Tolnai Népújság, 2017. július (28. évfolyam, 151-176. szám)

2017-07-07 / 156. szám

2017. JÚLIUS 7., PÉNTEK A Pannónia és a magyar kajszi után itt a bergeren Érik a kései, most kell a lekvárt főzni Idén korábban kezdődött a kajszi szezon, egy hónappal ezelőtt, de úgy tűnik, hama­rabb is befejeződik a szoká­sosnál. A termelőket is meg­lepte a tény, több lett belő­le, mint amire számítottak. Értékesítési gondja azonban csak annak nem volt, aki egészséges, piacképes gyü­mölcsöt kínált. Mauthner Ilona Ilona,mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Országosan 4500 hektáron termeltek az idén is sárgabarackot a gazdák, a leg­több ültetvény a szomszédos Bács-Kiskun megyében, Kecs­kemét környékén van. Min­den híresztelés ellenére nem érte fagykár a barackosokat, mondta Csizmadia György, a FruitVeb gyümölcsterme­lői főbizottságának az elnöke. Tolna megyében egyébként 355 hektáron terem a kajszi, idén viszonylag korán - júni­us 10-e környékén - kezdődött a hazai sárgabarack értékesí­tése. Eleinte kilójáért 500 fo­rintot is kaptak a kereskedők­től a termelők, a boltokban pe­dig még 900 forintot is kértek a gyümölcs kilójáért. Dömse Tibor Bátaszék kö­zelében vásárolt 10 hektár­nyi barackost, idén először szüreteltek. Mint mondta, pár napon belül el is fogy a gyü­mölcs. Amikor beszéltünk, akkor már 28. napja szedték a fákról a termést. - Nem volt problémánk az értékesítéssel, én úgy gondo­lom, aki sok energiát fekte­tett a növényvédelembe, az érés közbeni válogatásba, an­nak piacképes barackja lett az idén - mondta Dömse Tibor. Igyekeztünk minél több kaj­szit leszedni a fáról, a barack ugyanis ha leesik, étkezési-ér­tékesítési célra már használ­hatatlan. Éppen emiatt oda kell figyelni a szedőknek is a munkájukra. Több helyen is meghirdet­ték az értékesítést, és jöttek is a kereskedők, volt olyan nap amikor 6-7 tonnát is el­vittek egyszerre, mondta a termelő, de jöttek a kisebb vásárlók is, akik csak befőz­ni, lekvárt készíteni szeret­nének. A kereskedők többsége vagy a hazai nagybani piacokat cé­lozza meg, vagy egyenesen vi­szi a gyümölcsöt a bécsi piac­ra, ott ugyanis filléres összeg­nek számít a kilónkénti 500 forint is.­­ Jó esetben még tíz nap van vissza az idei szezon­ból, mondta Szászi Luca, aki­nek szintén Bátaszék határá­ban van barackosa, igaz ne­ki csak másfél hektáron. Je­lenleg a Pannónia és a ma­gyar kajszi érik, ez utóbbi kettő nem egy mutatós fajta, sápadt színük van, és ráadá­sul könnyen megpuhulnak, ami a szállításnál nem előny. Viszont nagyon jó lekvárt le­het belőlük készíteni. Mi a ba­jai piacra szállítunk, ahol ál­landó asztalunk is van. Haj­nali 6 órára érünk oda, de már várnak bennünket a vá­sárlók, akik zömében házias­­­szonyok. Egy-egy piaci napon 40-50 ládával tudunk eladni, pár óra alatt. Természetesen emellett van néhány zöldséges is, akiknek szállítunk, még Pécsre is. Saj­nos a barackot nem lehet so­káig tárolni, így gyorsan kell másik vevő után nézni, ha az egyik kiesik. A piacon az érettebb gyümölcsöt keresik, míg a zöldségesek a kemé­nyebbeket veszik meg. Az idén nagyon jól alakul­tak az árak, kezdetben 500, most 300 forintért adjuk kiló­ját, és már így a vége felé re­mélem ez az ár nem is válto­zik, tette hozzá. Az országos helyzet inkább a vásárlóknak kedvez, mond­ta Csizmadia György, ez azt jelenti, hogy még a tavalyinál is alacsonyabbak az értékesí­tési árak, az apróbb barack kilójáért van ahol csak 120 forintot adtak a felvásárlók. Egyre többen készítenek otthon lekvárt, nem csak finomabb a házi, de egészségesebb is Fotó: M. K. Mayer Károly lett az új TÖDÉ elnök TOLNA Mayer Károlyt válasz­tották a Tolnai Öregdiákok Egyesülete (TÖDÉ) új elnöké­vé - tájékoztatott Pap István­ná, a korábbi elnök, aki a má­jusi közgyűlésen hét év után lemondott tisztéről. A TÖDÉ alapszabálya sze­rint a szervezet elnökét nem a tagság, hanem az elnökség választja. A májusi közgyűlé­sen Mayer Károlyt elnökségi taggá választották. Az elnökség minapi dönté­se alapján az öregdiák egye­sület vezetője Mayer Károly lett, aki foglalkozását tekint­ve a tolnai Fastron Hungária Kft. ügyvezetője. S. K. így készül a finom házi baracklekvár Az üvegeket készítsük elő, fer­tőtlenítsük, csepegtessük ki. Egy kiló gyümölcshöz 40 deka cukrot számoljunk, bár az éde­skés egyéni ízlés dolga. A ba­rackokat mossuk meg, magoz­zuk ki, majd turmixoljuk össze - ezzel időt nyerünk a főzésnél - és tegyük fel főni. Úgy fél óra múlva már forr (habzik) a lek­várunk, folyamatos keverge­tés mellett hozzáadjuk a cuk­rot és a dzsemfixálókat. Addig főzzük, amíg a habját el nem veszíti. Ha a habbal „nem bí­runk’ akkor szedjük le egy me­rőkanállal egy tálba, de a ha­bot ne merjük bele az üvegbe, mert ott is a lekvár tetején ma­rad és csúnyán mutat. Ezt kö­vetően forrón töltjük az üvegek­be a lekvárt, melyeket szára­zon dunsztolunk (minden üve­get egyenként papírba teke­rünk, majd takarókkal letakar­juk) legalább két napig nem nyúlunk hozzájuk, majd a kam­rába tesszük a lekvárunkat. MEGYEI KÖRKÉP 3 Kutya meleg van Iharosi Ibolya ibolya.iharosi@mediaworks.hu K utya meleg van, és a macskák sem fáznak. Ez még nem is az igazi kánikula, mert ugyan tartósan 30-35 Cel­sius- fok feletti a nappali hőmérséklet, de időnként fel­­hősödés, szél és zápor mérsékli a hőérzetünket. Ilyenkor so­kat kell inni, természetesen nem alkoholt, hanem valódi ás­ványvizet. Esetleg forró citromos teát. Ezt mondják az okosok. A meleg azonban csak az egyik tényező, ami megviseli az ember idegrendszerét, mert ilyenkor semmi sem igazán jó. Rémes kimenni a klimatizált hűvösből a forró levegőre, de bent sem jó, mert a kifújt hideg levegő miatt megfájdul az em­ber feje. Éjjel nem tud az ember aludni. Reggel már tudna, de akkor meg fel kell kelni. Nap­közben nem esik jól a falat. Nincs annál nagyobb méreg, ha éjféltájt meg, amikor eny­hül a hőség, előveszi az em­bert a farkaséhség, pedig köz­tudott, hogy hat óra után csak a szenvedélybeteg önsorsron­­tók esznek. Hűtőből inni veszélyes, mert torokfájás lehet a vé­ge, a langyos csa­pvíz meg semmire sem jó. Annyit minden­esetre enyhíthetünk a helyzeten, hogy legalább ma nem bos­­­szantjuk fel egymást. Sem a hivatalokban, sem az üzletekben, sem az utakon. Sehol. Csipetnyi kedvesség, egy mosoly sokat segíthet. Néha gondoljunk azokra is, akik olyan helyen dol­goznak, ahol nem is lehet légkondicionálás. Az út- és házépítők feje felett még tető sincsen. Sokan végez­nek a tűző napon kemény fizikai munkát. Legalább ilyenkor gondoljunk rájuk úgy, mint a hétköznapok hőseire. Legalább ne bos­­­szantsuk fel egy­mást ebben a rek­­kenő hőségben Szép sikereket értek el a diákok KÖLESD A kölesdi rajzszakkör és az első osztály tanulói Pál­­finé Ament Ágnes felkészíté­sével a 2016/17-es tanévben meghirdetett megyei és or­szágos rajzpályázatokon sor­ra aratták az elismeréseket. Mint azt Vargáné Kisfalvi Erzsébettől, a kozeleti.hu szer­kesztőjétől meg­tudtuk, a Debrece­ni Országos Rajz­pályázaton Intéz­ményi díjban és könyvjutalomban részesült Pálfi Le­ila Alida,­ könyv­­jutalmat Schvarcz Emma, Schüszler Anna, Domokos Boglárka és Potyondi Luca kapott. A Mécs László Országos gyermek­­rajzpályázaton Schvarcz Em­ma harmadik helyezett lett. Az Alkosd újra - Tamási AMI rajzpályázat díjazottjai Pálfi Leila Alida és Potyon­di Luca. A Szedresi Lovas ud­varház Országos rajzpályá­zatán Pompás díjasok: Erdei Rebeka (okleveles), Schvarcz Emma (okleveles), kiállí­tott munkájukért emléklapot kaptak: Domokos Boglárka, Domokos Máté, Szabó Zsóka, Szabó János, Horváth Edina és Mali Réka, Pálfiné Ament Ágnes pedig felkészítő taná­ri díjban részesült. A Miénk a vár elnevezésű or­szágos rajzpályá­zaton az első osz­tály dicséretet ka­pott. Domokos Má­té első helyezett, Bencze Vanessza szintén első helye­zett lett. A Tolna megyei gyermekrajzpályázaton dí­jazottak voltak, és oklevelet kaptak Szabó Zsóka, Horváth Edina, Pesti Zsombor, Pálfi Leila Alida. A „Kölesdi Érté­kek Tára” címmel kiírt rajz­pályázat kiállításának meg­nyitója a IX. Kölesdi Faluna­pon volt, a munkákat Kovács Ferenc bonyhádi művészta­nár értékelte. B. K. Jól teljesítet­tek a rajz­­szakkörösök és az első osztályosok Józan ésszel a tragédiák ellen Aki nem ismeri a saját korlá­tait, bajba kerülhet. Bagyó Sán­dor, a Vízimentők Magyarorszá­gi Szakszolgálatának vezetője azt mondja, már csak ingerül­ten tud beszélni arról, mennyire meggondolatlanok az emberek a vizek környékén. A HÉT témája Legyünk emberségesek! Fábián Barna, az M1 műsor­vezetője udvarias, egyúttal hu­moros stílusával évek óta éb­reszti a Ma Reggel című műsor­ban a nézőket. Két évtizednyi te­levíziós tapasztalatairól, a húsle­vesről és a hajnali kelésről me­sélt lapunknak. INTERJÚ Fábry Sándor: Hiba a kajakban Hiába volt minden óvintéz­kedés, élete első kajakozásának többen voltak szemtanúi, mint ahogy a humorista szerette vol­na. Ismert emberként mindig kí­nosan ügyelt arra, hogy a kezde­ti próbálkozásait minél keveseb­ben lássák. SZTÁRVILÁG „Négy ember életét élem!” Sasvári Sándorral mesés lo­vas birtokán beszélgettünk. Ki­derült, a művész rajong Léna lá­nyáért, akit legszívesebben min­denhová magával vinne, és nem tett le régi álmáról, hogy színre vigye az Attila hun király című rockoperáját. MŰVÉSZBEJÁRÓ Titkolja a szívügyeit A Miss World Hungary nyer­tese Szigetújfalun nevelkedett tinédzserkoráig, akkor viszont gondolt egy merészet, és Buda­pestre „tette át a székhelyét”. A távolság ellenére egyáltalán nem romlott meg a kapcsolata szüleivel. SZTÁRVILÁG > > VASÁRNAP • • // / / / AJÁNLÓ A REGGEL KÖVETKEZŐ SZÁMÁBÓL

Next