Tolnai Népújság, 2019. július (30. évfolyam, 150-176. szám)

2019-07-09 / 157. szám

2019. JÚLIUS 9., KEDD Elhunyt Gottvald Károly, de életmű-kiállítását megtartják Nagy szakmai rutinra tett szert, 1970 óta fotózott Elhunyt Gottvald Károly kol­légánk, a megye legismer­tebb fotóriportere. Életmű­vének bemutatására készült a tolnai Mag-házban. A ki­állítást nem fújják le. Özve­gye - többek segítségével - megszervezi azt. Wessely Gábor szerkesztoség@tolnainepujsag.hu Készült az életmű­ kiállításá­ra. Már kezdte bekereteztetni a kinagyított fotóit. A tárlat au­gusztus 16-án nyílik, a tolnai Mag-házban. Rendhagyó ese­mény lesz, a képalkotó jelenléte nélkül. Gottvald Károly, a me­gye legismertebb fotóriportere elhunyt. Hetven évet élt. Teme­tése pénteken lesz. Tolnán nőtt fel, rövid ide­ig a textiliparban dolgozott, a Patexnél, s már általános isko­lás korában, az ötvenes évek végén bekapcsolódott a gyári fotószakkör munkájába. A Tol­nai Népújsághoz (illetve an­nak elődjéhez, a Tolna Megyei Népújsághoz) 1970-ben vették fel. Főállásban végig ott állt al­kalmazásban, 2012-es nyugdíj­ba vonulásáig. De nyugdíjas­ként is rendszeresen bedolgo­zott lapunknak. Nagy szakmai rutinra tett szert, belevetette magát a mun­kába, legyen szó bármilyen eseményről - a püspöki misé­től az aratósztrájkig -, s csak akkor nyugodott meg, amikor érezte, hogy megvan „a kép”. A másnapi újság címlapfotója. Legemlékezetesebb sorozata a paksi atomerőmű építése so­rán készült. A legjelentősebb szakmai elismerést a 12 áldo­zatot követelő pörbölyi iskola­busz-baleset humánus bemu­tatásáért kapta. Akkor, „Az év sajtófotója” pályázaton II. díjat nyert, ami vidéki fotóriporte­reknek ritkán adatik meg. Ott volt a technikatörténeti forradalom sűrűjében: pályá­ja kétharmadát a filmes, egy­­harmadát a digitális korszak­ban töltötte. Fotózott uránbá­nyászokat 1200 méteres mély­ségben, és lencsevégre kapta a gemenci erdőt, madártávlatból, helikopterről. Találkozott a hí­res kortársakkal, politikusok­kal, művészekkel, tudósokkal, sportolókkal. Megörökítette II. János Pál pápát a pécsi misé­jén, Teller Edét a paksi látoga­tásakor és Fülöp herceget, ami­kor visszahozta az első hódokat a Gemencbe. Rengeteg kiállítá­sa volt, köztük olyan is, ame­lyet vándoroltattak az ország­ban, Nyíregyházától Pécsig. Ál­landó tárlata Tolnán, Bogyisz­­lón és Pakson van. S szülőhe­lyén, Tolnán most lesz még egy. Egy időszaki, mely bemutatja a munkáját, a pályáját, az életét. Gottvald Károlyt a Tol­nai Népújságot is kiadó Me­­diaworks Hungary Zrt. saját halottjának tekinti. Gottvald Károly fotóriporter nyugdíjasként is szerves része volt a Tolnai Népújság mindennapjainak. A Médiaworks Hungary Zrt. saját halottjának tekinti Fotó: Makovics K. Fél évszázad eseményeit örökítette meg az utókornak Gottvald Károly 1949-ben született Tolnán. Házasságot 1970-ben kötött Boros Katalin­nal. Két fiuk és három unoká­juk született. Tolnán 1978-ig élt, aztán csa­ládjával Szekszárdra költözött. A megyei lapnál dolgozott, de sokat fotózott az MTI-nek, a Ma­gyar Ifjúságnak, az Új Tükörnek, a Szekszárdi Vasárnapnak, a Tolnai Extrának és a Tolnai Hír­lapnak is. Képei illusztrálták Csányi László, Vadas Ferenc, Ha­zafi József és Ékes László köny­veit. Felnagyított felvételei látha­tók az Atomenergetikai Múze­um homlokzatán. Munkásságát számos díjjal ismerték el: Urán­­toll (1996), Csányi-díj (2001), Tolna Városi Sajtódíj (2002), Né­metségért Nívódíj (2006). Hetvenévesen érte a halál. Helytörténeti szempontból rendkívül értékes anyagot ha­gyott hátra, archiválva. Fél év­század Tolna megyei közéle­ti eseményeinek képi anyagát őrzik filmszalagjai és digitális adathordozói. Hét év alatt jól bejáratott írótábor lett a Magasiskolából Mészöly nyomában járnak SZEKSZÁRD Hetedik alkalom­mal rendezik meg a „Szek­szárdi Magasiskola” Mészöly Miklós Irodalmi Akadémia, írói Mesterkurzus címet vise­lő egy hetes rendezvényt. Hét­főn délután, a Vármegyehá­za Pollack kávézójában Szö­rényi László professzor, a Mé­szöly Miklós Egyesület elnöke köszöntötte a kurzus résztve­vőit. Mészöly Miklós első kö­tetét, a Vadvirágot tartotta a kezében, és közben elmond­ta, Mészöly hallatlanul igé­nyes volt, és egyben önpusztí­tó abban az értelemben, hogy nagyon sokáig még csak má­solatot sem készíttetett műve­iről. Ennek aztán olyan követ­kezményei is lettek, hogy van olyan műve, amely, legalábbis részben, elveszett, mert oda­adta valakinek, aki aztán nem adta vissza. Hét év alatt jól bejáratott író­tábor lett a Szekszárdi Magas­iskolából. Sok a visszatérő ember, művész, író, akik élet­re szóló barátságokat kötöttek egymással, és már Szekszárd is fontos szerepet tölt be az éle­tükben. A programok összeál­lításában mindig figyeltek ar­ra, hogy az sokszínű legyen, ne csak egy-egy íróhoz kötőd­jenek a felolvasások, beszélge­tések. M. I. Sok a visszatérő vendég a táborban­Fotó: Makovics K. KITEKINTŐ g PROGRAMOK KEDD MOZI SZEKSZÁRD Yesterday (angol ze­nés vígjáték), 17 óra. Annabelle 3. (amerikai horror), 19.30. SZERDA MOZI SZEKSZÁRD Yesterday (angol ze­nés vígjáték), 17 óra. Annabelle 3. (amerikai horror), 19.30. Megyei alkotók is szépítettek KOVÁCSVÁGÁS Folytatódott a ha­gyományos faluszépítési prog­ram a szekszárdi Törő György fafaragó népi iparművész ve­zette Nemzetközi Dunai Alko­tókör tagjainak részvételével Kovácsvágáson. A Falvak Kul­túrájáért Alapítvány és a helyi önkormányzat által szervezett zempléni táborban a megyé­ből Törő György mellett a bony­hádi Szemcsuk István fafara­gó és Ékes László író, újságíró vett részt. Hozzájuk csatlakoz­tak a Srecko Ornik vezette szlo­vén faragók, a nagyatádi Szalai Norbert, a dédestopolcsányi Si­mon Attila, a dunakeszi Semes - Bogya Eszter faszobrász, dalé­nekes, népgyógyász, valamint a kárpátaljai fafaragók, Pocsai Vince tiszteletes és Tóth Gyula. Természetesen az Alapítvány elnöke, az ezer­ dolgú Nick Fe­renc is derekasan kivette a ré­szét a munkából. A jó hangu­latú táborban összes ékítmé­nyével elkészült egy székelyka­pu, amit majd jövőre állítanak fel, három pletykapad, amelyek tartóoszlopai végére állatfigu­rákat - lófejeket, kakadut, bag­lyot, ölyvet, csigát - mesterked­tek, és egy kopjafa. Srecko Or­nik befejezte az I. világháborús ejtőernyős egészalakos szob­rát - a helyi önkormányzat be­ruházásában épülő katasztró­favédelmi továbbképző elé ke­rül majd - és Kossuth Lajos mellszobrát, mellette pedig fa­ragott egy Petőfi és egy Kossuth portrét. Az estek jóízű beszélge­tések, Simon Attila szaxofonjá­téka és Ékes László harmoniká­­zása, daltanítása, nyomdában lévő új kötete novelláinak felol­vasása mellett teltek. TN Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Hatvan újrahímzett falvédő a tárlaton IREGSZEMCSE Jövő hét pén­tekig még megtekinthető a „Falvédők világa” című kiál­lítás, amelyen az iregszem­­csei Domokos Jánosné közel száz újrahímzett falvédőiből mindösszesen hatvan alko­tást tekinthetnek meg az ér­deklődők. Domokos Jánosné évek óta gyűjti a régi korok falvédő­it, a mintákat pedig új anyag­ra rajzolja, és az édesanyjával közösen hímzi. A néprajzos, Tolna megyei közösségfej­lesztő mentor Bíró Boglárká­tól még a megnyitón elhang­zott, hogy a feliratos falvédők­nek a német kultúrában gyö­kerezik a múltja, hazánkban népszerűvé a tizenkilencedik század végén vált. Először a magasabb társadalmi osztá­lyok körében lett kedvelt, úri szokás falvédőt kirakni, majd ez később fokozatosan terjedt el előbb a polgárság, majd a parasztság rétegeiben is. Ha­zánkban a huszadik század elejére lett általános a magyar parasztság között is az iratos falvédő, ugyanis a füsttelen konyha is ekkoriba terjedt el az országban. A falvédők fel­iratait sokáig a német eredet határozta meg. A kiállításnak a Bartók Béla Művelődési Ház ad otthont. B. M.

Next