Tolnai Népújság, 2002. április (13. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-16 / 88. szám
i 2002. Április 16., Kedd A község díszpolgára Csiszer József Cikó díszpolgára. Mint az oklevél tanúsítja, sokat tett a község ifjúságáért és a település fejlődéséért. A nyugdíjas pedagógus, földrajz-testnevelés szakos tanár 1959-ben érkezett Cikóra. Ide helyezték tanítani. A gyerekek között töltött el harmincnyolc évet. - Abban az időben természetes volt, hogy nem csak tanítottunk. Én például részt vettem a falu vezetésében, képviseltem a település érdekeit megyei szinteken. Tizenhat évig voltam a művelődési ház igazgatója, ahol ismeretterjesztő előadásokat, rendezvényeket, kirándulásokat szerveztem. Szép emlékeim vannak a dolgozók iskolájának esti tagozatáról, melynek vezetője voltam. Ilyen oktatás egész Tolna megyében csak három helyen volt, s ezek közül az egyik Cikón. Idős embereket tanítottunk, akik nem azért ültek későn iskolapadba, mert nem voltak jó képességeik, hanem azért mert így hozta a nagy történelem. Legszebb mégis a gyerekekkel eltöltött idő volt. Rengeteg élményem van túrákról, kirándulásokról, ahol valóban közel kerültünk egymáshoz. Budapestre minden osztályt elvittem. Sok tehetséges gyerek került ki innen. Többen orvosok, tanárok, mérnökök, jogászok lettek. A mi falunk lakói befogadó, összetartó emberek. Ezért is léphettünk előre olyan nagyot az utóbbi időben. Itt még él a kaláka szellem, s ez nagy érdem._____________■ Gyermekbarát tantestület Az általános iskola és az óvoda közös igazgatású intézmény - mondja Illés István igazgató. - Nyolc osztályunkba és két óvodás csoportunkba cikói, grábóci, mőcsényi és palatincai gyerekek járnak. A környékbeli településekről a partnervárostól, Dauphietáltól kapott iskolabusszal térítésmentesen hozzuk-visszük óvodásainkat, tanulóinkat. Nemzetiségi nyelvoktató iskolánkban igyekszünk a legmagasabb szinten elsajátíttatni diákjainkkal a német nyelvet. Heti öt német órájukat szakköri munkával egészítjük ki, s felkészítjük őket az alapfokú nyelvvizsgára. Sikeres házi vizsga esetén az intézményünket támogató Cikói Tehetséges Gyermekekért Alapítvány fizeti ki a nyelvvizsga költségeit. Másik erősségünk az informatikai oktatás. Számítógépes felszereltségünket a kisiskolák között a legjobbak között tartják számon. Minden pedagógusunk felkészült ezen a területen. Helyileg szervezeti, a pedagógus továbbképzésbe is beszámítható számítógép-kezelői tanfolyamot szerveztünk számukra. Tanulóinkat rendszeresen indítjuk a Kisiskolák Szövetsége által kiírt sport- és tanulmányi, valamint levelező versenyeken és a Zrínyi Ilona, matematikavetélkedőn, s ők mindig megállják helyüket. Nagy gondot fordítunk továbbtanulásukra. Középiskolába kerülő diákjainkról rendszeresen információkat kérünk. Bátran mondhatom, hogy nincs szégyenkezni valónk. Rendezvényeink, mint például az évente megrendezésre kerülő nemzetiségi nap, nagy élményt adnak tanulóinknak. Rendszeresen szervezünk számukra kirándulásokat, a közeli városokba kulturális rendezvényekre visszük őket, de helyben is rendezünk zenei és bábelőadásokat. A német partneriskolával való jó kapcsolat révén többször jártunk Dauphietalban, s ők nálunk. Minden, amit teszünk, a gyerekekért van. Stabil és gyermekbarát tantestülete van intézményünknek____________■ Két híres templom egymás mellett. Az Árpád-kori, hajdan kéttornyú templom szentélymaradványa, a „széplaki bús rom”. A katolikus templomot a falu főterén a Perczel család építtette a XVIII. század második felében. A kápolnája alatti sírboltban néhányan itt alusszák közülük örök álmukat. ■ TOLNA MEGYE 2002 CIKO7. OLDAL A szorgalom megújulást hozott a falunak Cikó neve összeforrt az Ótemplommal, a Vörösmarty Mihály által megénekelt „széplaki bús rom”-mal. Az Árpád-kori, román stílusú, hajdan kéttornyú templom maradványai búcsújáróhelyként szolgálnak. A dombok között megbújó, csendes kis falut erről ismerik országszerte. Forray Gellért polgármester Cikón született, itt nőtt fel, jól ismeri a falu történetét. Cikót az 1200-as években jegyezték először a krónikák. A település a török dúlásig Mária-Széplak területén volt, a hódoltság után került mostani helyére. Lakói németek voltak, akik közül 282 családot a második világháború után kitelepítettek Németországba. Helyükre bukovinai székelyek jöttek. Az első, nehezebb időszak után a két nép békésen megfér egymás mellett. Mióta dolgozik polgármesterként a faluért, mi változott polgármestersége alatt? - Itt láttam meg a napvilágot, mindenki ismer. Valószínű, ennek is köszönhetem, hogy szempontok vezéreltek minket szennyvízhálózatunk létesítésénél. Ezt a beruházásunkat 2001-ben fejeztük be. Eközben nagy gondot fordítottunk középületeink rendbetételére, intézményeink fenntartására. Művelődési házunkat 1997-ben felújítottuk. Itt kapott helyet a nyugdíjas klub, a hagyományőrző egyesület, a különböző rendezvények, a könyvtár. Legnagyobb feladat volt az általános iskola megőrzése. Nem feledkezhetek meg a németországi Dauphfetal várossal 1998-ban kialakított partnerkapcsolatunk jótékony hatásáról. A két település gyermekei évente csereüdültetésen vehetnek részt, a családok között barátságok szövődtek. A tőlük ajándékba kapott iskolabusszal a Cikó környéki falvakból iskolánkba tudjuk szállítani a diákokat, így tanulólétszámunk megerősödött, munkahelyeink megmaradtak. A közeljövő feladata, hogy új házhelyeket alakítsunk ki, s amíg lehetséges, ingyen juttassuk az építeni szándékozóknak. Az utóbbi néhány évben megújult, megszépült településünk arca. Ez, s minden ami a mögöttünk lévő évtizedben megvalósult, az itt élő emberek hozzáállásának, tenni akarásának, szorgalmának köszönhető. Névjegy: Forray Gellért, 56 éves. Cikón született. Végzettsége szerint cipőipari technikus, 1990 óta Cikó polgármestere. Felesége Antal Erzsébet. Két gyermeke és négy unokája van. Hobbija a labdarúgás és a faluért való munkálkodás. 1990 óta minden választási ciklusban megajándékoztak a cikóiak bizalmukkal. A település vezetése nem volt idegen számomra, mert 1980 és 81 között nyolc hónapig tanácselnökként dolgoztam. Akkor önként mondtam le tisztségemről. Amikor újra a falu élére állhattam, első dolgom volt felmérni az adottságokat, a lehetőségeket. Ehhez igazítottuk társaimmal céljainkat, melyek elsősorban a lakosság életminőségének javítását szolgálják. Elképzeléseinket módszeresen építettük fel. A megvalósítást a kábeltelevízió kiépítésével kezdtük 1991-ben, majd úthálózatunk fejlesztésével folytattuk. Ma már Cikó minden útja szilárd burkolatú. A gáz- és telefonhálózatot 1995-ben vehettük birtokba. Környezetvédelmi Forray Gellert A falu német krónikása Kiszler Albertné, Ilus néni mindent eltesz, ami a falu történetével kapcsolatos. A legnagyobb kincset azonban fejében őrzi. Csodálatos memóriájának köszönhetően megelevenednek a német szokások, hagyományok, feltárul a település élete. Nem régen, német nyelven megjelent könyve nagy érték a cikóiak és a német hagyományokat kutatók számára. A nyolcvannégy esztendős Kiszler Albertné, Muszong Ilona ősei az 1700-as évek vége felé érkezhettek a völgységi faluba valahonnan a Saarvidékről. Ő Cikón született, itt nőtt fel, itt dolgozott, nevelte gyermekeit, s most itt írja a falu krónikáját, visszaemlékezéseit. Találkozásunkkor is rótta a sorokat. - Kedvenc időtöltésem a firkálgatás. Most éppen összeírom a cikói dűlőneveket, azt, hogy melyik volt a legjobb termőföld, hogy mit termeltek akkor, amikor én fiatal voltam. Úgy gondolom adós vagyok ezzel a családomnak, s talán a falunak is hasznára válok, így volt ez nálunk mindig, sosem vált el a magánügy a közügytől. A férjemmel együtt így éltünk és gondolkodtunk. Ő sokáig tanácselnökként gondozta Cikót. Még most is megbecsülik, pedig már évek óta nincs közöttünk. 2001- ben posztumusz megkapta a Cikó Községért plakettet. A Bei uns in Cikó (Nálunk Cikón) című könyvemben a naptári évhez és az emberi élet főbb állomásaihoz kötődő szokásokat, a paraszti munkákkal kapcsolatos hagyományokat írtam le. Vannak benne ételreceptek, mesék, a gyermekkor emlékei a döcögtetőktől a csúfolókig, imádságok, amelyek nem voltak imakönyvekben, a cikói betlehemes kottás lejegyzése, néhány olyan templomi ének, amely az énekes könyvekben nem szerepel. Szeretek dolgozni. Ahogy a cikói németek mondják: nem tudok csak ülni és a nyelvemet a számban tartani. Ha nincs más teendőm, minden percemet olvasással, írással, imádkozással töltöm. ■ A kultúrák tisztelője Rónai Józsefné a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. - A népcsoportok, nemzetiségek egymás mellett élnek településünkön. Tisztelik egymás kultúráját, s ez mindennél fontosabb. A kultúrával a hagyományőrzéssel lehet begyalogolni a jövőbe. Kisebbségi önkormányzatunk nemcsak a németség, az egész falu boldogulásáért szorgoskodik. Lehetőségeinkhez képest támogatjuk a német oktatást, a Falutévét, a hagyományőrző együttest, az idősek klubját. Terveink között szerepel egy találkozási hely kialakítása a települési önkormányzat segítségével, ennek berendezése a Német Belügyminisztérium támogatása révén már rendelkezésünkre áll. ■ A mesemondó Keresztes Antalné 1970-ben költözött Cikóra. Neves mesemondó hírében áll. Legutóbbi megmérettetésén arany oklevéllel jutalmazták teljesítményét. - Elsősorban a bukovinai hagyományokra építek, bukovinai székely meséket mondok. Nagyon szeretem ezt a nyelvezetet, pedig nem beszéltem, itt ragadt rám Cikón. Szívesen mutatom meg óvodásoknak, iskolásoknak, fiataloknak, nehogy egy szó is elvesszen belőle. De nem csak mesélek, énekelek a székely és a német kórusban, szövök, legutóbb pedig falusi turizmus, falusi vendéglátó képesítést szereztem, hogy a községbe betérőknek is meg tudjam mutatni kultúránk gyönyörűségét. ■ Az igazi cikói Studer Ádámné nyughatatlan nyugdíjas. Énekel a német dalkörben, a templomi kórusban, a nyugdíjas klub egyetlen összejöveteléről sem maradna el. Farsangkor ő a legvidámabb, társadalmi munkára ő az első jelentkező. Hetvennégy éves. Itt születtem Cikón. Nekem ez a falu a hazám. Amikor régesrégen izménybe vittek szolgálni, néhány nap múlva hazagyalogoltam. Amikor a férjem megkérte a kezem, csak akkor mondtam igent, mikor megígérte, hogy Cikóra jön lakni. Én folyamatában látom, mi minden változott nálunk. Az utóbbi időben minden évben elkészült valami. Nagyon szép lett ez a település. ■ A cross-motoros Erős Rajmund Bonyhádon született, de eredendően cikói. Itt járt általános iskolába, Bonyhádon a gimnáziumba, most a Kaposvári Egyetemen tanul. Országosan díjazott motocross versenyző. Szekrényén kupák tömkelege hirdeti eredményeit. - Hat éve motorozom. 2000- ben 125 köbcentis kategóriában magyar amatőr kupagyőztes voltam, másodosztályú országos bajnokságban a harmadik. 2001-ben 250 köbcentis kategóriában az országos bajnokságon másodosztályban a 2. helyet szereztem meg. Ettől az évtől 1. osztályban versenyzek. Emellett azonban nagyon fontosnak tartom, hogy tanulmányaiban is eredményes legyek. ■ A csillagász Geresdi Sándor néhány évvel ezelőtt költözött Bonyhádról Cikóra. A bonyhádi Jókai Mór Szakképző Iskola igazgatója. - Ha vendégek érkeznek hozzánk közelről-távolról, mindig rácsodálkoznak a tájra, s mellé teszik a máriaszéplaki templom varázsát. Mi is így voltunk ezzel, amikor ezt a helyet választottuk. Feleségemmel együtt pedagógusok vagyunk, jól esik hazajönni ebbe a nyugalmas környezetbe, kertészkedni, felfrissülni. Jól esik érezni az emberek egymás felé igyekvő kölcsönös szeretetét, tiszteletét. A kert mellett a csillagászat a másik hobbim. Cikón éjszaka nagyon szépen ragyognak a csillagok. Szeretünk itt lakni._____■ Eros Rajmund Hírhozók - Tíz esztendővel ezelőtt, 1992-ben hívtuk életre a Falutévé Alapítványt - mondja Studer Róbert, a stúdió vezetője. - Akkor egy kamera és egy videó volt az összes felszerelésünk, azóta az önkormányzat segítségével szépen fejlesztettük technikánkat. Kameránkkal ott vagyunk a település minden jelentősebb megmozdulásán, a testületi üléseken, a sportrendezvényeken, iskolai és óvodai programokon, sőt más helyekről is hozunk híreket. Hetente kétszer van adásunk, amit tapasztalataink szerint a lakosság nagy figyelemmel kísér. Egy lelkes kis csapat dolgozik azon, hogy minél színvonalasabb, sokrétűbb műsort láthassanak a cikóiak. ■ Kétféle hagyomány ápolói A Cikói Hagyományőrző Egyesület 1995-ben alakult, majd a Német Dalkör csatlakozásával 2000- ben megújult. Vezetője Bogos Jeromosné. Egyesületünkben a székely kórus és a német dalkör békésen megfér egymás mellett. Mindkét népcsoport hagyományait igyekszünk életben tartani, s nagyon büszkék vagyunk egymás eredményeire. A németek 2001-ben arany minősítést kaptak a szakmai zsűritől, s ez nagy örömünkre szolgál. A székely kórusunk jövőre tervezi ugyanezt a megmérettetést. A falu szinte minden rendezvényén ott vagyunk, de felléptünk már Cikó határain kívül is. Az idén két nagy eseményre készülünk. Községünkben rendezzük meg június 2-án a kis falvak kórusainak találkozóját, szeptemberben pedig egy németországi felkérésnek teszünk eleget._____■ Labdarúgók A Cikói Sport Egyesületnek fennállása ötven éve alatt több szakosztálya is volt, ma labdarúgó csapatok gazdája. Felnőtt és ifjúsági labdarúgói is a megyei másodosztályban szerepelnek. Kiss István az egyesület elnökségi tagja: - A bajnokságokban való szereplés mellett fontosnak tartom azt is, hogy nemcsak az igazolt játékosoknak teremjük meg a mozgás kulturált feltételeit, hanem a labdarúgást szerető fiataloknak is, azzal, hogy pályánk számukra is nyitott. Lényegesnek látom a sport kapcsolatteremtő erejét, a focirajongó emberek mérkőzések utáni összejöveteleit, baráti beszélgetéseit. A egyesület legnagyobb támogatója az önkormányzat, amely gondoskodik a létesítmény fenntartásáról, állja az üzemeltetés költségeit, néhány vállalkozó pedig sportfelszereléssel, szolgáltatásokkal segíti boldogulásukat. ■ I CIKÓ k1V