Tolnai Népújság, 1991. március (2. évfolyam, 54-75. szám)
1991-03-05 / 54. szám
2 NÉPÚJSÁG Az Országgyűlés hétfői plenáris ülése (Folytatás az 1. oldalról.) forrását másutt látják, mint a kisgazdák. A fiatal demokraták képviselője rámutatott: szerintük a parlamentáris demokráciát éppen az fenyegeti, ha egyes pártvezetők - például a kárpótlási törvény kapcsán - teljesíthetetlen vágyakat keltenek a társadalom széles rétegeiben, vagy ha tevőlegesen részt vesznek a törvénysértő, önkényes földfoglalásokban. Torgyán József, a kisgazdapárt frakcióvezetője nyomban visszautasította Kövér László szavait. Elek István (MDF) ugyancsak napirend előtt kért szót, s a parlamentben helyet foglalók egymáshoz való viszonyát, politikai kultúráját, s a parlamenti demokrácia működési zavarait elemezte. Vélekedése szerint a képviselők nem találják a megfelelő hangot, ahogy egymáshoz és a közvéleményhez kellene szólniuk. Márpedig valamennyiüknek tudomásul kell venniük, hogy felelősségük közös. Nézete szerint egyébként kezdettől fogva bizalmatlansággal telített a két legnagyobb párt, valamint az ellenzék és a kormány viszonya, s a vitákban gyakran kétségbe vonják a másik fél legitimitását. Újra kellene szőni a bizalmi hálót - javasolta. Az ülésnek e pontján még számos képviselő jelezte hozzászólási szándékát, a Fiázelnök indítványozására viszont lezárták a napirend előtti felszólalások sorát, s ügyrendi kérdésekre tértek át. Sürgősséggel napirendre tűzték a közigazgatási bíráskodásról, továbbá az idei költségvetési törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot; mindkettőt a kormány előterjesztésében. Majd a képviselői indítványokról döntöttek. Az Országgyűlés úgy határozott, hogy nem tűzik napirendre azt a szabaddemokrata indítványt, melyben négy képviselő javasolta: a kárpótlási törvény vitáját függesszék fel, határozzák meg a kárpótlás alapelveit, s a kormány - immár a privatizációs elképzelésekkel összhangban - május 31-ig nyújtsa be újra a törvényjavaslatot. Az SZDSZ képviselői azzal indokolták önálló indítványukat, hogy a kárpótlási törvénytervezet felett egy hónapja zajló vita mindezidáig nem vezetett az alapvető koncepció tisztázásához. Éppen ezért a szabaddemokrata frakció tagjai úgy vélték: a privatizációs törvénnyel összekapcsolva lehetne konszenzusos megoldást találni a kárpótlás mikéntjére. Nem kapta meg a szükséges számú szavazatot Torgyán József önálló indítványa sem, amely sürgősséggel kérte napirendre tűzni az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések felülvizsgálatát és az elítéltek teljes vagyoni rehabilitációját. A képviselők - a napirend előtti ügyeket követően - mintegy másfél órával az ülés kezdete után fogadták el az ülés tárgysorozatát. A kárpótlási törvénytervezet általános vitája során is paprikás hangulat alakult ki, és jóllehet még számos képviselő jelezte hozzászólási szándékát, a kora esti órákban kis híján félbeszakadt a tervezet tárgyalása. Becker Pál (MDF) ugyanis élt képviselői jogával, ügyrendi javaslatával az általános vita befejezését indítványozta. Torgyán József, a független kisgazdapárt frakcióvezetője a felvetést azzal utasította vissza, hogy a kisgazdapárti képviselők teljes körűen még nem fejthették ki véleményüket. A plénum az ezt követően elrendelt mintegy félórás szünet után döntött a kérdésben. Az elnöklő Szűrös Mátyás felhívta a képviselők figyelmét, hogy a Házbizottság az általános vita folytatása mellett van, a házszabályok szerint azonban ügyrendi javaslat esetén az Országgyűlésnek vita nélkül kell döntenie. A szavazás végül is minimális különbséggel dőlt el. Összesen 105-en ellenezték a vita berekesztését. A vita lapzártakor még tartott. Az Országgyűlés ma folytatja munkáját. Irak a háború után... Irak nagy segítségre szorul ivóvízhálózatának és egészségügyi szolgáltatásainak helyreállításában - közölte Andreas Wigger, a Nemzetközi Vöröskereszt bagdadi képviseletének vezetője a háború utáni állapotokról. Wigger elmondta, hogy a 18 milliós országban létfontosságú berendezések pusztultak el a bombázásokban és járvány ütötte fel a fejét. Különösen az ország déli részéből érkeznek aggasztó hírek: az élelemhiány és a mostoha higiéniai feltételek következtében fertőző betegségek terjednek, főleg a gyermekek között, de a felnőtteket sem kímélve. Eddig elsősorban a skandináv, a marokkói, az indiai, az algériai és a jordán Vöröskereszt, illetve Vörös Félhold nyújtott támogatást az iraki lakosságnak, de az nem elég. Átfogó segélyprogram kidolgozása szükséges szervezeti összefogással - hangsúlyozta a Vöröskereszt képviselője. Véleménye szerint Bagdadban két héten belül hozzáfoghatnak a létfontosságú szolgáltatások helyreállításához, amint eltakarították a romokat. Helyre kell állítaniuk az áramszolgáltatást is. Wigger sürgette az ENSZ Gyermekalapját (UNICEF) és a Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO), mielőbb fejezzék be tényfeltáró missziójukat és biztosítsák a legszükségesebbet: az oltóanyagokat, az ivóvizet, a csecsemőtejet. Az UNICEF kiküldötte szerint a 4,5 millió bagdadinak a lehető legrövidebb időn belül biztosítani kell majd fejenként napi negyven liter tiszta vizet a jelenlegi 15-25 liter helyett. A háború előtt 250-300 liter víz jutott naponta egy-egy bagdadi lakosnak. Wigger azt is szorgalmazta, hogy a Dél-Irakot megszálló nyugati szövetségesek gondoskodjanak a helyi lakosság ellátásáról, hiszen az Bagdadból jelenleg megszervezhetetlen. Magyarországra érkezett a kínai külügyminiszter Hétfőn a kora délutáni órákban európai körútjának soron következő állomására, Magyarországra érkezett Csien Csi-csen, a Kínai Népköztársaság külügyminisztere. A kínai diplomácia hivatalos látogatásra hazánkba érkezett vezetője röviddel megérkezése után tárgyalóasztalhoz ült magyar vendéglátójával, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Az előzetes programnak megfelelően Csien Csicsent kedden fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József kormányfő és Szabad György házelnök. A kínai külügyminiszter találkozik az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival is. Kriptafosztogatók Vandál pusztítás nyomait fedezték fel a zalaegerszegi Göcseji úti, régi köztemetőben: ismeretlen tettesek 24 kriptát feszítettek fel az elmúlt hét végén, feltehetően értéktárgyak után kutatva. Az elkövetők a halottak csontjait is szétszórták. Hétfőn délutánig két hozzátartozó tett feljelentést a városi rendőrkapitányságon, ahol megkezdték a nyomozást a kíméletlen kegyeletsértők után. Embercsempészek és lótolvajok lakat alatt (Folytatás az 1. oldalról.) A mácsai tsz-istállóban a korábbi sorozatos lólopások miatt a nyolc ló elvitele után már csak három ló maradt. Az Arad és a Békés megyei rendőri szervek azt tervezik, hogy felgöngyölítik a határ menti lólopásokat, s a sikeres akció nyomán remény van arra, hogy megszűnjön a lócsempészet. Egy Békésben mind ez idáig ismeretlen maffia típusú zsarolásról is szó volt a hétfői békéscsabai sajtótájékoztatón. Egy budapesti „társaság” Kamlach János 49 éves vállalkozó felkérésére félmillió forint vélt vagy valós tartozást akart erőszakkal behajtani a gyomaendrődi Szabó Ferenc gazdálkodótól. A család kiirtásával, s a ház lerombolásával fenyegetőző zsarolók Franyek Lajos 25 éves foglalkozás nélküli budapesti lakos vezetésével próbálták erőszakkal behajtani a félmilliót. Végül a pesti „Bugac” csárdában február 22-én sikerült elfogni a zsarolók egy részét: négy gyanúsítottat tartóztattak le, hat „maffiózót" még keres a rendőrség. Szovjet dezertálok - szovjet tábornok Összesen 221 szovjet személykatona illetőleg családtag dezertált március 4-ig a volt NDK területéről Németországba - jelentette ki Vlagyimir Zsurbenko vezérőrnagy a TASZSZ szovjet hírügynökségének nyilatkozva. A szovjet hadsereg vezérkarának egyik osztályvezető-helyettese szerint az illetékes német katonai hatóságok nem adnak tájékoztatást arról, hogy hány személyt tartanak vissza a szovjet nyugati hadseregcsoport állományából. A tábornok arra hivatkozott, hogy német részről ezzel megszegik a szovjet csapatok németországi tartózkodásáról illetve e csapatok kivonásáról 1990. október 12-én kötött szerződést. A szovjet katonai vezető, aki a nyugati hadseregcsoport katonai ügyésze, kijelentette: a szovjet katonák dezertálása német területre a két ország kapcsolatainak egyik legnehezebben megoldható problémája. Ami a részleteket illeti, Zsurbenko elmondotta: az említett 221 főből 151-en fegyveres alakulatok tagjai, közülük is 35 tiszt. A családtagok száma 53, míg a többi 17 személy a hadsereg egyéb alkalmazottja. Zsurbenko szerint német részről nem adnak választ a dezertáltak kiadatásával kapcsolatos ismételt szovjet kérdésekre. Példaként említette, hogy szovjet részről sem a külügyminisztérium jegyzéke útján, sem más módon nem sikerült kieszközölni a lopásba keveredett Mihail Kolesznyikov ezredparancsnok és családjának kiadatását. A szovjet katonai vezető úgy vélekedett, mindez árnyékot vet a két ország kapcsolataira, és kilátásba helyezte, hogy a köztörvényes bűncselekményeket elkövető katonai személyek kiadásának megtagadása nem kívánatos következményekkel fog járni. AustriaLotto A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 9. játékhét eredményei az illeték levonása után a következők: 6 találatos nem volt. A következő hétre átvitt nyeremény összege 12 739 486 schilling. 5 plusz 1 találatos 15 darab, nyereményük egyenként 283 099 schilling. 5 találatos 303 darab, nyereményük egyenként 21 022 schilling. 4 találatos 17 229 darab, nyereményük egyenként 492 schilling. 3 találatos 312 949 darab, nyereményük egyenként 33 schilling. 3 darab dzsóker volt, a dzsókerszámra fizetett nyeremény egyenként 2 827 925 schilling. 1991. március 5. Népszavazás Lettországban 77 százalék a függetlenség mellett (Folytatás az 1. oldalról.) Szigler János beszámolt arról, hogy a magyar megfigyelők még egy laktanyát is felkereshettek, s fényképeket is készíthettek itt, ahol a katonák és tisztek ugyan nem, de a feleségek - mivel rendelkeznek személyi igazolvánnyal - viszont szavazhattak. A függetlenség mellett egyértelműen állást foglaló, lenyűgöző eredményeket látva azt lehetett volna várni, hogy a helyi lakosság örömujjongásba tört ki - Magyarországon hasonló esetben örömünnepet ültek volna -, de a lettek csodálatos nyugalommal fogadták a függetlenség híveinek győzelmét, valószínűleg északi alkatuk miatt - mondta Szigler János. Az MDF képviselője beszámolt arról, hogy a kormánypártokat, s a magyar Országgyűlést is tájékoztatják lettországi tapasztalataikról. Magánvéleményét hangsúlyozva úgy foglalt állást, hogy magyar részről talán még ebben az évben várható Lettország és a két másik balti állam függetlenségének valamilyen formában történő elismerése. Az Öböl-válság lezárásával megint a Baltikum került előtérbe, s természetesen, hogy nem akarunk lemaradni majd más országoktól, az események után kullogni - jelentette ki Szigler János. Tirts Tamás, a Fidesz megfigyelője megerősítette az MDF képviselőjének a lettországi népszavazáson szerzett tapasztalatait, s úgy fogalmazott: előbb-utóbb elkerülhetetlen a balti államok elismerése, esetleg egy képviseleti iroda megnyitása útján. Megjegyezte, hogy Rigában azért még nem szűnt meg a félelem egy esetleges szovjet visszarendeződéstől. Kitért arra is, hogy a magyar parlament szeretne segítséget nyújtani a lett törvényhozásnak. Tirts Tamás hangsúlyozta, hogy az elmúlt esztendőben jelentős változások mentek végbe a Szovjetunióban, hiszen egy évvel ezelőtt őt a Fidesz küldöttségének tagjaként még nem engedték be Litvániába, s csaknem hazatoloncolták a moszkvai repülőtérről, most pedig gond nélkül juthatott el a Baltikumba, ráadásul egy függetlenségi népszavazás nemzetközi megfigyelőjeként. Észtországban minden várakozást felülmúlt a részvételi arány Az észtországi népszavazás, az a tény, hogy a lakosság háromnegyede a függetlenség mellett foglalt állást, történelmi jelentőségű esemény a köztársaság életében - hangsúlyozta hétfő hajnalban tartott tallinni sajtóértekezletén Arnold Rüütel. Az Észt Legfelsőbb Tanács elnöke méltatta, hogy a népszavazás nyugodt körülmények között, nagyon szervezetten zajlott le. Minden várakozást felülmúlt a részvétel aránya, hiszen a választásra jogosultak csaknem 83 százaléka járult az urnákhoz. Önmagáért beszél az a tény, hogy a szavazók több mint 77 százaléka mondott igent Észtország szuverenitására és függetlenségére. Rüütel emlékeztetett arra: habár a népszavazás jogi szempontból nem jelent kötelezettségeket, mégis rendkívül fontos az észt vezetés számára, hiszen a lakosság véleményét ismerve, arra támaszkodva tervezheti meg következő lépéseit A népszavazás valójában a Moszkvával folytatandó tárgyalások, illetve Észország nemzetközi elismertetése szempontjából igazán jelentős, hiszen a köztársaságban már korábban is ismert volt a lakosság többségének vágya. Ezért volt fontos a nemzetközi megfigyelők jelenléte, s az, hogy kivétel nélkül elismeréssel nyilatkoztak a népszavazás lebonyolításáról. Észtországban különösen a vidéki lakosság mutatott nagy aktivitást. A járások szavazóinak több mint 90 százaléka ment el szavazni, s 93 százalékuk mondott igent a függetlenségre. A városokban nyolcvan százalék alatt volt a részvételi arány, s „csak” a lakosok 70 százaléka szavazott a függetlenségre. Tallinnban - ahol a szavazópolgárok harmada él - a jogosultak 80 százaléka ment el szavazni, s 65 százalékuk óhajtotta a Szovjetuniótól való elszakadást. Meglepően nagy számban szavaztak az emberek az északkeleti, orosz ajkú többséggel rendelkező városokban, s itt a többség amellett foglalt állást, hogy Észtország maradjon a Szovjetunió része. Az észtországi népszavazás incidensek nélkül zajlott le, ami önmagában is jelentős eredmény a januári véres balti eseményekre emlékezve. Figyelemre méltó, hogy most első ízben külföldön is szavazhattak az észtországi lakosok, így Észtország moszkvai képviseletén, s a skandináv országokban létesített tájékoztatási irodákban is. A magyar kormány és a keresztény egyházak fellépnek az antiszemitizmus ellen Alkotmányos rendről, jogállamiságról csak ott lehet beszélni, ahol a társadalom elszigeteli, az államhatalom pedig meggátolja a faji előítéletek gyakorlati érvényesülését, a kisebbségek elleni uszítást, gyűlöletkeltést - jelentette ki Keller László, a Zsidó Világkongresszus közép-kelet-európai elnöke hétfőn, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A továbbiakban hozzáfűzte: a ZSVK azt tekinti a magyarországi demokrácia, a rendszer civilizáltsága és a kormányzati tisztesség próbakövének, hogy milyen légkör veszi körül az országban a zsidóságot, biztosított-e számára a diszkriminációmentes, félelem nélküli élet. Az MTI tudósítójának válaszolva Keller László elmondta: az utóbbi hetekben a kormánykoalíció pártjaival folytatott tárgyalásai során felvetette a magyarországi zsidóság kárpótlásának kérdését. A megbeszélések során hangot adott annak, hogy a ZSVK a jelenleg parlamenti vita alatt álló kárpótlási törvényt nem tartja megfelelőnek, mivel abból kimaradt a zsidóság. Ez pedig diszkriminációjukat jelenti. A továbbiakban Keller László beszámolt arról: a kormány ígéretet tett rá, hogy lehetősége szerint gátat vet az országon belüli antiszemita megnyilvánulásoknak. Ugyanerről biztosították a magyarországi keresztény egyházak vezetői is. Szóba került a sajtótájékoztatón a Dohány utcai zsinagóga restaurálása is. Keller László elmondta: a kormány már átutalta a felújítás első ütemére szánt összeget, így a zsinagóga tetőszerkezetének felújítása megkezdődhetett. Németország Régi detektívek — új mezben Lutz Peschel és Hartmut Mönnich cseppet sem titkolja szakmai múltját: mindketten a keletnémet állambiztonsági szervezet (Stasi) tisztjei voltak. A népnyelven „firma guck und horch”nak (kb: fülelj és szimatolj) nevezett minisztériumot egy évvel ezelőtt felszámolták, ám számos egykori alkalmazottja ma egy virágzó szakmában kamatoztatja képességeit és ismereteit. A keletnémet tartományokban gombamódra szaporodnak a detektívirodák. Az elsők közé tartozott a Peschel és Mönnich által egy éve létrehozott drezdai „Alldek saxonja". A szász tartomány székhelyén - mit tesz isten - egy volt Stasi-villában ütötték fel főhadiszállásukat, megszerezve az épületben lévő összes telefonvonalat is, ami a telefonínségben szenvedő Drezdában többet ér, mint egy lottó főnyeremény. Az iroda hat munkatársa közül négyen korábban a Stasi szolgálatában álltak. „A cég” tehát tovább él Drezdában, most már mint bejegyzett kft., a kereslet és a kínálat törvényei szerint. Peschel szavai szerint mindkettő dinamikus növekedést mutat. Az ügyfelek, akik másfél éve még borzongva, idegesen siettek el a patinás villa mellett, ma egymásnak adják a kilincst. Jelentős hányadot képviselnek közöttük a férjük hűtlenségére gyanakvó s bizonyítékra áhítozó feleségek. A családi ügyek másik részét a keletnémet menekültáradattal kettészakított famíliák jelentik: több ezer fér, apa lépett olajra annak idején, s merült alá az NSZK-ban, így szökve meg a tartásdíj fizetése elől. A detektívirodák kuncsaftjai között sok családiház-tulajdonos is akad. Ők azt szeretnék megtudni, kié is valójában az a telek, amelyen házat építettek, s élnek-e még a tulaj örökösei, akik esetleg bíróság előtt szerezhetnek érvényt tulajdonjoguknak. Jogi biztosítékra áhítoznak egyes nyugatnémet cégek, amelyek „diszkrét felvilágosítást" kérnek az irodától potenciális keletnémet versenytársaiktól. A keleti ügyfelek viszont jövendő nyugati üzlettársuk komolyságát, bonitását ellenőriztetik a detektívekkel. Egy Drezda környéki tsz például igencsak jól tette, hogy „átvilágíttatta”, azt a Porsche kocsival és roppant elegáns öltönyben beállító nyugatnémet vállalkozót, aki új üzemek építését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a tsz jutányos áron átenged neki több telket. Az iroda azonban kiderítette róla, hogy nyakig el van adósodva, üzleti szempontból pedig teljesen megbízhatatlan. Egy berlini detektíviroda vezetője, a Lipcséből elszármazott Hans Jürgen Fels különleges ügyekben utazik. Profilja „az NDK-múlt feldolgozása” - ezt kínálja a Neues Deutschlandban közzétett hirdetés. Természetesen, nem a néhai állam, hanem konkrét személyek múltját segít tisztára mosni Fels úr ügynöksége - persze jó pénzért. A hirdetés biztosra ígéri „lyukak betömését az önéletrajzában” és reményt nyújt a letűnt rendszer exponáltjainak is: „problematikus esetekben is abszolút bizalmas módon és sikerrel gondoskodunk az ön karrierjéről”. És az egykori Stasiügynökök, besúgók, kisebb kaliberű NSZEP-funkcionáriusok, akik szorongatott helyzetük feloldását vagy múltjuk tisztára mosását remélik, seregével özönlenek a berlini irodába. No persze a detektívek sem tudnak minden elvárásnak eleget tenni. „Egyesek azt hiszik rólunk, hogy mindenhatóak vagyunk, mint egykor a Stasi” - mondja mosolyogva Peschel. Természetesen erről szó sincs, a nyomozóirodák szigorúan tartják magukat a hatályos törvényekhez - ebben legalább különböznek a Stasi-tól. Azt azonban Peschel sem tagadja, hogy vannak bizonyos kapcsolataik az állami szervekkel - elvégre nem is olyan régen ő és három munkatársa is „állami cégnek” dolgozott... Arra a kérdésre, vajon az újsütetű detektívek és „bundesburgerek” ismerik-e egyáltalán az érvényben lévő NSZK-törvényeket, Peschel magabiztosan feleli: „Hát persze, hogy ismerjük. Egyik kollégánk négy éven át ügynökök összekötő tisztjeként dolgozott Nyugat-Németországban.” DOROGMAN LÁSZLÓ (Berlin)