Tolnai Népújság, 2005. szeptember (16. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-03 / 206. szám
6 HÍRSAV Magyar Rádió: minden jogszerűtlen volt GELLÉRT KIS GÁBOR, a köZmédium kuratóriumának elnöke jogszerűtlenül járt el, amikor visszatartotta a rádió működéséhez szükséges forrásokat - áll a Legfőbb Ügyészség állásfoglalásában. Jogszerűtlennek ítélték, hogy az elnök berekesztette az ügyvezetőt kijelölni hivatott kuratóriumi ülést, de Szadai Károly alelnök eljárását sem helyeselték, mikor ennek ellenére folytatta azt. Az ügyészség ugyanakkor nem látja indokoltnak a vádemelést. Sokat kerestek tavaly a kormánytagok átlagosan évi 13 milliót kerestek tavaly a miniszterek - ez derült ki a tavalyi költségvetés zárszámadási javaslatából. Juhász Ferenc 300 ezer, Lamperth Mónika mintegy 700 ezer forinttal kapott többet a fenti átlagnál. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként 2004-ben 15 milliót keresett. A parlamenti képviselők javadalmazása összességében több mint 3 milliárd forintjába került az adófizetőknek. Egymilliárdos beruházás a szegedi egyetemen ÁTADTÁK TEGNAP a Szegedi Tudományegyetem új onkoterápiás részlegét. Az egymilliárd forintos beruházásnak köszönhetően a rákgyógyításban a legkorszerűbb hazai sugárterápiás centrum jött létre, amely évente 2-3 ezer beteg kezelésére képes - közölte Szabó Gábor rektor. Az új eszközök lehetővé teszik, hogy csak a daganatos szöveteket sugározzák, ezáltal az egészséges szervek nem sérülnek. Tokaj-ügy: tovább folynak a borcsaták AZ ÉLET ÉS IRODALOM folytatja Tokaji borcsaták című sorozatát, írásuk szerint a Tokajhegyalja Kft. jelképes összegért vásárolt az önkormányzattól rossz minőségű, úgynevezett parlagföldeket, amelyeken azonban kis idő múlva mégis jelentős mennyiségű szőlő termett. HAZAI TÜKÖR Harmincmillióról folyik vita mátrakeresztes Vizsgálatot indítanak a segély felhasználásáról Több száz milliós kár érte a Nógrád megyei Mátrakeresztest, most mégis harmincmilliót hiányol a Belügyminisztérium. A tárca szerint a pénzt nem helyesen használták fel. Farkas Károly Vizsgálatot kezdeményezett a Belügyminisztérium a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatalnál annak a 35 milliós gyorssegélynek a felhasználásával kapcsolatban, amelyet a Pásztóhoz tartozó Mátrakeresztest ért természeti csapás kárainak enyhítésére utaltak át a pásztói önkormányzatnak. Juhász Gábor, a tárca politikai államtitkára szerint az önkormányzat 30 milliót beépített a saját költségvetésébe ebből az összegből, holott a pénzt szét kellett volna osztani a károsultak között. „Az én megítélésem szerint ez nem feltétlenül törvényes” - mondta Juhász lapunknak. „Szeretnék a végére járni annak, hogy amit gyorssegélyként ad a kormány a károsultaknak, az valóban eljut-e azokhoz, akiknek szánták” - emelte ki az államtitkár, aki szerint különösen fontos ez idén, amikor több kár érte a lakosságot, mint tíz éve bármikor. „Felháborítónak tartom azt a vádat, hogy az önkormányzat bármilyen pénzt visszatartott volna” - jelentette ki lapunknak Sisák Imre, Pásztó polgármestere. Elmondta: április 21-én kapta a város a gyorssegélyt a belügyminiszter levelének kíséretében, a településre április 18. és 20. között lesújtó esőzés után. „Lamperth Mónika ebben négy felhasználási célt jelölt meg: a kötelező feladatok ellátását, a halasztást nem tűrő védekezési költségeket, a lakosság ellátását és az elemi lakhatási feltételek biztosítását” - idézte a Belügyminisztérium levelét Sisák Imre. „Ennek megfelelően április 25-én ki is fizettünk a károsultaknak ötmillió forintot, az érkezett összeg többi részét pedig a Belügymisztérium által megjelölt más feladatokra csoportosítottuk át” - mondta lapunknak a polgármester. Ezek közül kiemelte: 19 település vízellátása károsult, amikor a hasznosi tározó vizébe szennyezés került, így elsősorban a lakosság ivóvízellátását kellett megoldani, és fertőtleníteni a regionális vízkészletet. „Ez sem volt ingyen” - jegyezte meg Sisák Imre. Ezenkívül az önkormányzat több mint 27 milliót költött a védekezésre, amiből csak mintegy 13 milliót térítettek meg. A polgármester hangsúlyozta, hogy a Nógrád Megyei Közigazgatási Hivatal szerint is törvényesen használták fel a kapott pénzeket. Ezt lapunknak Juhász Gábor politikai államtitkár is elismerte. Mátrakeresztesen csak a lakóingatlanokban és más lakossági tulajdonú ingatlanokban keletkezett kár meghaladta a 114 millió forintot. „Ezt teljes egészében megtérítettük, részben a biztosítások fedezték a károkat, részben az adományok, amik az ország minden részéből érkeztek, és amikért nagyon hálásak vagyunk” - mondta Sisák Imre. Mátrakeresztesre az elmúlt három napban megérkezett az a 92 millió forint is, amelyet Friderikusz Sándor és a közszolgálati televízió segítségével gyűjtött a károsultaknak a Magyar Vöröskereszt. „Már sikerült helyreállítani a teljes ivóvíz- és csatornahálózatot, és október végére elkészülhet az úthálózat is” - tájékoztatott a helyreállításról szólva a polgármester. Mátrakeresztesen a falurészeket összekötő híd is tönkrement áprilisban, az út azóta már járható, a teljes felújítással októberre készülnek el Babamentés: szükség van korszerű segítségre „A gyermekmentő inkubátor csak egy lehetőség a sok közül” - jelentette ki Korózs Lajos, a szociális tárca politikai államtitkára azon a konferencián, amelyen a krízisterhes anyák számára nyújtható megoldásokról tárgyaltak a szakemberek. A Schöpf-Merei-kórház főigazgatója, dr. Garamvölgyi György elmondta: míg kórházukban eddig az utcai inkubátorba helyezett csecsemők száma mindössze 18, addig összesen 1339 kismama fordult hozzájuk segítséget kérve. Az Országos Kriminológiai Intézet főmunkatársa, Herczog Mária arról szólt: a krízisterhes anyák tájékoztatása hazánkban elégtelen, éppen azok nem jutnak megfelelő segítséghez, akik a legnagyobb bajban vannak. „Amikor 1957-ben liberalizálták az abortuszt, még nem volt korszerű fogamzásgátlás, így a nők inkább az előbbi módszerre szoktak rá” - mondta Herczog. A megoldásokkal kapcsolatban előremutató javaslatok hangzottak el: szigorúbb felelősségi rendszer olyan esetekben, amikor gyermekek kerülnek veszélybe, hatékonyabb felvilágosítás, kórházi szociális munkások alkalmazása, elérhetőbb segítőközpontok. ■ Bánky Bea ■ Elégtelen a veszélyeztetettek tájékoztatása. Tizenkét megyében pusztított az ár és az eső több mint nyolcvankétmillió forintos támogatást kapnak a Belügyminisztériumtól húsz Tolna megyei településen élők, akiknek lakóházaiban kárt tett az augusztusi rendkívüli esőzés. Jász-Nagykun-Szolnok megye önkormányzatai összesen 332 millió forintot igényeltek. A lakóingatlanokban keletkezett károk enyhítésére az országosan rendelkezésre álló 778 millió forintból 222 millió érkezik a megyébe. A nyári esőzések összesen 12 megyében, 109 településen okoztak károkat. A legtöbb magántulajdonú ingatlan Békés megyében sérült meg, de súlyos károk keletkeztek Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod megyében is. Az augusztusi heves esőzések és árvizek következtében az egész országban összesen 1597 magántulajdonú lakóingatlan rongálódott meg. „Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése azt támasztja alá, hogy a kormány költségvetési politikája megbukott” - hangsúlyozta Tállai András, a Fidesz szakpolitikusa tegnap tartott sajtótájékoztatóján. A képviselő az ÁSZ tavalyi költségvetést vizsgáló jelentésében foglaltakat minősítette így. A honatya szerint a megállapítások azt erősítik, hogy a 2004-es büdzsét felelőtlenül állították össze. „A Fidesz arra szólítja fel a kormányt, hogy ne bagatellizálja el a problémákat és nézzen szembe a valós folyamatokkal” - mondta a politikus. Batiz András kormányszóvivő szerint viszont - bár akadnak kisebb hiányosságok - nagy problémák nincsenek. „A költségvetés évről évre javul, és az államadóssággal kapcsolatban is kedvezően nyilatkozott az ÁSZ. Alapvetően minden rendben van” - mondta a szóvivő. Batiz András kiemelte: a Pénzügyminisztérium megértette és tudomásul vette az ÁSZ jelentését és felszólította az ÁPV Rt.-t, hogy végezzen vizsgálatot a jelentésben említett privatizációs ügyleteknél. ■ Farkas K. r költségvetés Hibás politika vagy kisebb hiányosságok? Néhány mondat a számvevőszéki iratokból „a központi költségvetés mérlegének főösszegei és a hiány jelentős összegekkel tér el a módosított összegektől. ” „A kiadási főösszeg 63 milliárd, a hiány 218 milliárd, a bevételi főösszeg 155 milliárd forinttal haladja meg az irányzatot. ” „A legnagyobb összegben teljesülő adónemek elmaradtak az előirányzattól, leginkább az áfabevételek 177,2 milliárdos hiánya rontotta a büdzsé pozícióját. ” „AZ ÁSZ MEGÁLLAPÍTJA, hogy az állam vagyonáról nem áll rendelkezésre egységes, állami szintű nyilvántartás. ” t 2005. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Vizsgálja az NBH, hogyan szivárgott ki a jegyzőkönyv „Az MDF tudni akarja, hogy a miniszter milyen kapcsolatban állt Szatmári Ildikóval” - közölte tegnap Karsai Péter, a párt frakcióvezető-helyettese. Karsai szerint a közvéleménynek többek között tudnia kell, hogy a feltételezett kémtörténet női szereplője milyen információkhoz juthatott hozzá egykori munkahelyén, az Oktatási Minisztériumban. Lapértesülések szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) nem gyűjtött össze elegendő kompromittáló adatot ahhoz, hogy a házaspárt kémkedés vádjával bíróság elé állítsák. Az eddigiek alapján azonban úgy döntött a hazai elhárítás, hogy az érintettek nem folytathatják magyar államigazgatás-beli tevékenységüket - olvasható a HVG-ben. A szakértők szerint 2004 májusában az NBH már kitartóan figyelte Szatmári Ildikó telefonhívásait. Ez arra enged következtetni, hogy már ezt megelőzően is a figyelem központjába került az asszony. A legfrissebb értesülések szerint Magyar Bálint oktatási miniszter 2004 óta több alkalommal hívta mobiltelefonján Szatmári Ildikót. A szakértők állítják, komoly biztonsági kockázatot jelent, ha az adatok a lehallgatást végző szakszolgálattól kerültek ki. A szervezet ugyanis nemcsak az NBH-nak, hanem a rendőrségnek és az ügyészségnek is végez technikai megfigyeléseket - állítja az Index internetes lap. Az Nemzetbiztonsági Hivatalnál vizsgálat indult annak kiderítésére, hogyan szivároghattak ki az államtitkot képező lehallgatási jegyzőkönyvek a román és a magyar sajtóhoz. ■ P. Á.T. G: Az MDF szerint Magyar Bálintnak tisztáznia kellene Szatmári Ildikóval való kapcsolatát Három centivel csökkentik a Balaton szintjét A Balaton magas vízállása, és korántsem „nyers gazdasági érdekek” miatt nyitották meg a Siócsatorna zsilipjét. Minderről Batiz András kormányszóvivő beszélt, reagálva az ellenzék bírálatára. A Fidesz szerint ugyanis a döntést sem idegenforgalmi, sem környezetvédelmi okok nem indokolják. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője úgy vélte, a Balatonon már évek óta várták ezt a vízszintet. Batiz András azt is leszögezte: a zsilip felnyitását az indokolta, hogy a vízállás 13 centiméterrel meghaladja a szabályozási értéket. Három hét alatt a tervek szerint mintegy három centiméterrel csökken majd a tó vízszintje.