Tolnai Népújság, 2013. július (24. évfolyam, 151-177. szám)

2013-07-26 / 173. szám

4 2 JEGYZET Mindenkit jóvá teszünk azt már régóta tudjuk, hogy a törvény és az élet­­szerűség néha még köszö­nőviszonyban sincsen egy­mással - ami papíron még egészen jól hangzik, az a valóságban gyakorta totális elmeroggyantság. Legyünk őszinték: ide sorolhatjuk azt az ötletet is, amely szerint azonnal bepasszí­­rozunk mindenkit a legkö­zelebbi börtönbe akkor is, ha csak néhány apróságot emelt el, merthogy ott majd megtanulja, hol lakik az Úr­isten. Persze, kell büntetni, szankcionálni, csak hát an­nak a feltételeit előbb illene megteremteni. Az meg nem sikerült, mivel nem volt elég férőhely. ÚGYHOGY VALÓSZÍNŰLEG ÖS­­­szeültek a fontos emberek valahol, Lajoskám, Józsi­kám, ez a bebörtönzős pro­jekt nem működik, kellene valami új. És Lajoskám meg Józsikám kitalálta, hogy akkor legyen helyet­te azonnali munka, azaz a kisebb bűnesetek elkövetői dolgozzák le a vétküket, állítsák helyre az eredeti állapotot, ez bevált a graf­­fitiseknél, eltüntették a firkálmányukat, úgyhogy jó lesz ez mindenre, meg is vagyunk, Lajoskám, Józsi­kám, Isten áldásával. És akkor most képzeljük el, hogy a tizenhat éves Pétiké elemei egy bizsu nyaklán­cot a bevásárlóközpontban. Elkapják, rendőrt hívnak, de bilincscsattanás meg ujjlenyomatvétel helyett jön a jóvátételi munka, meg a helyreállítás. Utóbbi kön­­­nyű (visszateszik a nyak­láncot), előbbi abszurd. Mit csináljon Pétiké? Takarítsa le a polcokat? Mosson fel? Rendezze a kirakatot? Ad abszurdum: üljön be a kas­­­sza mögé? szóval lesznek itt még ér­dekes meglepetések. Tiszta szerencse, hogy mi már mindenre fel vagyunk ké­szülve. * KÖRKÉP PÉCS-SZEKSZÁRD-BUDAPEST Elképzelhető, hogy a jövőben a kisebb súlyú bűncselekmé­nyek elkövetőinek nem kell börtönbe vonulniuk, hanem úgynevezett jóvátételi mun­kával vezekelhetnek. Máté Balázs Súlyos tízmilliárdok mennek el évente az adóforintokból a fog­va tartás költségeire, ráadásul a szabadságvesztésre ítéltek tábora a szigorúbb törvények miatt évről évre gyarapszik. A börtönök befogadóképessége vé­ges, újak építésére van szükség, mindemellett a rabságból szaba­dulók többsége (a ma fogva tar­tottak 55 százaléka már koráb­ban is volt börtönben) vissza­kerül a rácsok mögé, azaz a tár­sadalomba való visszailleszke­désük korántsem zökkenőktől mentes. Ezeken is változtatna a kormány most elkészült - ámde még el nem fogadott - tervezete. A koncepció egyik elemeként a kisebb súlyú bűncselekmé­nyek (például lopások) elköve­tőinek esetében változtatnának a kiszabható szankciókon. Az alternatíva kulcspontja a mun­ka. Egyrészről vizsgálják annak a lehetőségét, hogy az elítélteket szabadulásuk után bevonják a közmunkaprogramba, arra is tekintettel, hogy jelentős részük éppen előéletük miatt nem ta­lál állást. Másrészről felveti a tervezet az úgynevezett jóváté- Börtön helyett munka? jóvátétel A kisebb bűncselekmények tettesei ledolgoznák a kárt teli munka lehetőségét. Ennek lényege, hogy a tetteseknek nem kellene börtönbe vonul­niuk, hanem kötelezően közre kellene működniük a bűncse­lekmény előtti, eredeti állapot visszaállításában, a sértett sé­relmeinek enyhítésében. Azt, hogy a gyakorlatban ez ponto­san mit is jelentene, egyelőre nem tudni, mindenesetre a ja­vaslat készítői erre nézve bele­szólást engednének a bűncse­lekmények által érintett szemé­lyeknek és a helyi közösségek tagjainak is. Fontos szerep jutna a részben átalakuló Pártfogó Felügyelői Szolgálatra is, tagjaik egyfajta közvetítőként is fellépnének a sértettek és az elkövetők között. A még csak Budapes­ten és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében működő közösségi foglalkoztatók számát is növel­nék, a speciális intézmények legfontosabb feladata az alter­natív szankciók­ végrehajtása lenne. Mindemellett ezekben személyre szabottan írhatná­nak elő magatartási szabá­lyokat az érintettek számára, valamint csoportmódszerek alkalmazásával is segítenék a bűnelkövetők beilleszkedését a mindennapi életbe. A tervezet egyes elemeit már jövőre megvalósítanák, ehhez azonban a kormány jóváhagyá­sán túl számos törvény módo­sítására is szükség van, vagyis a végső döntés az Országgyű­lés kezében lesz. A szemléletváltás lényege, hogy lehetőség szerint kerüljék el az elzárást Még több elítélt lehet FOLYAMATOSAN SZIGORODNAK a törvények 2010 óta, júliustól pedig már az új Büntető Tör­vénykönyv alapján számos, ko­rábban szabálysértésnek szá­mító kihágás már bűncselek­mény, valamint új, eddig nem létező büntetési nemek és bűn­cselekménytípusok is helyet kaptak a kódexben. Például a fatolvajlás az eddigiekkel szemben már önálló bűncselek­mény, két évre is rács mögé ke­rülhetnek a tolvajok. A jellem­zően a drogfogyasztók által el­követett visszaélések is szigo­rúbban minősülnek, bizonyos esetekben akár egyetlen füves cigaretta birtoklásáért is bör­tön járhat. I Felülvizsgálhatják az állami kárenyhítés rendszerét is a javaslat szerint átírhatják az állami kárenyhítés szabá­lyait is. Jelenleg a bűncselek­ménnyel okozott kár mértékét iratokkal kell igazolni. A gya­korlati tapasztalat az, hogy a három hónapos határidőn be­lül sokszor nehézséget okoz a kár mértékét igazoló iratok (például a nemritkán a három hónapon túlnyúló orvosi keze­lések díja) beszerzése. Tekin­tettel arra is, hogy a kárenyhí­tés olyan szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmé­nyek esetén jár, amelyek kö­vetkezményeként a sértett tes­ti épsége, egészsége súlyosan károsodott vagy meghalt, ezért indokoltnak tartják az áldozatok ügyintézésének könnyítését: megvizsgálják, hogy a kár mértékének igazo­lása helyett vagy a mellett be­vezethető-e a kárátalány. a felülvizsgálatot kiterjesz­tenék az igényérvényesítési határidő hosszának, valamint az állami kárenyhítést biztosí­tó szervezeti keretekre is. Mindemellett magát a lehető­séget is ismertebbé tennék, mivel az erről szóló, az áldo­zatoknak nyújtott tájékozta­tás nem kellően hatékony for­mája a feljelentési jegyző­könyv egyik bekezdésének - több más figyelmeztetéssel, figyelemfelhívással együtt tör­ténő - aláíratása. » I Önkéntesek segíthetnek A területi áldozatsegítő szol­gálatok a megyeszékhelyen találhatóak, ahol jellemzően ketten dolgoznak, így azok, akik nem ott élnek, csak ne­hézségek árán juthatnak hoz­zá a támogatásokhoz. Ezt or­vosolnák az önkéntesi rend­szerrel, akiket arra is felkészí­tenének, hogy a büntetőeljá­rás során a sértettet, tanút, ha kéri, el tudják kísérni a rend­őrségre, bíróságra is, mivel egyes esetekben már az elkö­vetővel való esetleges találko­zás gondolata is komoly pszi­chés nyomást jelent. A rend­szerkiépítésre önkéntes szerve­zőként szociális munkásokat is alkalmaznának. 2013. JÚLIUS 26., PÉNTEK Nem tudta igazolni, hogy uniós országba adta el a búzát egy Tolna megyei vállalkozó ga­bonát értékesített szlovák üzleti partnereknek, az árut magyar fuvarozók szállították külföld­re. A vállalkozó az adásvételkor áfát nem fizetett arra hivat­kozva, hogy közösségen belül adómentesen értékesíthet. Az ellenőrzéskor azonban kiderült, hogy a gabonát nem szállították el Magyarországról. Mózsik Szilvia, a megyei adó­­igazgatóság vezető főtanácsosa elmondta, a NAV megvizsgálta, teljesültek-e a törvényi feltéte­lek, bizonyítani tudja-e a vál­lalkozó, hogy az áru elhagyta hazánk területét. Az ellenőrök megállapították, hogy a nemzet­közi fuvarokmányokon szereplő tehergépkocsik nem a megjelölt vállalkozások tulajdonában vol­tak. A tőlük beszerzett adatok alapján egyértelművé vált, hogy ugyan szállítottak gabonát az okmányokon szereplő napokon, de belföldön, másrészt nem is­merték sem a vállalkozót, sem a külföldi vevőt. ■ Az európai bíróság döntése határozza meg, mi az unión belüli értékesítés így a NAV nem fogadta el az értékesítés adómentes el­számolását, áfát számított fel a vételárra. A vállalkozó a megállapítást megfellebbezte, az első fokú helybenhagyó határozatot a bíróságon is megtámadta. A Szekszárdi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság szerint azonban a kereset alaptalan, a NAV he­lyesen járt el. ítéletében hivat­kozott egy európai bírósági döntésre is, mely alapján az minősül unión belüli termék­­értékesítésnek, ha a (külföldi) vevőre átszáll a termék tulaj­donjoga, és az eladó igazolja, az árut feladták vagy elszál­lították. Ezek nem vagylagos feltételek, hanem együttesen kell meglenniük. Tény, hogy a jelen esetben a vevőre átszállt az áru tulajdonjoga, de a vál­lalkozó nem tudta bizonyíta­ni, hogy az áru elhagyta ha­zánk területét. Miután sem­milyen bizonyítékkal nem rendelkezett, ellenőrzéskor a NAV csak azt tudta kimonda­ni: az elszállítás nem történt meg. ■ M. I. Már idén ősztől több traffipax lesz a sztrádákon és a főutakon kontroll A tervek szerint várhatóan húsz kilométerenként állítják fel az új, mindent tudó berendezéseket PÉCS-Budapest Az eredeti ter­veknél korábban, vagyis nem jövőre és 2015-ben, hanem még idén elkezdi csatasor­ba állítani a rendőrség az új, mindent tudó traffipaxokat. Várhatóan már ősszel 165 mo­bil sebességmérő, jövő április végéig pedig további 365 fix telepítésű közlekedési ellen­őrzési pont beszerzését terve­zi az Országos Rendőr-főkapi­tányság. A berendezések 12,5 milliárd forintba kerülnek. Ma országszerte összesen 154 se­bességmérő működik, vagyis az új berendezések rendszer­be állításával több, mint há­romszor ennyi lesz belőlük. helyre telepíthető eszközök tulajdonképpen úgy működ­nek, mint a digitális kamerák, mozgóképek rögzítése mellett azonban még nagyon sok mást is tudnak. Többek között a je­lenlegi traffipaxokhoz hason­lóan a sebességet, leolvassák a rendszámokat, s ez utóbbiak az informatikai háttérnek kö­szönhetően azonnal össze is vethetők a nyilvántartással, így például a körözött jármű­vek kiszűrhetők, s az is ellen­őrizhető, van-e bírságból adó­dó tartozása a sofőröknek. A fejlesztés részeként a rendőrök intelligens, GPS-alapú, hely­azonosításra alkalmas adat­rögzítőket is kapnak, amelyek segítségével a szabálysértőket azonosíthatják és megállíthat­ják. Vitának sok helye nincs, a kamerák által rögzített fel­vételek perdöntőek lehetnek. A tervek szerint az autópályá­kon, - így az M6/M60-as Tol­nát átszelő szakaszain is - a főutakon és a balesetveszélyes egyéb utakon várhatóan húsz kilométerenként állítják fel az új berendezéseket. A sztráda ugyan kiemelkedően bizton­ságosnak számít, viszont Tol­na megyében is a gyorshajtók paradicsoma: megesett, hogy egy óra alatt több mint száz, a megengedettnél sebesebben hajtó autóst mértek be a rend­őrök. ■ M. B: A fix, valamint a tetszőleges ősztől várhatóan sokkal sűrűbbek lesznek az ellenőrzések az utakon Blokkolták a blokkolót a kresz legutóbbi módosításá­nak részeként betiltották a rendőrségi sebességmérő ké­szülékeket megbénító lézer­blokkolók használatát. A be­rendezések nemcsak figyel­meztetni tudják az autósokat a traffipax jelenlétére, hatás­talanították is a rendőrség műszereit, így használóik bün­tetlenül száguldozhattak. Azok, akik továbbra is alkal­maznak ilyen berendezést, sú­lyos büntetésre számíthatnak, több százezer forintos bírság is kiszabható. A Az előrejelző készülékek használata viszont továbbra sem tilos.

Next