Tolnai Népújság, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
2020-01-31 / 26. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP Hét éve játssza az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilonát a Bóbita Bábszínház Múlandóság kontra boldogság Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona megindító szerelmi históriáját mutatta be a Bóbita Bábszínház a Babits Mihály Kulturális Központban vasárnap. A kisgyerekeket a fénytechnika, a flitterek és a mulatságos beszédstílusú bábok nyűgözték le, de a forgatókönyv - mint minden igazán jó mese - filozófiai dilemmák súlyát hordozza, létünk alapkérdéseire keresi a választ. Foray Nándor nandor.foray@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A történet magva más hagyományokat is megtermékenyített már. Gautama Sziddhártha gazdag, fiatal és szép herceg, aki nagy uralkodónak készül. Látszólag mindene megvan. A hercegnek azonban a palota pompájában, a táncosnők gyűrűjében is hiányérzete van. Nem teszi elégedetté a rá váró világhatalom; úgy érzi, magasabb rendű lehetőségek tárháza is megnyitható. Utódja elvesztésétől rettegő apja hiába halmozza el fűvel-fával, Sziddhártha egy magasabban lévő birodalomba kívánkozik. Akárcsak Árgyélus királyfi. Apja hiába próbál „közönséges” királyt faragni belőle, hiába próbálja jobb belátásra bírni, a csinos fiú örökségétől elfordulva naphosszat csak az eget fürkészi, mert ha emberi szemeivel tisztán nem is látja, szíve azt súgja, hogy „több dolgok vannak” ott számára. Ő is csupán halandó, ám Árgyélus porlékony szíve ahhoz elég nyitott, hogy legalább körvonalazódjék előtte az isteniség, a felsőbb, örök szépség, mely a fölajánlott földi örömökön messze túltesz. És aki ebbe a túlvilági gyönyörűségbe egyszer beleérzett, belekóstolt, annak nincs visszaút, az soha többé nem fogja megelégedettségét lelni a földi ízekben. A beteljesültségig nehéz az út. Az a fa, mely Árgyélus részére összeköttetés az emberi és az isteni szféra között, utalhat a keresztény, ószövetségi gyümölcsfára, de a Bódhifára is, mely alatt a mítosz szerint Buddha megvilágosodott. Árgyélus királyfi is távozik a maga édenkertjéből, de nemcsak kényelméről mond le, hanem életét is kockáztatja egy jobb életért. A csodafának köszönhetően már valódi bepillantást is nyerhetett a tündérvilágba, már teljes valójában találkozhatott a tündér Ilonával, viszont még mindig nem lehettek egymáséi. Beszédes, hogy éppen a halandó Árgyélus neve jelent talán arkangyalt, míg a tündér, mégis földre vágyó Ilonának van közönséges, emberi neve. Ám miként a halandó Árgyélus királyfi apja földi birodalmából, úgy a halhatatlan Ilona anyja az öröklétből nem engedi el saját gyermekét. Múlandóság és boldogság ellentmondása ez: a múlandó dolgok nélkül létezhet boldogság? Vagy pont az örökkévalóság a boldogság? A tündérek szemszögéből Árgyélus, az ember élete egyetlen perc csupán. Ér-e bármit is a vagyon, a hatalom vagy a szerelem, ha egyszer úgyis véget ér? Érdemes-e középszerű, átlagos életünkhöz ragaszkodnunk, vagy azt kockáztatva inkább tegyünk fel mindent egy lapra? Ahogy az angolszász mondja: „get rich or die tryin”, azaz „légy gazdag vagy halj bele a próbálkozásba” (és gazdagság alatt itt természetesen lelki gazdagság értendő). Ugyanakkor az egyik kulcsgondolat: aki túl magasra hág, nagyot zuhan. Mert mi van, ha a hajkurászott „dicső, az égi szép” nem is valóságos, és egy ábrándért, egy délibábért adjuk fel, kótyavetyéljük el azt a kicsinket is, amink van? Az örök lét vagy a múlandóság hoz boldogságot? A Bóbita Bábszínház vitte színre vasárnap Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona történetét Fotó: M. K. I» L. V* ■ - ----------“ ’HÁZASPÁRJA ÉS NYERJETEK EGY RÁADÁS NÁSZUTAT A HOTEL BONVINO WINE & SPA-BA! Nevezési és egyben szavazási időszak: 2020. január 23. - 2020. február 13.12:00 Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu 2020. JANUÁR 31., PÉNTEK Alkotók - Ez a mese nagyon szépen fogalmazza meg a plátói szerelmi viszonyt, és izgalmasan beszéli el a belső és külső utazás történetét - nyilatkozta Fige Attila rendező. - A szöveg tele van képekkel, és kiváló a dramaturgia. A zene fantasztikus atmoszférát teremt. A bábok karakteresek és különlegesek. A díszlet és térhasználat jól segíti az egyes helyszínek markáns elkülönítését és az égi és földi lét megjelenítését. Ez alapvetően egy gyönyörű lírai történet, de rengeteg lehetőség volt a komikus pillanatok létrehozására is. Hálás vagyok, amiért ezen a sztorin és ezzel a csapattal dolgozhattam. - Semmit nem tudsz róla, de egyszerűen érzed, hogy valami ismeretlen erő vonz a másikhoz megállíthatatlanul, és nem számít se távolság, se senki véleménye, semmi a világon. És te árkon-bokron, tűzön-vízen átmész érte, még ha minden ellene is szól - fogalmazott Balog Zita, Tündérszép Ilona alakítója. Abban, hogy az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona annyira szívbemarkoló tudott lenni, az Ilonát előadó Balog Zita bájos karaktere mellett a zeneszerzőnek, Nyitrai Lászlónak is oroszlánrésze van. Elkezdődött a Szülőföld Akadémia-sorozat Az újvidéki vérengzés SZEKSZÁRD Történet és történelem címmel tartott előadást prof. dr. habil. Szécsi Gábor egyetemi tanár, a PTE KPVK dékánja az 52-es teremben, szerdán. Az általa kifejtett történelemfelfogást Cseres Tibor író megközelítésmódjával is szemléltette. Cseres legendás regénye a Hideg napok, melyet meg is filmesítettek 1966-ban. A mű az újvidéki vérengzés történelmi traumáját dolgozta fel. 1942 januárjában magyar különítmények razziát tartottak, ahol partizánokat, zsidókat és másokat kellett elkülöníteniük a lakosságtól. És végül megkapták a parancsot, hogy ne csak deportálják, hanem ott helyben öljék meg őket. Három napig tartott a mészárlás. Akiket gyanúsnak találtak viselkedésük, mentalitásuk, vagy amiatt, ahogyan megjelentek a katonák és a csendőrök előtt, Dunába lőtték. Kegyetlen, sorsfordulónak tekinthető történet, mondta Szécsi Gábor. Az eseményeket követően a magyar hadseregen belül vizsgálat kezdődött Grassy József ezredes ellen, majd maga Horthy Miklós adott utasítást, hogy vizsgálják meg, mi történt a településen, miért követték el ezt a bűnt a csendőrök és a katonák, kinek az utasítására, mi volt az indok, indíték. Cseres a rendkívül drámai eseményt úgy dolgozza föl regény formájában, hogy az ott lévő katonák történeteiből építi fel. Nem ítélkezik. Nem mondja el, mi a véleménye, hanem a bűnösök megközelítésében próbálja megértetni velünk, mi történt és miért történtek úgy a dolgok. Miért kellett egy csomó ártatlan embernek, gyerekeknek, nőknek meghalniuk. És a katonák, akik vártak az ítéletre mint háborús bűnösök, mind-mind más-más történetbe, ágyazzák be az eseményeket. Cseres megközelítési módja sugallja, hogy a történelem voltaképpen nem más, mint emberi történetek, sorsok egymásba fonódó különleges elegye, melyben megtalálhatjuk a történelmi tettek okait, kiindulópontjait, ha megértjük, hogy ezek a tettek ott, abban a korban milyen egyéni történeteket voltak hivatottak megjeleníteni. Az előadás a Szülőföld Akadémia nevezetű sorozat első állomása volt, mely a Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesülettel közös szervezésű. A sorozat következő etapja február 26-án lesz, ekkor Apafi Mihály: Erdély alkonyának gyengekezű fejedelme? címen fog előadni Szalai Ágnes PhD-hallgató. Foray Nándor Szécsi Gábor a Szülőföld Akadémia-programsorozat első előadója volt Fotó: Makovics Kornél