Tolnai Népújság, 2020. május (31. évfolyam, 102-126. szám)

2020-05-14 / 112. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP Vecsési Sándor vászonra vitt kurdi temploma egy kényszerű költözést idéz A művész párja mellett fedezte fel és kedvelte meg a megyét Búcsú a kurdi templom­tól. Ezt a címet viseli Vecsé­si Sándor 1975-ben készült festménye. Ekkor már tíz esztendeje birtokosa volt a Munkácsy-díjnak, az emlí­tett alkotás évében pedig érdemes művész lett. A Wo­­sinsky Mór Megyei Múze­um képzőművészeti gyűjte­ményben található olajtem­pera - mely a Hónap Műtár­gya - egy kényszerű távozás történetét idézi. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD, KURD Vecsési Sán­dor 1930. május 18-án szü­letett Nyergesújfalun, tehát a mai Komárom-Esztergom megye területén. Ugyanak­kor életének egyik szakaszá­ban Tolna megye is otthon­ként szolgált számára. Mind­erről Lovas Csilla Lovas Csil­la irodalomtörténész, a múze­um főmuzeológusa adott tájé­koztatást. Gyermekkorá­ról így vallott a művész: „földünk ugyan nem volt, de együtt őriztem tehenet a szom­széd gyerekeivel,­­ tehát jól isme­rem a paraszti vi­lágot­­, de apám munkás, magam is azzá let­tem...” A hat elemi elvégzése után 1942-ben polgáriba írat­ták, de 1945-ben otthagyta az iskolát és villanyszerelő-inas­nak állt az Eternit művekben. 1948-tól segédként dolgozott, szorgalmával és ügyességé­vel gyorsan tekintélyt szer­zett magának. 1949-ben minden előkép­zettség nélkül - hiszen ko­rábban csak kedvtelésből raj­­zolgatott - jelentkezett a mű­vészeti felsőoktatásba, mégis felvételt nyert a Képzőművé­szeti Főiskolára és a Dési Hu­ber Kollégiumba. „Olyan kor­ban és olyan társakkal kerül­tem a főiskolára, amikor meg akartuk váltani a világot” - nyilatkozta erről az időszak­ról. „Ez még a fényes szellők nemzedékének vége. Lénye­gében mindent ott kaptam a főiskolán, idősebb kollégák­tól, mesterektől, tanároktól, társaimtól; nemcsak művelt­séget, nemcsak szakmai tu­dást, hanem világnézetemet is. És a hitemet, a kitárulko­zó lélekkel befogadott igazsá­gokat, amikhez, azt hiszem, egy életen át ragaszkodni fo­gok.” A főiskolán a tanárai közül Fényi Géza és Bernáth Aurél gyakoroltak rá mara­dandó hatást. Szoros barátsá­got kötött néhány növendék­társával: Novák Lajossal, Sze­­merédi Miklóssal, Kristóf Já­nossal, Kokas Ignáccal, Pa­­tay Lászlóval, írcsik Józseffel, Csernus Tiborral, Szurcsik Jó­zseffel és a szűkebb pátriánk­ban ugyancsak jól ismert, ta­valy elhunyt Mözsi Szabó Ist­vánnal. Vecsési Sándor 1954-ben megházasodott. Felesége, a szintén festőmű­vésznek készü­lő Bazsonyi Arany Gyulajon született, gazdálkodó család­ban. Miután édes­apját kulákká nyil­vánították, el kel­lett hagynia a bu­dapesti Képzőmű­vészeti Főiskolát. Ezért Dom­bóváron tanítói képesítést szerzett és 1952-től Pusztahe­­ncsén tanított. Vecsési Sándor ebben az időszakban ismer­kedett meg Tolna megyével, Pusztahencse mellett Gyulaj­­jal és Kurddal is. - Alkotásra ösztönözte az egyszerű falusi miliő és a ter­mészeti környezet - mondta Lovas Csilla. - Felébresztet­te benne a gyermekkori em­lékeket, ekkor érlelődött el­ső korszakának nagy témájá­vá a falusi ház és udvar, mint látvány, és mint az eltűnőben lévő archaikus paraszti világ szimbóluma. A Búcsú a kurdi templomtól című alkotás óta­ A templom és a házak az örökkévaló­ság illúzióját hordozzák más arra, hogy felesége szülei Kurdról elköltöztek az Alföld­re. Ezzel megszűnt az a biztos pont, mely Bazsonyi Arany és Vecsési Sándor számára ott­hont adott a megyében. A kurdi római katolikus templom 1756-ben épült, egy­­hajós barokk templom, nyu­gati homlokzata elé épített tornya magas, karcsú sisakot visel. A település központjá­ban álló templom Vecsési Sán­dor festményein a magyar fa­lu régi közösségének és el­tűnő, felbomló szellemiség­nek jelképévé nemesül. A Bú­csú a kurdi templomtól című kép középpontjában a kisebb dombon álló templom hatal­masra növesztett tömbje áll, a toronysisak csúcsa nem is fér bele a kép kivágatába. Vi­haros téli tájban a templomot házak veszik körül, a falai­kat és a tornyot az alkonyi fé­nyek színezik. A templom hát­terében a behavazott domb és a gomolygó felhők egybemo­sódnak, a házak körül szélfút­ta fák hajladoznak, de a temp­lom és a körülötte csoporto­suló házak a mozdíthatatlan­ság, az örökkévalóság illúzió­ját hordozzák. A kurdi templom motívu­ma újra és újra visszatérő té­mává vált Vecsési festészeté­ben. Viszontlátjuk az 1979- es Magyar falu című művén, amit egy szófiai múzeum őriz. A gyönki Általános Iskola szá­mára 1980-ban készített Élet­út szekkójának részletében is felismerhetjük a Búcsú a kur­di templomtól kép kompozíció­ját. Az 1984-es Egy tavaszi es­te alkonyi égboltja előtt a le­nyugvó nap arany fényében ragyogó templomot látjuk vi­szont. Az 1987-es Kurd (ma­gyar falu) című expresszív té­li tájképe gondolja újra a soro­zat első darabját. Az 1997-es Kurdra emlékezve lírai képén távolról látjuk a falut és a ta­vaszi tájból kiemelkedő sárga templomot. A sort a 2005-ös Tavasszal Kurdon című fest­mény színkavalkádja zárja. Lovas Csilla irodalomtörténész, főmuzeológus a kurdi templomot ábrázoló festmény mellett Fotó: M. K. Gyünkön van Vecsési Sándor utolsó köztéri műve Vecsési Sándor 1956-ban vet­te át diplomáját. A követke­ző év elején a Művelődési Mi­nisztérium támogatásával Bu­dapesten egy frissen elkészült műteremházba költözött fe­leségével. A hetvenes évek­től pedig dömsödi nyaralójuk lett a második otthonuk és al­kotóhelyük. Pályája idején szá­mos csoportos kiállításon vett részt, több mint harminc önál­ló kiállítása volt itthon és kül­földön. Murális munkái megte­kinthetők Oroszlányban, Oros­házán, Kiskunfélegyházán, Vá­­sárosnaményban, Nyergesújfa­luban és­­ újabb Tolna megyei kötődésként - Gyönkön is. Az általános iskolában látha­tó, Életút című szekkója utolsó köztéri műve. Vecsési Sándornak Dömsöd, Nyergesújfalu és Pusztahencse egyaránt díszpolgári címet ado­mányozott. A művész 85 éve­sen, 2015. június 13-án hunyt el Budapesten. Végső nyug­helyre Bazsonyi Arany mellett, a dömsödi temetőben lelt. Fe­lesége és alkotótársa négy év­vel korábban, 2011. október 13-án hagyta el a földi létet. A járvánnyal kapcsolatos folyamatosan frissülő, hiteles információk: ►­ TEOL.hu Három szekszárdi helyszínen léptek fel az együttes tagjai Kultúrperceket adott a Bartina SZEKSZÁRD A Bartina Nép­táncegyüttes is csatlakozott a szekszárdi szabadtéri kul­­túrpercek sorozatban fellé­pő zenekarok, együttesek tá­borához a közönség örömére. A bartinások szerdán három helyszínen, a Mérey utcai idő­sek otthonánál, a Kölcsey la­kótelepen és a Csokonai utcai tömbbelsőben szórakoztatták énekkel és tánccal a szekszár­diakat. Jóföldi Gabriella, az egye­sület elnöke elmondta, hogy a kollégái hívták fel azzal, csat­lakozni szeretnének a kezde­ményezéshez. Ezután keres­te meg Ács Rezső polgármes­tert, aki örömmel fogadta el a néptáncosok felajánlását. Mi­vel a veszélyhelyzetben a vé­dőtávolság betartásával pá­ros táncokat nem lehetett előadni, az ifjúsági együttes lányai sárközi karikázó da­lokat énekeltek, majd kiegé­szülve a felnőtt csoport lá­nyaival felvidékit. A fiúk Fel­­ső-Tisza-vidéki férfi táncokat táncoltak, a felnőtt csoport férfi tagjai pedig válaszúti le­gényest. Hogy mindenkinek hiányzik a társaság, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a reméltnél jóval több karii­­nás jelent meg a rendhagyó fellépéseken. B. K. A Mérey utcai idősek otthonánál énekelnek a kartinások Fotó: M. D. * 2020. MÁJUS 14., CSÜTÖRTÖK Még két napon át tesztelik a megyét SZEKSZÁRD Ezen a héten teg­nap volt a koronavírus-szűrő­­vizsgálat, egyben kutatás el­ső napja a Balassa János Kór­ház Szakorvosi Rendelőinté­zetében. A behívott lakosokat reggel hét és délután két óra között fogadták, a mintavé­tel az úgynevezett PCR-vizs­­gálathoz mindössze néhány percüket vette igénybe. Min­tát vesznek az orr- és szájga­ratból egy speciális pálca se­gítségével, valamint vérvétel is történik. A vizsgálat az érin­tett személynek is informáci­ót ad, hogy koronavírus-fer­­tőzött-e,­átesett-e egy korábbi fertőzésen. A behívottaknak érde­mes elmenniük a vizsgálat­ra, amely még ma és holnap tart a megyében. Dr. Sebes­tyén Andor, a vizsgálatokat végző Pécsi Tudományegye­tem Klinikai Központjának elnöke lapunknak korábban elmondta, a kutatásban való részvétellel az ország egész­ségéért lehet tenni. A szűrő­­vizsgálatok eredményei már most hatással vannak a dön­téshozatalra, a várható intéz­kedésekre, képet kapnak ar­ról is, hogy egy-egy intézke­dés milyen mértékben befo­lyásolja a járvány helyzetét az országban. B. M.

Next