Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-16 / 88. szám

i 2002. Április 16., Kedd A község díszpolgára Csiszer József Cikó díszpol­gára. Mint az oklevél tanúsít­ja, sokat tett a község ifjúsá­gáért és a település fejlődésé­ért. A nyugdíjas pedagó­gus, földrajz-testne­velés szakos tanár 1959-ben érkezett Cikóra. Ide helyez­ték tanítani. A gyere­kek között töltött el harmincnyolc évet. - Abban az időben természetes­ volt, hogy nem csak tanítottunk. Én például részt vettem a falu ve­zetésében, képviseltem a település érdekeit megyei szinteken. Tizen­hat évig voltam a művelődési ház igazgatója, ahol ismeretterjesztő előadásokat, rendezvényeket, ki­rándulásokat szerveztem. Szép emlékeim vannak a dolgozók isko­lájának esti tagozatáról, melynek vezetője voltam. Ilyen oktatás egész Tolna megyében csak három helyen volt, s ezek közül az egyik Cikón. Idős embereket taní­tottunk, akik nem azért ül­tek későn iskolapadba, mert nem voltak jó képességeik, hanem azért mert így hozta a nagy történelem. Leg­szebb mégis a gyerekekkel eltöltött idő volt. Rengeteg élményem van túrákról, ki­rándulásokról, ahol valóban közel kerültünk egymáshoz. Buda­pestre minden osztályt elvittem. Sok tehetséges gyerek került ki innen. Többen orvosok, tanárok, mérnökök, jogászok lettek. A mi falunk lakói befogadó, összetartó emberek. Ezért is léphettünk elő­re olyan nagyot az utóbbi időben. Itt még él a kaláka szellem, s ez nagy érdem._____________■ Gyermekbarát tantestület Az általános iskola és az óvoda közös igazgatású intézmény - mondja Illés István igazgató. - Nyolc osztályunkba és két óvodás csopor­tunkba cikói, grábóci, mőcsényi és palatincai gyerekek járnak. A kör­nyékbeli településekről a partnervárostól, Dauphietáltól ka­pott iskolabusszal térítésmente­sen hozzuk-visszük óvodásain­kat, tanulóinkat. Nemzetiségi nyelvoktató isko­lánkban igyekszünk a legmagasabb szinten elsajátíttatni diákjainkkal a német nyelvet. Heti öt német óráju­kat szakköri munkával egészítjük ki, s felkészítjük őket az alap­fokú nyelvvizsgára. Sikeres házi vizsga esetén az intézményünket támoga­tó Cikói Tehetséges Gyermekekért Alapítvány fizeti ki a nyelvvizsga költségeit. Másik erősségünk az in­formatikai oktatás. Számítógépes felszereltségünket a kisiskolák kö­zött a legjobbak között tartják szá­mon. Minden pedagógusunk felké­szült ezen a területen. Helyileg szer­vezeti, a pedagógus továbbképzés­be is beszámítható számítógép-ke­zelői tanfolyamot szer­veztünk számukra. Tanulóinkat rend­szeresen indítjuk a Kis­iskolák Szövetsége ál­tal kiírt sport- és tanul­mányi, valamint leve­lező versenyeken és a Zrínyi Ilona, matemati­kavetélkedőn, s ők mindig megállják helyüket. Nagy gondot fordítunk továbbtanulá­sukra. Középiskolába kerülő diák­jainkról rendszeresen információ­kat kérünk. Bátran mondhatom, hogy nincs szégyenkezni valónk. Rendezvényeink, mint példá­ul az évente megrendezésre ke­rülő nemzetiségi nap, nagy él­ményt adnak tanulóinknak. Rendszeresen szervezünk szá­mukra kirándulásokat, a közeli városokba kulturális rendezvé­nyekre visszük őket, de helyben is rendezünk zenei és bábelőadá­sokat. A német partneriskolával való jó kapcsolat révén többször jártunk Dauphietalban, s ők ná­lunk. Minden, amit teszünk, a gyerekekért van. Stabil és gyer­mekbarát tantestülete van intéz­ményünknek____________■ Két híres templom egymás mellett. Az Árpád-kori, hajdan kéttornyú templom szen­télymaradványa, a „széplaki bús rom”. A katolikus templomot a falu főterén a Perczel család építtette a XVIII. század második felében. A kápolnája alatti sírbolt­ban néhányan itt alusszák közülük örök álmukat. ■ TOLNA MEGYE 2002 C­I­K­O7. OLDAL A szorgalom megújulást hozott a falunak Cikó neve összeforrt az Ótemplommal, a Vörösmarty Mihály által megénekelt „széplaki bús rom”-mal. Az Árpád-kori, román stílusú, hajdan kéttornyú templom maradványai búcsújáróhely­ként szolgálnak. A dombok között megbújó, csendes kis falut erről ismerik ország­szerte. Forray Gellért polgármester Cikón született, itt nőtt fel, jól ismeri a falu történetét.­­ Cikót az 1200-as években jegyezték először a krónikák. A település a török dúlásig Mária-Széplak területén volt, a hódoltság után került mostani helyére. Lakói németek vol­tak, akik közül 282 családot a második világháború után kitelepítettek Német­országba. Helyükre bukovinai székelyek jöt­tek. Az első, nehezebb időszak után a két nép békésen megfér egymás mellett.­­ Mióta dolgozik polgármesterként a falu­ért, mi változott polgármestersége alatt? - Itt láttam meg a napvilágot, mindenki is­mer. Valószínű, ennek is köszönhetem, hogy szempontok vezéreltek minket szennyvízhálóza­tunk létesítésénél. Ezt a beruházá­sunkat 2001-ben fejeztük be. E­közben nagy gondot fordítottunk középületeink rendbetételére, in­tézményeink fenntartására. Műve­lődési házunkat 1997-ben felújítot­tuk. Itt kapott helyet a nyugdíjas klub, a hagyományőrző egyesü­let, a különböző rendezvények, a könyvtár. Legnagyobb feladat volt az általános iskola megőrzé­se. Nem feledkezhetek meg a né­metországi Dauphfetal várossal 1998-ban kialakított partnerkap­csolatunk jótékony hatásáról. A két település gyermekei évente csereüdültetésen vehetnek részt, a családok között barátságok szö­vődtek. A tőlük ajándékba kapott iskolabusszal a Cikó környéki falvakból iskolánkba tudjuk szállí­tani a diákokat, így tanulólétszámunk megerősö­dött, munkahelyeink megmaradtak. A közeljövő feladata, hogy új házhelyeket ala­kítsunk ki, s amíg lehetséges, ingyen juttassuk az építeni szándékozóknak. Az utóbbi néhány évben megújult, megszé­pült településünk arca. Ez, s minden ami a mö­göttünk lévő évtizedben megvalósult, az itt élő emberek hozzáállásának, tenni akarásának, szor­galmának köszönhető. Névjegy: Forray Gellért, 56 éves. Cikón született. Végzettsége szerint cipőipari technikus, 1990 óta Cikó pol­gármestere. Felesége Antal Erzsébet. Két gyermeke és négy unokája van. Hobbija a labdarúgás és a faluért való munkálkodás. 1990 óta minden választási ciklusban megajándé­koztak a cikóiak bizalmukkal. A település vezeté­se nem volt idegen számomra, mert 1980 és 81 között nyolc hónapig tanácselnökként dolgoz­tam. Akkor önként mondtam le tisztségemről. Amikor újra a falu élére állhattam, első dolgom volt felmérni az adottságokat, a lehetőségeket. Ehhez igazítottuk társaimmal céljainkat, melyek elsősorban a lakosság életminőségének javítását szolgálják. Elképzeléseinket módszeresen építet­tük fel. A megvalósítást a kábeltelevízió kiépíté­sével kezdtük 1991-ben, majd úthálózatunk fej­lesztésével folytattuk. Ma már Cikó minden útja szilárd burkolatú. A gáz- és telefonhálózatot 1995-ben vehettük birtokba. Környezetvédelmi Forray Gellert A falu német krónikása Kiszler Albertné, Ilus néni mindent eltesz, ami a falu történe­tével kapcsolatos. A legnagyobb kincset azonban fejében őr­zi. Csodálatos memóriájának köszönhetően megelevenednek a német szokások, hagyományok, feltárul a település élete. Nem régen, német nyelven megjelent könyve nagy érték a cikóiak és a német hagyományokat kutatók számára. A nyolcvannégy esztendős Kiszler Albertné, Muszong Ilona ősei az 1700-as évek vé­ge felé érkezhettek a völgysé­­gi faluba valahonnan a Saar­­vidékről. Ő Cikón született, itt nőtt fel, itt dolgozott, ne­velte gyermekeit, s most itt ír­ja a falu krónikáját, visszaem­lékezéseit. Találkozásunkkor is rótta a sorokat. - Kedvenc időtöltésem­ a firkál­­gatás. Most éppen összeírom a cikói dűlőneveket, azt, hogy me­lyik volt a legjobb termőföld, hogy mit termel­tek akkor, amikor én fiatal voltam. Úgy gondolom adós vagyok ezzel a családomnak, s talán a falunak is hasznára válok, így volt ez nálunk mindig, sosem vált el a magánügy a közügytől. A fér­jemmel együtt így éltünk és gon­dolkodtunk. Ő sokáig tanácsel­nökként gondozta Cikót. Még most is megbecsülik, pedig már évek óta nincs közöttünk. 2001- ben posztumusz megkapta a Cikó Községért plakettet. A Bei uns in Cikó (Nálunk Cikón) című könyvemben a naptá­ri évhez és az emberi élet főbb állo­másaihoz kötődő szokásokat, a pa­raszti munkákkal kapcsolatos ha­gyományokat írtam le. Vannak ben­ne ételreceptek, mesék, a gyermek­kor emlékei a döcögtetőktől a csú­­folókig, imádságok, amelyek nem voltak imakönyvekben, a cikói bet­­lehemes kottás lejegyzése, néhány olyan templomi ének, amely az énekes könyvekben nem szerepel. Szeretek dolgozni. Ahogy a cikói németek mondják: nem tudok csak ülni és a nyelvemet a szám­ban tartani. Ha nincs más teen­dőm, minden percemet olvasással, írással, imádkozással töltöm. ■ A kultúrák tisztelője Rónai József­­né a Német Kisebbségi Önkormány­zat elnöke. - A népcso­portok, nemze­tiségek egymás mellett élnek te­lepülésünkön. Tisztelik egymás kultúráját, s ez mindennél fonto­sabb. A kultúrával­ a hagyomány­­őrzéssel lehet begyalogolni a jövő­be. Kisebbségi önkormányzatunk nemcsak a németség, az egész falu boldogulásáért szorgoskodik. Le­hetőségeinkhez képest támogatjuk a német oktatást, a Falutévét, a ha­gyományőrző együttest, az idősek klubját. Terveink között szerepel egy találkozási hely kialakítása a te­lepülési önkormányzat segítségé­vel, ennek berendezése a Német Belügyminisztérium támogatása révén már rendelkezésünkre áll. ■ A mesemondó Keresztes An­­talné 1970-ben költözött Cikó­ra. Neves me­semondó híré­ben áll. Leg­utóbbi meg­mérettetésén arany oklevél­lel jutalmazták teljesítményét. - Elsősorban a bukovinai hagyo­mányokra építek, bukovinai szé­kely meséket mondok. Nagyon szeretem ezt a nyelvezetet, pedig nem beszéltem, itt ragadt rám Cikón. Szívesen mutatom meg óvodásoknak, iskolásoknak, fiata­loknak, nehogy egy szó is elves­­­szen belőle. De nem csak mesélek, énekelek a székely és a n­émet kó­rusban, szövök, legutóbb pedig fa­lusi turizmus, falusi vendéglátó ké­pesítést szereztem, hogy a község­be betérőknek is meg tudjam mu­­tatni kultúránk gyönyörűségét. ■ Az igazi cikói Studer Ádám­­né nyughatat­lan nyugdíjas. Énekel a né­met dalkör­ben, a templo­mi kórusban, a nyugdíjas klub egyetlen össze­jöveteléről sem maradna el. Farsangkor ő a legvi­dámabb, társadalmi munkára ő az első jelentkező. Hetvennégy éves.­­ Itt születtem Cikón. Nekem ez a falu a hazám. Amikor réges­­régen izménybe vittek szolgálni, néhány nap múlva hazagyalogol­tam. Amikor a férjem megkérte a kezem, csak akkor mondtam igent, mikor megígérte, hogy Cikóra jön lakni. Én folyamatá­ban látom, mi minden változott nálunk. Az utóbbi időben min­den évben elkészült valami. Na­­gyon szép lett ez a település. ■ A cross-motoros Erős Rajmund Bonyhádon született, de eredendően cikói. Itt járt ál­talános iskolá­ba, Bonyhá­don a gimnázi­umba, most a Kaposvári Egyetemen tanul. Or­szágosan díjazott motocross ver­senyző. Szekrényén kupák töm­kelege hirdeti eredményeit. - Hat éve motorozom. 2000- ben 125 köbcentis kategóriában magyar amatőr kupagyőztes vol­tam, másodosztályú országos baj­nokságban a harmadik. 2001-ben 250 köbcentis kategóriában az or­szágos bajnokságon másodosz­tályban a 2. helyet szereztem meg. Ettől az évtől 1. osztályban verse­­nyzek. Emellett azonban nagyon fontosnak tartom, hogy tanulmá­­nyaiban is eredményes legyek. ■ A csillagász Geresdi Sándor néhány évvel ezelőtt költö­zött Bonyhád­­ról Cikóra. A bonyhádi Jókai Mór Szakkép­ző Iskola igaz­gatója. - Ha vendé­gek érkeznek hozzánk közelről-tá­­volról, mindig rácsodálkoznak a tájra, s mellé teszik a mária­szépla­­ki templom varázsát. Mi is így vol­tunk ezzel, amikor ezt a helyet vá­lasztottuk. Feleségemmel együtt pedagógusok vagyunk, jól esik ha­zajönni ebbe a nyugalmas környe­zetbe, kertészkedni, felfrissülni. Jól esik érezni az emberek egymás fe­lé igyekvő kölcsönös szeretetét, tiszteletét. A kert mellett a csillagá­szat a másik hobbim. Cikón éjsza­ka nagyon szépen ragyognak a csil­­lagok. Szeretünk itt lakni._____■ Eros Rajmund Hírhozók - Tíz esztendő­vel ezelőtt, 1992-ben hív­tuk életre a Fa­lutévé Alapít­ványt - mond­ja Studer Ró­bert, a stúdió vezetője. - Ak­kor egy kame­ra és egy videó volt az összes fel­szerelésünk, azóta az önkor­mányzat segítségével szépen fej­lesztettük technikánkat. Kame­ránkkal ott vagyunk a település minden jelentősebb megmozdu­lásán, a testületi üléseken, a sportrendezvényeken, iskolai és óvodai programokon, sőt más he­lyekről is hozunk híreket. Hetente kétszer van adásunk, amit tapasz­talataink szerint a lakosság nagy figyelemmel kísér. Egy lelkes kis csapat dolgozik azon, hogy minél színvonalasabb, sokrétűbb mű­sort láthassanak a cikóiak. ■ Kétféle hagyomány ápolói A Cikói Hagyományőrző Egyesü­let 1995-ben alakult, majd a Né­met Dalkör csatlakozásával 2000- ben megújult. Vezetője Bogos Jeromosné.­­ Egyesüle­tünkben a szé­kely kórus és a német dalkör békésen meg­fér egymás mellett. Mind­két népcsoport hagyományait igyekszünk életben tartani, s nagyon büszkék vagyunk egymás eredményeire. A németek 2001-ben arany minősí­tést kaptak a szakmai zsűritől, s ez nagy örömünkre szolgál. A székely kórusunk jövőre tervezi ugyanezt a megmérettetést. A falu szinte min­den rendezvényén ott vagyunk, de felléptünk már Cikó határain kívül is. Az idén két nagy eseményre ké­szülünk. Községünkben rendez­zük meg június 2-án a kis falvak kórusainak találkozóját, szeptem­berben pedig egy németországi fel­­kérésnek teszünk eleget._____■ Labdarúgók A Cikói Sport Egyesületnek fennállása öt­ven éve alatt több szakosz­tálya is volt, ma labdarúgó csapatok gaz­dája. Felnőtt és ifjúsági lab­darúgói is a megyei másodosz­tályban szerepelnek. Kiss István az egyesület elnökségi tagja: - A bajnokságokban való sze­replés mellett fontosnak tartom azt is, hogy nemcsak az igazolt já­tékosoknak teremjük meg a moz­gás kulturált feltételeit, hanem a labdarúgást szerető fiataloknak is, azzal, hogy pályánk számukra is nyitott. Lényegesnek látom a sport kapcsolatteremtő erejét, a focirajongó emberek mérkőzések utáni összejöveteleit, baráti be­szélgetéseit. A egyesület legnagyobb támo­gatója az önkormányzat, amely gondoskodik a létesítmény fenn­tartásáról, állja az üzemeltetés költségeit, néhány vállalkozó pe­dig sportfelszereléssel, szolgálta­tásokkal segíti boldogulásukat. ■ I CIKÓ k1V

Next