetik e „csillagháborús program” jelenlegi szakaszának megvalósítását. Igyekeznek az SDI-t (Hadászati Védelmi Kezdeményezés) a leszerelési folyamat eltemetésére felhasználni. Véleményem szerint - mondotta a kommentátor - itt kétféle mellébeszélésről van szó. Mellébeszélnek a kongresszus előtt mert szeretnék kikényszeríteni, hogy szavazza meg a 312 milliárd dolláros katonai költségvetési tervet. Mellébeszélnek a Szovjetunióval kapcsolatban is amikor sürgetik: a minimális terv szerin állapodjanak meg, bontsák fel a reykjavíki csomagot, mert különben sokkal nehezebb lesz a megegyezés. PANORÁMA BUDAPEST - Dunai Imre külkereskedelmi miniszter-helyettesnek, a magyar-svéd gazdasági, ipari és műszakitudományos együttműködési vegyes bizottság magyar társelnökének meghívására január 27. és február 1. között Budapesten tartózkodott Anders Sahsen, a Svéd Központi Bank elnökhelyettese. A vendéget fogadta Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese, Demján Sándor, a Magyar Hitelbank Rt elnök-vezérigazgatója és Gábor András, a Tungsram Rt. vezérigazgatója. Anders Sahsen látogatást tett az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban és a Pénzügykutatási Intézetben. A megbeszéléseken részt vett Anders Ragnar Dromberg, Svédország hazánkba akkreditált nagykövete. BONN - Hans-Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere a Szovjetunió belpolitikai fejlődésében jelentős fejleménynek nevezte az SZKP KB ülése által is előmozdított demokratizálási folyamatot, Mihail Gorbacsov főtitkár kezdeményezéseit. A Bild am Sonntag című lapnak adott nyilatkozatában egyúttal felszólította a nyugati szövetséget, hogy vegye komolyan a leszerelésre és a gazdasági együttműködés lehetőségeire vonatkozó pozitív moszkvai jelzéseket, a végbemenő változásokat. Szavai szerint Bonn nyugati, elsősorban európai szövetségeseivel egyeztetve a kelet-nyugat párbeszéd elmélyítésén, a viszony javításán kíván fáradozni. KABUL - Nagy erejű pokolgép robbant vasárnap Kabulban az indiai nagykövetség épülete előtt egy parkoló személyautóban - közölte a Bahtar afgár hírügynökség. A robbanás következtében négy személy - közöttük két gyermek - életét vesztette, megrongálódott e nagykövetség épülete és számos más közeli épület. Nadzsib, az Afganisztán Népi Demokratikus Párt KB főtitkári részvétlátogatást tett az indiai nagykövetségen, ahol kijelentette: a robbantás része azoknak a felforgató akcióknak amelyekkel Afganisztán és India ellenségei igyekeznek aláásni a két állambarát kapcsolatait. Másrészt így fejezik ki ellenérzésüket India el nem kötelezett politikájával szemben. BECS - Hétfőtől Bécsben vizsgálja az ENSZ kábítószer bizottsága, miként erősíthető nemzetközi összefogással a harc a kábítószerek terjedése ellen. A 40 ország, köztük hazánk képviselőit egyesíti testület elé kerülő jelentés arról tanúskodik, hogy az utolsó évben, amelyről ma teljes körű adatok vannak, tehát 1985 ben is növekedett a kábítószer-csempészés és a vele összefüggő bűncselekmények száma a világ legtöbb térségében