Tolna Megyei Népújság, 1989. július (39. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-14 / 164. szám

6 ‘NÉPÚJSÁG A levéltitok meséje Meseerdő minden fája tél után a tavaszt várta, mikor egy buta madár­ka harsányan szétkiabálta: - Új világ kezdődik mától, most bújtam ki a tojásból! Amit csak meg lehet enni, nem marad tőlem ép sem­mi! Elő is röppent nagy fürgén minden erdőt őrző tündér, vigyázni a friss rü­gyekre, nehogy belekapjon egybe. Látják, hogy a csőrét látja, úgy elbá­­mul a madárka. - Rügyet enni mért nem szabad? - kérdezi tőlük, s sírva fakad. - Azért - feleli egy tündér­­, hogy ne lakolj majd a bűnért... Mert a rügy­ben titok vagyon, ki feltöri, gonosz nagyon. - Nem látok tisztán ez ügyben... ti­tok lakik a kis rügyben? Ha a titok na­gyobb lenne, talán el se férne ben­ne... A természetem kíváncsi: felnyi­tom, történjen bármi! Tilalomra nem vet ügyet, azzal lecsíp egy friss rü­gyet. Zúg az ég és zúg az erdő, a zú­gás kiáltássá nő, vadak világgá ered­nek, hírül vinni jó szellemnek, mit tett az elvetemedett, ítélkezzen vétség felett. Kismadárhoz odalebben ősz szakállú, öreg szellem.­­ Erdő népe azért hívott: megszeg­ted a Levéltitkot. Amit soha meg nem értek, e megszegés oly nagy vétek, mert a rügyben ott a levél, ha feltörik, meghal szegény. Szánta-bánta csúnya tettét a kis­madár, s szólott eképp: - Bűnbe vitt a kíváncsiság... Jóvá­­tehetném a hibát? - Ha őszintén szánod-bánod, akadhat pár jó barátod, akitől majd, hála ennek, megtudod, hogy mit kell tenned - szólt a szellem és ellebbent. Összehívott erdő népe minden madarat estére. Azok szépen elme­sélték, hogy az erdő mily nagy érték, s ha a fákon féreg volna, összeszed­ni madár dolga. Kismadarunk meg­tanulta. És amire ősszel hullt a meg­sárgult levél a fáról, elmondhatta már magáról, ismeri a levéltitkot. Hiszed, vagy nem hiszed... így volt! FC;7TpR Hom­okozó a kertben Mivel a homokozó megunhatatlan játéka a gyermekeknek, ahol kert is tartozik a házhoz, érdemes készíteni. Erre több megoldás is van. Készíthe­tünk homokozót például fagyálló téglából. A keret szélessége 25 cm (egy tégla hosszúsága). Az 50 cm magas, habarcsba rakott falból 25 cm a talajszint fölé emelkedik. A közöket vassal mélyen húzzuk ki. Tetejét - hogy a gyerekek ne fázzanak fel - burkoljuk pallódeszkával. Építhetünk teljes egészében palló­deszkából is homokozót. A deszká­kat legyaluljuk, a sarkoknál három­szög alakúra vágott sarokoszloppal erősítjük meg. A kihegyezett sarok­oszlopokat legalább 50 cm mélyen verjük le. A deszkakeretből 25 cm a homokozó gödrébe süllyed, 25 cm áll ki a talajból. A keretre erősítsünk 25-30 cm széles, alátámasztott ülő­deszkát. Csónaklakkal vagy festékkel ken­jük le az egészet. A homokozó alját célszerű lapjára fektetett téglával ki­rakni. Régi és új, olcsó és drága ételek Vagdalthús másképpen Görög pogácsa Hozzávalók: 50 deka sovány, finomra darált marhahús, 10 deka gomba, 5 deka füstölt szalonna, 1 tojás, 1 nagy fej vörös­hagyma, só, őrölt bors, a sütéshez olaj. A darált húst jól összekeverjük a meg­tisztított, kis kockákra vágott gombával meg szalonnával, az apróra vágott vörös­hagymával, a tojással, majd megsózzuk, megborsozzuk. Körülbelül öt centi átmé­rőjű, lapos korongokat formázunk belőle és forró olajban ropogósra sütjük. Rakott fasírt Hozzávalók: 40 deka sertéshús, 70 de­ka burgonya, 4 darab zsemle, 3 fej vörös­hagyma, 1 gerezd fokhagyma, 8 tojás, 3 evőkanál olaj, 2 deci tejföl, só, őrölt bors. A húst a vízben áztatott, kifacsart zsemlével átdaráljuk, és három tojással, egy fej apróra vágott, meg egy evőkanál olajban megpirított vöröshagymával, a zúzott fokhagymával, sóval, pirospapri­kával összedolgozzuk. A felét kiolajozott tepsi aljára terítjük, és befedjük a héjá­ban főtt, megtisztított, majd karikákra vá­gott burgonyával. A maradék olajban megfuttatunk két fej apróra vágott vörös­hagymát, és a burgonyára öntjük, majd karikákra vágott négy kemény tojással befedjük. Meglocsoljuk a tejföllel. Végül a maradék húst is rásimítjuk. Az utolsó nyers tojással megkenjük. Kockákra vágva tálaljuk. Napozni, de hogyan? Napjainban egyre gyakrabban találko­zunk neves orvosok és bőrgyógyászok lesújtó véleményével a mértéktelen na­pozásról. Azt a kérdést boncolgatják, hogy mi hasznosabb az embernek: a hosszú, vagy a rövid napozás? Igaz ugyan, hogy Nap nélkül nem lenne élet a Földön, de akit semmi nem véd a trópusi nap sugaraitól, annak néhány óra alatt vége. A napsütés okozta károsodás gyorsa­sága és mértéke az ibolyántúli sugarak mennyiségétől függ, ez pedig délidőben, a hegyekben és a tengeren a legna­gyobb. Három hét alatt a bőr sugárellátá­sa negyvenszeresére nő, a pigmentkép­ződés megtízszereződik, a szaruréteg négyszeresére vastagodik. Ez esetben a nap valóban segít rajtunk. Ám ez a számí­tás ritkán válik be, csak azoknál, akik a negyedik bőrtípushoz tartoznak, vagyis a legellenállóbbakhoz. A másik három bőrtípus kedvezőtlenebb esélyekkel in­dul napozni. Az első csoportba főként a kelták le­származottai tartoznak, a közép-euró­paiaknak csupán két százaléka. Napozá­suk fájdalmas leégéssel jár, egyáltalán nem bámulnak le, csak lepirul a bőrük, majd lebámlik. A második csoportba tar­tozók egy árnyalattal sötétebbek, és alig kedvezőbb a helyzetük. Elég egy óra déli napozás, bőrük máris gyulladásba jön és lehámlik. A bámulás minimális. Közép-Európában az emberek 78 száza­léka a harmadik bőrtípushoz tartozik. Is­mertetőjegyei: barna mellbimbók, semmi szeplő, egyórás napozás után megindul a pigmentképződés, ez azonban nem tartós. A negyedik bőrtípus képezi az iri­gyelt 8 százalékos kisebbséget: sötét haj, szem és mellbimbó, soha nem ég le, mélyen és tartósan barnul. A legfőbb gondot nem az úgynevezett akut bőrkárosodások jelentik, amelyek közül a leégés a legáltalánosabb. Jóval több gondot okoznak a járulékos hatá­sok, mert a bőr nem „felejt el” semmit. A napimádók zöme nem ússza meg ráncok és csúnya pigmentfoltok nélkül. Egyre gyakoribb a bőrrák, amely mind több ál­dozatot szed. Ha éveken át rendszeresen nagy mennyiségben éri a fény, a fehér ember bőre krónikus elváltozásokat szenved. Száraz lesz és vékony, egyes felületei láthatóan megnagyobbodnak. Kitágult erek, vastag szaruréteg, a színe­zőanyagok hiánya vagy sötét foltok, ru­galmatlanság és idő­ előtti elöregedés - az elváltozás megannyi jele, amely or­vosi eszközökkel nem befolyásolható. A rák réme nem riasztja el a napfényre vágyókat. Hogy miért nem? Először is: csak évtizedek múlva fenyegeti a lehet­séges áldozatokat, másodszor: nem mindenkit támad meg, harmadszor: vi­szonylag ártalmatlan. A bőrrák megbete­gedések 98 százalékát alkotó két rákfajta gyógyulási­ esélye ugyancsak 98 száza­lék. A valódi ellenség a rosszindulatú da­ganat. Ezzel szemben az orvostudomány eszközei javarészt hatástalanok. A bőr pigmentképző sejtjeiben keletkezik, és már egészen korai stádiumban lehetnek áttételei. Mivel a rákesetek növekvő száma sem csillapítja az emberek napfényéhségét, az aggódó bőrgyógyászok a ráncok gya­kori emlegetésében bíznak. Okkal! A ráncok a barnulási láz mély és eltüntet­­hetetlen nyomaiként minden napimádó arcára bevésődnek. Egyesek máris olyan öregnek látszanak, amilyenek va­lójában soha nem is lesznek. A divatked­velő ember legkevésbé kíván ráncos len­ni, sőt, azért sütteti magát a napon, mert a barnaságot a fiatalsággal és szépséggel azonosítja. Annyi bizonyos, hogy a pári­zsi nők, akár manökenek, akár gazdag asszonyok, az idei nyárra már gondos­kodtak krémszínű napernyőkről, s újra hódít a nagy szélű kalap. Egy híres New­ York-i divatügynökség főnökasszonya pedig egyenesen megtiltotta manöken­jeinek, hogy lebarnuljanak. A kalap és a napszemüveg ma a komplett öltözék elengedhetetlen tartozéka. BÁNYAI KATALIN 1989. július 14. A hét vége sportműsora Péntek Kerékpár: XV. Gemenci Nagydíj nemzetközi országúti verseny Szekszárd, Mártírok tere 16 óra. Szombat Kerékpár: XV. Gemenci Nagydíj nemzetközi országúti verseny, Szekszárd, hegyi szakasz 10 óra Garay tér, háztömb körüli verseny Mártírok tere 20 óra. Vasárnap Kerékpár: XV. Gemenci Nagydíj nemzetközi országúti verseny negyedik szakasza, Szekszárd, Mártírok tere 9.30 óra. Kulturális ajánlat Bonyhád A városi művelődési központban július 15-én 17.30-kor Markos-Nádas-show lesz. Közreműködik Heller Tamás, Havasi Viktor és Kocsis Csaba. Tamási A Galériában Bráda Tibor és Deák Ilona festőművészek közös kiállítását nézhetik meg az érdeklődők július 23-ig naponta 14-18 óráig. Vasárnaptár Nagydorogon július 17-én, hétfőn ren­deznek országos állat- és kirakodóvá­sárt. ■ ■ ötletsarok Ficza Ferencné szekszárdi olvasónk küldött be néhány jó tanácsot: A vágott virág tartós marad, ha a szárát egy éles késsel mindig fer­dén visszavágjuk, amikor friss vízbe tesszük a növényt. A szegfű egy-másfél hétig friss marad és a virág duplájára nő, ha to­nikba rakjuk. Négy nap múlva cseréljük le a tonikot. A rózsa tartósabb, ha a vízbe néhány csepp denaturált szeszt te­szünk. Nárciszt ne vegyítsünk más vágott virággal, mert a nárcisz szára olyan anyagot tartalmaz, amitől­ a többi virág hamarabb hervad el. Az ablakvirágládák földjére tegyünk kavicsot, hogy az eső ne spric­celje fel a földet az ablaküvegre. Továbbra is várjuk hasznos ötleteiket szerkesztőségünk címére: Szekszárd, Liszt F. tér 3. Pf.: 71. A borítékra kérjük írják rá: „Ötletsarok”. Gyereksarok Csigarejtvény A rejtvény egyik sajátossága, hogy egy-egy meghatározás utolsó betűje egyben a következő első betűje is. Helyes megfejtés esetén a karikákba eső betűket folyamatosan összeol­vasva egyik nagy költőnk nevét és egy szép költeményének címét kap­játok. 1. Támlás fekvő-ülőbútor. 2. Égtáj. 3. Tőkejáték. 4. Tavaszi virág. 5. Ked­velt gyümölcs. 6. Szalonnát főz. 7. Rest. 8. Az ég kékje. 9. Színekre ját­szott szerencsejáték. 10. Királyi szék. 11. Vérszívó rovar. 12. Gyufa. 13. Munkadíj. 14. Ránt. 15. Káros, hátrányos. 16. Hüvelyesek kártevője. 17. Tyúk párja. 18. Nem hall. 19. Tej­termék. 20. Gombafajta. 21. A Föld történetének legrégibb kora. 22. Versszakasz, dal végén ismétlődő szöveg.

Next