Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

2002. Július 30., kedd Mondom a magamét VENTER MARIANNA Hogyan is dolgozzunk? Az enyhe munkahelyi stressz kifejezetten jót tesz a dolgozóknak, állítja egy munkaszervezéssel foglalkozó cég szakembere. A szak­ember arról is hosszan értekezik, hogy a magyar munkaerő nem igazán felel meg a nyugati elvárásoknak, rossz az időkihasználá­sa, nem tűri a kritikát, stb. A nyugati típusú munkaidő-kihasz­náltságról csak a filmekből tájékozódhatunk, s most fogadjuk el azt autentikus forrásnak: a magasabb beosztásban lévő man­­agerek este 9-10 órakor járnak haza és végeérhetetlen „ötlet-bör­zék", beszámoló értekezletek és igazgatótanácsi ülések sora teszi ki munkaidejük nagy részét. A multinacionális cégek hazai képviselői általában a magyar munkavállaló hibájául róják fel hogy individualista, azaz nem na­gyon szereti, ha mindent a szájába rágnak és nem szívesen követi szolgai módon az utasításokat, önálló ötletei vannak és rendkívül kreatívan oldja meg a problémákat, holott csak az lenne a „felada­ta", hogy megállás és lehetőleg szünet, s egy mukk nélkül dolgoz­zon. Ugyanennek a fordítottja is igaz, akik maguk is managerek lesznek, nem igazán képesek nap mint nap, sőt, óránként ontani a jobbnál-jobb ötleteket, csökkenteni a költséget és növelni a termelé­kenységet, pontosabban úgy tenni, mintha ezzel foglalkoznának. A magyar népre egész történelme során az volt a jellemző, hogy nem sikerült senkinek sohasem és semmilyen módszerrel beleszu­­szakolni a skatulyába. Történhetett bármi, jöhetett bárki, amit „be­hozott”, azt mi mindig a saját képünkre gyúrtuk, vagy nyíltan, vagy rejtetten, s a végeredmény általában jobb lett, mint ha csak szolgai­an átvettük volna a ránk erőltetett dolgot. Bízom benne, hogy előbb­­utóbb észreveszi, akit illet: szerencsésebb ha hagynak minket a ma­gunk módján dolgozni, mert vélhetően a végén mindenki jobban jár. Megkérdeztük olvasóinkat: ízlik-e az idei dinnye? Csankó Géza, Szekszárdi - Az idén még nem vettünk dinnyét, a kertben rengeteg gyümölcs terem, előbb az kerül sorra. Megemlítem, hogy most voltunk a ju­goszláviai Temerinben, ott a dinnye kilóját magyar pénzben 20 fo­rintért adják. Kiss Barbara, Szekszárdi - Kedvencem a dinnye, főként a sárgadinnye. Az idén az ára is el­fogadható. A dinnye nem csak finom, aki diétázni akar, arra is kiváló. Varga S. József, Szekszárdi - Nekem mindig ízlik a dinnye, az egyik legkedvesebb gyümöl­­­­csöm. Csak az a baj, hogy olyan édes dinnyét már sohasem fogok en­ni, mint gyermekkoromban, Kamutpusztán. Dúsa Fanny, Szekszárdi - Nagyon ízlik, szerintem a magyar dinnye a legjobb a világon. Mi legjobban a szedresi dinnyét szeretjük._______________________________■ Előző kérdésünk: Vásárol­na-e interneten? Úgy tű­nik, ehhez még kevés a bi­zalom, mert szavazóink 55,6 százaléka nemmel voksolt. MAI KÉRDÉSÜNK: Aggódik-e a Balaton tartósan alacsony vízszintje miatt? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepu­isag.hu, és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Folytatódik az „éneklő hét” SZEKSZÁRD Az Éneklő hét szabadtéri kon­certjének idejére lezárják a Béla teret csütörtökön este. Tegnap játékos vetélkedővel folytatódott a III. Testvérvárosi Éneklő Hét. A közös szabadtéri koncert augusztus 1-én 20 órakor kezdődik a Béla téren. A hangver­seny zavartalan lebonyolítása ér­dekében a teret lezárják a jármű­­forgalom elől. A Gemenc Volán tájékoztatása szerint a fél nyolc­tól tízig tartó időben a 2-es járat a Béla tér érintése nélkül közleke­dik. A 6-os járat: Autóbusz-állo­­ más - Gimnázium - Holub J. u. - Kórház, vissza a Nyomda irányá­ba. A 10-es járat: Autóbusz-állo­­­ más - Gimnázium - Holub J u. - Kórház - Május 1.u. - Alisca - Csa­tár forduló, vissza a Nyomda irá­nyába. _______■ M EGYEI TÜKÖR Jókor jött a fesztivál A jubileumi programsorozat méltó zárása A fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Sebestyén Ádám Székely Társulat programjainak méltó zárása volt a Balatonberényben megrendezett Dunántúli Művészeti Feszti­válon való részvétel, ahol az egyesület utánpótlás és felnőtt csoportja a legrangosabb szakmai elismerésben részesült. Kakasd A Kakasdi Sebestyén Ádám Székely Társulat fennállásának 30. évfordulójára több nagysikerű programot szervezett az év folyamán. A rendez­vények sorában többek között kiállítások, hagyo­mányőrző csoportok bemutatói, mesemondó verseny, ismeretterjesztő és szórakoztató alkal­mak sokasága szerepelt. Dr. Hompoth Eszter, az egyesület elnöke méltó zárásnak tartja a Balatonberényben megrendezett fesztiválon való részvételt, ahol a hagyományőrzők mindkét­­ utánpótlás és felnőtt - csoportja a legmagasabb szakmai elismerésben részesült. - Második alkalommal vettünk részt a Dunántú­li Művészeti Fesztiválon. A rendezvényről tudni kell, hogy a Dunántúlon élő nemzetiségi csopor­tok szakemberek előtti bemutatkozó alkalma. Ta­valy felnőtt együttesünk itt arany minősítést ka­pott. Úgy gondoltuk, hogy az idén utánpótlás cso­portunk műsorát visszük zsűri elé. A fesztivál ren­dezőinek külön kérésére - mondván, hogy a fellé­pők nagy része a német, szerb és más nemzetisé­gek köréből került ki, s a bukovinai székelyek min­dig érdekes színfoltot jelentenek a műsorokban - felnőtt csopor­tunk is fellépett. A műsorainkat a 30. évforduló programjaiból vá­lasztottuk. Az utánpótlás reper­toárjából a Gyermekbált mutat­tuk be. Ez koreográfiáink sorában azok közé tarto­zik, amellyel együtt nőttek fel gyermekeink. Velük együtt megjelentek a színpadon, akik ma már a ta­nítók szerepét töltik be a társulatban, mint Varga János és felesége, Barabásné Fábián Elvira. A fel­nőttektől Az Andrásfalvi lakodalmast láthatta a kö­zönség. Ez az a produkció, amelyet Sebestyén Ádám először állított színpadra, s szereplői között ott voltak, akik még Ádám bácsitól kapták az inst­rukciókat, s 30 évig folyamatosan meghatározó személyiségek voltak az együttes életében. Töb­bek között fellépett Sebestyén Péterné (Trézsi né­ni), Kozma Orbán, Krász Ernőné, Sebestyén János és felesége, Dávid Imréné és a falu hagyományai­nak leghívebb őrzője, Sebestyén Brigitta. Gyerme­keink ezüst minősítést kaptak (aranyat nem adtak ki), amely számunkra jobban fénylik, mint az arany. Felnőttjeink ismét arany fokozatú elisme­résben részesültek. A zsűri véleménye szerint mindkét együttes szívét-lelkét beleadta a produk­cióba. Azt gondolom, jókor jött nekünk ez a fesz­tivál. Alapítóink és örököseik is érezhetik azt a megbecsülést, amely értékmentő munkájukért kö­­rülveszi őket. Pál Ágnes___________________________■ Andrásfalvi lakodalmas az alapítók részvételével Szülőtájékoztató, iskolabezárás után Fájó, de racionális döntést hoztak a képviselők Kistormás közvéleményét ért­hetően felbolygatta a múlt heti döntés a tormási iskola, óvoda és konyha bezárásáról. Teg­nap az érintett szülőket tájé­koztatták a döntés hátteréről és a várható fejleményekről. Kistormás - Racionális döntés született, még ha ez sok embernek fájdalmat is okozott - állapította meg Kocsis György, Kölesd polgármestere.­­Kistormáson bő másfél éve ügyvi­vő képviselőtestület működik, pol­gármester nélkül. Tormás jövőre csatlakozni fog Kölesdhez, az idei népszavazás eredménye alapján.) A kölesdi faluvezető rámutatott, hogy a kistormási önkormányzat folyamatosan működési problé­mákkal küzd. A múlt pénteken pél­dául a kistelepülésnek 4,5 millió fo­rintos tartozása volt, amelynek nincs fedezete - fogalmazott Kocsis György, aki többször is hangsúlyoz­ta, hogy Kölesd gazdaságilag egyál­talán nem volt érdekelt a kistormási intézmény­bezárásokban. A polgármester tájékoztatta a szülőket arról, hogy a kölesdi isko­la és az óvoda befogadja a kistor­mási gyermekeket, ám ez csak egy ajánlat, a szülők természetesen oda járatják gyermekeiket, ahová akarják. A Kölesddel összeépült, csupán 3 kilométerre levő Kistor­másról mindenesetre iskolabusz szállítaná a gyerekeket. A hozzászólók közül többen ki­fogásolták, hogy az újságból érte­sültek a döntésről. Egy szülő azt mondta: őt nem érdekli a falu adós­sága, csak az, hogy a gyerekeket ne kelljen máshová vinni. Kifogásolta, hogy a népszavazás előtt azt ígér­ték: a faluegyesítés után is megma­rad az iskola és az óvoda. A polgár­­mester azt mondta, ő csak az óvo­dára tett ígéretet, ezt az álláspontot képviselte a döntés során is, ám ki­sebbségben maradt. Úgy fogalma­zott, ha a lakosságot nem érdekli a település adóssága, akkor talán egy aranyásót kell szerződtetni. Dr. Ve­res Gáborné körjegyző megjegyezte: megérti a szülők érzelmeit, ám fel­hívta a figyelmet arra, hogy ha min­den marad a régiben, csődbiztost rendeltek volna Kistormásra, ami a mostaninál sokkal kellemetlenebb lett volna a falubeliek számára, -es- Beteg a gyógynövénypiac Megrendelés alig, a készletek dugig Tolna megyében évről évre egyre kevesebb a termesztett gyógynövények mennyisége. Ennek az az oka, hogy kevés a hazai és külföldi megrende­lés. A raktárakban még a tava­lyi gyógyfüvek is értékesítésre várnak. Nagydorog Megyénkben ma már csupán egyetlen településen, Nagydoro­­gon foglalkoznak az emberek a gyógynövények termesztésével. A hajdan szebb napokat is megélt ágazatra jellemző volt, hogy a he­lyi áfészekben irányították a gyógyfüvek gyűjtését, átvételét és termesztését. Mára ez teljesen át­alakult. Nagydorogon is teljes bi­zonytalanságban várják a terme­lők az évről évre egyre kiszámítha­tatlanabb átvételt. Kovács István, a helyi áfész fel­­vásárlási vezetője kérdésünkre el­mondta, megrendelés alig van, pe­dig a raktárak is fel vannak töltve a tavalyi készletekkel. Nagydorog határában kisebb területekre szer­ződnek a termesztők, így macska­­gyökeret, körömvirágot, olajtököt, borókabogyót, kakukkfüvet ter­melnek. A vállalkozók száma meg­közelíti a negyvenet. Az ember azt gondolná, hogy az utóbbi időben egyre szaporodó bio­boltok, valamint az egészséges élet­mód népszerűsítése eredménye­ként az eddiginél is több gyógynö­vény fogy. Sajnos nem így van, mondta Kovács István, piac ugyan lenne, de akkora a konkurencia, hogy van miből válogatni. Az ex­portra szánt termé­kek közül olcsób­ban tudnak szállí­tani például boró­kát a bosnyákok, de nagy beszállító­nak számítanak a lengyelek, a bolgá­rok és a volt szov­jet államok is. A hazai fogyasztás pedig még mindig elég gyenge, nem véletlen, hogy a legnagyobb hazai forgalmazónak, a Herbária Rt-nek is mára csupán egy csomagoló, feldolgozó üzeme mű­ködik, az is Békésben. Évekkel ez­előtt nem így volt, akkor a hazai gyógyszergyárak megrendeléseik­kel jelentős hasznot biztosítottak a gyógynövénnyel foglalkozóknak. A gyógyszergyárakban történt tulaj­donosváltás, profiltisztítás követ­kezménye, hogy a szükséges alap­anyagokat nem a hazai termelőktől, hanem külföldről szerzik be, kivo­nat formájában, így több tíz millió forintos kár érte a gyógynövény ter­mesztőket, akik ma már csak fize­tés-kiegészítésként vállalják ezt a munkát. Pénzt viszont csak akkor látnak belőle, ha a készleteiket érté­kesíteni tudták, így egyre keveseb­ben vállalkoznak erre a feladatra is. MAUTHNER 5. OLDAL Természetjárók Cseresznyéspuszta A Paks melletti cseresznyés­pusztai táborban vertek sátrat néhány napra a dél-dunántúli régió túrázói. Az ASE termé­szetjáró szakosztálya itt ren­dezte meg a második régiós természetjáró találkozót. Több mint száz résztvevője volt a regionális természetjáró találko­zónak, mely hosszabb-rövidebb túrákra, versenyekre, a környék megismerésére, és mint nevében hordozza, egy kellemes találko­zásra adott lehetőséget. Az érke­zés napján közös szalonnasütés­sel hangolódtak rá a természetba­rátok a hosszú hétvégére, pénte­ken az atomerőműbe, Gemencbe, és Paks óvárosába kirándultak. Az első valódi próbatétel az Ürge Kupa éjszakai tájékozódási ver­seny volt, melyet rövid pihenő után, másnap reggel egy húsz ki­lométeres túra követett, melynek célpontja a györkönyi pincefalu, érintve persze a tájvédelmi terüle­teket. A kevésbé vállalkozó ked­vűek egy - a környéken lévő tan­ösvényt követő - rövid túra után busszal utaztak Györkönybe, hogy egy feledhetetlen estét tölt­senek a pincefaluban. A zárónap­ra maradt az egyéni tájékozódási verseny, az Árvalányhaj Kupa. ■ Negyvenhét alkalom, negyvennyolc ország Paks Országokat, nemzeteket köt össze a Duna - jelképezi a Duna Túra, melyet negyven­hat esztendeje magyar és szlovák víz- és sportszerető emberek találtak ki azért, hogy legyen alkalmuk barát­ságot kötni, ne csak verse­­ nyeken találkozhassanak. A táv, a résztvevők száma nőttön­­nőtt, a negyvenhetedik alkalomra Ausztráliából, Új-Zélandról is ér­keztek, és természetesen a Duna partján lévő országokból. Ezzel negyvennyolcra nőtt azoknak a nemzeteknek a száma, melyek fi­ai, lányai csatlakoztak a túrához. Ingolstadtból kettőszázhatvanan vágtak neki idén, Paksra százötve­nen érkeztek. Ennek oka mindös­­­sze annyi, hogy bár az elvekkel so­kan egyet­értenek, azt kevesen te­hetik meg, hogy két hónapot vízen töltsenek, végigevezzék a több, mint kétezer kilométert, így hát hosszabb-rövidebb távon a csapat­tal tartanak, mely minden nap máshol száll partra. Paks több éve egyik állomása a Duna Túrának. A csónakház és környéke remek tá­borhelyet kínál, így minden évben kikötnek itt a túrázók. A július 27- én Paksra érkezett nemzetközi csapatot a város nevében idén Haj­ba Antal önkormányzati képvise­lő, az ASE kajak-kenu szakosztá­­lyának vezető edzője fogadta. ■ Az anyatej „csöppnyi” szeretet Bonyhád Az Anyatej Világnapját ünneplik Bonyhádon július 31-én. Ez alka­lommal a művelődési központban 15 órakor kezdődő ünnepségen dr. Hompoth Eszter tiszti főorvos kö­szönti a meghívottakat, majd Az anyatej „csöppnyi” szeretet című kiselőadása keretében az anyatej egész életet meghatározó szerepé­ről ejt szót. A program további ré­szében A jó életkezdés címmel Joósné Vajda Renáta, Gyengéd szülés címmel dr. Winkler László szülész-nőgyógyász főorvos, Sze­münk fénye címmel Dudás Zsolt rendőrhadnagy osztja meg gondo­latát az érdeklődőkkel. A nap nagy eseménye lesz az egészség­ház átadása, amely a védőnői szol­gálatnak ad otthont. Az új létesít­ményt Oroszki István polgármes­­ter adja át használóinak._________■

Next