Tolnai Népújság, 1991. szeptember (2. évfolyam, 204-229. szám)
1991-09-02 / 204. szám
//: 26S,22^,225,2Si,132,2.^. MEGYEI NAPILAP • II. évfolyam, 204. szám ARA: 7,90 Ft 1991. szeptember 2., HÉTFŐ Új iskola Harcon Majd húsz éve, hogy nem tanulhattak falujukban a harci kisdiákok. A körzetesítéskor iskolájuk megszűnt, a gyerekek Sióagárdra illetve Szekszárdra jártak tanulni. A szombaton felavatott iskolában tizenhat elsős kezdi meg ma tanulmányait. Három tantermet alakítottak ki a helyi tsz egykori magtárépületéből, így két év múlva lesz „teljes üzem” az intézményben. Addig is az egyik „felesleges” tantermet tornateremnek, a másikat ebédlőnek használják. Azt, hogy mi lesz egy illetve két év múlva, amikor mindhárom tanteremben tanulnak a diákok, pontosan még senki nem tudja. Elképzelhető, hogy a testnevelésórákat a helyi művelődési házban tartják majd az esős, hideg napokon, és szeretnék, ha addigra futná még egy ebédlőre az épület mellé. A magtár - melyet ingyen adott át a termelőszövetkezet -átépítése, vagy inkább „újra felépítése” kilenc és fél millió forintba került. A harci polgároknak fontos volt, hogy gyermekeik legalább a legifjabb diákéveikben ne utazgassanak az iskolába, ezért a falu lakói egymillió forint értékű munkával járultak hozzá a cél megvalósulásához. Az építkezéshez központi céltámogatást és megyei segítséget is kapott a falu, a helyi önkormányzat kétmilliót tudott rá fordítani. Az iskola a szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola szakmai támogatásával működik. -l s Az első jövevények Megnézi az unokát... Paksi mérleg: három aranyérem A vasárnapi döntőkkel befejeződött Pakson a XI. Atom Kupa nemzetközi ökölvívóverseny négynapos küzdelemsorozata. A teljes magyar élgárdát is felvonultató, izgalmakban és meglepetésekben egyaránt gazdag kupaküzdelem mérlegén három paksi aranyérem szerepel. Szekszárdon a XXII. alkalommal megrendezett Sió Kupa nemzetközi női kosárlabdatorna a BEK-győztes Kijevi Dinamó sikerével zárult. A kijeviek első szekszárdi vendégjátéka egyúttal közönségsikert is aratott. A labdarúgó NB II. őszi második fordulója százszázalékos sikert hozott, a nyitányon vesztes két csapatunk egyaránt javított. Az NB III-ban a Bonyhád és Paks újabb győzelmet aratott, míg a Kisdorog pályaválasztóként 2-2-es döntetlent ért el. Minderről lapunk 5.-6. oldalán olvashatnak, illetve láthatnak fényképeket. A két régi rivális, Mizsei (balról) és Szabó Lóránt csatájából ezúttal a paksi versenyző került ki győztesen Válságos időszakot él át a hazai szénbányászat, a bányavállalatok egy része ezért nem is tudta saját erőforrásából előteremteni a megérdemelt munkáért járó hagyományos bányásznapi hűségjutalmat - jellemezte az iparág helyzetét Szabad György, az Országgyűlés elnöke azon az ünnepségen, amelyet szombaton Tatabányán rendeztek a bányásznap és az európai városok találkozójának alkalmából. Bejelentette: ezeknél a vállalatoknál sem maradt el a hűségpénz kifiztése, mert a kormány hitelt adott erre a célra a gondokkal küszködőknek, amire azért nyílt lehetőség, mert a Parlament előrelátóan hozzájárult olyan vésztartalék képzéséhez, amit a kormány indokolt esetben és szigorú ellenőrzés mellett ilyen célra is felhasználhat. Szabad György beszédében mérleget vont az Országgyűlés csaknem másfél éves munkájából, a jogállamiság fokozatos kiépüléséről. Nyárbúcsúztató Szekszárdon Az elmúlt hét péntek estéjére báli meghívót kapott Szekszárd város lakossága. Nyárbúcsúztató utcabálra hívta meg Kocsis Imre Antal polgármester a szekszárdiakat. A meghívó a város legnagyobb „termébe” szólt, ahol nincsenek falak, a mennyezetet a csillagos ég szolgáltatta, ventillátor helyett pedig a kellemesen hűvös nyári szél fújdogált. Korzó tér, péntek délután. Már látszanak a készülődés jelei. Pódium, székek, rendezők, érdeklődő emberek, hazafelé a munkából meg-megállnak. Az időjárás is egy igazi nyárutói utcabálra készülődik. Este hét óra felé a város minden pontjáról a belváros (Folyt, a 3. oldalon) A polgármester a legfiatalabb bálozóval Kezdődik a tánc Jön! Jön!Jön! Tamási és környéke Az augusztus 20-i ünnep miatt egy összeállítás kimaradt az elmúlt héten, ám most újra jelentkezünk a Tamási és környéke című oldalunkkal, hisz a hétköznapokon van tennivaló és akad olyan is, amiről írni lehet, írni kell. Ez bizonyára kiderül majd holnapi számunkból. Az elmúlt héten Simontornyára, Kisszékelybe, Pincehelyre, Ozorára, Fürgédre, Póriba, Tamásiba látogattunk el és szereztünk néhány közlésre érdemes információt. A korábbi gyakorlatnak vagy inkább hagyománynak megfelelően most lássuk az „étlapot”, vagyis a címeket. Kell-e mozi Tamásiban?, Kutak az üdülőfalunak, Nyit a suli, Kicsikért, nagyokért Ozorán, A legnagyobb magyarra emlékeznek, Simontornyai hírcsokor, stb. Névadó ünnepség Lengyelen Apponyi Sándor nevét viseli az intézet Zászlószentelő istentisztelettel kezdődött vasárnap a lengyeli mezőgazdasági szakközépiskola és szakmunkásképző névadó ünnepsége. Az iskola első évfolyamának egykori diákjai - akik 1946-ban kezdték meg tanulmányaikat az akkor még mezőgazdasági gimnáziumban elhozták zászlajukat, s a megszentelés után átadták az intézmény mostani diákjainak. Az ünneplők felkeresték az Apponyi család sírboltját, és elhelyezték rajta az emlékezés koszorúit, virágait. Az 1951-ben végzett osztály emléktáblát készíttetett az alkalomra, melyet az intézméy főépületében avattak fel. A nem sokkal déli tizenkét óra előtt kezdődött ünnepségen az intézmény igazgatója, dr. Tóth György köszöntötte az egybegyűlteket, majd Priger József, a megyei közgyűlés elnöke méltatta az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. Tőle dr. Gergátz Elemér, földművelésügyi miniszter vette át a szót, aki ugyancsak elismerően beszélt az intézmény tevékenységéről. Beszédében méltatta gróf Apponyi Sándor érdemeit. A széles látókörű, európai műveltségű, tudományt, kultúrát támogató ember anyanyelvén kívül öt nyelven beszélt. Harmincezer kötetes könyvtárát ma a budai várban őrzik. A gróf - mint műkedvelő régész - a község plébánosával, Wosinsky Mórral feltárta a kb. 6000 éves késő neolit kultúrát, amelyet a szakirodalom „lengyeli kultúra” néven ismer. Az immár Apponyi nevét viselő intézményben idén indul a (Folytatás a 2. oldalon) A zászlót és a hagyományokat megőrizzük Michna Orsolya lett „Magyarország szépe” Michna Orsolya lett az 1991. évi „Magyarország szépe” verseny győztese, a második Ambrus Tímea, harmadik Szalontai Szilvia. A „Miss Hungary 1991” botrányait lezáró új eredményhirdetés Békéscsabán, a Fiumei Szállóban a szombat esti díszvacsorát követően s vasárnap, szeptember elsején éjfél után egy órakor volt. Mint az ünnepséget követő sajtótájékoztatón elhangzott, azért kellett sürgősen lezárni a szépségkirálynőválasztási ügyet, mert a világszépe-verseny nevezési határideje szeptember elseje. A Multimédia Kft. és a Promerk Kht. által szervezett szépségverseny zsűrije még pénteken Budapesten döntött a végleges eredményről. Mint az új jegyzőkönyv megállapítja, a „Miss World Plc”-tól kapott iránymutatás alapján a zsűri kizárta a versenyből az első és a második helyezett Bálint Antóniát és Rába Tímeát, mert hozzájárultak ahhoz, hogy erotikus fényképek jelenjenek meg róluk. (A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy a két eredeti nyertes részvételének fő akadálya nem is a sajtóbeli meztelenkedés, hanem az, hogy profi fotómodellek.) A zsűri az eredeti sorrenden nem változtatott, így a harmadik helyezett lépett előre az első helyre. Bálint Antóniának és Rába Tímeának vissza kell adniuk díjaikat, a világszépe-versenyen pedig Michna Orsolya indul. Magyar vállalatok Libanon újjáépítésében Számos magyar vállalat reménykedik abban, hogy Libanonban a 16 évig tartó polgárháború után hosszabb békés időszak következik, hiszen az évek során nagymértékben lerombolt, de még mindig igen gazdag közel-keleti ország számos üzleti lehetőséget kínálhat a magyar vállalkozóknak, cégeknek. A kapcsolatok felújítására, továbbfejlesztésére október elején önálló magyar árubemutatót szervez a Promo Kereskedelemfejlesztési Kft., s emellett szimpóziumot is tartanak a libanoni magyar gazdasági kapcsolatokról. Az árubemutatón mintegy 50 magyar vállalat vesz részt. Az újjáépítésben érdekelt építőipari cégek mellett számos vegyipari, textilipari, élelmiszeripari és lakberendezéssel foglalkozó cég is bemutatja kínálatát. A hosszú háború ellenére sohasem szakadtak meg a két ország között a gazdasági kapcsolatok, sőt, a magyar cégek a nehézségek ellenére is bővíteni tudták szállításaikat az elmúlt években, így Libanon jelenleg Magyarország negyedik legjelentősebb fejlődő országbeli partnere. Főleg a Libanonba irányuló magyar élelmiszerexport számottevő.