Tolnai Népújság, 2005. július (16. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-19 / 167. szám
Állatvásárok a megyében, keresett a süldő, malac Július 24-én, vasárnap Szekszárdon, Dombóváron és Dunaújvárosban lesz országos kirakodó- és állatvásár. A süldők iránt a szokásosnál nagyobb a kereslet, a kínálat elfogadható (15-16 ezer forint/darab). Országos borverseny lesz, gyűjtik a bormintákat A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Kht augusztus 15-17-e között rendezi meg a XXIX. Országos Borversenyt A verseny célja a hazai szőlő- és borgazdaság eredményeinek a bemutatása, a magyar borok hírnevének és piaci szereplésének a javítása. Nevezési díj: 18.750 forint mintánként A bormintákat a Szekszárdi Hegyközség gyűjti össze, július 28- án 8 és 12.30 között, illetve 14 és 16 óra között, valamint július 29- én 8 és 12 óra között A gyümölcs ára a német és az osztrák piacon Miközben a magyar termelők panaszkodnak a málna, a ribizli, a meggy alacsony felvásárlási ára miatt, addig a szomszédos országokban nincs ilyen gond. A málna ára (német termelőké) Hamburgban: 890-1190 FtyTcg, Münchenben: 968-1490 Ft/kg, Berlinben: 1335-1490 Ft/kg, Bécsben (osztrák termelőké) 1480-2470 Ft/kg. A meggy ára: Hamburgban: 420-544 Ft/kg, Münchenben: 988-1080 Ft/kg, Berlin: 450- 650 Ft/kg, Bécsben: 250-980 Ft/kg. Piros ribiszke: Hamburgban: 495-600 Ft/kg, Münchenben: 700-900 Ft/kg, Berlinben: 650-800 Ft/kg, Bécsben: 620-990 Ft/kg. A belföldön termelt borok értékesítési ára A fehér asztali bor ára júniusban: 105 forint/liter, vörös és rozé asztali bor literjét 120 forintos áron, a fehér tájbor literjét 130 forintos áron, a vörös és rozé tájbor literjét 125 forintos áron értékesítették a cégek. Az árak a csomagolás és a szállítás költségét nem tartalmazzák. Asztharmatveszély, permetezni kell a szőlőt A csapadékos, párás, meleg időjárás Tolna megye egyes körzeteiben lisztharmatjárványt eredményezett. Céltudatos (pl. Karathan) permetezéssel lehet a szőlőt megmenteni. TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2005. JÚLIUS 19., KEDD GAZDASÁGI TÜKÖR A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kétéves kezdeményezése kezd beérni azzal, hogy az agrártárca vezetése bejelentette, 2006. január 1-jétől nullakulcsos lesz a bor jövedéki adója. Ez azt jelenti, hogy megszűnik a literenkénti 8 forintos jövedéki adó. Mauthner Ilona Az uniós országok többségében nullakulcsos a bor jövedéki adója. De nem ez az egyetlen teher, amely versenyhátrányba hozza a hazai borászokat. Sümegi József, a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségének elnöke egy példán keresztül mutatta be, hogy egy 10 hektáros szőlőültetvénnyel rendelkező termelő, aki évente 75 ezer liter bort készít és 100 ezer palack bort forgalmaz, közel ötmillió forinttal költ többet a gazdálkodásra mint mondjuk egy osztrák termelő. A többlettehernek csupán egy tétele a 8 forintos jövedéki adó. Annak, hogy most elengedik, természetesen örülnek a termelők. Kérdés, hogy mire használják fel az így felszabadult pénzt A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára, Urbán András azt javasolta, a termelők hagyják benn egy közös kasszában a literenkénti 8 forintot, melyből finanszírozni tudnák a hazai borok ismertségét, piaci helyzetét, illetve a nemzetközi kiállításokat Mészáros Pál borász, a szekszárdi hegyközség elnöke egyetért az ötlettel. A magyar bor exportja jelentősen visszaesett, mert nem ismerik és nem keresik. A kisebb termelőknek is az a jó, ha felvásárolják tőlük a szőlőjüket vagy a boraikat a nagyobb forgalmazók. Erre pedig csak akkor van lehetőség, ha forog a bor. Sárosdi Ferenc szekszárdi borásznak más erről a véleménye. Szerinte a közös kalapba befizetett összegek útját nehéz követni. Félő, hogy csak néhány cégnek vagy borásznak jut belőle, noha egységesen mindenkit érint. Sárosdi Ferenc szerint a megoldás az lenne, ha a borászok gazdaságuk méretétől és költségeiktől függően fizetnének, s borvidékenként gyűjtenék a pénzt, aminek a sorsát így könnyebben lehetne követni. Reklámra költenék a jövedéki adót NULLAKULCS Nem mindenki ért azzal egyet, hogy közös kasszába fizessék a nyolc forintot ! MIBŐL ÁLL ÖSSZE A TÖBBLETTEHER EGY 10 HEKTÁROS TERMELŐNÉL Jövedéki adó (8 Ft/s) 560.000 forint Iparűzési adó 300.000 forint Áfakülönbözet a 19%-os adóhoz viszonyítva Bérjárulék-különbözet 1.680.000 forint 150.000 forint Vizsgálati díj különbözet (OBI) 100.000 forint Támogatáskiesés (régi uniós tagoknak több jár) 2.300.000 forint Sárosdi Ferenc szekszárdi termelő gazdasága közepes nagyságú. Évente több millió forintot költött a család eddig is a saját erejéből reklámra, hogy boraikat a hazai és a külföldi piacon megismerjék Gyorsítanák a gabonaátvételt együttműködés Négy hónap helyett hét hónap Négy hónapról hét hónapra növelte az MVH (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) a gabonaátvételre az időt. Ezzel is szeretnék enyhíteni a túltermelési gondokat. M. I. Az MVH sajtóosztályán Soproni Horváth Lajos osztályvezető kérdésünkre elmondta, a szigorú uniós előírások szabta keretek között mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ügyintézés napról napra rugalmasabb legyen. Az aratás idején a gabonaátvétel idejének lerövidítése az egyik legfontosabb feladat. Ennek megvalósításához azonban elengedhetetlen az a jó együttműködés, ami az utóbbi időben egyre inkább jellemző az MVH és az ügyfelek kapcsolatában. A gyorsított gabonabeszállításhoz is nagyon fontos lenne a termelők segítsége. Ha a gazdálkodók legalább az intervencióra szánt gabona átvételéhez szükséges időtartamra adnák bérbe raktáraikat az MVH-nak - ami hozzávetőlegesen két hetet venne igénybe -, akkor ugyanannyi idő alatt lényegesen nagyobb mennyiséget vehetne át a hivatal a felajánlott terményből, így a termelők is lényegesen hamarabb juthatnának a pénzükhöz, a tonnánkénti 104,99 euróhoz, amit a Európai Bizottság - tekintettel arra, hogy 4 hónapról 7 hónapra növelte az átvételre nyitva álló időt - az átvétel napjától függően további 0,8-3,78 euró tárolási hozzájárulással egészített ki, amit a minőségvizsgálati eredmények megérkezésétől számított 30-35 napon belül megkapnak a termelők. A bérleti szerződés idejére pedig felvehetik a raktározási díjat. Ennek összege havonta 359 forint tonnánként. Változott a bevallás módja vállalkozói járulék Csak a társas vállalkozókat érinti A társas vállalkozót terhelő vállalkozói járulékot 2005. április 1-jétől havonta állapítják meg és a következő hónap 12. napjáig fizeti meg a vállalkozó. A tapasztalatokról a megyei adóhivataltól kaptunk tájékoztatást. A törvény szerint havi és negyedéves bevallásra kötelezett adózó a második negyedévre vonatkozó kötelezettségét a július 20-ig esedékes bevallásában nyújtja be. A vállalkozói járulék első alkalommal a június havi 0501- es, illetve a II. negyedévi 0502- es bevallásban szerepeltethető. A 0571-es tevékenységet záró bevallás benyújtására kötelezett társas vállalkozás a bevallással még le nem fedett időszakra, első ízben április hónapra közölhet adatot a 185-ös adónem kódon. A társas vállalkozás a tárgyévet követő év január 31- ig, de ha év közben szűnik meg a jogviszony, akkor azonnal szolgáltat adatot az adóhatóságnak a megfizetett vállalkozói járulékról, megjelölve a társas vállalkozó nevét, adóazonosító jelét, a járulékalapot, a járulékfizetés időtartamát, a befizetett vállalkozói járulék teljes összegét, ebből az érintett vállalkozóra vonatkozó összeget. Jogutódlással történő megszűnés esetén a jogutód az általános határidőig teljesíti a jogelőd kötelezettségét. Az új adatszolgáltató lap a K78-as nyomtatvány, amely rövid időn belül az APEH honlapjáról letölthető. M. I. t l Hét lépés a hazai mezőgazdaságért A kormány 100 lépés programjának a mezőgazdaságra vonatkozó elképzelése. 1. Az állattenyésztés versenyképességének javítása (kedvezményes hitel, támogatás) 2. A növénytermesztés korszerűsítése (biogazdálkodás támogatása) 3. Termőföldhasználat ésszerűsítése (kedvezményes hitelek, földért életjáradék) 4. A magyar termékek piacra segítése 5. Korszerű szaktanácsadói rendszer kialakítása 6. A mezőgazdasági szövetkezeti üzletrészek helyzetének rendezése 7. Nemzeti Agrárbiztosítási Alap létrehozása (új kárenyhítési rendszer kidolgozása). X Tűzvédelem aratás idején, tarlóégetés engedéllyel tilalmak Előre be kell jelenteni Tavaly ezer körüli esetben kellett mezőgazdasági munkák idején beavatkozniuk a tűzoltóknak. Ezek jó része kazal- és boglyatűz volt. A tüzeket az emberi figyelmetlenség, gondatlanság okozza, de általában nem azok a figyelmetlenek, akik az aratáson dolgoznak, hanem akik arra járva eldobnak egy cigarettacsikket. Gabonatáblán dohányozni még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben sem szabad. Aratást követően a tarlóégetés okozza a legtöbb gondot. Erre engedélyt kell kérni a területileg illetékes jegyzőtől (21/1986. (VI.20) MT rendelet). A tarlóégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. A tervbe vett tarlóégetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak be kell jelenteni. A tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos. Az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel. Lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos. Visszaesett az érdeklődés a takarmánybúza iránt tőzsde Kevés jegyzés született Elsősorban a takarmánygabo- 157 kötésből a takarmánykuna iránt volt érdeklődés a kukorica 96, a takarmánybúzadapesti Árutőzsde határidős 42 üzlettel részesedett. Étkepiacán, július első felében. A tési búzára 10 kötés született. BÁT GABONASZEKCIÓ: szállítási határidő vételi ajánlat elszámoló árak takarmánykukorica 2005 szeptember 24150 Ft/t 24950 Ft/t 2005 november 22150 Ft/t 22700 Ft/t 2006 március 26000 Ft/t 25100 Ft/t takarmánybúza 2005 augusztus 18700 Ft/t 19500 Ft/t 2005 december 20800 Ft/t 21200 Ft/t búza ' "■■■ 2005 augusztus 20600 Ft/t 20600 Ft/t 2005 december 22400 Ft/t 22600 Ft/t 2006 május 24000 Ft/t 24300 Ft/t 4