Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-01 / 127. szám
Megnyílt a 71. OMÉK Pénteken a kőbányai vásárvárosban megnyílt a 71. Nemzetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A BNV fellobogózott főterén az alkalomból rendezet ünnepségen jelen volt a hazai társadalmi, politikai és gazdasági élet számos kiemelkedő képviselője, közöttük Győriványi Sándor munkaügyi miniszter, Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, Sárossy László földművelésügyi minisztériumi államtitkár és Neszmélyi Károly a Földművelésügyi Minisztérium államtitkár-helyettese, az OMÉK főbiztosa, továbbá az OMÉK-on résztvevő külföldi vállalatok több vezetője. Megjelent Ignaz Kiechle, az NSZK élelmezési, mezőgazdasági és erdőgazdasági minisztere, Ioan Tipu román mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter és Lutfullah Kayalar török mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, továbbá a Budapestre akkreditált diplomáciai testületek több képviselője. Megnyitóbeszédet Göncz Árpád köztársasági elnök mondott Hangsúlyozta: hazánk fejlődésében, népünk boldogulásában a mezőgazdaság meghatározóan fontos szerepet tölt be. Nemzetgazdaságunk egykori sikerágazata napjainkban a pusztító aszállyal és az átalakulással járó gondokkal küszködik, ám sok a felszínre hozható lendítő erő is. Ezek azonban csak akkor érvényesülhetnek igazából, ha az ágazat elfogadható áron és jó minőségben jut hozzá a kiállításon is látható hazai és külföldi biológiai anyagokhoz, műszaki eszközökhöz, technológiákhoz, valamint a tudományos világ kínálta legkorszerűbb ismeretekhez és módszerekhez. A köztársasági elnök a továbbiakban a mezőgazdasági kiállítások, vásárok szerepét, jelentőségét méltatta. Ennek során emlékeztetett arra, hogy a vásárok országos méretűvé tételéért gróf Széchenyi István tett a legtöbbet; éppen 160 esztendő telt el azóta, hogy a legnagyobb magyar országos rangra emelte a mezőgazdasági vásárokat és kiállításokat. Köszöntötte a kiállítás külföldi résztvevőit, kiemelte az OMÉK iránt megnyilvánuló nemzetközi érdeklődés fontosságát. Külön említést tett arról, hogy nyolc ország - Chile, a Cseh és Szlovák Köztársaság, Franciaország, Hollandia, Izrael, Jugoszlávia, az NSZK és Spanyolország - nemzeti bemutatóval szerepel a seregszemlén. Fotó: g. k. Göncz Árpád köztársasági elnököt, a Budapesti Kertészeti Szakközépiskola pavilonjában virággal köszöntötték Törvénytervezet a köztisztviselők jogállásáról A rendszerváltás utolsó állomásához érkezik a szeptember 30-i önkormányzati választásokkal: a tanácsrendszer helyett új államigazgatási mechanizmus alakul ki. Ez a változás közvetlenül érinti az államigazgatásban dolgozókat, egzisztenciájuk bizonytalanná vált, de egyelőre kiszámíthatatlan a majdan felálló új apparátusban dolgozók helyzete is. Ezt a bizonytalanságot kívánja a kormány eloszlatni a köztisztségviselők jogállásáról szóló törvénytervezettel, amelyet a kormány csütörtöki ülése után jelentett be. A készülő jogszabály célja, hogy még a helyhatósági választások előtt a közigazgatási alkalmazottak számára nagyobb biztonságot teremtsen. A törvénytervezet tartalmáról kérdeztük dr. Farkas Lászlót, a Tolna Megyei Tanács mb. vb-titkárát. - A törvénytervezet gyakorlatilag a közigazgatásban dolgozók körére vonatkozó szabályozást tartalmaz. A kormány még a választások előtt az országgyűlés elé szeretné terjeszteni ezt a törvényjavaslatot A törvény célja, hogy a speciális, nagyobb felelősséget magukban hordozó feladatokkal párosuljon megfelelő bérezés és társadalmi megbecsülés. Ugyanakkor a szubjektivitástól mentes, áttekinthető előmeneteli rendszert tartalmaz. Ez biztonságot adhat egy előre kiszámítható közigazgatási pályához. Aki a jövőben közigazgatási pályára lép, az nagyjából kiszámíthatja az előmenetelét, mert a tervezet az előző rendszertől eltérően elválasztja a vezetői funkciót az előmeneteltől. - A készülő törvény növelheti a jelenlegi tanácsi dolgozók biztonságérzetét? - A jelenlegi dolgozók vonatkozásában a tervezet egy ideiglenes kinevezést ír elő december 31-ig. Az ideiglenesség nem a munkaviszony időtartamában jelentkezik, hanem a munkakört illetően. Tehát ideiglenesenbe kell sorolni a dolgozókat addig az időpontig. Később egy folyamatos kiválasztódás történik. Akik erkölcsi vagy szakmai szempontból nem felelnek meg, azok kikerülnek az apparátusból. De az újrakezdéshez mindenkinek megadják a lehetőséget (Folytatás a 2. oldalon.) Mikor kezdődhet a szüret? Szekszárd Város Tanácsa V. B. termelés-ellátásfelügyeleti osztálya a szőlőtermelelésben érdekelt nagyüzemi termelők, forgalmazószervek, valamint a kistermelők véleményét figyelembe véve, a szekszárdi történelmi borvidéken a szüret kezdetének időpontjait az alábbiak szerint határozta meg: Oportó, rizlingszilváni, zalagyöngye, muscat ottonel 1990. szeptember 8. Zweigelt, ezerjó, chasselas, chardonnay 1990. szeptember 15. Tramini, leányka, királyleányka, zöld veltelini 1990. szeptember 22. Kékfrankos 1990. szeptember 24. Cabernet, merlot, kadarka, olaszrizling, bánáti rizling 1990. október 6. A szüret időpontjaira módosított 40/1977. (XI. 29.) MÉM sz. rendelet 9. § (2) bekezdésében foglaltak szerint határoztuk meg. HÓF JÚLIA osztályvezető Becsöngettek Higgadt rendszerváltást az iskolákban! Új tanév elején a beköszöntőket visszatekintéssel szokták kezdeni, és statisztikákkal: hány új iskola épült, mennyi tantermet adtak át, ezt és amazt felújították... Szóba kerül a tankönyvellátás helyzete is. Nevetséges lenne, ha az idén is hasonlókkal kezdenénk. Valójában a kiindulás 1946 lehetne. A forint bevezetésével összekapcsolt bérrendszer, amely a pedagógusok fizetését az 1938. évi húsz(!) százalékában állapította meg. Azzal kellene folytatnunk, hogy képesítés nélküli nevelőket állítottak a katedrákra. Utána következhet a körzetesítés, kiváltképpen annak a hetvenes években tetőzött második hulláma, amely a legkisebb falvak alsó tagozatos iskoláit is - tanítókkal együtt - magával sodorta. Szólhatnánk az elhibázott tantervi reformokról, a megváltó tanítási módszerekbe vetett gyermeteg hitekről, arról az illúzióról, hogy részenként megújítható a magyar oktatásügy. (Folytatás a 2. oldalon.) A Tolnatájból Dombóvár „Hungaroringje” 1. oldal Werner András és Decsi Kiss János a tanévkezdésről 2. oldal Esküvő és lakodalom Bátán 2. oldal Árnyak, fények Értényben 3. oldal írás közben 6. oldal Mezsgyeszél és képzelet 7. oldal Szemenszedett igazság 8. oldal Melioráció Őcsényben, környezetvédelemmel Folytatódik a Sárköz meliorációja, ezúttal az őcsényi Kossuth Téesz területén. A Szekszárd-Paksi Vízitársulat erőgépei 51 kilométer hosszúságban fektetik le a drénhálózatot. Ez magába foglalja a szálkai vizek föld alatti begyűjtését is. Az elvégzett munka értéke 14 millió forint. Dr. Madarasi László, a Budapesti Műszaki Egyetem professzora átdolgozta a korábbi meliorációs terveket, megtartva azokat a mély vonulatokban húzódó erdősávokat, melyeket korábban irtásra ítéltek. A drénvízátemelő a szántókból összegyűjtött vizet átszivattyúzza ezekbe a mélyedésekbe, meglevő árkokba - tájékoztatott Tóth Albert művezető. A munkát egy lézer vezérlésű Steenbergen BSY-HD típusú alagcsövező gép végzi, amit Hollandiából vásároltak. A hullámzó terepadottságok miatt mélyebbre kell fektetni a 200 mm-es gyűjtőcsöveket mint más környezetben. Egyenletes talajszerkezetnél, mint például Békés megyében, a gép teljesítménye óránként 1200 méter ásás és fektetés. Az átemelős rendszer építése azért indokolt a Sárközben, mert a csőrendszer mélyebben van, mint az élő vízfolyások szintje. dkj-gk Lézer vezérli a beállított mélységet Indulásra kész a Steenbergen alagcsövező Tóth Albert művezető a drénvízátemelő szivattyúknál