Tolnai Népújság, 2005. március (16. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-14 / 61. szám

4 Egy ünnep kálváriája március Dr. Kolta Lászlónak személyes emléke is van 1928-ból, mikor először ünnepelték hivatalosan a 48-as forradalmat Aki esetleg azt gondolná, hogy a kiegyezés, azaz 1867 után azonnal a nem­zeti ünnepek közé emel­kedett március 15-e, az alaposan tévedne. Szeri Árpád A nemzet ugyan nem felejtette el az 1848-as esztendő megha­tározó dátumát, sőt, meg is em­lékeztek a forradalmat elindító napról, ám csakis nem hivata­los formában. Az 1860-as évek elejéig hatósági megtorlással is számolhattak az ünneplők, bár az már valamit jelez a hatalom erejének gyengüléséről, hogy 1861-ben Kiskőrösön Petőfi­­szobrot avattak. dr. Kolta László helytörté­nész összegzéséből kiderül: március 15-e a szabadságharcot kitüntetetten kezelő boldog bé­keidőkben is - 1867 és 1914 kö­zött - különös kettősségével okozott zavartság érzést a hazai közéletben. Kimondva-kimon­­datlanul ugyan nemzeti ünnep­nek számított, ám arra remény sem volt, hogy hivatalosan is azzá nyilvánítsák. - Sőt, 1891-ben az Ország­­gyűlés törvényt hozott, mely­nek értelmében április 11-e lett Magyarország nemzeti ünnepe - folytatta a Bonyhádon élő, nyugalmazott pedagógus.­­ Mint ismeretes, V. Ferdinánd király 1848-ban ezen a napon írta alá a forradalom követelése­it szentesítő törvényeket. A dön­tés óriási felháborodást váltott ki, nem véletlenül rendeztek éppen 1898-ban és 1899-ben minden korábbinál látványo­sabb országos megemlékezése­ket március 15-én. Ettől kezdve ezek a megemlékezések rend­szeressé váltak az iskolákban, testületekben, egyletekben, ol­vasókörökben, kaszinókban, önszervező módon. Ennek elle­nére április 11-e, legalábbis pa­píron, egészen 1927-ig hivata­los ünnep maradt. A korábbi harmadára zsugo­rodott ország képviselőháza ek­kor, a korábbi évtizedek gyako­ri sürgetését beteljesítve iktat­ta törvénybe azt, hogy már­cius 15-e nemzeti ünnep legyen. Az iskolák szá­mára ez a döntés szün­­t napot, a felnőtt lakos­ság számára továbbra is munkanapot jelen­tett. Az 1848/49-es for­radalmat és szabad­ságharcot méltató, el­ső, államilag elismert, sőt, támogatott megem­lékezést tehát 1928. már­cius 15-én tartották meg az országban.­­ Személyes emlékeim is vannak erről a ma már történel­minek számító eseményről. 1928-ban elsős elemista voltam Bátaapátiban. Az iskolában megjelent a jegyző és a pap, s megtekintették ünnepélyünket. Arra is emlékszem, hogy sza­valtam egy verset. Ez volt éle­tem első március 15-i ünnepe, amit azután követett a többi. Az 1930-as években a bonyhádi evangélikus gimnáziumba jár­tam. Az ünnepségen a tornate­rem évről évre megtelt érdeklő­dőkkel, nemcsak diákokkal, szülőkkel: megjelent ott Bony­­hád színe-java. Azután 1948- ban, ifjú tanárként tanúja lehet­tem a gimnázium Petőfi és Kos­suth szobra felavatásának. A centenáriumon Ordass Lajos evangélikus püspök, aki 1920- ban érettségizett Bonyhádon, mondott beszédet, élesen elítél­ve az egyházi iskolák államosí­tásának szándékát. Ám azt nem lehetett megakadályozni, Or­dass püspököt pedig fél évvel később lecsukták. Az ötvenes években hasonló kíméletlenség érte március 15- ét: 1951 és 1956 között törölték a nemzeti ünnepek sorából. Ez a helyzet csak 1957-től változott meg. 1960-tól kezdődően pedig március 15-e belesimult a március 21-ét és április 4-ét magába foglaló forradalmi ifjúsági napok három hé­tig tartó rendezvényso­rozatába. Ezzel együtt el is vesztette önálló erejét és fényét. Az át­törés 1989-ben, a rend­­­­szerváltozás hajnalán következett be: márci­us 15-e önálló nemzeti ünnep és általános munkaszüneti nap lett. Különös, de az elmúlt másfél évtized teljes sza­badsága sem hozta meg már­cius 15-e számára azt a tisztasá­got, ami joggal megilletné. Dr. Kol­a László a vele készített be­szélgetés végén sajnálattal jegyzi meg: a magunk mögött tudott tizenöt esztendőben a forradalom ünnepe gyakorta pártpolitikai rendezvénnyé vált. S talán ez is magyarázat arra az egyáltalán nem aka­dálymentes útra, melyen márci­us 15. napjának kell visszake­rülnie méltó helyére, a nemzet köztudatába. László: az elmúlt évek­ben gyakorta pártpolt­a Nemzeti Múzeum egykorú metszeten. Mindig egyet jelentett a forradalommal, március 15-ével 1928-ig április 11. volt a hivatalos ünnepnap. E napon írta alá V. Ferdinánd 1848-ban a forradalom követeléseit NEMZETI ÜNNEP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ í JEGYZET Márciusi nosztalgia, avagy titkos ünnepi fotók A MA­ fiatalok elképzelni sem tudják, milyen volt Budapesten a március 15-i ünnepség, jó húsz évvel ezelőtt. Akkoriban a 48- as forradalom napja nem volt állami ünnep, ha hétköznapra esett, a felnőttek dolgozni, a gyerekek iskolába mentek, legfel­jebb valami kis megemlékezésre futotta. A fővárosban azon­ban másként volt Először is, a főiskolások, egyetemisták sza­baddá tudták tenni magukat ezen a napon, tehát megvolt a kellő létszámú tömeg. Bár a megemlékezést hivatalosan a KISZ szervezte, mondhatni felügyelte, volt valami romanti­kus, a törvényes és törvénytelen határát súroló, adrenalinter­melő vonulata a központi ünnepségnek. Azt hiszem, akkor si­került igazán átéreznem, miről is szólt az a márciusi nap, 157 évvel ezelőtt. Ha forradalmi helyzet nem is alakult ki a nyolc­vanas évek elején a fővárosban, a több ezer fős, vonuló fiatal­ság látványa, a tömeggel sodródás semmihez sem hason­lítható hangulata erős érzelmeket váltott ki mind a résztve­vőkből, mind a nézőkből, a nemzeti múzeumnál zajló ünnepi műsor alatt pedig mindenki filmsztárnak képzelhette magát: elképesztő létszámú fotós volt jelen ugyanis. A fényképészek pedig egyfolytában a tö­megben jártak, s minden résztvevőt lefényképeztek. A jólértesültek tudták, hogy a rendőrségre kerülnek a képek, el­lenőrzik, kik voltak jelen a „felforgató elemek” közül, kik áll­tak a közelükben, beszéltek velük, stb. Két évtized távlatából nosztalgiával gondolok arra, hogy kis társaságunk képe talán még ma is valami titkos nyilvántartásban lapul, örökre fiatal­nak és forradalminak őrizve meg minket. venter Marianna Huszáremlékek Tolnából Tolna megyei huszár- és egyéb hadi emlékekből nyílt kiállítás a tolnai városi kiállítóteremben. A tárlatra igen értékes relikvi­ák gyűltek össze, magánszemé­lyek, intézmények és egyesüle­tek jóvoltából. Többek között ki­állították Damjanich búcsúleve­lét, amelyet aradi kivégzése előtt egy nappal írt feleségének. Bem napiparancsa, Klapka és Kossuth levelei, huszár egyen­ruha, díszkard, Béri Balogh Ádám pisztolyának másolata, valamint több Strissowsky Szi­lárd és Garay Ákos festmény (képünkön) is megtekinthető a kiállításon. A tárlat egyik legér­dekesebb darabja Garay Antal 1840 és 1849 közötti utazását megörökítő tabló, amely az út állomásairól származó lepréselt levelek mellett tartalmaz egy darabot a francia trónból és egyet a komáromi zászlóalj szétvágott zászlajából. S. K. Garay Ákos festménye a huszáremlékeket bemutató, tolnai kiállításon Alsónyék Toborzóval járják vé­gig a falut az alsónyéki tánco­sok és zenészek. A műsor a művelődési házban lesz. A program március 15-én dél­előtt tizenegy órakor kezdődik. Bátaszék Március 15-én kilenc órakor szentmisével kezdődik az ünnepség, ezt követi tíz órakor a megemlékezés a tornacsarnokban. Ünnepi beszédet Péter Péter gimnáziu­mi tanár mond. A rendezvény a 48-as emlékmű koszorúzásá­val zárul. BogyiSZlÓ Az iskolások március 15-én Kiskőrösre és Kecske­métre kirándulnak. A mint­­­­egy száz fős csapat a két vá­rosban többek között felke­­­­resi az 1848-49-es forra­dalom és szabadságharc­hoz kötődő emlékhelyeket. Bonyhád Március 15-én kilenc órakor Borbély József sírját koszorúzzák meg az evangélikus temetőben és ünnepi szentmise lesz a katoli­kus templomban. A városi ün­nepséget a művelődési köz­pontban tartják 10 órától. Ünnepi beszédet mond Szőts Zoltán múzeumigazgató. A rendezvényen adják át a Perczel- és Völgység Talentu­ma díjakat. Az ünnepség Perczel Mór sírjának megko­szorúzásával zárul. Dalmand közösen tartja az önkormányzat és az iskola március 15-én az ünnepségét. Este fél hétkor fáklyás felvonu­lás lesz, megkoszorúzzák a községházánál található Hősök Emlékművét, majd az iskolá­sok idézik fel a forradalmat. Dombóvár 1848 tiszteletére a Helytörténeti Múzeum kertjé­ben ünnepi műsort adnak a di­ákok. Az ünnepi szentmise 17 órakor kezdődik az Arany Já­nos téri katolikus templomban, 18 órakor lesz a városi ünnep­ség a 48-as emlékműnél. Az Apáczai Csere János Szakkö­zépiskolában 19 órakor kezdő­dik a pécsi Mecsek Táncegyüt­tes műsora. Dunaföldvár Az ünnepi megem­lékezés március 15-én 18 óra­kor a városháza falán lévő Pető­fi emléktáblánál kezdődik, Si­mon István református lelkész mond beszédet. A résztvevők fáklyákkal vonulnak a művelő­dési központba, ahol 19 órakor gálaműsor kezdődik, a Duna­­földvárért emlékérmek és a Du­­naföldvár Bora díjak átadásával. Fadd Március 14-én, ma 18 óra­kor a művelődési házban tart­ják a megemlékezést Ünnepi beszédet mond Kocsner Antal polgármester. Március 15-én 16 órakor a faddi református temp­lomban a szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes ün­nepi hangversenyére kerül sor. Közreműködik: Tillai Tímea (szoprán), Lemle Zoltán (tenor), Lozsányi Tamás (orgona), Gyönk Az általános iskola ud­varán álló Petőfi-szobortól hol­nap 18 órakor fáklyás felvonu­lás indul a településen. A résztvevők megkoszorúzzák a gimnázium falán elhelyezett emléktáblát, Katz Gyula polgármester mond ünnepi be­szédet. Az általános iskola ta­nulói adnak műsort az egybe­gyűlteknek. Iregszemcse Március 15-én tíz órától lesz a községi ünnepség a Kossuth-szobornál, ahol a koszorúzást követően a helyi általános iskola tanulói adnak zenés, verses műsort. Ünnepi köszöntőt mond Dörnyei József iskolaigazgató. Ezzel párhuza­mosan a Bartók Béla Művelő­dési Házban jövő péntekig lát­ható az a kiállítás, mely az 1848-as forradalom és szabad­ságharc eseményeit mutatja be 19-20. században kiadott képeslapokon. ÜNNEPEK A-TOL Z-IG il

Next