Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)
2013-07-26 / 173. szám
4 2 JEGYZET Mindenkit jóvá teszünk azt már régóta tudjuk, hogy a törvény és az életszerűség néha még köszönőviszonyban sincsen egymással - ami papíron még egészen jól hangzik, az a valóságban gyakorta totális elmeroggyantság. Legyünk őszinték: ide sorolhatjuk azt az ötletet is, amely szerint azonnal bepasszírozunk mindenkit a legközelebbi börtönbe akkor is, ha csak néhány apróságot emelt el, merthogy ott majd megtanulja, hol lakik az Úristen. Persze, kell büntetni, szankcionálni, csak hát annak a feltételeit előbb illene megteremteni. Az meg nem sikerült, mivel nem volt elég férőhely. ÚGYHOGY VALÓSZÍNŰLEG ÖSszeültek a fontos emberek valahol, Lajoskám, Józsikám, ez a bebörtönzős projekt nem működik, kellene valami új. És Lajoskám meg Józsikám kitalálta, hogy akkor legyen helyette azonnali munka, azaz a kisebb bűnesetek elkövetői dolgozzák le a vétküket, állítsák helyre az eredeti állapotot, ez bevált a graffitiseknél, eltüntették a firkálmányukat, úgyhogy jó lesz ez mindenre, meg is vagyunk, Lajoskám, Józsikám, Isten áldásával. És akkor most képzeljük el, hogy a tizenhat éves Pétiké elemei egy bizsu nyakláncot a bevásárlóközpontban. Elkapják, rendőrt hívnak, de bilincscsattanás meg ujjlenyomatvétel helyett jön a jóvátételi munka, meg a helyreállítás. Utóbbi könnyű (visszateszik a nyakláncot), előbbi abszurd. Mit csináljon Pétiké? Takarítsa le a polcokat? Mosson fel? Rendezze a kirakatot? Ad abszurdum: üljön be a kassza mögé? szóval lesznek itt még érdekes meglepetések. Tiszta szerencse, hogy mi már mindenre fel vagyunk készülve. * KÖRKÉP PÉCS-SZEKSZÁRD-BUDAPEST Elképzelhető, hogy a jövőben a kisebb súlyú bűncselekmények elkövetőinek nem kell börtönbe vonulniuk, hanem úgynevezett jóvátételi munkával vezekelhetnek. Máté Balázs Súlyos tízmilliárdok mennek el évente az adóforintokból a fogva tartás költségeire, ráadásul a szabadságvesztésre ítéltek tábora a szigorúbb törvények miatt évről évre gyarapszik. A börtönök befogadóképessége véges, újak építésére van szükség, mindemellett a rabságból szabadulók többsége (a ma fogva tartottak 55 százaléka már korábban is volt börtönben) visszakerül a rácsok mögé, azaz a társadalomba való visszailleszkedésük korántsem zökkenőktől mentes. Ezeken is változtatna a kormány most elkészült - ámde még el nem fogadott - tervezete. A koncepció egyik elemeként a kisebb súlyú bűncselekmények (például lopások) elkövetőinek esetében változtatnának a kiszabható szankciókon. Az alternatíva kulcspontja a munka. Egyrészről vizsgálják annak a lehetőségét, hogy az elítélteket szabadulásuk után bevonják a közmunkaprogramba, arra is tekintettel, hogy jelentős részük éppen előéletük miatt nem talál állást. Másrészről felveti a tervezet az úgynevezett jóváté- Börtön helyett munka? jóvátétel A kisebb bűncselekmények tettesei ledolgoznák a kárt teli munka lehetőségét. Ennek lényege, hogy a tetteseknek nem kellene börtönbe vonulniuk, hanem kötelezően közre kellene működniük a bűncselekmény előtti, eredeti állapot visszaállításában, a sértett sérelmeinek enyhítésében. Azt, hogy a gyakorlatban ez pontosan mit is jelentene, egyelőre nem tudni, mindenesetre a javaslat készítői erre nézve beleszólást engednének a bűncselekmények által érintett személyeknek és a helyi közösségek tagjainak is. Fontos szerep jutna a részben átalakuló Pártfogó Felügyelői Szolgálatra is, tagjaik egyfajta közvetítőként is fellépnének a sértettek és az elkövetők között. A még csak Budapesten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő közösségi foglalkoztatók számát is növelnék, a speciális intézmények legfontosabb feladata az alternatív szankciók végrehajtása lenne. Mindemellett ezekben személyre szabottan írhatnának elő magatartási szabályokat az érintettek számára, valamint csoportmódszerek alkalmazásával is segítenék a bűnelkövetők beilleszkedését a mindennapi életbe. A tervezet egyes elemeit már jövőre megvalósítanák, ehhez azonban a kormány jóváhagyásán túl számos törvény módosítására is szükség van, vagyis a végső döntés az Országgyűlés kezében lesz. A szemléletváltás lényege, hogy lehetőség szerint kerüljék el az elzárást Még több elítélt lehet FOLYAMATOSAN SZIGORODNAK a törvények 2010 óta, júliustól pedig már az új Büntető Törvénykönyv alapján számos, korábban szabálysértésnek számító kihágás már bűncselekmény, valamint új, eddig nem létező büntetési nemek és bűncselekménytípusok is helyet kaptak a kódexben. Például a fatolvajlás az eddigiekkel szemben már önálló bűncselekmény, két évre is rács mögé kerülhetnek a tolvajok. A jellemzően a drogfogyasztók által elkövetett visszaélések is szigorúbban minősülnek, bizonyos esetekben akár egyetlen füves cigaretta birtoklásáért is börtön járhat. I Felülvizsgálhatják az állami kárenyhítés rendszerét is a javaslat szerint átírhatják az állami kárenyhítés szabályait is. Jelenleg a bűncselekménnyel okozott kár mértékét iratokkal kell igazolni. A gyakorlati tapasztalat az, hogy a három hónapos határidőn belül sokszor nehézséget okoz a kár mértékét igazoló iratok (például a nemritkán a három hónapon túlnyúló orvosi kezelések díja) beszerzése. Tekintettel arra is, hogy a kárenyhítés olyan szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén jár, amelyek következményeként a sértett testi épsége, egészsége súlyosan károsodott vagy meghalt, ezért indokoltnak tartják az áldozatok ügyintézésének könnyítését: megvizsgálják, hogy a kár mértékének igazolása helyett vagy a mellett bevezethető-e a kárátalány. a felülvizsgálatot kiterjesztenék az igényérvényesítési határidő hosszának, valamint az állami kárenyhítést biztosító szervezeti keretekre is. Mindemellett magát a lehetőséget is ismertebbé tennék, mivel az erről szóló, az áldozatoknak nyújtott tájékoztatás nem kellően hatékony formája a feljelentési jegyzőkönyv egyik bekezdésének - több más figyelmeztetéssel, figyelemfelhívással együtt történő - aláíratása. » I Önkéntesek segíthetnek A területi áldozatsegítő szolgálatok a megyeszékhelyen találhatóak, ahol jellemzően ketten dolgoznak, így azok, akik nem ott élnek, csak nehézségek árán juthatnak hozzá a támogatásokhoz. Ezt orvosolnák az önkéntesi rendszerrel, akiket arra is felkészítenének, hogy a büntetőeljárás során a sértettet, tanút, ha kéri, el tudják kísérni a rendőrségre, bíróságra is, mivel egyes esetekben már az elkövetővel való esetleges találkozás gondolata is komoly pszichés nyomást jelent. A rendszerkiépítésre önkéntes szervezőként szociális munkásokat is alkalmaznának. 2013. JÚLIUS 26., PÉNTEK Nem tudta igazolni, hogy uniós országba adta el a búzát egy Tolna megyei vállalkozó gabonát értékesített szlovák üzleti partnereknek, az árut magyar fuvarozók szállították külföldre. A vállalkozó az adásvételkor áfát nem fizetett arra hivatkozva, hogy közösségen belül adómentesen értékesíthet. Az ellenőrzéskor azonban kiderült, hogy a gabonát nem szállították el Magyarországról. Mózsik Szilvia, a megyei adóigazgatóság vezető főtanácsosa elmondta, a NAV megvizsgálta, teljesültek-e a törvényi feltételek, bizonyítani tudja-e a vállalkozó, hogy az áru elhagyta hazánk területét. Az ellenőrök megállapították, hogy a nemzetközi fuvarokmányokon szereplő tehergépkocsik nem a megjelölt vállalkozások tulajdonában voltak. A tőlük beszerzett adatok alapján egyértelművé vált, hogy ugyan szállítottak gabonát az okmányokon szereplő napokon, de belföldön, másrészt nem ismerték sem a vállalkozót, sem a külföldi vevőt. ■ Az európai bíróság döntése határozza meg, mi az unión belüli értékesítés így a NAV nem fogadta el az értékesítés adómentes elszámolását, áfát számított fel a vételárra. A vállalkozó a megállapítást megfellebbezte, az első fokú helybenhagyó határozatot a bíróságon is megtámadta. A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szerint azonban a kereset alaptalan, a NAV helyesen járt el. ítéletében hivatkozott egy európai bírósági döntésre is, mely alapján az minősül unión belüli termékértékesítésnek, ha a (külföldi) vevőre átszáll a termék tulajdonjoga, és az eladó igazolja, az árut feladták vagy elszállították. Ezek nem vagylagos feltételek, hanem együttesen kell meglenniük. Tény, hogy a jelen esetben a vevőre átszállt az áru tulajdonjoga, de a vállalkozó nem tudta bizonyítani, hogy az áru elhagyta hazánk területét. Miután semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezett, ellenőrzéskor a NAV csak azt tudta kimondani: az elszállítás nem történt meg. ■ M. I. Már idén ősztől több traffipax lesz a sztrádákon és a főutakon kontroll A tervek szerint várhatóan húsz kilométerenként állítják fel az új, mindent tudó berendezéseket PÉCS-Budapest Az eredeti terveknél korábban, vagyis nem jövőre és 2015-ben, hanem még idén elkezdi csatasorba állítani a rendőrség az új, mindent tudó traffipaxokat. Várhatóan már ősszel 165 mobil sebességmérő, jövő április végéig pedig további 365 fix telepítésű közlekedési ellenőrzési pont beszerzését tervezi az Országos Rendőr-főkapitányság. A berendezések 12,5 milliárd forintba kerülnek. Ma országszerte összesen 154 sebességmérő működik, vagyis az új berendezések rendszerbe állításával több, mint háromszor ennyi lesz belőlük. helyre telepíthető eszközök tulajdonképpen úgy működnek, mint a digitális kamerák, mozgóképek rögzítése mellett azonban még nagyon sok mást is tudnak. Többek között a jelenlegi traffipaxokhoz hasonlóan a sebességet, leolvassák a rendszámokat, s ez utóbbiak az informatikai háttérnek köszönhetően azonnal össze is vethetők a nyilvántartással, így például a körözött járművek kiszűrhetők, s az is ellenőrizhető, van-e bírságból adódó tartozása a sofőröknek. A fejlesztés részeként a rendőrök intelligens, GPS-alapú, helyazonosításra alkalmas adatrögzítőket is kapnak, amelyek segítségével a szabálysértőket azonosíthatják és megállíthatják. Vitának sok helye nincs, a kamerák által rögzített felvételek perdöntőek lehetnek. A tervek szerint az autópályákon, - így az M6/M60-as Tolnát átszelő szakaszain is - a főutakon és a balesetveszélyes egyéb utakon várhatóan húsz kilométerenként állítják fel az új berendezéseket. A sztráda ugyan kiemelkedően biztonságosnak számít, viszont Tolna megyében is a gyorshajtók paradicsoma: megesett, hogy egy óra alatt több mint száz, a megengedettnél sebesebben hajtó autóst mértek be a rendőrök. ■ M. B: A fix, valamint a tetszőleges ősztől várhatóan sokkal sűrűbbek lesznek az ellenőrzések az utakon Blokkolták a blokkolót a kresz legutóbbi módosításának részeként betiltották a rendőrségi sebességmérő készülékeket megbénító lézerblokkolók használatát. A berendezések nemcsak figyelmeztetni tudják az autósokat a traffipax jelenlétére, hatástalanították is a rendőrség műszereit, így használóik büntetlenül száguldozhattak. Azok, akik továbbra is alkalmaznak ilyen berendezést, súlyos büntetésre számíthatnak, több százezer forintos bírság is kiszabható. A Az előrejelző készülékek használata viszont továbbra sem tilos.