Tolnai Népújság, 2020. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

2020-01-31 / 26. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP Hét éve játssza az Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilonát a Bóbita Bábszínház Múlandóság kontra boldogság Árgyélus királyfi és Tündér­szép Ilona megindító szerel­mi históriáját mutatta be a Bóbita Bábszínház a Babits Mihály Kulturális Központ­ban vasárnap. A kisgyereke­ket a fénytechnika, a flitte­­rek és a mulatságos beszéd­­stílusú bábok nyűgözték le, de a forgatókönyv - mint minden igazán jó mese - fi­lozófiai dilemmák súlyát hordozza, létünk alapkérdé­seire keresi a választ. Foray Nándor nandor.foray@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A történet magva más hagyományokat is meg­termékenyített már. Gautama Sziddhártha gazdag, fiatal és szép herceg, aki nagy uralko­dónak készül. Lát­szólag mindene megvan. A herceg­nek azonban a pa­lota pompájában, a táncosnők gyűrűjé­ben is hiányérzete van. Nem teszi elé­gedetté a rá váró világhatalom; úgy érzi, magasabb rendű lehe­tőségek tárháza is megnyitható. Utódja elvesztésétől rettegő ap­ja hiába halmozza el fűvel-fával, Sziddhártha egy magasabban lévő birodalomba kívánkozik. Akárcsak Árgyélus királyfi. Apja hiába próbál „közönsé­ges” királyt faragni belőle, hiá­ba próbálja jobb belátásra bírni, a csinos fiú örökségétől elfor­dulva naphosszat csak az eget fürkészi, mert ha emberi sze­meivel tisztán nem is látja, szí­ve azt súgja, hogy „több dolgok vannak” ott számára. Ő is csu­pán halandó, ám Árgyélus por­­lékony szíve ahhoz elég nyitott, hogy legalább körvonalazódjék előtte az isteniség, a felsőbb, örök szépség, mely a fölajánlott földi örömökön messze túltesz. És aki ebbe a túlvilági gyö­nyörűségbe egyszer beleérzett, belekóstolt, annak nincs vis­­­szaút, az soha többé nem fogja megelégedettségét lelni a földi ízekben. A beteljesültségig nehéz az út. Az a fa, mely Árgyélus ré­szére összeköttetés az embe­ri és az isteni szféra között, utalhat a keresz­tény, ószövetségi gyümölcsfára, de a Bódhifára is, mely alatt a mítosz sze­rint Buddha meg­világosodott. Ár­gyélus királyfi is távozik a maga édenkertjéből, de nemcsak kényelméről mond le, hanem életét is kockáztatja egy jobb életért. A csodafának köszönhetően már valódi be­pillantást is nyerhetett a tün­dérvilágba, már teljes valójá­ban találkozhatott a tündér Ilonával, viszont még mindig nem lehettek egymáséi. Beszédes, hogy éppen a ha­landó Árgyélus neve jelent ta­lán arkangyalt, míg a tündér, mégis földre vágyó Ilonának van közönséges, emberi neve. Ám miként a halandó Árgyélus királyfi apja földi birodalmá­ból, úgy a halhatatlan Ilona anyja az öröklétből nem enge­di el saját gyermekét. Múlandó­ság és boldogság ellentmondá­sa ez: a múlandó dolgok nélkül létezhet boldogság? Vagy pont az örökkévalóság a boldogság? A tündérek szemszögéből Árgyélus, az ember élete egyet­len perc csupán. Ér-e bármit is a vagyon, a hatalom vagy a szerelem, ha egyszer úgyis vé­get ér? Érdemes-e középszerű, átlagos életünkhöz ragaszkod­nunk, vagy azt kockáztatva in­kább tegyünk fel mindent egy lapra? Ahogy az angolszász mondja: „get rich or die tryin”, azaz „légy gazdag vagy halj be­le a próbálkozásba” (és gazdag­ság alatt itt természetesen lel­ki gazdagság értendő). Ugyan­akkor az egyik kulcsgondolat: aki túl magasra hág, nagyot zu­han. Mert mi van, ha a hajkurá­­szott „dicső, az égi szép” nem is valóságos, és egy ábrándért, egy délibábért adjuk fel, kótya­vetyéljük el azt a kicsinket is, amink van? Az örök lét vagy a mú­landóság hoz boldogságot? A Bóbita Bábszínház vitte színre vasárnap Árgyélus királyfi és Tündérszép Ilona történetét Fotó: M. K. I» L. V* ■ - ----------­“ ’HÁZASPÁRJA ÉS NYERJETEK EGY RÁADÁS NÁSZUTAT A HOTEL BONVINO WINE & SPA-BA! Nevezési és egyben szavazási időszak: 2020. január 23. - 2020. február 13.12:00 Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu 2020. JANUÁR 31., PÉNTEK Alkotók - Ez a mese nagyon szépen fo­galmazza meg a plátói szerel­mi viszonyt, és izgalmasan be­széli el a belső és külső utazás történetét - nyilatkozta Fige Attila rendező. - A szöveg tele van képekkel, és kiváló a dra­maturgia. A zene fantasztikus atmoszférát teremt. A bábok karakteresek és különlege­sek. A díszlet és térhasználat jól segíti az egyes helyszínek markáns elkülönítését és az égi és földi lét megjelenítését. Ez alapvetően egy gyönyörű lí­rai történet, de rengeteg lehe­tőség volt a komikus pillanatok létrehozására is. Hálás vagyok, amiért ezen a sztorin és ezzel a csapattal dolgozhattam. - Semmit nem tudsz róla, de egyszerűen érzed, hogy vala­mi ismeretlen erő vonz a má­sikhoz megállíthatatlanul, és nem számít se távolság, se senki véleménye, semmi a vi­lágon. És te árkon-bokron, tű­zön-vízen átmész érte, még ha minden ellene is szól - fogal­mazott Balog Zita, Tündérszép Ilona alakítója. Abban, hogy az Árgyélus ki­rályfi és Tündérszép Ilona an­­­nyira szívbemarkoló tudott lenni, az Ilonát előadó Balog Zita bájos karaktere mellett a zeneszerzőnek, Nyitrai László­nak is oroszlánrésze van. Elkezdődött a Szülőföld Akadémia-sorozat Az újvidéki vérengzés SZEKSZÁRD Történet és törté­nelem címmel tartott előadást prof. dr. habil. Szécsi Gábor egyetemi tanár, a PTE KPVK dékánja az 52-es teremben, szerdán. Az általa kifejtett tör­ténelemfelfogást Cseres Tibor író megközelítésmódjával is szemléltette. Cseres legendás regénye a Hideg napok, melyet meg is filmesítettek 1966-ban. A mű az újvidéki vérengzés törté­nelmi traumáját dolgozta fel. 1942 januárjában magyar kü­lönítmények razziát tartot­tak, ahol partizánokat, zsidó­kat és másokat kellett elkülö­níteniük a lakosságtól. És vé­gül megkapták a parancsot, hogy ne csak deportálják, ha­nem ott helyben öljék meg őket. Három napig tartott a mészárlás. Akiket gyanúsnak találtak viselkedésük, men­talitásuk, vagy amiatt, aho­gyan megjelentek a katonák és a csendőrök előtt, Duná­ba lőtték. Kegyetlen, sorsfor­dulónak tekinthető történet, mondta Szécsi Gábor. Az eseményeket követően a magyar hadseregen belül vizsgálat kezdődött Grassy Jó­zsef ezredes ellen, majd maga Horthy Miklós adott utasítást, hogy vizsgálják meg, mi tör­tént a településen, miért követ­ték el ezt a bűnt a csendőrök és a katonák, kinek az utasítá­sára, mi volt az indok, indíték. Cseres a rendkívül drá­mai eseményt úgy dolgozza föl regény formájában, hogy az ott lévő katonák története­iből építi fel. Nem ítélkezik. Nem mondja el, mi a vélemé­nye, hanem a bűnösök megkö­zelítésében próbálja megértet­ni velünk, mi történt és miért történtek úgy a dolgok. Miért kellett egy csomó ártatlan em­bernek, gyerekeknek, nőknek meghalniuk. És a katonák, akik vártak az ítéletre mint háborús bűnösök, mind-mind más-más történetbe, ágyazzák be az eseményeket. Cseres megközelítési mód­ja sugallja, hogy a történelem voltaképpen nem más, mint emberi történetek, sorsok egy­másba fonódó különleges ele­gye, melyben megtalálhatjuk a történelmi tettek okait, ki­indulópontjait, ha megértjük, hogy ezek a tettek ott, abban a korban milyen egyéni törté­neteket voltak hivatottak meg­jeleníteni. Az előadás a Szülőföld Aka­démia nevezetű sorozat első ál­lomása volt, mely a Tolna Me­gyei Egyed Antal Honismere­ti Egyesülettel közös szervezé­sű. A sorozat következő etap­­ja február 26-án lesz, ekkor Apafi Mihály: Erdély alkonyá­nak gyengekezű fejedelme? cí­men fog előadni Szalai Ágnes PhD-hallgató. Foray Nándor Szécsi Gábor a Szülőföld Akadémia-programsorozat első előadója volt Fotó: Makovics Kornél

Next