Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-03 / 206. szám

6 HÍRSAV Magyar Rádió: minden jogszerűtlen volt GELLÉRT KIS GÁBOR, a köZ­médium kuratóriumának elnöke jogszerűtlenül járt el, amikor visszatartotta a rádió működéséhez szüksé­ges forrásokat - áll a Leg­főbb Ügyészség állásfoglalá­sában. Jogszerűtlennek ítél­ték, hogy az elnök bere­kesztette az ügyvezetőt kije­lölni hivatott kuratóriumi ülést, de Szadai Károly alel­­nök eljárását sem helyesel­ték, mikor ennek ellenére folytatta azt. Az ügyészség ugyanakkor nem látja indo­koltnak a vádemelést. Sokat kerestek tavaly a kormánytagok átlagosan évi 13 milliót ke­restek tavaly a miniszterek - ez derült ki a tavalyi költ­ségvetés zárszámadási ja­vaslatából. Juhász Ferenc 300 ezer, Lamperth Mónika mintegy 700 ezer forinttal kapott többet a fenti átlag­nál. Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnökként 2004-ben 15 milliót keresett. A parla­menti képviselők javadal­mazása összességében több mint 3 milliárd forintjába került az adófizetőknek. Egymilliárdos beruházás a szegedi egyetemen ÁTADTÁK TEGNAP a Szegedi Tudományegyetem új onko­­terápiás részlegét. Az egy­­milliárd forintos beruházás­nak köszönhetően a rákgyó­gyításban a legkorszerűbb hazai sugárterápiás cent­rum jött létre, amely évente 2-3 ezer beteg kezelésére képes - közölte Szabó Gá­bor rektor. Az új eszközök lehetővé teszik, hogy csak a daganatos szöveteket sugá­rozzák, ezáltal az egészsé­ges szervek nem sérülnek. Tokaj-ügy: tovább folynak a borcsaták AZ ÉLET ÉS IRODALOM folytat­ja Tokaji borcsaták című so­rozatát, írásuk szerint a To­­kajhegyalja Kft. jelképes összegért vásárolt az önkor­mányzattól rossz minőségű, úgynevezett parlagföldeket, amelyeken azonban kis idő múlva mégis jelentős men­­­nyiségű szőlő termett. HAZAI TÜKÖR Harmincmillióról folyik vita mátrakeresztes Vizsgálatot indítanak a segély felhasználásáról Több száz milliós kár érte a Nógrád megyei Mátra­­keresztest, most mégis harmincmilliót hiányol a Belügyminisztérium. A tárca szerint a pénzt nem helyesen használ­ták fel. Farkas Károly Vizsgálatot kezdeményezett a Belügyminisztérium a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal­nál annak a 35 milliós gyors­segélynek a felhasználásával kapcsolatban, amelyet a Pásztó­hoz tartozó Mátrakeresztest ért természeti csapás kárainak eny­hítésére utaltak át a pásztói ön­­kormányzatnak. Juhász Gábor, a tárca politikai államtitkára sze­rint az önkormányzat 30 milliót beépített a saját költségvetésébe ebből az összegből, holott a pénzt szét kellett volna osztani a károsultak között. „Az én meg­ítélésem szerint ez nem feltét­lenül törvényes” - mondta Ju­hász lapunknak. „Szeretnék a végére járni annak, hogy amit gyorssegélyként ad a kormány a károsultaknak, az valóban el­jut-e azokhoz, akiknek szánták” - emelte ki az államtitkár, aki szerint különösen fontos ez idén, amikor több kár érte a lakossá­got, mint tíz éve bármikor. „Felháborítónak tartom azt a vádat, hogy az önkormányzat bármilyen pénzt visszatartott volna” - jelentette ki lapunknak Sisák Imre, Pásztó polgármeste­re. Elmondta: április 21-én kap­ta a város a gyorssegélyt a bel­ügyminiszter levelének kísére­tében, a településre április 18. és 20. között lesújtó esőzés után. „Lamperth Mónika ebben négy felhasználási célt jelölt meg: a kötelező feladatok ellátását, a ha­lasztást nem tűrő védekezési költségeket, a lakosság ellátását és az elemi lakhatási feltételek biztosítását” - idézte a Belügy­minisztérium levelét Sisák Im­re. „Ennek megfelelően április 25-én ki is fizettünk a károsul­taknak ötmillió forintot, az érke­zett összeg többi részét pedig a Belügy­misztérium által meg­jelölt más feladatokra csoporto­sítottuk át” - mondta lapunknak a polgármester. Ezek közül ki­emelte: 19 település vízellátása károsult, amikor a hasznosi táro­zó vizébe szennyezés került, így elsősorban a lakosság ivóvízellá­tását kellett megoldani, és fertőt­leníteni a regionális vízkészle­tet. „Ez sem volt ingyen” - je­gyezte meg Sisák Imre. Ezen­kívül az önkormányzat több mint 27 milliót költött a védeke­zésre, amiből csak mintegy 13 milliót térítettek meg. A polgár­­mester hangsúlyozta, hogy a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal szerint is törvényesen használták fel a kapott pénzeket. Ezt lapunknak Juhász Gábor po­litikai államtitkár is elismerte. Mátrakeresztesen csak a lakó­­ingatlanokban és más lakossági tulajdonú ingatlanokban kelet­kezett kár meghaladta a 114 mil­lió forintot. „Ezt teljes egészében megtérítettük, részben a biztosí­tások fedezték a károkat, rész­ben az adományok, amik az or­szág minden részéből érkeztek, és amikért nagyon hálásak va­gyunk” - mondta Sisák Imre. Mátrakeresztesre az elmúlt há­rom napban megérkezett az a 92 millió forint is, amelyet Fride­­rikusz Sándor és a közszolgála­ti televízió segítségével gyűjtött a károsultaknak a Magyar Vö­röskereszt. „Már sikerült hely­reállítani a teljes ivóvíz- és csa­tornahálózatot, és október végé­re elkészülhet az úthálózat is” - tájékoztatott a helyreállításról szólva a polgármester. Mátrakeresztesen a falurészeket összekötő híd is tönkrement áprilisban, az út azóta már járható, a teljes felújítással októberre készülnek el Babamentés: szükség van korszerű segítségre „A gyermekmentő inkubátor csak egy lehetőség a sok közül” - jelentette ki Korózs Lajos, a szociális tárca politikai államtit­kára azon a konferencián, ame­lyen a krízisterhes anyák számá­ra nyújtható megol­dásokról tárgyaltak a szakemberek. A Schöpf-Merei-kór­­ház főigazgatója, dr. Garamvölgyi György elmondta: míg kórházukban eddig az utcai inkubátorba helyezett csecse­mők száma mindössze 18, addig összesen 1339 kismama fordult hozzájuk segítséget kérve. Az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa, Herczog Mária arról szólt: a krízisterhes anyák tájékoztatása hazánkban elégtelen, éppen azok nem jut­nak megfelelő segítséghez, akik a legnagyobb bajban vannak. „Amikor 1957-ben liberalizál­ták az abortuszt, még nem volt korszerű fogamzás­­gátlás, így a nők in­kább az előbbi mód­szerre szoktak rá” - mondta Herczog. A megoldásokkal kapcsolatban előremutató javaslatok hang­zottak el: szigorúbb felelősségi rendszer olyan esetekben, ami­kor gyermekek kerülnek ve­szélybe, hatékonyabb felvilágo­sítás, kórházi szociális munká­sok alkalmazása, elérhetőbb se­gítőközpontok. ■ Bánky Bea ■ Elégtelen a ve­szélyeztetettek tájékoztatása. Tizenkét megyében pusztított az ár és az eső több mint nyolcvankétmillió forintos támogatást kapnak a Belügyminisztériumtól húsz Tolna megyei településen élők, akiknek lakóházaiban kárt tett az augusztusi rendkívüli eső­zés. Jász-Nagykun-Szolnok megye önkormányzatai össze­sen 332 millió forintot igényel­tek. A lakóingatlanokban kelet­kezett károk enyhítésére az or­szágosan rendelkezésre álló 778 millió forintból 222 millió érkezik a megyébe. A nyári eső­zések összesen 12 megyében, 109 településen okoztak káro­kat. A legtöbb magántulajdonú ingatlan Békés megyében sérült meg, de súlyos károk keletkez­tek Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod megyében is. Az au­gusztusi heves esőzések és ár­vizek következtében­­ az egész országban­­ összesen 1597 magántulajdonú lakóingatlan rongálódott meg. „Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése azt támasztja alá, hogy a kormány költségvetési politi­kája megbukott” - hangsúlyozta Tállai András, a Fidesz szakpoli­tikusa tegnap tartott sajtótájé­koztatóján. A képviselő az ÁSZ tavalyi költségvetést vizsgáló je­lentésében foglaltakat minősítet­te így. A honatya szerint a meg­állapítások azt erősítik, hogy a 2004-es büdzsét felelőtlenül állí­tották össze. „A Fidesz arra szó­lítja fel a kormányt, hogy ne ba­gatellizálja el a problémákat és nézzen szembe a valós folyama­tokkal” - mondta a politikus. Batiz András kormányszóvivő szerint viszont - bár akadnak ki­sebb hiányosságok - nagy prob­lémák nincsenek. „A költség­­vetés évről évre javul, és az ál­lamadóssággal kapcsolatban is kedvezően nyilatkozott az ÁSZ. Alapvetően minden rendben van” - mondta a szóvivő. Batiz András kiemelte: a Pénz­ügyminisztérium megértette és tudomásul vette az ÁSZ jelenté­sét és felszólította az ÁPV Rt.-t, hogy végezzen vizsgálatot a je­lentésben említett privatizációs ügyleteknél. ■ Farkas K. r költségvetés Hibás politika vagy kisebb hiányosságok? Néhány mondat a számvevőszéki iratokból „a központi költségvetés mérle­gének főösszegei és a hiány jelentős összegekkel tér el a módosított összegektől. ” „A kiadási főösszeg 63 milliárd, a hiány 218 milliárd, a bevételi főösszeg 155 milliárd forinttal haladja meg az irányzatot. ” „A legnagyobb összegben telje­sülő adónemek elmaradtak az előirányzattól, leginkább az áfabevételek 177,2 milliár­dos hiánya rontotta a büdzsé pozícióját. ” „AZ ÁSZ MEGÁLLAPÍTJA, hogy az állam vagyonáról nem áll rendelkezésre egységes, állami szintű nyilvántartás. ” t 2005. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Vizsgálja az NBH, hogyan szivárgott ki a jegyzőkönyv „Az MDF tudni akarja, hogy a miniszter milyen kapcsolatban állt Szatmári Ildikóval” - közöl­te tegnap Karsai Péter, a párt frakcióvezető-helyettese. Karsai szerint a közvéleménynek töb­bek között tudnia kell, hogy a fel­tételezett kémtörténet női sze­replője milyen információkhoz juthatott hozzá egykori munka­helyén, az Oktatási Miniszté­riumban. Lapértesülések szerint a Nem­zetbiztonsági Hivatal (NBH) nem gyűjtött össze elegendő kompro­mittáló adatot ahhoz, hogy a há­zaspárt kémkedés vádjával bíró­ság elé állítsák. Az eddigiek alapján azonban úgy döntött a hazai elhárítás, hogy az érintet­tek nem folytathatják magyar ál­lamigazgatás-beli tevékenységü­ket - olvasható a HVG-ben. A szakértők szerint 2004 má­jusában az NBH már kitartóan figyelte Szatmári Ildikó telefon­­hívásait. Ez arra enged következ­tetni, hogy már ezt megelőzően is a figyelem központjába került az asszony. A legfrissebb értesü­lések szerint Magyar Bálint ok­tatási miniszter 2004 óta több alkalommal hívta mobiltelefon­ján Szatmári Ildikót. A szakértők állítják, komoly biztonsági kockázatot jelent, ha az adatok a lehallgatást végző szakszolgálattól kerültek ki. A szervezet ugyanis nemcsak az NBH-nak, hanem a rendőrség­nek és az ügyészségnek is végez technikai megfigyeléseket - ál­lítja az Index internetes lap. Az Nemzetbiztonsági Hivatalnál vizsgálat indult annak kideríté­sére, hogyan szivároghattak ki az államtitkot képező lehallgatá­si jegyzőkönyvek a román és a magyar sajtóhoz. ■ P. Á.­T. G: Az MDF szerint Magyar Bálintnak tisztáznia kellene Szatmári Ildikóval való kapcsolatát Három centivel csökkentik a Balaton szintjét A Balaton magas vízállása, és ko­rántsem „nyers gazdasági érde­kek” miatt nyitották meg a Sió­csatorna zsilipjét. Minderről Batiz András kormányszóvivő beszélt, reagálva az ellenzék bí­rálatára. A Fidesz szerint ugyan­is a döntést sem idegenforgalmi, sem környezetvédelmi okok nem indokolják. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője úgy vél­te, a Balatonon már évek óta vár­ták ezt a vízszintet. Batiz András azt is leszögezte: a zsilip felnyitását az indokolta, hogy a vízállás 13 centiméterrel meghaladja a szabályozási érté­ket. Három hét alatt a tervek sze­rint mintegy három centiméter­rel csökken majd a tó vízszintje.

Next