Tolnai Népújság, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-02 / 1. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Célszerű lé­t Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu ___________________________1 A hetvenes évek egyik sikerfilmjében az űzött vaddá kényszerülő, hallgatag indián kősivatagos területre menekül az őt üldöző fejvadászok elől. Pontosabban, saját, mindennapi világába csalogatja az elbizakodott fehére­ket, akik egyre nagyobb veszteségeket szenvedve döbbennek rá: a napégette, kietlen terep lesz a végzetük. A fegyveres kü­lönítmény vezetője, igaz, már túl későn, rá is ébred a lényeg­re. A lenézett rézbőrű, tőlük eltérően, szinte semmit nem vár ettől az idegenek számára végzetes vidéktől. Miután nem ad, nem is követel, csak azt a kínnal-keservvel felkutatott, né­hány korty vizet veszi el, ami a napi túlélést biztosítja. Ehhez a sivataghoz képest a magyar táj - magyar ecset­tel, és benne természetesen a Tolna megyei táj is - sze­rencsére nagyságrendekkel gazdagabb, így nemcsak töb­bet ígér, de többet is ad. Ezért joggal lehetnek és vannak is megalapozott reményeink. Kiváltképp ilyenkor, az új eszten­dő gondűző napjaiban, amikor még felhőtlen az öröm. Ám et­től még rendelkezhetünk annak a hallgatag indiánnak az ide­­illő tulajdonságával. Nem is szükséges, hogy ezt a tulajdon­ságot feltétlenül a kozmikus kiterjedésű bölcsességgel azo­nosítsuk; elegendő, ha a helyzetfelismerésből, tapasztalatból következő, célszerű gondolkodásnak és tevékenységnek ne­vezzük. Mert ennek birtokában lehetőségekkel és határokkal egyaránt tisztában lehetünk, ilyen módon pedig megóvhat­juk magunkat a kisebb, vagy akár a nagyobb csalódásoktól. Lehetnek és van­nak megalapozott reményeink sző­kébb hazánkban Az 1919-ről szóló könyvről hallhattak TAMÁSI A Wosinsky Mór Me­gyei Múzeum régészének, K. Németh Andrásnak a hivata­los könyvbemutatóját tartot­ták a Könnyű László Könyv­tárban. A „Tamási 1919-ben: Ellenforradalom, vörösterror, fehérterror” című kötetet a vá­ros Helytörténeti Alapítványa adta ki az esemé­nyek százéves év­fordulójára. - Régész-törté­nész vagyok, de ta­mási lakosként is érdekel ez a kor­szak. 1990 előtt pozitív volt a meg­ítélése a Tanács­­köztársaságnak, csak kevés szó esett az akkor történt erő­szakos cselekményekről. A kutatásaim során rábukkan­tam hat szemtanú visszaem­lékezésére, amiket a könyv­ben is közzéteszek. Próbál­tam a kisemberek, a résztve­vők szemszögéből megvilágí­tani a történéseket, hogy az olvasó megismerhesse az ak­kori időszak helyi mikrotörté­­nelmét - mondta lapunknak K. Németh András, hozzátéve, hogy bármilyen korszakról is van szó, az az átlagemberek életére hatással van, hiszen az emberi mechanizmusok, min­dentől függetlenül, ősidők óta ugyanúgy működnek. A szerző tíz év­vel ezelőtt, a 90. év­fordulóra saját ki­adásban már meg­jelentette az Ellen­­forradalom és vö­rösterror című kö­tetét, amelynek dokumentációjára épül az új könyv, kiegészülve a fehérterror idő­szakával. K. Németh And­rás elmondta, hogy a Tamási Helytörténeti Alapítvánnyal január közepén Szekszárdon, a múzeumban is tartanak egy könyvbemutatót. Azután pe­dig Dombóváron is terveznek egyet, miután a város jelentős helyszíne volt az akkori ese­ményeknek. B. M. A nagy ese­mények a kisemberek sorsára is hatnak v 2020. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK Az enyhe időt könnyebben vészelik át a kártevők Hiányzik a téli hideg és a hó a földekről Idén nem vált be a népi idő­jóslás, Katalin hiába locso­gott, a karácsony nem ho­zott fagyot, havat pedig még annyira sem. Mauthner Ilona Ilona,mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Pár fokot ugyan hűlt az idő - főleg éjszakára -, de napközben a plusz 5-8 fok körüli meleg a kórokozók, kártevők ritkulását nem oldja meg. Egyelőre hóra nem lehet számítani, az előrejelzés sze­rint. Idén sem volt fehér a ka­rácsony, nemcsak a hó hiány­zik, de még a dél sem színezte be a határt. Az elmúlt napokban a hő­mérséklet inkább az őszt idéz­te. Az utóbbi tíz nap során 7-9 Celsius-fokkal volt enyhébb idő az átlagosnál. Ilyen tar­tósan az ennyire enyhe idő rendkívül ritka, közölte az Or­szágos Meteorológiai Szolgá­lat. Múlt szombaton egy medi­terrán ciklon érte el az orszá­got, amelyet aztán egy újabb követett, jelentős mennyiségű csapadékot hozva. Tolna me­gyében több mint hatvan mil­­liméternyi eső hullott, novem­berben pedig a százat is meg­haladta. A hazai folyókon árhullá­mok vonulnak le, a talaj fel­színközeli rétege országszerte vizes, sáros, sőt sok helyen a megyében már belvízfoltok is kialakultak. A talaj felszínén pár napja gyenge fagy alakult ki, mely napközben felolvadt. A nö­vényi kultúrák szempontjá­ból ez az enyhe idő nem ide­ális, megzavarhatja az érzé­kenyebb fajták nyugalmi álla­potát. Ráadásul a kórokozók, kártevők ritkulásához is hi­ányzik a tartós hideg, a szán­tókról a hó. December végén, január ele­jén az ideális időjárás a fagy­pont körüli hőmérséklet lenne napközben is, ami a növények­nél elősegíti a mélynyugalmi állapotot, mondta a szakem­ber. A következő napokban­­ az átmeneti lehűlés után - már ismét emelkedik a hőmérsék­let. Összefüggő, megmaradó hóréteg kialakulására egyelő­re nincs esély egészen január közepéig. Az őszi káposztarepce ve­tése és kelése körül arány­lag kedvező volt az időjárás, számolt be róla az agrarszek­­tor.hu, megfelelő mennyiségű csapadék hullott a talaj-elő­készítéshez, a keléshez, a nö­vény kezdeti fejlődéséhez. Ké­sőbb a sok eső inkább ártott, mint használt. Még mindig van lábon álló kukorica a me­gyében, igaz kisebb területe­ken. Ezeket legfeljebb a tar­­tósabb fagyok beálltával tud­ják majd csak levágni a gaz­dák, mert nemigen lehet rá­menni a területre a nagy sár miatt, mondta dr. Vörös Géza szekszárdi agrármérnök. Ta­valy a kevés csapadék oko­zott gondot hasonló időszak­ban, ennek eredménye akkor az volt, hogy nem bokrosod­­tak a búzák. Idén a korán ve­tett gabonán látszik, hogy túl­­fejlett, és a vírusok is megje­lentek rajta, most az járt job­ban, aki később vetett búzát, mondta a szakember. Fotó: Shutterstock A föld sáros, még dér sem színezi. Az enyhe időben túlfejlődnek a növények, és áttelelnek a kártevők Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Szekszárdon született az első megyei baba, különösebb zavar nélkül telt el a szilveszter Ez történt a szilveszterről újévre virradó éjjel TOLNA MEGYE Kislány lett az új évben elsőként született Tol­na megyei baba. A gyermeket 2 óra 43 perckor a Tolna Me­gyei Balassa János Kórház szü­lészet-nőgyógyászati osztályán segítették világra. Az év első újszülöttje, pontosabban újszü­löttjei kisfiúk. Éjfél után egy perccel a bajai és a nagykani­zsai kórházban is egy fiúcska született. 2020 első budapes­ti újszülöttje kislány, ő fél egy előtt öt perccel született. Rendőrségi szempontból csendesen, viszont a lakossá­gi bejelentések alapján többek szerint túl hangosan telt az ünnepi éjszaka. A legtöbben ugyanis a túl hangos tűzijá­tékok, bulizás, tehát csendhá­­borítás miatt fordultak a rend­őrséghez - tudtuk meg Kom­­lósiné Kiss Anettől, a megyei rendőr-főkapitányság sajtó­­szóvivőjétől. Hozzátette, a tűzijátékok keltette hangha­tással kapcsolatban - mivel azok használata 2019. decem­ber 31-én 18 órától 2020. ja­nuár 1-én 6 óráig engedélye­zett volt - nem tehettek sem­mit, viszont kollégái eljártak azokban az esetekben, ame­lyekben a túl hangos szórako­zás zavarta mások nyugalmát. Néhány alkalommal ittas álla­potból fakadó garázdaság mi­att is intézkedniük kellett az egyenruhásoknak, de tűzijá­tékból, petárdázásból fakadó balesetről, sérülésről nem ér­kezett hozzájuk információ. Komolyabb bűncselekmény és személyi sérüléssel járó közle­kedési baleset sem történt az éjjel. Elmondható tehát­, hogy kirívó eset nem volt, az óév bú­csúztatása, illetve az új év kö­szöntése méltó módon történt a megyében. Az Országos Mentőszolgá­lat tájékoztatása szerint az el­múlt év utolsó napján Tolna megyéből 67 segélyhívás érke­zett, ami az átlagosnál maga­sabbnak mondható. Két eset­ben történt pirotechnikai bal­eset, alkoholmérgezés miatt senkit sem kellett kórházba szállítani. Sajnos a szekszárdi állat­menhelyen sem volt esemény­telen az ünnep: december 31- én három, majd január elsején délelőtt is ugyanennyi eb ke­rült a gondozásukba, és a nap folyamán a szám növekedésé­re számított Fiáth Szilvia, az üzemeltető alapítvány vezetője. Hozzátette, tapasztalatai sze­rint két részre oszlik a társa­dalom, az egyik szilveszterkor hangosan ünnepel, bulizik, a másik pedig otthon őrzi, nyug­tatgatja rémült állatait. TEOL Fotó: Shutterstock Nem mindenki örül a tűzijátéknak

Next