Tolnai Népújság, 2002. augusztus (13. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-01 / 178. szám

6. OLDAL A címerről A község címerét Kovács Ferenc grafikus tervezete. Az alábbiakban részletet közlünk elemzéséből. A címerképek megfogalmazá­sához a helytörténeti adatok ad­tak támpontot. Az önkormány­zat kívánsága volt, hogy a címer­ben szerepeljen a templom titu­lusa, vagyis a község védőszent­je: Sárkányölő Szent György. Igen szerencsés elhatározás ez, hiszen a heraldikában hagyo­mány a védő- és segítő szentek­nek a megjelenítése. A lovag­szent ábrázolása egységes címer­képet képez, ezért a pajzson be­lül már nem sok lehetőség van arra, hogy a pajzsmezőnek kü­lönböző heraldikai mesterala­kokkal való osztásával még több címerkép is elhelyezésre kerül­jön. Egyedüli lehetőség volt a pajzsláb kiképzése, ahol a régi pecséten is szereplő szőlőfürt ka­pott helyet. Sokkal szerencsé­sebb tehát a Szent György ábrá­zolásnak egyedüli címerképként történő megjelenése. Ez eleget tesz annak a címertani alapelv­nek, mely szerint annál értéke­sebb egy címer, minél kevesebb motívumot sorakoztat fel a paj­zson. A címer elsődleges feladata ugyanis a megkülönböztetés, és nem az, hogy mindent elmond­­jon tulajdonosáról.__________■ Hősök emléktáblái Mindkét világháború sok áldo­zatot követelt a falu férfilakossá­gának köréből. Az I. világhábo­rúban 26-an estek el. Emlékükre 1921-ben állítottak emléktáblát a falu templomában. A II. világ­égés 39 áldozatának 1990-ben állítottak emléket, szintén a templomban.______________■ Beszélő falunév Az emberi település nyomai a bronzkorba visznek vissza ben­nünket, a híres lengyeli mellett itt is gazdag lelőhelyre bukkantak. Kisvejke és Nagyvejke ősi magyar település volt már a török kor előtt. Az első írásos említést 1397-ben találjuk, amikor Weyke és Felsew Weyke szerepelnek a Zsigmond-kori oklevéltárakban. Írásos feljegyzések szerint Nagyvejke és Kisvejke határán egy falu helyezkedett el amely­nek ura egy Vajk nevű katona­tiszt volt. Két fia született, akik apjuk halála után az örökségen összevesztek. A harcból a kis Vajk került ki győztesen. A csata után a nagyobb Vajk öccsének békességet kínált, csupán arra kérte, hogy a régi falut égessék fel és mindketten külön falut hozzanak létre, saját megszer­zett birtokukon. Az emberek el­osztását a kisbbik fiú végezte. Azok az emberek, akik a kiseb­bik fiú mellé álltak, a falu nyu­gati felénél gyülekeztek, akik a nagyobb Vajk mellé álltak, a fa­lu keleti felénél gyülekeztek. A kisebbik Vajk mellé több ember ált, nagyobb falut építettek, ezért több Kisvejke lakossága. A falut a Tolna megyei néme­tek Ungrisch, míg Nagyvejkét Deutsch Vejkének nevezték. Forrás: Kisvejke község hat évszázada 1397-1997. Szerkesz­tette: Bai József, megjelent a képviselőtestület megbízásából az évforduló évében. ■ TOLNA MEGYE 2002 KISVEJKE 2002. Augusztus 1., csütörtök dHI*' Kezdődhet a csatornaberuházás A legnagyobb gond a munkanélküliség Sok munkával, ötletekkel, pályázatokkal lehet kiegészíteni a szűkös költségvetési kereteket. Kisvejkén már majdnem min­den van: víz, telefon, kábeltelevízió. A csatornázás még hi­ányzik. Höfler József teveli postamester a 1990 óta áll a falu élén. - Hogyan lesz valakiből polgármester? - Sosem zárkóztam el a közélettől, annak ide­jén tevékenykedtem a Népfrontban, a választás­kor egy voltam a négy jelölt között. Mivel jelöl­tek, elvállaltam s én nyertem. -Mi a település legnagyobb gondja? - A legnagyobb gondunk a munkanélküliség. A termelőszövetkezet 1992-93-as széthullásával sok ember elveszítette a család létalapját, s ráadá­sul még az önkormányzatra is adósság maradt. Akkoriban vezettük a vizet, a téesz még aláírta a társulási megállapodást, de fizetni már nem tu­dott. A mezőgazdaságban ma már csak alkalmi munka van, vagy feketén alkalmazzák az embe­reket. Ebből kialakult egy olyan réteg amely szo­ciális segélyre szorul, már vagy húszan vannak, sajnos sok közöttük a fiatal. Ezért volt nagy öröm a szövődő megalakulása. A hajdani téeszirodát az adósság fejében jutányosan megvásárolhat­tuk, így lett a miénk az épület. - Mennyiből gazdálkodhat a falu? - Mindent összevetve 40-43 millió forintból. - Mennyi jut fejlesztésre? - Arra csak akkor jut, ha pályázunk, és annak is örülünk, ha a A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK­­ szükséges önerő­ket ebből a pénz­ből ki tudjuk hoz­ni. Ebből a költ­ségvetésből legfel­jebb 2-3 milliót le­hetne kiszorítani fejlesztésre, ami szinte semmire sem volna elég.­­Mi a követke­ző lépés? Belterület 51 ha 3979m2 Külterület 1047 ha 0731 m2 Zártkert 28 ha 8978m2­­ A legna­gyobb beruhá­zás már folyik is. Van egy is­kolaépületünk, ahonnan ki­fogytak a gye­rekek. Lengyel­lel közösen tartjuk fenn az iskolát, abban már nem gondolkodunk, hogy Kisvejkén újra iskola legyen Az óvodát azonban feltétlenül megtartjuk. Az épületet átmen­ti lakásnak használták, rossz állapotban van. Ezért a munka­ügyi hivatalnál a pécsi kht. megpályázta a rehabilitációs munkahely létrehozását, az önkormányzat mögé állt, így megkapták a támo­gatást. Az épület a télen megrokkant, a vis major alapból kaptunk még pénzt, ebből a két összeg­ből,­­ az épület elejét teljesen lebontva - bővítjük a szövődét. A közhasznú társaság a szövés mel­lett gyertyaöntéssel, fa munkákkal is foglalkozik, bővülhet a munkalehetőség a faluban. - El lehet-e látni a polgármesteri teendőket mintegy társadalmi munkában a nyolc órás munka után? - Igen, de nem biztos, hogy olyan színvonalon, mint főállásban. El lehet látni akkor, ha az ember az összes szabadidejét, családját, esetenként az egészségét is feláldozza. A tiszteletdíjas polgár­­mesternek éppúgy ott kell lenni a területfejleszté­si tanács ülésein, a kistérségi megbeszéléseken, a tájékoztatókon, mint a többinek, különben lema­rad a falu. A legnagyobb feladat most a csatorna­­építés, a végéhez közeledik a beruházás előkészí­tése. - Indul ősszel ismét a választásokon? - A csatorna építése olyan nagy munka, hogy talán nem is volna tisztességes itthagyni az utódomra. Vannak viszont ellenérvek is. Ha úgy látom, hogy az emberek bíz­nak bennem, akkor még egy ciklust megpróbálok végigcsi­nálni. ■ A képviselők Hosszú Ferenc hentes, Tüdő János alpolgármester, vál­lalkozó, Bernhardt Jánosné csoportvezető, Herbert Tamás autószerelő, Garai Ferencné orvos-asszisztens. Névjegy Höfler József polgármes­ter 1949. május 5-én született Kisdorogon, a pécsi Nagy Lajos Gimná­ziumban érettségizett, 1967 óta postai dolgozó, '73 óta Tevelen dolgoz­nak a postán a feleségé­vel együtt, azóta él Kisvejkén, 1990-től tisz­­teltdíjas polgármester. Két fiuk van, Róbert és Dániel. A szövetkezők Lóczi Zoltán értékesítési, szolgáltatási manager, a hűtő-fagyasz­tó ház techno­lógiai folya­matainak irá­nyítója, élel­­miszeripai technológus mérnök szakon tanul a főiskolán. A hű­tés-erjedés szakirányt választot­ta. A gyümölcstermelő és érté­kesítő szövetkezetnek 36 tagja van. A térségben 150 hektáron termesztenek kajszit, 103 hektá­ron szőlőt, 10-12 hektár a szilva, az alma 30 hektár, a meggy­cse­resznye együtt 10 hektárt tesz ki. A szövetkezet 1997-ben ala­kult 20 fővel. Szolgáltatnak a gazdáknak, kedvezőbb áron, amibe beletartozik a permete­zés, tárcsázás, szállítás, s termé­szetesen az értékesítés. ■ A nyugdíjasklub Hegyi Imréné több, mint negyven évet töltött a pos­tán. Már nyug­díjban volt, amikor az ak­kori körzeti or­vos megalakí­totta a nyugdíjas klubot. Harmincketten vannak, havi 100 forint tagdíjat fizetnek. Ebből fize­tik többek között a farsangi buli­ban az üdítőt. Havonta találkoz­nak. Kirándulást szervezni már nehezebb, hiszen van aki nem szeret fürödni, van aki nem tud sokat menni. Azért minden évben összehoznak egy-két kirándulást, van amikor a Vöröskereszttel együtt. Legutóbb Zalakarosra mentek, a későbbi programban szerepel még egy keszthelyi és hévízi program. Minden ősszel el­­mennek a pécsi színházba is. ■ Az őslakos Takács István­nak az ősei is itt éltek, kö­zépparasztok voltak. A vál­tozások folya­mán a terme­lőszövetkezet­be kerültek meglévő javaik. Egy időre a la­kásukat is el kellett hagyniuk. Később a lengyeli téeszben volt agronómus, majd kisvejkére ke­rült az összevont téesz elnökhe­lyetteseként, s mint energetikus ment nyugdíjba. Két fiuk van, két-két unoka, már végzett a fő­iskolán, egyetemen, sőt már két dédunokájára is igen büszke. - Odáig eljutottunk, hogy február másodikán volt a gyé­mántlakodalmunk, ami azt je­lenti, hogy hatvan éve élünk együtt jóban-rosszban a felesé­gemmel__________________■ Egy fiatal közjegyző Közvetlen a kapcsolat a testületekkel A közigazgatás is olyan szak­ma, amit csak a gyakorlatban lehet igazán megtanulni. - Mi a vonzó a közigazgatási munkában? - A sikerek nem elsősorban az ügyfelek kiszolgálásból adónak, hiszen ezeken a kis településeken a legnagyobb ügyfélfor­galom a szociális ügyek­ből, vagyis emberi prob­lémákból adódik. Siker abban a munkában le­hetséges, amit a testüle­tek és a polgármesterek mellet végez a jegyző. Különös öröm egy-egy sikeres pályázat, majd a megvalósuló beruházás. A jegy­zők munkájának a nagyobb része a képviselőtestület és a polgár­­mester tevékenységének az elő­készítése, segítése. Különösen így van ez olyan településeken, ahol tiszteletdíjas a polgármester. - Mennyi az éves ügyiratforga­lom? __ - Úgy ezres nagyságrendű le­het, ami nyilván nem mind a jegyző dolga, de mivel a polgár­­mestereknek nem ez mestersé­gük, gyakorlatilag minden ügy átmegy a jegyző kezén. - Miért költözött a megyeszék­helyre? - Nem tűnik helyesnek ott lak­ni, ahol az ember született, és dolgozik, főként, ha még fiatal is. A nagyszüleim is itt élnek, min­den lehetséges és lehetetlen idő- Névjegy Simon János 1975-ben született Kisvejkén, 1998 decembere óta Lengyel és Kisvejke kör­jegyzője. Államigazgatá­si főiskolát végzett. A tevel-závodi körjegyző­ségben is helyette­sít heti két fél na­pot. Nőtlen, Szek­­szárdon lakik, pontban akad panasz, elintézni való problé­ma, gyakorlatilag nem maradt szabad időm. - Mennyire készít fel a főiskola a gyakorlati életre? - Nem igazán, s ez talán nem is lehetséges, hiszen egy jegyző­nek több, mint háromezer hatás­kört állapítottak meg. Sokat ta­nultam a bonyhádi polgármesteri hivatalban, miközben levelezőn végeztem el a főiskolát. - Milyen a viszony a testületek és a közjegyző között? - Közvetlen. Az ember próbál semleges maradni, s csak jogi szempontból értékelni a témákat, de azért adnak a véleményére. - Marad hosszabb távon a köz­­igazgatásban? - Igen, ha nem is feltétlenül a helyi közigazgatásban. Szeretném a szakma más területeit is megis­merni, s ebben a korban még a ta­nulás is benne van a pakliban. Szociális munkahely Hulladékból szőnek értékeket Az üzemben csak megváltozott munkaképességűeket alkalmaz­nak. Most a vezetővel együtt 17- en dolgoznak itt, közülük egy a férfi. Ő 22 éves, s van közöttük 56 éves asszony is. A pécsi Juvita Re­habilitációs és Foglalkoztató Kft. a tulajdonos. Az üzem 2001. már­cius 27-e óta működik, előtte há­rom hónapos tanfolyamon sajátí­tották el munkafolyamatot. Tíz szövőgépen dolgoznak, a többiek anyagelőkészítéssel foglalkoz­nak, hat vagy nyolc órában. Színes rongyszőnyeget szőnek Százéves a templom Az idén 100 éves a templom. A jubileum alkalmából füzet jelent meg a templom történetéről, szerkesztette Bai József lengyeli helytörté­nész. Az egyházközség elöljáróságának tagjai: Varga Imre elnök, Fü­­löp Arnoldné sekrestyés. Tagok: Bernhardt Jánosné, özv. Kürti Tiborné, Herbert Józsefné, Fülöp Lászlóné, Hetesi Jánosné, Garai Lászlóné. ■ Az óvodapedagógus Zsók Józsefné óvodapedagó­gus Lengyel­ből jár át 1999 óta dolgozni, ha az időjárás engedi akkor motorral. Az óvoda társu­lásban működik, a fenntartója a helyi önkormányzat, a munkál­tató pedig a lengyeli iskola. 1983-ban végzett, egy lánya van, a bonyhádi gimnáziumba jár, a férje fakitermelő vállalkozó. Ősztől az óvodavezető nyug­díjba megy, óvodapedagógusi állást hirdettek, de az első, né­met óvodapedagógus szakos je­lentkező később visszalépett. - Igyekszünk mind a pedagó­giai munkában, mind pedig az élelmezés területén az új minő­ségi előírásoknak és szabályok­­nak megfelelni. - mondta. ■ A szövödevezető Bernhardt Já­nosné, a helyi szövőde veze­tője, csoport­­vezetői beosz­tásban. Érettségi­zett, régebben a Bonyhádon dolgozott a vasipari vállalatnál. A későbbi években négy gyermeké­vel vette igénybe az anyasági ellá­tásokat. A nagyobb fiú most feje­zete be Pakson a 11. osztályt, az iker lányok hetedikesek lesznek az ősszel, a kicsi fiú negyedikes. A férje műszaki adminisztrátor. A faluban már 1990 óta működik szövő szakkör, amelynek a mun­kájában kezdettől részt vesz. A szakkör oktatójának a díját az ön­­kormányzat finanszírozza, ott gyapjúszövéssel foglalkoznak. A szövődében úgynevezett rongy­­szőnyeget állítanak elő.______■

Next