Tolnai Népújság, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-08 / 286. szám

1999. december 8., szerda Gyorsuló ingatlanrendezés Tizenegy év alatt csaknem 62 milliárd forint A következő tizenegy évben csaknem 62 milliárd forintot for­dítanak az egyházi ingatlanok rendezésére. Semjén Zsolt sze­rint a folyamat tervezhetőbbé és kiszámíthatóbbá vált azzal, hogy a kormány elfogadta az er­re vonatkozó előterjesztést. A kormány által elfogadott jegy­zéken 1719 ingatlan szerepel, ezek közül 63 esetben még eb­ben a hónapban egyedi kor­mánydöntés várható. A jövő évi költségvetésből hatmilliárd fo­rintot irányoztak elő erre a cél­ra, ez az összeg a tervek szerint a későbbiekben növekedni fog. A pénz jelentős részét az ön­­kormányzatok kapják, hiszen legtöbb esetben a település ve­zetőinek kell megegyezni az egyházi közösséggel. Nagyon sok ingatlan olyan leromlott ál­lapotban van, hogy az egyház nem tudja finanszírozni azok felújítását, a többi között ezért emelte meg a kormány az egy­házi műemlékek rekonstrukció­jára fordítható keretet, amely jö­vőre már négymilliárd forint lesz. Az egyházak nem kötelesek az államosítás előtti tevékenysé­güket folytatni a visszakapott épületben. A Trabant nem akadály A gyermekvédelmi támogatás összege a mindenkori nyugdíjmi­nimum 20 százalékával egyenlő. Az idén ez 3070 forint volt gyer­mekenként, jövőre 8 százalékkal emelkedik ez az összeg. Gáspár Károly, a szociális tárca család- és gyermekvédelmi fő­osztályának vezetője lapunknak elmondta: a gyermekvédelmi tá­mogatást azok a családok vehe­tik igénybe, amelyeknél az egy főre jutó jövedelem nem éri el a minimális nyugdíj szintjét. Ez az idén 15 350 forint. Az igényeket minden esetben az önkormányzatokhoz kell be­adni. A helyi gyermek- és szoci­ális iroda vizsgálja meg az élet­­körülményeket. A lakás, autó megléte önmagában még nem jelent jogosulatlanságot. Azt né­zik meg, hogy a bevallott jöve­delmek és a valós életvitel kö­zött lényeges különbség van-e. A kérelmeket legalább évente felülvizsgálják. Akinek változik a jövedelme, azonnal köteles tá­jékoztatni erről az önkormány­zat illetékesét. Ellenkező eset­ben visszafizettetik a jogtalanul felvett pénzt. A gyermekvédelmi támogatás 70 százalékát finanszírozza eb­ben az évben a költségvetés, a többit a helyi önkormányzat fe­dezi. 2000-ben már csak 25 szá­zalékot kell az önkormányza­toknak fizetniük, a további 75 százalékot az államkassza állja majd. (sz. e.) Lavórral Európába? A tisztasági vizsgán sokan elbuknának Az ezredfordulóhoz közeledve nemhogy javulna, hanem romlik az ország közegészségügyi hely­zete. Ennek oka, hogy egyes tár­sadalmi rétegek szociális helyze­te rosszabbá vált, a határok nyi­­tottabbak és a tisztasági kultú­ránk még ma is elmaradottnak mondható. Dr. Molnár Ilona országos tisztifőorvos szerint az egyre szaporodó szalmonellás fertő­zések, ételmérgezések hátteré­ben mindig a higiénés rendsza­bályok durva megsértése áll. A magyarországi felmérések azt bizonyítják, hogy a lakosság 8 százaléka, tehát minden tizen­harmadik ember ma is lavórban tisztálkodik. A fürdőszoba „lu­xusa” legtöbbjük számára vágy­álom. Sajnos azok között is, akiknek volna hol, akadnak olyanok, akik neveltetésüknél fogva nem igénylik a napi tisz­tálkodást. A felmérésben meg­kérdezettek mindössze 51 szá­zaléka mossa meg hetente a ha­ját, 10 százalékuk kéthetente, il­letve havonta kerít erre sort. Az is kiderült, hogy minden ki­lencedik ember csak kétnaponta cserél fehérneműt, sőt minden 18-dik polgártársunk háromna­­ponta vagy még ritkábban váltja le elpiszkolódott alsóneműjét. A háztartások 14 százaléká­ban soha semmilyen fertőtlení­tőszert nem használnak. A szemetesedényt minden hato­dik család csak havonta vagy még nagyobb időközönként mossa ki. Minden tizenharma­dik háztartásban a mellékhelyi­ség takarítására heti egy alka­lomnál is ritkábban kerül sor. (n. zs.) | Hazai Tükör Átalakult az Orbán-kormány Egy új korszak kezdeteként minősítette Orbán Viktor miniszter­­elnök kormánya átalakítását. Az új kormánytagok várhatóan még karácsony előtt leteszik a hivatali esküt. Szükségünk volt a mögöttünk álló másfél évre ahhoz, hogy az elmúlt kormányok hibáit kiiga­zítsuk, majd saját kormányun­kon is bizonyos korrekciókat hajtsunk végre - magyarázta a kabinet átalakításának okait a kormányfő a tegnapi szűk körű sajtótájékoztatón. Elmondta: elégedett volt gaz­dasági minisztere munkájával, már csak azért is, mert „példát­lan tettet kellett végrehajtania”. A következő feladatokhoz azonban nem egy professzorra, hanem egy gyakorlati szakem­berre van szükség, s Matolcsy György ilyen ember. Ami Chikán Attila jövőjét illeti: el­vállalta a Miniszterelnöki Gaz­dasági Tanácsadó Testület el­nöki posztját, miközben vis­­­szatér az egyetemi katedrára is. Ugyancsak feláll a bársony­székből Hámori József kultusz­­miniszter is­. A miniszterelnök azért döntött a változtatás mel­lett, mert Hámorira a tudo­mánypolitikai titkárság vezeté­sét bízza. Az új miniszter Rockenbauer Zoltán lesz. Szerkesztőségünk megkér­dezte: várhatók-e a közeljövő­ben minisztercserék? Orbán Viktor azt válaszolta, hogy to­vábbi változtatásokra nem gondol, bár nem lehet tudni, hogy az élet mit hoz. Hozzátet­te: meglepve olvassa a sajtóban a Járai Zsigmond esetleges tá­vozásával kapcsolatos híreket, ugyanis a pénzügyminiszter a kormány egyik legnépszerűbb tagja, aki nagyon megkönnyíti a miniszterelnök munkáját s nem tervezi leváltását. Egy másik kérdésre válaszol­va a miniszterelnök aláhúzta a kisgazda miniszterek azért ma­radnak a helyükön, mert ezek­nél a tárcáknál nem indokolt az azonnali változtatás. Orbán Vik­tor cáfolta, hogy egy Torgyán Jó­zseffel korábban megkötött koa­líciós alku állna a háttérben. Mint mondta, ha úgy látná jó­nak, bármikor, bármelyik mi­niszterét lecserélhetné. T. M. Rockenbauer Zoltán 1960. ja­nuár 4-én született Győrben. 1983-ban a nyíregyházi Bes­senyei György Tanárképző Fő­iskolán könyvtár és magyar nyelv és irodalom szakos általá­nos iskolai tanári diplomát szer­zett, de 1991-ben az ELTE-n el­végezte a néprajz szakot is. Az 1970-es évek végén került kapcsolatba a demokratikus ellenzékkel. 1988. április 30-án belépett a Fiatal Demokraták Szövetségébe. A Fidesz képviselőjeként 1989 nyarán a három­oldalú politikai egyeztető tárgyalásokon tagja volt az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalócsoportjá­nak. 1993-1994 között a Fidesz alelnöke. 1990 óta országgyűlési képviselő, s aktívan részt vett a parlamenti bizottságok munkájában. 1998 de­cemberétől Orbán Viktor miniszterelnök kül­politikai főtanácsadója. 1999. szeptember 1 jé­től a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtit­kára. Angol és francia nyelven beszél. Nős. Matolcsy György 1955. júli­us 18-án született Budapesten. A budapesti Közgazdaság­­tudományi Egyetem ipari ka­rán szerzett diplomát 1977- ben. 1978-ban a Pénzügymi­nisztériumba került. 1986-ban a Pénzügykutató Rt.-hez ke­rült kutatónak, tanácsadónak. 1990 májusában Antall József miniszterel­nök személyes gazdasági tanácsadójává ne­vezte ki, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lett. 1990 decemberében állam­­titkári tisztségéről lemondott. 1991 októbe­rétől három éven át a magyar kormány kép­viselője a londoni székhelyű Európai Újjá­építési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazga­tótanácsában. A Fidesz gazdasági szakértő­jeként 1998-ban ő készítette a párt gazdasá­gi programját. 1998 végétől Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testüle­tének tagja. Nős, két gyermeke van. Vita a Corvin-kitüntetésekről A kormány módosítani szándékozik az ország kitüntetéseiről szó­ló törvényeket. A Kossuth-díjjal és a Széchenyi-díjjal járó jelvények jelenlegi formájukban és kivitelezésükben egy letűnt és történel­mileg meghaladott korszak ízlésvilágát idézik”, ezért helyette Kos­suth és Széchenyi bronzszobrát fogják kapni a kitüntetettek. A törvénytervezet ezen kívül felhatalmazza a miniszterelnö­köt a Magyar Corvin-lánc, a Magyar Corvin-koszorú és a Magyar Corvin-díszjelvény alapítására és adományozásá­ra. Az ártatlannak tűnő előter­jesztést a szocialisták és a sza­baddemokraták elfogadhatat­lannak nevezték és hevesen tá­madták. Szerintük éppen a Corvin-kitüntetések újraalapí­tása idézi egy letűnt és törté­nelmileg meghaladott korszak ízlésvilágát. A kitüntetéseket ugyanis 1930-ban Horthy Mik­lós kormányzó alapította, utol­jára 1943-ban adományozták. Döntött a Ház a 2001. évi népszámlálásról is. 2001 febru­árjában kérdezőbiztosok fog­nak felkeresni mindannyiun­kat és kikérdeznek a családi körülményeinkről, iskolázott­ságunkról, foglalkozásunkról, lakásunkról és még sok min­den másról. Az adatszolgálta­tás kötelező, csupán az egész­ségi állapotra, a vallásra és a nemzetiségre vonatkozó kérdé­sekre önkéntes a válaszadás. „90 nap alatt a Föld körül” címmel azt kérdezték Torgyán József földművelésügyi és vi­dékfejlesztési minisztertől, hogy mennyibe kerül és mi a haszna a miniszter idei, össze­sen 91 napos külföldi útjai­nak? A válaszból megtudhat­tuk, hogy Torgyán József a költségek 70 százalékát sem használta fel, az eredmény pe­dig az, hogy nincs eladatlan vagy eladhatatlan termés Ma­gyarországon. Miért késik a földalapú támo­gatás kifizetése? - kérdezték. Erre azt válaszolta Torgyán mi­niszter, hogy eddig 11 milliár­­dot fizettek ki mindazoknak, akik regisztráltatták magukat. A meghosszabbított határidőben még további kétmilliárdot szán­dékoznak kifizetni. S. Á. 5. oldal Posztok szétválása. A kor­mányfői és a pártelnöki poszt szétválasztásának elsődleges célja az, hogy világosan elhatá­rolódjanak egymástól a kor­mányzat és a párt funkciói - kö­zölte kedden Szájer József, a Fi­desz alelnöke, frakcióvezetője. A politikus annak kapcsán nyi­latkozott, hogy a párt elnöksége hétfő éjszakai ülésén úgy dön­tött: megfontolásra javasolja a Fidesz szervezeteinek és válasz­tott testületeinek a pártelnöki és a miniszterelnöki megbízatás szétválasztását. Képzési program. Lamperth Mónika MSZP-alelnök kedden beszámolt arról, hogy az MSZP elnöksége elfogadta a párt jövő évi képzési program­jának tervét. Az oktatással az érdeklődő és tehetségesnek bi­zonyuló fiatalokat igyekeznek alkalmassá tenni arra, hogy a későbbiekben szocialista szí­nekben közszereplőként tevé­kenykedjenek. A különböző képzéseken több száz, elsősor­ban főiskolás és egyetemista fiatal vesz részt. Döntés a sztrájkról. A repre­zentatív vasutas-szakszerveze­tek illetékes testületei csütörtö­kön döntenek arról, hogy le­gyen-e sztrájk december 20-án - közölték a szakszervezetek ve­zetői a Vasúti Érdekegyeztető Tanács (VÉT) ülésén kedden. A szakszervezetek képviselői ar­ról is tájékoztatták a munkaadó delegációját, hogy a vasutas­­sztrájk időtartamáról a három szakszervezet egyeztet, s a dön­tést ezt követően hozzák nyilvá­nosságra. Megfigyelői státus. Az Euró­pai Néppárt a múlt héten dön­tött arról, hogy megfigyelői stá­tussal tagjai sorába fogadja a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséget - jelentette be ked­den, Budapesten Surján László, az MKDSZ elnöke. Médiagyakornokok. A Füg­getlen Médiaközpont és a Ro­ma Sajtóközpont közös média­gyakornoki programjának ki­lenc végzős hallgatója vehet át oklevelet szerdán Budapesten - jelentette be a Független Mé­diaközpont. A közlés szerint az elmúlt évben indított kép­zéssel a központ elő akarja se­gíteni, hogy a tehetséges, leg­alább középiskolai végzettségű roma fiatalok újságírói pályára lépjenek. Élelmiszer a rászorulóknak. A közelgő ünnepek alkalmából a Co-op üzletlánc száz, hátrá­nyos helyzetű gyerekeket nevelő vidéki iskolának, óvodának élel­miszercsomagot ajándékoz. A megkérdezettek enyhe elé­gedetlensége tükröződik novem­berben a politikusok nyugat-ma­gyarországi népszerűségi listáján. A kormánypártiak közül Kövér László, Bánk Attila és Orbán Viktor vesztett legtöbbet. Kövér László népszerűsége október óta folyamatosan romlott, s a középmezőnyből szorult jelen­leg elfoglalt helyére. A kormány tagjai közül egye­dül Chikán Attila megítélése ja­vult. Az első hat helyen a sor­rendben nincs változás. A leg­jobb megítélésnek örvendő pártelnök Kovács László (MSZP), a legnépszerűbb mi­niszter Mar­tonyi János külügy­miniszter, a legelismertebb párt­elnök-miniszter Dávid Ibolya igazságügy-miniszter (MDF). A nyugat-magyarországi vá­lasztók Torgyán József (FKGP) és Csurka István (MIÉP) pártel­nökök tevékenységét látják leg­kevésbé elismerésre méltónak, a miniszterek közül pedig Kö­vér László, Deutsch Tamás, Torgyán József és Pintér Sándor teljesítményét találták a leg­gyengébbnek. Politikusok népszerűségi listája A Szonda Ipsos novemberi felmérése Göncz Kovács Demszky Martonyi Dávid Horn Szili Orbán Kuncze Magyar Járai Chikán Balsai Áder Szabó Szájer Kiss Stumpf Bánk Boross Kövér Deutsch Torgyán Pintér Csurka Árpád László Gábor János Ibolya Gyula Katalin Viktor Gábor Bálint Zsigmond Attila István János János József Péter István Attila Péter László Tamás József Sándor István i­nto népszerűség(%) népszerűség(%) ismertségi) ismertségi) a nyugati országosan a nyugati országosan országrészben országrészben <e\. Az adatfelvétel ideje: 1999. november 6-16. Módja: személyes, összetétele a korcsoport, a nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 párt nagy ellenszen­­egész országot képviselik; közülük 303 a nyugati országrész lakója, vet, a 100-as nagy rokonszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó nyugat-magyarországi­ra­ statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a tized­­kéhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek pontszámoknak megfelelő sorrendben adjuk meg.

Next