Tolnai Népújság, 1998. június (9. évfolyam, 127-150. szám)

1998-06-22 / 144. szám

1998. június­ 22., hétfő A társadalombiztosítási ön­­kormányzatok jövője várha­tóan összekapcsolódik egy átfogó adóreformmal, amely a 2000. évre valósulhat meg - mondta Urbán László, a Fi­desz pénzügyminiszter-je­löltje Budapesten, a Magyar Gyáriparosok Országos Szö­vetségének közgyűlésén. Urbán László elképzeléseiről elmondta: a reformmal befe­jeznék a nyolcvanas évek vé­gén kezdett átalakítást, amikor is az adótartalmat jelentő járu­lékokat „kihagyták” az adóter­hek közül. Az új rendszerben a béreket terhelő járulékokat be­építenék a bérbe, így biztosít­ható lenne az adók és a járulé­kok egységes beszedése, amit az adóhatóság végezhetne. Urbán László egyetértett Széles Gáborral, az MGYOSZ elnökével abban, hogy cél­szerű lenne „újragondolni” a tb-önkormányzatok, illetve az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) szereplőinek kiválasztási rend­jét.­­ Fontos, hogy e szerveze­tekben valódi tömegbázist felmutató szövetségek foglal­janak helyet, így a velük kötött megállapodásnak is nagyobb súlya lenne - hangoztatta a pénzügyi tárca várományosa. - A munkahelyteremtés központi helyen szerepel a Fi­­desz-MPP programjában, s várhatóan kulcskérdés lesz a kormányzati politikában is - mondta Urbán László. Egyet­értett a gyáriparosok szövetsé­gének azon álláspontjával, hogy a gazdasági növekedést illetően a bruttó hazai termék­kel (GDP) szemben a jövőben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a bruttó nemzeti terméknek (GNP). A munkahelyteremtés prio­ritását tükrözik a kormányzati szerkezetben tervezett változ­tatások is. A felállítandó gaz­dasági minisztériumhoz kerül­nének a jelenlegi ipari és mun­kaügyi tárca pénzalapjai, ame­lyek a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) pénzügyi cso­portjának eszközeivel együtt „társfinanszíroznák” az MGYOSZ által is szorgalma­zott megaprojekteket. Ezek el­sősorban az infrastruktúra fej­lesztését tűzik ki célul, s ebben számítanának a munkahelyte­remtésben jelentős szerepet játszó kis- és középvállala­tokra is. Széles Gábor, az MGYOSZ elnöke a közgyűlést követően újságírók előtt elmondta: be­számolójában valóban osztotta az érdek-képviseleti rendszer újragondolásáról Urbán László által mondottakat. Eszerint a gyáriparosok szövetsége tá­mogatja a társadalombiztosítás irányításának önkormányzati modelljét, de nem minden áron. Széles úgy véli, a tb-ön­­kormányzatoknál legitimációs gondokat okoz, hogy az ön­­kormányzatok újraválasztása­kor a választási bizottság elfo­gadta: a munkavállalói és a munkaadói oldalon helyet fog­laló egyes szervezetek „be­mondásos alapon” határozhat­ták meg tagságukat. A vonat­kozó törvény ugyanakkor azt írja elő, hogy a tagszervezetek írásban igazolják vissza az egyes szövetségekhez való tar­tozásukat. Az MGYOSZ partner lenne a tb-önkormányzatok szereplő­inek „újragondolásában”, de csak akkor, ha ezt az Érdek­egyeztető Tanács (ÉT) eseté­ben is megteszik. Széles szerint a gyáriparo­sok szövetsége „szerencsét­lennek” tartaná, ha megszűnne a tb önkormányzatisága, a le­hetőség, hogy a járulékbefize­tők nyomon követhessék a be­fizetett pénzek felhasználását. Az MGYOSZ álláspontja sze­rint a rálátás megoldására a felügyelő vagy ellenőrző bi­zottságok felállítása jelentené a megoldást, míg a pénzkeze­lést szakképzett menedzs­mentre kellene bízni. Az MGYOSZ erről a kérdésről „komoly tárgyalásokat” folytat a Fidesszel. Az MGYOSZ szorgalmazza, hogy a járulék­terheket foglalják bele az adó­rendszerbe. Széles Gábor hoz­zátette: a gyáriparosok a feke­tegazdaság szűkítése érdeké­ben javasolják az áfás számla visszaállítását, mivel az áfa visszaigényléséhez minden­képpen szükség lenne a szám­lára, s ez nagyban csökkentené a visszaélések lehetőségeit. A gyáriparosok közgyűlése egyhangúlag jóváhagyta a szövetségnek a Magyar Munkaadói Szövetséggel ter­vezett egyesülését, így a két szervezet fúziója rövid időn belül ténylegesen is megtör­ténhet. A szövetségnél - mint Széles megfogalmazta - remé­lik: a fúzió lehetővé teszi, hogy az ÉT jelenleg kilenc tagból álló munkaadói oldalán elin­duljon az egyesülési folyamat. A két munkaadói szövetség a közeljövőben Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szö­vetsége néven egyesül. A név­­választás eredményeképpen a gyáriparosok megtarthatják a név rövidítését (MGYOSZ), hanem a rendszerváltás óta to­borzott tagságukat és szerve­zeti felépítésüket is. Beépül a bérbe a tb-járulék? Határidők cégvezetőknek Június 22. - Kérelmek leadása bizonyos fogyasztásicikk-kvótákra. Június 23. - A forgalmazott közteherje­gyek ellenértékének átutalása; - a befektetési szolgáltatók je­lentése a nyitott pozícióikról. Június 25. - A bányajáradék befizetése. Június 28. -A jövedéki adó előlegének befizetése; - a fogyasztási adó előlegének befizetése; -a számítógéppel vezetett vá­máru-nyilvántartás hitelesítte­tése a vámhivatallal. Földrajzi árujelzők A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi áru­jelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokat tartal­mazó 87/1998. (V. 6.) Korm. rendelet értelmében az árujelző lajstromozására irányuló beje­lentésnek tartalmaznia kell a bejelentési kérelmet, a földrajzi árujelző megnevezését, a ter­mékjegyzéket, az egyéb mel­lékleteket, továbbá a termékleí­rást. Ez utóbbiban kötelezően fel kell tüntetni a termék, il­letve a földrajzi árujelző meg­nevezését, a termék részletes bemutatását (feltüntetve az elő­állításhoz szükséges nyers­anyagokat, valamint a termék főbb fizikai, kémiai és érzék­szervi tulajdonságait), továbbá előállítási módjának és a ha­gyományos helyi módszerek­nek az ismertetését. Ezek mellett a termékleírás­ban meg kell határozni azt a földrajzi területet, amelyről az árujelzőt használó termék származik (boroknál a termőhe­lyet, élelmiszerekhez hagyo­mányosan használt földrajzi neveknél pedig a tenyésztési te­rületet is), s részletesen ismer­tetni kell a termék és a földrajzi környezet, illetve származás közötti kapcsolatot. A termék­­leírásnak tartalmaznia kell a földrajzi árujelzőnek a termé­ken való feltüntetésével kap­csolatos előírásokat is. A föld­rajzi árujelző lajstromozását követően - a borok kivételével - a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza a termékleírást, az árujelző lajstromozását. Az oltalom megszűnését a Földművelésügyi Minisztérium hivatalos lapjában is kihirdetik. A termék oltalmával kapcsola­tos lajstromozási eljárásban, il­letve a termékleírás módosu­lása esetén a Földművelésügyi Minisztérium ellenőrzi, hogy azok a termékek, amelyeken az adott földrajzi árujelzőt hasz­nálják, megfelelnek-e a termék­­leírásban foglalt követelmé­nyeknek. A lajstromozást köve­tően a borokkal kapcsolatban az Országos Borminősítő Inté­zet, egyéb termékeknél pedig a területileg illetékes állategész­ségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomások, valamint a fogyasz­tóvédelmi hatóságok ellenőr­zik, hogy az oltalomban része­sült árujelzők használata során betartják-e a termékleírás köve­telményeit. Legkésőbb 1999. május 21-éig termékleírást kell benyújtani a Magyar Szaba­dalmi Hivatalhoz azokra az eredetmegjelölésekre is, ame­lyeket az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajst­romozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás alapján vezetett hazai lajstromba jegyeztek be. F­orintleértékelés A 1056/1998. (V. 6.) korm. ha­tározat szerint a forintnak a va­lutakosárhoz viszonyított árfo­lyamszintje havi leértékelésé­nek mértéke 1998. június 15- étől 0,8 százalék. Csökkent a foglalkoztatás Az év első négy hónapjá­ban a 10-nél több alkalma­zottat foglalkoztató vállal­kozásoknál, valamint a költségvetési és társada­lombiztosítási intézmé­nyeknél 2 millió 491 ezren álltak alkalmazásban, 0,2 százalékkal kevesebben, mint tavaly ilyenkor - de­rül ki a Központi Statisz­tikai Hivatal (KSH) gyors­­jelentéséből. Január-áprilisban a teljes munkaidőben foglalkozta­tottak bruttó nominális át­lagkeresete 20,6 százalékkal haladta meg az 1997 év azo­nos időszakának adatát. Ezen belül a költségvetési intézményekben 21 száza­lékkal, míg a versenyszférá­ban ennél szerényebben, 20,5 százalékkal növekedtek a keresetek. Az év első négy hónapjában a havi bruttó át­lagkereset 62 120 forint volt, ezen belül a szellemi dolgozóké 84 610 forint, a fizikai foglalkozásúaké pe­dig 45 290 forint volt. A nettó átlagkereset 42 140 fo­rintot tett ki. Gazdaság 7. oldal Biztosító zöld kártya. To­vábbra is szükséges a nemzet­közi felelősségbiztosítási bi­zonylat, az úgynevezett zöld kártya azon autósok számára, akik Andorrába, Ciprusra, Észtországba, Izraelbe, Mál­tára, Törökországba vagy Uk­rajnába akarnak utazni - kö­zölte Trunkó Barnabás, a Ma­gyar Biztosítók Szövetségének elnöke. A többi európai állam területén elegendő a magyar rendszám, s a külön „H” betű. Szlovén blokád. A szlovéniai fuvarozók arra készülnek, hogy hétfőn egész napra lezárják az összes közúti határátkelőhelyet és a fontosabb belföldi csomó­pontokat - figyelmeztetett Ki­­csinyné Pulay Kornélia, a Ma­gyar Autóklub csoportvezetője. Közmunkapénz: Több mint 1,18 milliárd forint, elsősorban az elmaradott megyék foglal­koztatási helyzetét javító támo­gatás odaítélésére tett javaslatot a munkaügyi miniszternek a Közmunka Tanács - közölte Váraljai Károly, a Közmunka Tanács Hivatala főosztályve­zető-helyettese. Henry Ford 1903-ban ezzel a gondolattal alapította a világ egyik leghíresebb autógyárát. A gondolat nagyszerű volt, és az ma is, hiszen a Ford egyik legnépszerűbb modellje, az Escort most, 1998. júniusában és júliusában elérhetőbb, mint valaha. Escort CL (1.3) ajándék központi zárral és elektromos ablakemelővel, Escort CLX (1.6) ajándék ABS blokkolásgátlóval... Ha minden részletre kíváncsi, keresse fel bármelyik Ford márka­kereskedőt! ...hogy Önnek is legyen egy ESCORT autója! Ford Escort most 3100000 Ft-tól Jövőbe vezet Ford Vonal: 06-40-200-024 Gépjármű­finanszírozás Az ország bármely pontjáról helyi tarifával, kedvezményesen hívható telefonszám. www.ford.hu

Next