Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-19 / 167. szám

Állatvásárok a megyében, keresett a süldő, malac Július 24-én, vasárnap Szek­­szárdon, Dombóváron és Duna­újvárosban lesz országos kira­kodó- és állatvásár. A süldők iránt a szokásosnál nagyobb a kereslet, a kínálat elfogadható (15-16 ezer forint/darab). Országos borverseny lesz, gyűjtik a bormintákat A Hegyközségek Nemzeti Taná­csa Kht augusztus 15-17-e között rendezi meg a XXIX. Országos Borversenyt A verseny célja a hazai szőlő- és borgazdaság ered­ményeinek a bemutatása, a ma­gyar borok hírnevének és piaci szereplésének a javítása. Nevezé­si díj: 18.750 forint mintánként A­­ bormintákat a Szekszárdi Hegyközség gyűjti össze, július 28- án 8 és 12.30 között, illetve 14 és 16 óra között, valamint július 29- én 8 és 12 óra között A gyümölcs ára a német és az osztrák piacon Miközben a magyar termelők panaszkodnak a málna, a ribizli, a meggy alacsony felvásárlási ára miatt, addig a szomszédos országokban nincs ilyen gond. A málna ára (német termelőké) Hamburgban: 890-1190 FtyTcg, Münchenben: 968-1490 Ft/kg, Berlinben: 1335-1490 Ft/kg, Bécsben (osztrák termelőké) 1480-2470 Ft/kg. A meggy ára: Hamburgban: 420-544 Ft/kg, Münchenben: 988-1080 Ft/kg, Berlin: 450- 650 Ft/kg, Bécsben: 250-980 Ft/kg. Piros ribiszke: Hamburgban: 495-600 Ft/kg, Münchenben: 700-900 Ft/kg, Berlinben: 650-800 Ft/kg, Bécs­ben: 620-990 Ft/kg. A belföldön termelt borok értékesítési ára A fehér asztali bor ára június­ban: 105 forint/liter, vörös és rozé asztali bor literjét 120 fo­rintos áron, a fehér tájbor liter­jét 130 forintos áron, a vörös és rozé tájbor literjét 125 forintos áron értékesítették a cégek. Az árak a csomagolás és a szállítás költségét nem tartalmazzák. Asztharmatveszély, permetezni kell a szőlőt A csapadékos, párás, meleg idő­járás Tolna megye egyes körze­teiben lisztharmatjárványt eredményezett. Céltudatos (pl. Karathan) permetezéssel lehet a szőlőt megmenteni. TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚLIUS 19., KEDD GAZDASÁGI TÜKÖR A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kétéves kez­deményezése kezd beérni azzal, hogy az agrártárca vezetése bejelentette, 2006. január 1-jétől nul­lakulcsos lesz a bor jöve­déki adója. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a lite­renkénti 8 forintos jöve­déki adó. Mauthner Ilona Az uniós országok többségében nullakulcsos a bor jövedéki adó­ja. De nem ez az egyetlen teher, amely versenyhátrányba hozza a hazai borászokat. Sümegi Jó­zsef, a Magyar Szőlő- és Borter­melők Szövetségének elnöke egy példán keresztül mutatta be, hogy egy 10 hektáros szőlőültet­vénnyel rendelkező termelő, aki évente 75 ezer liter bort készít és 100 ezer palack bort forgal­maz, közel ötmillió forinttal költ többet a gazdálkodásra mint mondjuk egy osztrák termelő. A többlettehernek csupán egy tétele a 8 forintos jövedéki adó. Annak, hogy most elengedik, természetesen örülnek a terme­lők. Kérdés, hogy mire használ­ják fel az így felszabadult pénzt A Hegyközségek Nemzeti Taná­csának főtitkára, Urbán András azt javasolta, a termelők hagy­ják benn egy közös kasszában a literenkénti 8 forintot, melyből finanszírozni tudnák a hazai bo­rok ismertségét, piaci helyzetét, illetve a nemzetközi kiállításo­kat Mészáros Pál borász, a szek­szárdi hegyközség elnöke egyet­ért az ötlettel. A magyar bor ex­portja jelentősen visszaesett, mert nem ismerik és nem kere­sik. A kisebb termelőknek is az a jó, ha felvásárolják tőlük a sző­lőjüket vagy a boraikat a na­gyobb forgalmazók. Erre pedig csak akkor van lehetőség, ha fo­rog a bor. Sárosdi Ferenc szek­szárdi borásznak más erről a vé­leménye. Szerinte a közös kalap­ba befizetett összegek útját ne­héz követni. Félő, hogy csak né­hány cégnek vagy borásznak jut belőle, noha egységesen min­denkit érint. Sárosdi Ferenc sze­rint a megoldás az lenne, ha a borászok gazdaságuk méretétől és költségeiktől függően fizetné­nek, s borvidékenként gyűjte­nék a pénzt, aminek a sorsát így könnyebben lehetne követni. Reklámra költenék a jövedéki adót NULLAKULCS Nem mindenki ért azzal egyet, hogy közös kasszába fizessék a nyolc forintot ! MIBŐL ÁLL ÖSSZE A TÖBBLETTEHER EGY 10 HEKTÁROS TERMELŐNÉL Jövedéki adó (8 Ft/s) 560.000 forint Iparűzési adó 300.000 forint Áfakülönbözet a 19%-os adóhoz viszonyítva Bérjárulék-különbözet 1.680.000 forint 150.000 forint Vizsgálati díj különbözet (OBI) 100.000 forint Támogatáskiesés (régi uniós tagoknak több jár) 2.300.000 forint Sárosdi Ferenc szekszárdi termelő gazdasága közepes nagyságú. Évente több millió forintot költött a család eddig is a saját erejéből reklámra, hogy boraikat a hazai és a külföldi piacon megismerjék Gyorsítanák a gabonaátvételt együttműködés Négy hónap helyett hét hónap Négy hónapról hét hónapra növelte az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) a gabonaátvételre az időt. Ezzel is szeretnék eny­híteni a túltermelési gon­dokat. M. I. Az MVH sajtóosztályán Soproni Horváth Lajos osztályvezető kérdésünkre elmondta, a szigo­rú uniós előírások szabta kere­tek között mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ügy­intézés napról napra rugalma­sabb legyen. Az aratás idején a gabonaátvétel idejének lerövidí­tése az egyik legfontosabb fel­adat. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen az a jó együttműködés, ami az utóbbi időben egyre inkább jellemző az MVH és az ügyfelek kapcso­latában. A gyorsított gabonabe­szállításhoz is nagyon fontos lenne a termelők segítsége. Ha a gazdálkodók legalább az in­tervencióra szánt gabona átvé­teléhez szükséges időtartamra adnák bérbe raktáraikat az MVH-nak - ami hozzávetőlege­sen két hetet venne igénybe -, akkor ugyanannyi idő alatt lé­nyegesen nagyobb mennyiséget vehetne át a hivatal a felajánlott terményből, így a termelők is lényegesen hamarabb juthatná­nak a pénzükhöz, a tonnánkén­ti 104,99 euróhoz, amit a Euró­pai Bizottság - tekintettel arra, hogy 4 hónapról 7 hónapra nö­velte az átvételre nyitva álló időt - az átvétel napjától függő­en további 0,8-3,78 euró táro­lási hozzájárulással egészített ki, amit a minőségvizsgálati eredmények megérkezésétől számított 30-35 napon belül megkapnak a termelők. A bér­leti szerződés idejére pedig fel­vehetik a raktározási díjat. En­nek összege havonta 359 forint tonnánként. Változott a bevallás módja vállalkozói járulék Csak a társas vállalkozókat érinti A társas vállalkozót ter­helő vállalkozói járulékot 2005. április 1-jétől ha­vonta állapítják meg és a következő hónap 12. nap­jáig fizeti meg a vállalko­zó. A tapasztalatokról a megyei adóhivataltól kap­tunk tájékoztatást. A törvény szerint havi és ne­gyedéves bevallásra kötelezett adózó a második negyedévre vonatkozó kötelezettségét a júli­us 20-ig esedékes bevallásában nyújtja be. A vállalkozói járulék első alkalommal a június havi 0501- es, illetve a II. negyedévi 0502- es bevallásban szerepel­tethető. A 0571-es tevékenysé­get záró bevallás benyújtá­sára kötelezett társas vál­lalkozás a bevallással még le nem fedett idő­szakra, első ízben ápri­lis hónapra közölhet adatot a 185-ös adónem kódon. A társas vállalkozás a tárgyévet követő év január 31- ig,­­ de ha év közben szűnik meg a jogviszony, akkor azon­nal­­ szolgáltat adatot az adóha­tóságnak a megfizetett vállalko­zói járulékról, megjelölve a tár­sas vállalkozó nevét, adóazono­sító jelét, a járulékalapot, a já­rulékfizetés időtartamát, a befizetett vállalko­zói járulék teljes ös­szegét, ebből az érintett vál­lalkozóra vo­natkozó össze­get. Jogutódlás­sal történő meg­szűnés esetén a jog­utód az általános határ­időig teljesíti a jogelőd kötele­zettségét. Az új adatszolgáltató lap a K78-as nyomtatvány, amely rövid időn belül az APEH honlapjáról letölthető. M. I. t l Hét lépés a hazai mezőgazdaságért A kormány 100 lépés programjának a mezőgaz­daságra vonatkozó elképzelése. 1. Az állattenyésztés versenyké­pességének javítása (kedvez­ményes hitel, támogatás) 2. A növénytermesztés korszerűsíté­se (biogazdálkodás támogatása) 3. Termőföldhasználat ésszerű­sítése (kedvezményes hitelek, földért életjáradék) 4. A magyar termékek piacra segítése 5. Korszerű szaktanácsadói rend­szer kialakítása 6. A mezőgaz­dasági szövetkezeti üzletrészek helyzetének rendezése 7. Nem­zeti Agrárbiztosítási Alap létre­hozása (új kárenyhítési rend­szer kidolgozása). X Tűzvédelem aratás idején, tarlóégetés engedéllyel tilalmak Előre be kell jelenteni Tavaly ezer körüli esetben kellett mezőgazdasági munkák idején beavatkoz­niuk a tűzoltóknak. Ezek jó része kazal- és boglya­tűz volt. A tüzeket az emberi figyelmet­lenség, gondatlanság okozza, de általában nem azok a figyelmet­lenek, akik az aratáson dolgoz­nak, hanem akik arra járva el­dobnak egy cigarettacsikket. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagé­pek vezetőfülkéiben sem sza­bad. Aratást követően a tarló­égetés okozza a legtöbb gondot. Erre engedélyt kell kérni a terü­letileg illetékes jegyzőtől (21/1986. (VI.20) MT rendelet). A tarlóégetés alkalomszerű tűz­veszélyes tevékenység. A tervbe vett tarlóégetés helyét, időpont­ját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illeté­kes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak be kell jelenteni. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarló­maradványok használhatók fel. Lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. Visszaesett az érdeklődés a takarmánybúza iránt tőzsde Kevés jegyzés született Elsősorban a takarmánygabo- 157 kötésből a takarmányku­­na iránt volt érdeklődés a ku­­korica 96, a takarmánybúza­dapesti Árutőzsde határidős 42 üzlettel részesedett. Étke­­piacán, július első felében. A tési búzára 10 kötés született.­ ­BÁT GABONASZEKCIÓ: szállítási határidő vételi ajánlat elszámoló árak takarmánykukorica 2005 szeptember 24150 Ft/t 24950 Ft/t 2005 november 22150 Ft/t 22700 Ft/t 2006 március 26000 Ft/t 25100 Ft/t takarmánybúza 2005 augusztus 18700 Ft/t 19500 Ft/t 2005 december 20800 Ft/t 21200 Ft/t búza ' "■■■ 2005 augusztus 20600 Ft/t 20600 Ft/t 2005 december 22400 Ft/t 22600 Ft/t 2006 május 24000 Ft/t 24300 Ft/t 4

Next