Tolnai Népújság, 1998. április (9. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-11 / 86. szám
1998. április 11., szombat A világ legrégibb kolostora Itt kapta Mózes a tízparancsolatot Homokdűnék, gránithegyek, bozótosok. 62 ezer négyzetkilométeres terület Afrika és Ázsia között. A legendás Szinai-félsziget, a bibliai történések egyik legfontosabb színtere. Nappal akár plusz ötven Celsius fok is lehet árnyékban, éjszaka viszont fagyos szelek süvítenek. Mintegy háromórás autózás után megérti a látogató, miért szent errefelé a víz. Fehér sziklák fognak közre egy hasadékot, ami a földkerekség legősibb keresztény klastromát rejti, a Szent Katalin kolostort. Egyik méltatója Isten sivatagi erődjének nevezi. Ez több értelemben is igaz. Területe mindössze 73x85 méter és viszonylag közel van az errefelé többnyire kék éghez: 1528 méter magasan fekszik. Időszámításunk után 557 óta tartanak itt rendszeresen istentiszteleteket mindmáig. A barátok száma hagyományosan korlátozott, húsznál többen nem lakhatnak itt. Öltözetük olyasmi, mint a beduin asszonyoké: egész testüket, jórészt arcukat is elfedő fekete köntös. Görögül imádkoznak és csak született görögöt vesznek fel a különös rendbe. Az „Isten erődje” tehát spirituális, szellemi értelemben biztosan igaz. Fizikailag is. Hála a Szent Katalint körülölelő szikláknak, a védőfal vastagsága két méter. Nyilván a védelmet szolgálta a bejáratokhoz vezető kis alagút is. Bejáratokhoz? Miért e többesszám? Mert az elsőt második, majd harmadik ajtó is követi. Mikor a harmadikon is kilép a bámuló érkező, mintha egy bibliai minifaluban találná magát: utcácskák, fedett balkonok, mögöttük a szerzetesek hálócellái. Van mosókonyha, étkezőterem és könyvtár is, amiben a világ legrégibb kéziratai és ikonjai sorakoznak. Mutatóba még egy narancsfa is ontja illatát. Aztán az egész térség legmélyebb pontján maga a templom: a Megvilágosodás Bazilikája. Belül faburkolat stilizált égbolttal és némi meglepetésre zöld színű csillagokkal. Az egyik cédrusajtó (igen, ez itt a meglepetések világa) egy szomszédos mecsetbe (!) vezet, minaretje a klastromfalak fölé magasodik. A mecsetet jóval az iszlám hódítás után, a 11. században a környék beduinjai építették. A klastromnak szabályos menlevél-gyűjteménye van: Mohamed prófétától különböző szultánokon át Napóleonig sok méltóság adta szavát, hogy megvédi ezt a helyet. Nem is bántották soha. Talán Mózes emléke is védte. Ő kétszer is járt itt. Először akkor, amikor a bejárattól jobbra tíz lépésre lévő forrásnál találkozott a lánnyal, aki később két gyermeket szült neki. Itt szólt az Úr először hozzá az égő csipkebokornál: „Mózes, Mózes! Szent föld az, amin állasz. Én vagyok atyáid istene, Ábrahám, Izsák, Jákob Istene...” Mint tudjuk, innen küldte vissza az Úr Mózest Egyiptomba, hogy kivezesse onnét népét az ígéret Földjére. Másodszor akkor járt itt a vezér, amikor a 2285 méter magas hegycsúcsról Isten odaadta neki a Törvényt, a tízparancsolatot. A húsz klastrom-lakó egy telefonnal, helyi áramgerjesztővel, de tv és rádió nélkül él itt az ezredforduló küszöbén. Aki idejön, önként teszi és egy életre. Ha az az élet véget ér, az eltávozottat eltemetik, de egy év múlva kihantolják és csontváza egy kriptába kerül. Ünnepi Magazin 11. oldal Garaysta öregdiákok: Kovács Győző Aki már az 50-es években számítógépezett Miután Baján a ciszterekhez járt elemi iskolába, sokáig foglalkozott azzal, hogy pap lesz. Idővel azután megváltoztatta elhatározását, s a számítástechnika világában mélyedt el. Ma az ország talán legismertebb számítástechnikai szakembere. Névjegykártyáján ez olvasható: Dipl. Ing. Győző Kovács M. Se. Persze, a mindennapi életben az egyszerűbb és közérthető Kovács Győző nevet használja. A családi háttérnek komoly jelentősége van esetében: édesapja Szekszárdon, a mostani kereskedelmi szakközépiskolában tanított, majd a már említett bajai intermezzo után ismét visszatért a megyeszékhelyre. Ma bronztábla hirdeti eredményes pedagógusi munkáját, melynek köszönhetően generációk emlegetik nagy szeretettel még ma is a tanár urat, vagy inkább Győző bácsit. A fiú, Kovács Győző, jelen írásunk főszereplője 1947- ban lépte át ötödikes diákként a Garay János Gimnázium küszöbét. — Bajához képest hirtelen egy szabad szellemű iskolában találtam magam - emlékezett Kovács Győző. — Nagyon sok tanárról mondhatom el, hogy egy életre meghatározó hatást tett rám. Néhány nevet említenék, értéksorrend nélkül: Antal Ilona pofozgatta „írói ambícióimat", nem vette zokon azt sem, ha 20-30 oldalas irodalmi dolgozatokat írtam. Sőt, kétségbeesetten vette tudomásul, hogy a humán tantárgyak iránti vonzalom ellenére a reál pálya felé fordulok. A másik név: Béla Pál. Bölcs tanácsainak köszönhetem, hogy életpályámra nyugodtan tekintetek vissza. Hogy mire gondolok? Arra, hogy volt idő, amikor élénk fantáziámnak „köszönhetően” - fogalmazzunk így - rendszeresen nem mondtam igazat. Egyszer egymás mellett mentünk az utcán, amikor felém fordulva így szólt: „ Tudod, hazudni nagyon nehéz. Mert - a következetesség érdekében - meg kell jegyezni hosszú távon, hogy az ember mit hazudik. S ez egy idő után már képtelenség. Ezért van rendkívül kényelmes helyzetben az, aki igazat mond. Eleve megkíméli magát egy csomó fárasztó dologtól. ” Ebben a pillanatban határoztam el, hogy többet soha az életben nem fogok hazudni. A szakmai pályára végül is a fizikatanár, a már akkor legendás hírű Létay Menyhért állította a végzős garastát. Ez azt jelentette, hogy Kovács Győző pályafutása - egy év kihagyással - Budapesten, az egyetem villamosmérnöki karán folytatódott. Igaz, a felvételi nem ígérkezett könnyű akadálynak, miután ekkor már Kovács Győző édesapját politikai nézetei miatt letartóztatták és börtönbe vetették. Ezt a szomorú tényt pedig tudvalévően mindennek, csak jó ajánlólevélnek nem lehetett nevezni az ötvenes évek legelején. — Mint „a nép ellensége” mentem felvételizni, ahol a nem túl bizalomgerjesztő arcú elnökkel kertelés nélkül közöltem: apám börtönben van, éppen ezért nem szeretném holmi felvételi színjátékkal rabolni a bizottság drága idejét. Az elnök szúrós szemmel rám nézett, s megkérdezte: most tanítani akar bennünket, vagy pedig egyetemista akar lenni? Majd mogorván feltett néhány kérdést, amelyek közül a legbonyolultabb úgy hangzott, hogy mi a nevem? Két hét múlva jött a papír, hogy felvettek az egyetemre . . . (Érdekes játéka a sorsnak, hogy sok-sok év múlva Kovács Győző - már mint egy számítóközpont vezetője - segíthetett az éppen elbocsátására váró egykori bizottsági elnöknek, felkínálva számára egy megfelelő állást.) Az egyetem után, 1957-ben kezdődött az ismerkedés egy - Magyarországon még - új tudományággal, a kibernetikával. S valószínűleg tanulmányi eredményei alapján hamarosan Kovács Győző is abban a csapatban találta magát, mely az első magyar elektronikus számítógép megépítését kapta feladatul. — Jómagam a csapat vezetőhelyettesi tisztét, illetve ezzel együtt a műszaki csoport vezetését láttam el. A munka 1957. szeptemberében kezdődött, s nem egészen másfél év múlva, 1959. január 21-én a gép működőképessé vált. Nagyon szeretném, ha egyszer ez a nap lenne a Magyar Számítástechnika Napja. A masina másodpercenként 50 művelet elvégzésére volt képes, ez az eredmény ma már persze, a másodpercenkénti sok milliós művelet időszakában megmosolyogtatónak tűnik. Mégis, ez lett az elődje az ezt követő összes többi hazai gyártású elektronikus számítógépnek. Kovács Győző egyébként nemcsak a magyar, hanem a romániai számítástechnika történetében is komoly szerepet játszott. Délkeleti szomszédunk első számítógépének „lelke”, a memóriavezérlés, pontosabban annak megtervezése fűződik a nevéhez. Manapság a tudományág elismert szaktekintélyének számít az egykori garaysta diák. S bár Budapesten él, az egykori Alma Materrel mondhatni kifejezetten élő a kapcsolata. Rendszeresen felkeresi szülővárosát, támogatja a gimnáziumot, s nincs olyan Garaynap, melynek - éppen általa kezdeményezett - számítógépes versenyén ne a zsűri elnökeként foglalna helyet. Immár tizenöt esztendeje, egy év kivételével megszakítás nélkül. -szá- Ady Endre Középiskola 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 2-14. 1Tisztelt Elsősorban azokhoz a szülőkhöz fordulunk^, akiknek^ 94ftdCt104 gyermekű fuvart. Szeretnén^a figyelmüket felhívni az 1998. szeptemberétől életbe lépő változásokra, amelye kinővezik^a előnyeit. dl MAdaz utóbbi évtizedekben a megszokott 8+4-es iskolaszerkezet (8 általános + 4 középiskolai évfolyam) helyett 6+4+2-es szerkezetre épült Az első hat év az alapozás, a következő 4 év az alapvizsgára felkészítés, az utolsó 2 év az érettségire felkészítés időszaka. Sok előnnyel jár az, hogy a 4+2-es időszakban a diák nem kényszerül iskolaváltásra, így a felkészülési folyamat zökkenőmentes. Az 1998-ban hetedik osztályt kezdő tanulóknak - 2004-ben - már új szabályok szerint ke CC érettségi vizsgát tenniük. A változás leglényegesebb eleme a kétszintű érettségi vizsga -közép- és emeltszintű-, és erre ebben az iskolatípusban 6 évig készülhetnek /A MAd-tal és az új érettségi szabályzattal kapcsolatos kérdéseikre szívesen válaszolunk^ 1/ Iskolánkban öt éve indult a 6 osztályos gimnáziumi képzés, amelyről részletes felvilágosítást adunk, a 74/312-318-as telefonon. Tisztelettel az Ady Endre Középiskola tantestülete Nagyon sürgős tévéjavítás Megfejtésként beküldendő a vicc poénja a Tolnai Népújság szerkesztőségének címére 7100. Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf: 71. A borítékra, levelezőlapra, kérjük, írják rá: Rejtvény! Beküldési határidő: április 25. A március 28-i rejtvény helyes megfejtése a következő: „Aki jól akar írni, annak élete végéig javítania kell műveit”. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Kovács Lajosné 7144, Decs, Haladás u. 24., Sántha Lajosné 7100. Szekszárd, Wossinszky ltp. 29., Becker Mónika 7085. Nagyszékely, Kossuth u. 58., Magyar Vincéné 7211. Dalmand, Vörösmarty u. 2., Rácz Ferenc 7173. Zomba, Orosháza u. 29.