Tolnai Népújság, 2016. november (27. évfolyam, 257-281. szám)

2016-11-02 / 257. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Továbbadta a szerszámot DUNAFÖLDVÁR Sikkasztás miatt indítványozott vád­emelést egy dunaújváro­si férfi ellen a Dunaföldvá­ri Rendőrőrs - tette közzé a rendőrségi honlap, a poli­­ce.hu. Az elkövető 2016. au­gusztus 22-én egy dunaföld­­vári üzletből kikölcsönzött egy értékes bontókalapá­csot, de a szerszámot nem vitte vissza az üzletbe, ha­nem továbbadta egy harma­dik személynek. A férfi a ki­hallgatása során beismerő vallomást tett. H. É. Két autó ütközött Dombóváron DOMBÓVÁR November else­jén két személyautó karam­bolozott Dombóváron, a Te­leki utcában, majd a jármű­vek elgázoltak egy gyalogost is - tette közzé a katasztró­favédelem. A baleset követ­keztében egy ember meg­sérült, a műszaki mentést a helyi hivatásos tűzoltók vé­gezték el, áramtalanították a járműveket. H. É. Támogatják a tanulást PAKS Felsőfokú tanulmá­nyok támogatására hirdet pályázatot a Felsőfokú Ta­nulmányok Szociális Támo­gatása Pakson Közalapít­vány. Feltétel, hogy a pályá­zó a kérelmezést megelőző­en legalább egy évig állandó paksi lakhellyel rendelkezik, valamilyen okból hátrányos helyzetű, illetve tanulmá­nyainak célja első diplomá­jának megszerzése. A pályá­zatokat november 15-ig le­het benyújtani a Paksi Vak Bottyán Gimnázium titkár­ságán. V. T. Lezárták a hídra vezető utat DUNAFÖLDVÁR Felújítási munkálatok miatt lezárták a dunaföldvári hídra vezető utat, ezért az átjárót a mun­kák időtartama alatt a vá­rosközpont felől, a régi lejá­ró útvonalán lehet megkö­zelíteni. A Magyar Közút Zrt. weboldalán olvasható infor­máció szerint november 25- ig tart a korlátozás. A hídon a forgalmat jelzőlámpával irányítják. V. T. Ugyan nem hivatásos fotós, Krizák István számára a termé­szetfotózás mégis több mint hobbi. Elsősorban a gemen­­ci madarakat, nagyvadakat fényképezi, a szarvasbőgés az egyik kedvenc témája. A Tol­nán élő fiatalember képei szá­mos pályázaton, köztük orszá­gos és nemzetközi kiírásokon is sikerrel szerepeltek már. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanoi@mediaworks.hu TOLNA - Szüleim, nagyszüleim révén kisgyerekorom óta meg­határozza az életemet a termé­szet szeretete - kezdte Krizák István azzal kapcsolatban, mi­ként vezetett az útja a termé­szetfotózáshoz. A Tolnán élő fi­atalembert - aki „civilben” a Szekszárdi Hivatásos Tűzol­tó-parancsnokság szerparancs­noka - a bátyja fertőzte meg a fényképezéssel. Testvére a gim­náziumban fotós szakkörbe járt, otthon hívott elő képeket, és a Magyar Madártani és Ter­mészetvédelmi Egyesületnek is tagja lett. Egy közös kirán­dulás alkalmával a báty István kezébe adta az akkor használt Zenit fényképezőgépét, hogy a keresőn keresztül csodálhas­sa meg a tájat. Ez pedig meg­határozó élménynek bizonyult. István a Madártani Egyesület­be is követte bátyját, amelynek 1987 óta máig tagja, és a közép­­iskolás évei alatt ő is megvet­te első saját fényképezőgépét: a spórolt pénzéből egy Prakti­­cát vásárolt. Azt mondja, mivel nagyon sokat fotózott diára, ez megtanította őt arra, hogy meg­becsülje a pillanatot, hiszen egy tekercsen csupán 36 kocka állt rendelkezésre, emellett pedig a kompozíció szabályait és a he­lyes exponálást is elsajátította. Szakkönyveket, folyóiratokat bújt, illetve azt hangsúlyozza, hogy a saját hibáiból is rengete­get tanult. István 1998-ban szerelt fel tűzoltónak. Az önálló kereset lehetővé tette számára, hogy többet tudjon a szenvedélyére költeni, és a 24/48 órás mun­karendnek köszönhetően a sza­badidejéből is többet tudott ál­dozni a természetjárásra, a fényképezésre. Ebben ma már egy Nikon digitális gép a társa. Elsősorban a gemenci mada­rakat, nagyvadakat fotózza, és az egyik legkedveltebb témája a szarvasbőgés. De többször járt már fotótúrán Erdélyben is, pél­dául Retyezát-hegységben és a Hargitán. Az egyik legemléke­zetesebb eset viszont a Kakasd közeli Széptölgyesnél, a halastó­nál történt vele. Lehalászáskor a rétisasokat fényképezte, amikor az egyik a lessátra tetején szeret­te volna elfogyasztani a zsákmá­nyolt halat. A mobil lessátor vi­szont majd’ felborult, míg a réti­sas az egyensúlyát kereste rajta, karmai nyomát pedig máig ma­gán viseli a búvóhely.­­ Kalan­dos, de nem veszélyes a termé­szetfotózás. Az állatoktól nem kell tartani - vallja István. Arról is beszélt, hogy job­ban szeret hangulatokat len­csevégre kapni, mintsem port­rékat vagy akcióképeket, ezért inkább a saját környezetükben szereti megörökíteni az állato­kat. Korábban szinte csak cser­kelt, ma már azonban jobbára lesből fotóz. Képei számos pályázaton, köztük országos és nemzetkö­zi kiírásokon is sikerrel szere­peltek már, többet kiállításo­kon is láthattak az érdeklődők. S mivel jó kapcsolatot ápol a Ge­menc Zrt.-vel, sok képe a Pörbö­­lyi Látogatóközpontban is he­lyet kapott. István azt mondja, számára a természetfotózás több mint hobbi, amelyhez hatalmas el­hivatottság kell. Más műfajok nem jellemzőek rá, embert áb­rázoló képeket ritkán készít. Kivétel ez alól most 16 hónapos kisfia, akit természetesen elő­szeretettel fényképez. Krizák István tűzoltó és természetfotós Kiállításokon mutatják be munkáikat Krizák István kiemelte, hogy Tol­na megye nagyon sok jó termé­szetfotóssal büszkélkedhet, akik szép sikereket érnek el a külön­böző kiírásokon. Az Év Termé­szetfotósa pályázaton évről évre nagyon erős mezőny alakul ki, ami részben a technikai fejlődés­nek is köszönhető, István szerint azonban a felszerelés csak egy dolog, a jó képekhez az is kell, hogy az ember minél több időt tudjon a természetben tölteni. Ő egyébként a Mezőföld Termé­szetfotó Egyesület tagja. A szer­vezet minden évben alkotótábo­rokat tart, amely lehetőséget te­remt a szakmai elmélyülésre, és István szerint egymástól is so­kat tudnak tanulni Az egyesületi tagok munkáit évente 10-15 ki­állításon mutatják be a nagykö­zönségnek, az ország különbö­ző pontjain. Idén negyvennégy kisgyermeknek ültettek fát Bonyhádon Erősítik a kötődést a városhoz BONYHÁD Hét újabb­­ törökmo­gyoró - fával gyarapodott Bony­hádon a Bezerédj utca fasora és egyben a város hét igen ifjú la­kója a „Minden született gyer­meknek ültessünk egy fát” mozgalom keretében. Filóné Ferencz Ibolya a té­mában tartott sajtótájékozta­tón emlékeztetett, a kezdemé­nyezés célja a felnövő generá­ció nemzettudatának, lokál­patriotizmusának kialakítása és ápolása, ezáltal a szülőhely­hez való kötődésnek, szereteté­­nek megerősítése, az erdő, a fa és a természeti környezet vé­delmének tudatosítása. Azt is elmondta, hogy idén összesen 44 család csatla­kozott az akcióhoz, az ifjak egy-egy törökmogyoró, juhar vagy kőris facsemetével gaz­dagodtak a program 12 hely­színén. A mozgalom keretében a 2015. szeptember 1-je és 2016. augusztus 15-e között szüle­tett kicsik részére a családok közterületen egy-egy fát ültet­nek el, aminek gondját viselik gyermekük felcseperedéséig - tudatta Vizin Balázs, az ön­­kormányzat kommunikációs munkatársa. A város egy-egy facsemetét, továbbá a gyermek nevével, születési dátumával, illetve a program elnevezésé­vel feliratozott szalagot adott át a családoknak. H. É. Törökmogyoró fát kaptak a kicsik és szüleik a várostól 2016. NOVEMBER 2., SZERDA Hét indult, több mint negyven ért célba BOGY­IS210 A Zarándok Színház ősbemutatójával ért véget a Ma­gyar Zarándokút Egyesület Bia­­torbágy-Bogyiszló zarándoklata hétfőn, Bogyiszlón. Október 28- án heten indultak el a 200 kilo­méter kerékpáros és 59 kilomé­teres gyalogos túrára, végül a célba több mint negyvenen ér­keztek meg. A csoport többek között Székesfehérvár, Tihany, Szántód és Siófok érintésével ért el Simontornyáig, ahol letet­ték a kerékpárokat. Innen két napot gyalogoltak Sárszentlő­­rinc, Kölesd és Szedres érinté­sével Bogyiszlóig. Mint azt Ru­mi Imrétől, a szervezet elnöké­től megtudtuk, ez egy új, úgy­nevezett nyugati zarándokútvo­nal, amelynek végállomása, és egyben a fő útvonallal összekö­tő pontja Bogyiszló. Hozzátette, nagyon jó, befogadó közösségre leltek itt, ahol - ugyan korábban a meghirdetett időpontnál­­ sor került a már említett ősbemuta­tóra: Rusz Márk Milán Pólika cí­mű darabját, egy cigány sorsdrá­mát vittek színpadra. A színház alkalmi társulás, nincs fenntar­tója, tagjai a zarándoklatokon részt vevő színpadi előadók, il­letve más zarándokok, akik jóté­kony szándékkal állnak a pub­likum elé. Felidézik a színját­szás hőskorát, amikor „Déryné­­ék gyalog vagy stráfszekéren, a nemzet napszámosaiként járták a falvakat és városokat.” H. É.

Next