Tolnai Népújság, 2002. július (13. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-30 / 176. szám
2002. Július 30., kedd Mondom a magamét VENTER MARIANNA Hogyan is dolgozzunk? Az enyhe munkahelyi stressz kifejezetten jót tesz a dolgozóknak, állítja egy munkaszervezéssel foglalkozó cég szakembere. A szakember arról is hosszan értekezik, hogy a magyar munkaerő nem igazán felel meg a nyugati elvárásoknak, rossz az időkihasználása, nem tűri a kritikát, stb. A nyugati típusú munkaidő-kihasználtságról csak a filmekből tájékozódhatunk, s most fogadjuk el azt autentikus forrásnak: a magasabb beosztásban lévő managerek este 9-10 órakor járnak haza és végeérhetetlen „ötlet-börzék", beszámoló értekezletek és igazgatótanácsi ülések sora teszi ki munkaidejük nagy részét. A multinacionális cégek hazai képviselői általában a magyar munkavállaló hibájául róják fel hogy individualista, azaz nem nagyon szereti, ha mindent a szájába rágnak és nem szívesen követi szolgai módon az utasításokat, önálló ötletei vannak és rendkívül kreatívan oldja meg a problémákat, holott csak az lenne a „feladata", hogy megállás és lehetőleg szünet, s egy mukk nélkül dolgozzon. Ugyanennek a fordítottja is igaz, akik maguk is managerek lesznek, nem igazán képesek nap mint nap, sőt, óránként ontani a jobbnál-jobb ötleteket, csökkenteni a költséget és növelni a termelékenységet, pontosabban úgy tenni, mintha ezzel foglalkoznának. A magyar népre egész történelme során az volt a jellemző, hogy nem sikerült senkinek sohasem és semmilyen módszerrel beleszuszakolni a skatulyába. Történhetett bármi, jöhetett bárki, amit „behozott”, azt mi mindig a saját képünkre gyúrtuk, vagy nyíltan, vagy rejtetten, s a végeredmény általában jobb lett, mint ha csak szolgaian átvettük volna a ránk erőltetett dolgot. Bízom benne, hogy előbbutóbb észreveszi, akit illet: szerencsésebb ha hagynak minket a magunk módján dolgozni, mert vélhetően a végén mindenki jobban jár. Megkérdeztük olvasóinkat: ízlik-e az idei dinnye? Csankó Géza, Szekszárdi - Az idén még nem vettünk dinnyét, a kertben rengeteg gyümölcs terem, előbb az kerül sorra. Megemlítem, hogy most voltunk a jugoszláviai Temerinben, ott a dinnye kilóját magyar pénzben 20 forintért adják. Kiss Barbara, Szekszárdi - Kedvencem a dinnye, főként a sárgadinnye. Az idén az ára is elfogadható. A dinnye nem csak finom, aki diétázni akar, arra is kiváló. Varga S. József, Szekszárdi - Nekem mindig ízlik a dinnye, az egyik legkedvesebb gyümölcsöm. Csak az a baj, hogy olyan édes dinnyét már sohasem fogok enni, mint gyermekkoromban, Kamutpusztán. Dúsa Fanny, Szekszárdi - Nagyon ízlik, szerintem a magyar dinnye a legjobb a világon. Mi legjobban a szedresi dinnyét szeretjük._______________________________■ Előző kérdésünk: Vásárolna-e interneten? Úgy tűnik, ehhez még kevés a bizalom, mert szavazóink 55,6 százaléka nemmel voksolt. MAI KÉRDÉSÜNK: Aggódik-e a Balaton tartósan alacsony vízszintje miatt? Szavazhat az interneten: www.tolnalnepuisag.hu, és SMS üzenetben: 20/454-36-64 Folytatódik az „éneklő hét” SZEKSZÁRD Az Éneklő hét szabadtéri koncertjének idejére lezárják a Béla teret csütörtökön este. Tegnap játékos vetélkedővel folytatódott a III. Testvérvárosi Éneklő Hét. A közös szabadtéri koncert augusztus 1-én 20 órakor kezdődik a Béla téren. A hangverseny zavartalan lebonyolítása érdekében a teret lezárják a járműforgalom elől. A Gemenc Volán tájékoztatása szerint a fél nyolctól tízig tartó időben a 2-es járat a Béla tér érintése nélkül közlekedik. A 6-os járat: Autóbusz-állo más - Gimnázium - Holub J. u. - Kórház, vissza a Nyomda irányába. A 10-es járat: Autóbusz-állo más - Gimnázium - Holub J u. - Kórház - Május 1.u. - Alisca - Csatár forduló, vissza a Nyomda irányába. _______■ M EGYEI TÜKÖR Jókor jött a fesztivál A jubileumi programsorozat méltó zárása A fennállásának 30. évfordulóját ünneplő Sebestyén Ádám Székely Társulat programjainak méltó zárása volt a Balatonberényben megrendezett Dunántúli Művészeti Fesztiválon való részvétel, ahol az egyesület utánpótlás és felnőtt csoportja a legrangosabb szakmai elismerésben részesült. Kakasd A Kakasdi Sebestyén Ádám Székely Társulat fennállásának 30. évfordulójára több nagysikerű programot szervezett az év folyamán. A rendezvények sorában többek között kiállítások, hagyományőrző csoportok bemutatói, mesemondó verseny, ismeretterjesztő és szórakoztató alkalmak sokasága szerepelt. Dr. Hompoth Eszter, az egyesület elnöke méltó zárásnak tartja a Balatonberényben megrendezett fesztiválon való részvételt, ahol a hagyományőrzők mindkét utánpótlás és felnőtt - csoportja a legmagasabb szakmai elismerésben részesült. - Második alkalommal vettünk részt a Dunántúli Művészeti Fesztiválon. A rendezvényről tudni kell, hogy a Dunántúlon élő nemzetiségi csoportok szakemberek előtti bemutatkozó alkalma. Tavaly felnőtt együttesünk itt arany minősítést kapott. Úgy gondoltuk, hogy az idén utánpótlás csoportunk műsorát visszük zsűri elé. A fesztivál rendezőinek külön kérésére - mondván, hogy a fellépők nagy része a német, szerb és más nemzetiségek köréből került ki, s a bukovinai székelyek mindig érdekes színfoltot jelentenek a műsorokban - felnőtt csoportunk is fellépett. A műsorainkat a 30. évforduló programjaiból választottuk. Az utánpótlás repertoárjából a Gyermekbált mutattuk be. Ez koreográfiáink sorában azok közé tartozik, amellyel együtt nőttek fel gyermekeink. Velük együtt megjelentek a színpadon, akik ma már a tanítók szerepét töltik be a társulatban, mint Varga János és felesége, Barabásné Fábián Elvira. A felnőttektől Az Andrásfalvi lakodalmast láthatta a közönség. Ez az a produkció, amelyet Sebestyén Ádám először állított színpadra, s szereplői között ott voltak, akik még Ádám bácsitól kapták az instrukciókat, s 30 évig folyamatosan meghatározó személyiségek voltak az együttes életében. Többek között fellépett Sebestyén Péterné (Trézsi néni), Kozma Orbán, Krász Ernőné, Sebestyén János és felesége, Dávid Imréné és a falu hagyományainak leghívebb őrzője, Sebestyén Brigitta. Gyermekeink ezüst minősítést kaptak (aranyat nem adtak ki), amely számunkra jobban fénylik, mint az arany. Felnőttjeink ismét arany fokozatú elismerésben részesültek. A zsűri véleménye szerint mindkét együttes szívét-lelkét beleadta a produkcióba. Azt gondolom, jókor jött nekünk ez a fesztivál. Alapítóink és örököseik is érezhetik azt a megbecsülést, amely értékmentő munkájukért körülveszi őket. Pál Ágnes___________________________■ Andrásfalvi lakodalmas az alapítók részvételével Szülőtájékoztató, iskolabezárás után Fájó, de racionális döntést hoztak a képviselők Kistormás közvéleményét érthetően felbolygatta a múlt heti döntés a tormási iskola, óvoda és konyha bezárásáról. Tegnap az érintett szülőket tájékoztatták a döntés hátteréről és a várható fejleményekről. Kistormás - Racionális döntés született, még ha ez sok embernek fájdalmat is okozott - állapította meg Kocsis György, Kölesd polgármestere.Kistormáson bő másfél éve ügyvivő képviselőtestület működik, polgármester nélkül. Tormás jövőre csatlakozni fog Kölesdhez, az idei népszavazás eredménye alapján.) A kölesdi faluvezető rámutatott, hogy a kistormási önkormányzat folyamatosan működési problémákkal küzd. A múlt pénteken például a kistelepülésnek 4,5 millió forintos tartozása volt, amelynek nincs fedezete - fogalmazott Kocsis György, aki többször is hangsúlyozta, hogy Kölesd gazdaságilag egyáltalán nem volt érdekelt a kistormási intézménybezárásokban. A polgármester tájékoztatta a szülőket arról, hogy a kölesdi iskola és az óvoda befogadja a kistormási gyermekeket, ám ez csak egy ajánlat, a szülők természetesen oda járatják gyermekeiket, ahová akarják. A Kölesddel összeépült, csupán 3 kilométerre levő Kistormásról mindenesetre iskolabusz szállítaná a gyerekeket. A hozzászólók közül többen kifogásolták, hogy az újságból értesültek a döntésről. Egy szülő azt mondta: őt nem érdekli a falu adóssága, csak az, hogy a gyerekeket ne kelljen máshová vinni. Kifogásolta, hogy a népszavazás előtt azt ígérték: a faluegyesítés után is megmarad az iskola és az óvoda. A polgármester azt mondta, ő csak az óvodára tett ígéretet, ezt az álláspontot képviselte a döntés során is, ám kisebbségben maradt. Úgy fogalmazott, ha a lakosságot nem érdekli a település adóssága, akkor talán egy aranyásót kell szerződtetni. Dr. Veres Gáborné körjegyző megjegyezte: megérti a szülők érzelmeit, ám felhívta a figyelmet arra, hogy ha minden marad a régiben, csődbiztost rendeltek volna Kistormásra, ami a mostaninál sokkal kellemetlenebb lett volna a falubeliek számára, -es- Beteg a gyógynövénypiac Megrendelés alig, a készletek dugig Tolna megyében évről évre egyre kevesebb a termesztett gyógynövények mennyisége. Ennek az az oka, hogy kevés a hazai és külföldi megrendelés. A raktárakban még a tavalyi gyógyfüvek is értékesítésre várnak. Nagydorog Megyénkben ma már csupán egyetlen településen, Nagydorogon foglalkoznak az emberek a gyógynövények termesztésével. A hajdan szebb napokat is megélt ágazatra jellemző volt, hogy a helyi áfészekben irányították a gyógyfüvek gyűjtését, átvételét és termesztését. Mára ez teljesen átalakult. Nagydorogon is teljes bizonytalanságban várják a termelők az évről évre egyre kiszámíthatatlanabb átvételt. Kovács István, a helyi áfész felvásárlási vezetője kérdésünkre elmondta, megrendelés alig van, pedig a raktárak is fel vannak töltve a tavalyi készletekkel. Nagydorog határában kisebb területekre szerződnek a termesztők, így macskagyökeret, körömvirágot, olajtököt, borókabogyót, kakukkfüvet termelnek. A vállalkozók száma megközelíti a negyvenet. Az ember azt gondolná, hogy az utóbbi időben egyre szaporodó bioboltok, valamint az egészséges életmód népszerűsítése eredményeként az eddiginél is több gyógynövény fogy. Sajnos nem így van, mondta Kovács István, piac ugyan lenne, de akkora a konkurencia, hogy van miből válogatni. Az exportra szánt termékek közül olcsóbban tudnak szállítani például borókát a bosnyákok, de nagy beszállítónak számítanak a lengyelek, a bolgárok és a volt szovjet államok is. A hazai fogyasztás pedig még mindig elég gyenge, nem véletlen, hogy a legnagyobb hazai forgalmazónak, a Herbária Rt-nek is mára csupán egy csomagoló, feldolgozó üzeme működik, az is Békésben. Évekkel ezelőtt nem így volt, akkor a hazai gyógyszergyárak megrendeléseikkel jelentős hasznot biztosítottak a gyógynövénnyel foglalkozóknak. A gyógyszergyárakban történt tulajdonosváltás, profiltisztítás következménye, hogy a szükséges alapanyagokat nem a hazai termelőktől, hanem külföldről szerzik be, kivonat formájában, így több tíz millió forintos kár érte a gyógynövény termesztőket, akik ma már csak fizetés-kiegészítésként vállalják ezt a munkát. Pénzt viszont csak akkor látnak belőle, ha a készleteiket értékesíteni tudták, így egyre kevesebben vállalkoznak erre a feladatra is. MAUTHNER 5. OLDAL Természetjárók Cseresznyéspuszta A Paks melletti cseresznyéspusztai táborban vertek sátrat néhány napra a dél-dunántúli régió túrázói. Az ASE természetjáró szakosztálya itt rendezte meg a második régiós természetjáró találkozót. Több mint száz résztvevője volt a regionális természetjáró találkozónak, mely hosszabb-rövidebb túrákra, versenyekre, a környék megismerésére, és mint nevében hordozza, egy kellemes találkozásra adott lehetőséget. Az érkezés napján közös szalonnasütéssel hangolódtak rá a természetbarátok a hosszú hétvégére, pénteken az atomerőműbe, Gemencbe, és Paks óvárosába kirándultak. Az első valódi próbatétel az Ürge Kupa éjszakai tájékozódási verseny volt, melyet rövid pihenő után, másnap reggel egy húsz kilométeres túra követett, melynek célpontja a györkönyi pincefalu, érintve persze a tájvédelmi területeket. A kevésbé vállalkozó kedvűek egy - a környéken lévő tanösvényt követő - rövid túra után busszal utaztak Györkönybe, hogy egy feledhetetlen estét töltsenek a pincefaluban. A zárónapra maradt az egyéni tájékozódási verseny, az Árvalányhaj Kupa. ■ Negyvenhét alkalom, negyvennyolc ország Paks Országokat, nemzeteket köt össze a Duna - jelképezi a Duna Túra, melyet negyvenhat esztendeje magyar és szlovák víz- és sportszerető emberek találtak ki azért, hogy legyen alkalmuk barátságot kötni, ne csak verse nyeken találkozhassanak. A táv, a résztvevők száma nőttönnőtt, a negyvenhetedik alkalomra Ausztráliából, Új-Zélandról is érkeztek, és természetesen a Duna partján lévő országokból. Ezzel negyvennyolcra nőtt azoknak a nemzeteknek a száma, melyek fiai, lányai csatlakoztak a túrához. Ingolstadtból kettőszázhatvanan vágtak neki idén, Paksra százötvenen érkeztek. Ennek oka mindössze annyi, hogy bár az elvekkel sokan egyetértenek, azt kevesen tehetik meg, hogy két hónapot vízen töltsenek, végigevezzék a több, mint kétezer kilométert, így hát hosszabb-rövidebb távon a csapattal tartanak, mely minden nap máshol száll partra. Paks több éve egyik állomása a Duna Túrának. A csónakház és környéke remek táborhelyet kínál, így minden évben kikötnek itt a túrázók. A július 27- én Paksra érkezett nemzetközi csapatot a város nevében idén Hajba Antal önkormányzati képviselő, az ASE kajak-kenu szakosztályának vezető edzője fogadta. ■ Az anyatej „csöppnyi” szeretet Bonyhád Az Anyatej Világnapját ünneplik Bonyhádon július 31-én. Ez alkalommal a művelődési központban 15 órakor kezdődő ünnepségen dr. Hompoth Eszter tiszti főorvos köszönti a meghívottakat, majd Az anyatej „csöppnyi” szeretet című kiselőadása keretében az anyatej egész életet meghatározó szerepéről ejt szót. A program további részében A jó életkezdés címmel Joósné Vajda Renáta, Gyengéd szülés címmel dr. Winkler László szülész-nőgyógyász főorvos, Szemünk fénye címmel Dudás Zsolt rendőrhadnagy osztja meg gondolatát az érdeklődőkkel. A nap nagy eseménye lesz az egészségház átadása, amely a védőnői szolgálatnak ad otthont. Az új létesítményt Oroszki István polgármester adja át használóinak._________■