Tolnai Népújság, 1992. november (3. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

2 MEPUJSÁG Honecker pere ma folytatódik Az utolsó keletnémet „Botschaftstflüchtling" A német politikai és köz­nyelvben „követségi mene­külteknek" nevezték mind­azokat a keletnémeteket, akik időről időre betértek valame­lyik külföldi - főleg nyugat­német - misszióra, hogy így kényszerítsék ki távozásukat az NSZK-ba. A sors iróniája, hogy az az ember, akitől me­nekülni akartak, Erich Honec­ker az utolsó volt a Botschafts­­füchtling­ek sorában. A Saar-vidéki Neunkir­­chenben született, bányászcsa­ládból származó, most 80 éves egykori keletnémet állami és pártvezető, polgári szakmá­jára nézve tetőfedő. Életrajzát talán ezzel a mondattal is kezdhetné: börtöntől börtö­nig. A Kommunista Pártba nagyon fiatalon lépett be, s mindössze 24 éves volt, ami­kor a nácik „hazaárulás előké­szítése" vádjával tíz évi fegy­­házra ítélték. Megjárta azt a börtönt is - Berlin-Moabitot -, ahol csaknem fél évszázad után most újabb perére vár. A második világháború után Erich Honecker a szovjet megszállási övezetben, majd később az NDK-ban az ifjú­sági szövetséget, az FDJ-t ve­zette, bekerült a védelmi ta­nácsba, s neki tulajdonítják a berlini fal felépítésének meg­szervezését. A 160 kilométer hosszú fal felhúzását, a határ­zár létesítését az egykori né­met-német határon mindig is csak a történelmi szükségsze­rűség szemszögéből volt haj­landó megítélni: az NDK az egész szocialista rendszert védelmezte az „antifasiszta védőfallal". 1971-ben váltotta fel a Né­met Szocialista Egységpárt (NSZEP) élén mentorát, Wal­ter Ulbrichtot, 1976-ban az ál­lamfői posztot is átvette, az NDK vitathatatlanul első számú vezetője. Mostani, má­sodik feleségével, Margot Ho­­neckerrel (lánykori néven: Fe­­isttel) 1953-ban házasodott össze, a házasságból leány­­gyermek született: Sonja. A Honecker-házaspárról sok mendemonda keringett, ám egy biztos: Margot Ho­necker, az NDK volt oktatá­sügyi minisztere az újabb Odüsszeia 1989-es kezdetétől egészen az idei év júliusának végéig nem mozdult el férje mellől, a házaspárt mindig és mindenütt csak együtt látták. Honeckert 1989. október 18-án buktatták meg, miután a nyáron és az ősszel, nem utol­sósorban Magyarországon át, tízezrek fordítottak hátat az NDK-nak, s az utca is forron­gott. Még az NDK-s időben megvádolták hatalmi vissza­éléssel és korrupcióval, de rej­télyes betegségei miatt nem sikerült eljárást kezdemé­nyezni ellene. Vesével műtöt­ték, majd egy papházaspár fogadta be Honeckeréket a Berlin melletti Lobtalban. In­nen a szovjetek vitték el 1990. áprilisában berlitzi katonai kórházba, ahonnan - 1991. március 13-án - még tovább menekítették őket­ a Szovje­tunióba. Röviddel a német újraegye­sülés után Berlinben már a mostani váddal adtak ki Erich Honecker ellen elfogatási pa­rancsot: ő a legfőbb felelős azért, hogy a német-német ha­táron keletnémet menekü­lőkre lőhettek. Honeckert azonban sokáig nem tudta el­érni az igazságügyi szervek hosszú karja: egészen Gorba­csov meggyengüléséig, buká­sáig védőszárnyak alatt élt Moszkvában. A német kormányzat Borisz Jelcinnel vívta ki sikerét. Ho­neckeréket 1991. telén már a kiutasítás fenyegette, mígnem menedékre nem leltek Chile akkori moszkvai nagyköveté­nél, Cledomiro Almeydánál. Az Allende-rendszer megbuk­tatása után, Almeydát Honec­ker fogadta be. Moszkva, Bonn és Santiago hosszas huzavonája után júli­usban távozásra szólították fel az aggastyánt. Honecker harci üdvözléssel, felemelt ököllel lépett ki július 30-án a követ­ségi épület ajtaján, majd pár órával később Berlinben lan­dolt az Aeroflot-különgép. Ügyvédjei, látogatói azt jelen­tették, hogy a májrákban szenvedő Honecker úgy ké­szül perére, mint egykor Ge­­orgi Dimitrov a lipcseire. Antall József beszéde a Liberális Fórum Alapítvány konferenciáján (Folytatás az 1. oldalról.) Másfél órás beszédében An­tall József történelmi visszate­kintést adott a nemzeti libera­lizmus jelentőségéről a ma­gyar fejlődésben. Többször hangsúlyozta: a nemzeti liberalizmust, a népi-nemzeti, valamint a ke­reszténydemokrata eszmeisé­get az MDF egyenrangú alap­elemeinek tekinti. Mint fo­galmazott: a három eszmei áramlat megadja az egyen­súlyt, a szintézist. A nemzeti liberálisok feladatának tartja, hogy kidolgozzák műhelyeik­ben azon program alapele­meit, amelyek segítségével meg lehet alkotni a modern Magyarországot. Régi tapasz­talatnak nevezte ugyanakkor, hogy ha a liberálisok a szélre sodródnak, akkor az a buká­sukat jelenti. Ezért felszólí­totta őket, ne a politikai szélre sodródjanak, ne Don Qui­­jote-harcot folytassanak, ha­nem húzódjanak beljebb, a középre. Antall József kijelen­tette: az MDF fő ereje középen van, s az MDF-nek egységben kell maradnia. Ha ezt az egy­séget nem tudja megterem­teni, akkor Magyarországon a stabilizáció veszélybe kerül, politikai eredményei meg­semmisülhetnek. Ezt köve­tően a miniszterelnök arról szólt, hogy megvan a veszélye a baloldali fordulatnak, és van jobboldali veszély is. Ugyanakkor bírálta az el­lenzéket, az ellenzékhez húzó sajtót, a parlamenten belüli és kívüli erőket, mindazokat, akik túldimenzionálnak egyes magyarországi jelenségeket. Csurka István nevének emlí­tése nélkül Antall József kije­lentette: károsak az „ilyen" tanulmányok, és felvetik a kérdést, hogy kinek az érdeke ma Magyarországon jobbol­dali politikai eszméket hir­detni, behozni a politikába, a demokratikus elvekhez nem illő megállapításokat tenni. Ki­jelentette: „ezek olyan politi­kai gondolatok, amit a leg­jobb, ha valaki az agyában tart". Ugyanakkor azt sem tar­totta megengedhetőnek, hogy a párton belülről szolgáltassa­nak muníciót az MDF-re tá­madó erőknek. Antall József beszédében határozottan cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek sze­rint a kormánykoalíció az 1994-es választások elhalasz­tására törekedne. Gorbacsov-sugárút a csecsen fővárosban Mihail Gorbacsovról nevezték el a csecsen főváros egyik su­­gárútját. A grozniji városi elöljáróság szorgalmazására az utóbbi idő­ben gyakorlattá vált az utcanevek megváltoztatása. A korábbi, a szovjet korszakból fennmaradt elnevezéseket kiemelkedő cse­csen közéleti és vallási személyiségek nevével cserélik fel. Gorbacsov azonban több szempontból is kivétel: elsősorban azért, mert a csecsen nemzet nagy fiainak egyik csoportjába sem sorolható, lévén születése óta orosz nemzetiségű. Másrészt azért, mert eleddig ő az egyetlen ma is élő személyiség, akiről Groznijban utcát neveztek el. (Gorbacsov mellesleg a Csecsen­­földdel határos oroszországi sztavropoli határfelületről szár­mazik). Az utcaelnevezés a Gobacsov iránti rokonszenven túl nyilván egyfajta Moszkvának címzett fricskaként is felfogható, hiszen közismert, hogy az orosz vezetés nem túlzottan lelkese­dik az egykori szovjet államfőért. f VILÁGTÜKÖR - HAZAI TÜKÖR Elsüllyedt egy hajó a Szuezi­­csatornán Elsüllyedt egy egyiptomi teherszállító hajó a Szuezi-csa­­tornán, személyzetének nem esett bántódása, de a 3 millió dollár értékű áru - bútor, do­hány, csokoládé, gyógyszer - odaveszett, jelentette a kairói Al-Ahram. A Szamah nevű áruszállító Szuez felől a szaúd-arábiai Dzsidda felé tartott, amikor csütörtökön éjféltájban Sukeir magasságában megdőlt. A kapitány leállította a jármű­vet, és ötórányi vizsgálódás után megkísérelte a kikötést Garebnál, de az újabb indulás után röviddel a dőlés meg­gyorsult, és a hajó süllyedni kezdett. A tengerészek a vízbe vetet­ték magukat, és egy arra járó hajó épségben kimentette őket. A 86 konténerben elhelye­zett 1100 tonnányi szállítmány a hajóval együtt víz alá me­rült. Eltemették Alexander Dubceket Szombaton Pozsonyban, a Szlovák Nemzeti Színház elő­csarnokában búcsúztatták hi­vatalosan a november 7-én el­hunyt Alexander Dubceket. Az 1968-as Prágai Tavasz ve­zetője, a csehszlovák Szövet­ségi Gyűlés volt elnöke, a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt elnöke szeptember else­jén szenvedett autóbalesetet, és ennek következtében halt meg egy prágai kórházban. A hivatalos búcsúztatón Vladimir Meciar arról beszélt, hogy jelenleg kevés megértő értékelés hangzik el 1968-cal kapcsolatban, és ennek kizáró­lag az az oka, hogy az akkori mozgalom a kommunista pártból indult. Ivan Gasparo­­vic szerint Dubcek az erő­szakkal szembeni ellenállás szimbólumává vált. Michal Kovác azt emelte ki, hogy Dubcek élete végéig becsüle­tes ember maradt, s követke­zetesen kitartott a cseh és a szlovák nemzet teljes egyen­jogúságának szorgalmazása, valamint a „csehszlovák köl­csönösségi viszony" mellett. A pozsonyi Nemzeti Szín­házban tartott hivatalos bú­csúztató után a Csalo­gány-völgyben fekvő temető­ben, a család jelenlétében, evangélikus szertartás szerint helyezték örök nyugalomra Alexander Dubceket. Kevesebb lesz a szén és a brikett (Folytatás az 7. oldalról.) A kialakult helyzet annak köszönhető, hogy a megnöve­kedett lakossági felvásárlások következtében az 1991. évi drasztikus szénáremelések hatására a szénbányák szén- és brikettértékesítése 1992-ben jelentősen visszaesett. Az előre­jelzés szerint - figyelembe véve az egyedi, vállalati piacé­lénkítő intézkedések hatását is - a lakossági szén- és briket­tellátás mennyisége 1992-ben 3,1 millió tonna lesz, ez a tava­lyi, tényleges értékesítésnek 62,5 százaléka. A szénmennyi­ségből 1,33 millió tonna hazai szén, 0,9 millió tonna hazai brikett, 0,87 millió tonna pedig import szén és brikett. A tanulmány úgy véli, hogy az 1992. évi piaci pangás ide­jén elmaradó hazai szén- és brikett-termelést a fűtési idő­szakban a maximális termelés sem tudja pótolni. A szénbá­nyák az októberre megnövekedett kereslet ellenére sem tudnak több szenet adni, és emiatt a fűtési idényben 0,5-1 millió tonnás - 2-4 milliárd forintos - többletkereslet alakul ki. A szénfogyasztó lakosság fizetőképességének csökke­nése ugyanis nem tette lehetővé, hogy­­ a kedvezményes akciók ellenére - idény előtt beszerezze a tüzelőt, biztosítva ezzel a kereslet folyamatosságát. A prognózis alapján a lakossági szén- és brikett-termelés árbevétele, vállalatonként eltérő mértékben ugyan, de a ter­vezett alatt marad. Éves szinten a szénbányák együttesen 1992-ben mintegy 44 milliárd forintos árbevételt terveztek, amelyből 9,7 milliárdos árbevételkieséssel kell számolniuk a lakossági kereslet 1992. év eleji visszaesése miatt. Az előre­jelzés az energetikai szénátvétel tekintetében nem számol árbevételhiánnyal, vagyis arra számít, hogy a Magyar Vil­lamos Művek átveszi az év végéig a kialkudott, mintegy 14 millió tonna erőművi szenet és kifizeti érte a 24,8 milliárd forintot. Tengeri incidens Kuba és az USA között Az Egyesült Államok parti őrségének egységei nemzet­közi vizeken agresszív akciót hajtottak végre egy kubai te­herszállító hajó ellen - jelen­tette a kubai hírügynökség. A közlemény szerint az eset november 9-én történt, a szi­getország és a Bahama-szige­­tek közötti tengerszorosban, ahol cukorral megrakodva, oroszországi úticéllal haladt a kubai kereskedelmi flotta egyik szállítóhajója. Ekkor az amerikai parti őr­ség helikoptere több alka­lommal mintegy 30 méter­nyire megközelítette a hajót, majd hét-nyolc füstbombát dobott a vízbe. A helikoptert később egy amerikai felségjelű repülőgép váltotta fel, amely ugyancsak közel a fedélzethez többször végigszáguldott a hajó felett. Végül a parti őrség cirkálója eredt a kubai teher­szállító nyomába, s fél órán át szorosan követte. A kubaiak rádiójelzéseire a másik fél nem válaszolt Az incidenst „az Egyesült Államok Kubá­val szembeni ellenséges poli­tikája részének" minősítik, le­szögezve, hogy ez ellentétben áll a hajózási nemzetközi jog­szabályokkal. Az SZDSZ elnöke: Pető Iván (Folytatás az 1. oldalról.) A legnagyobb ellenzéki párt ügyeit két évig a következő politikusok viszik majd: Töl­­gyessy Péter (539 szavazattal), Wekler Ferenc (504), Hack Pé­ter (502), Tardos Márton (465), Dornbach Alajos (447), Szent-Iványi István (441), Ma­gyar Bálint (432), Soós Károly Attila (416), Mécs Imre (413) és Béki Gabriella (326). Antall Józseffel, az MDF el­nökével és minden parlamenti párt, valamint több, parla­menten kívüli demokratikus politikai erő vezetésével is be­szélgetést kezdeményez a kö­vetkező hetekben Pető Iván. Az SZDSZ új elnöke helytele­nítette, hogy a legnagyobb kormánypárt, az MDF és az SZDSZ között pártszinten semmiféle hivatalos kapcsolat nincs, csak parlamenti erőként léteznek az SZDSZ és az MDF között kontaktusok. Az SZDSZ új elnöke szerint a szabad demokratáknak most az a legfontosabb feladata, hogy elérjék: az SZDSZ ne önmagával foglalkozó, hanem a nyilvánosság felé forduló párttá váljon. Olyan párt le­gyen, amely meg tudja győzni a magyar társadalmat arról, hogy magáénak érzi az embe­reket foglalkoztató problémá­kat, és ezekre megoldást is kí­nál. A legfontosabb politikai döntéshozó szervezetben, az ügyvivői testületben ennek a célnak megvalósításán együtt kíván működni Tölgyessy Pé­terrel. A Szabad Demokraták Szövetségének a választásokig több irányban nyitottnak kell lennie, hogy képes legyen szé­les választási együttműkö­désre, koalíció kialakítására - fejtette ki Pető Iván. Nem sza­bad olyan mesterséges korlá­tokat teremteni egyik irány­ban sem, amelyek a párt eset­leges koalíció­kötési lehetősé­geit akadályoznák, a problé­mákat ugyanis nem lehet pártharcok között megoldani - mutatott rá. Pető Iván politikai prog­rambeszédnek is beillő zár­szavával tegnap délben befe­jezte munkáját a Szabad De­mokraták Szövetségének há­romnapos küldöttgyűlése. Az egész országból össze­gyűlt delegátusok vasárnap délelőtt két órán át tanácsoz­­tak és a választásra készülő párt politikáját meghatározni hivatott határozatokat fogad­tak el. 1992. november 16. Kérdőjelek Európa gyógyítható? Tragikus, hogy immár bizonyítani sem kell, mennyire zavaros lett Eu­rópa. Véres háborúk, ha­lottakat követelő rendza­varások, tömegvereke­désbe torkolló tüntetések, botrányos gyűlések, pat­tanásig feszülő nemzet­közi konfliktusok, tudato­san indulatkeltő iromá­nyok az újabb és újabb mérföldkövek, amelyek félremagyarázhatatlanul jelzik: szélsőséges méreg­keverés folyik Eu­­rópa-szerte. A kérdés: mi­ért? Kik csinálják és milyen cé­lokkal? Milyen ideológiák kö­tik össze vagy választják el őket egymástól? Vannak-e közöttük nemzetközi össze­kötő szálak? Ezeken lehet, sőt kell vitatkozni, de az sajnos nehezen vitatható, hogy mind több fajta fe­szültség fenyegeti nemze­teken belül és nemzetek között a megértést Euró­pában. Mi sem vagyunk kivétel. De mind kevésbé mutogathatnak Európá­nak erre a felére mások, ha a földrész békességét fél­tik. Örülnünk kellene ennek? Alighanem ez az, amin itt és most örvendezni érde­mes. Milyenek is vagyunk most mi, európaiak? Megint úgy tűnik, korántsem csak ab­ban különbözünk egymás­tól, hogy mi az anyanyel­vünk. Mind gyakrabban bukkannak fel újra Eu­­rópa-szerte olyanok, akik csakis nemzeti, faji, hitbéli és kulturális különbsége­inket tartják fontosnak, s azt helyezik előtérbe, ami elválaszt bennünket, eu­rópaiakat egymástól. Ezek a demagógok másfajta eu­rópaiak, mint azok, akik tudják: a közös jövő érde­kében elválaszthatatlanul összeköti e földrész lakóit a közös földrajzi, gazda­sági, történelmi európai­ság. Az, hogy tetszik, nem tetszik, mindannyian itt élünk Európában. Gyó­gyíthat­ó-e Európa? Mintha most azon múlna, sike­rül-e Keleten és Nyugaton egyaránt megakadályozni azok felülkerekedését, akik azon mesterkednek, hogy nemzeteket újból nemzetekkel szembe állít­sanak. A századvég­­ legna­gyobb kérdőjele, együtt él­ünk-e vagy legalábbis egy­más mellett itt, Európában? Vagy megint egymás ellen? Az is veszélyben van, aki még nem érzi ezt a ve­szélyt. Kocsis Tamás Ferenczy-Europress Vaclav Havel Budapesten Vaclav Havel tegnap dél­után Budapestre érkezett. A Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság volt elnöke Göncz Árpád és Antall József meghívására két napot tölt hazánkban, magánlátogatá­son. AustriaLotto Az AustriaLotto nyerőszá­mai a 46. játékhéten a követ­kezők: 7,12,15, 22, 26, 30. Pót­szám: 21. A Jokerszám: 000932. Aki a 45. illetve a 46. játékhéten a Joker „igen"-t megjelölte, az a háromhetes franciaországi üdülés nyer­tese. A magyar szelvényszám: 7548 474047.

Next