Tolnai Népújság, 2021. április (32. évfolyam, 76-99. szám)

2021-04-01 / 76. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Csak tréfa­­ vol A Tolna Megyei Népújság I. Béla király sírját 1969. április elsején találta meg. Az Ápril István névvel jegyzett írás láttató erővel jelenítette meg a kriptát, melynek szarko­fágja az uralkodó földi maradványait rejtette. Az április tréfa, merthogy arról volt szó, túlságosan is jól si­került. Tíz nappal később egy be nem avatott munkatárs, tehát egy hivatalból is kétkedő kolléga jegyzetben vallotta be, má­sokkal együtt ő maga is elment a helyszínre, egyre bosszúsab­­ban kutatva a nem létező sír után. Akkoriban, és még egy ideig, ez a fajta ugratás nem járt kü­lönösebb következménnyel. Az átverés kitalálói, valamint az érzékeny antennákkal rendel-Az április tréfa túlságosan is jól sikerült kező dekódolok jót mulattak, a kárvallottak egy ideig há­­borogtak, és az ügy végére ez­zel pont került. Egyes megfon­tolásra érdemes vélemények szerint manapság már nem zá­rulnának le ilyen egyszerűen ezek a tréfák. Ez is lehet oka annak, hogy a műfaj, néhány fel­lángolástól eltekintve, gyakorlatilag a végét járja. A világ meg­változott, nem csak a járvány miatt érdemes óvatosan bánni az ilyesfajta viccelődéssel. Márai Sándor írta a harmincas évek vé­gének lázas időszakában: „A lehetetlen nem nevetséges többé, hanem lehetséges. Valami történik a világban, idegérzékünk még nem dolgozta fel teljesen az új lehetőségek hatásait, vala­mi nem érvényes többé, az áprilisi tréfa lehet köznapi valóság.” Az író komolyan gondolta, amit papírra vetett. A cikket ápri­lis 2-án jelentette meg. Kevés és részleges szertartás jellemző TOLNA MEGYE Lesznek-e húsvé­ti szertartások? Vegyes a kép. Egyházi vezetőket kérdeztünk a részletekről. Felföldi László pécsi püspök arról adott tájé­koztatást, hogy a katolikusok­nál, ebben az egyházmegyé­ben (Baranya és Tolna), min­den a szokott menetrend sze­rint történik, a járványügyi szabályok betartása - maszk­viselés, távolságtartás - mel­lett. Helyben a plébánosok dönthetnek úgy, hogy nem mennek ki a fíliákba húsvé­ti misét celebrálni, de elvileg kimehetnek, és a nagypénte­ki körmenet megtartásának sincs akadálya, pláne szabad­téren. (A legtöbb paphoz több település tartozik.) A reformátusoknál viszont teljes a tiltás. A Dunaszent­­györgyön szolgáló esperes, Rácz József szavait idézve: „Be vagyunk gombolkozva”. Tol­na megyében 31 gyülekeze­tük működik. A zsinat elnök­ségi főtanácsának útmutatá­sa szerint megtartják ugyan az ünnepi istentiszteleteket, de a hívők személyes jelenlé­te nélkül. Felveszik, és a ne­­ten elérhetővé teszik. Annyi engedmény van, hogy a felvé­telnél néhányan, nyolcan-tíz­­en jelen lehetnek a templom­ban. A helyi alkalmak rögzíté­sén túl arról is gondoskodnak, hogy informálják az érintette­ket a központi, a tévében lát­ható református istentisztele­tek időpontjáról. Az evangélikusok espere­se, Aradi András, Bonyhádon szolgál. Náluk az a szabály a püspöki tanács körlevelének megfelelően, hogy lehetőleg ne rendezzék meg a húsvé­ti istentiszteletet, ám ahol kis létszámú a közösség, ott, az óvintézkedések betartásával, együtt lehetnek. Tolna megye 14 evangélikus gyülekezete közül várhatóan hétnél tar­tanak rövidített szertartást, éneklés és úrvacsora nélkül. Értelemszerűen a hajnali vir­rasztás is elmarad, a kijárási tilalom miatt. W. G. 2021. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK Örülne, ha megvennék és kiállítanák a készletet Tojáshéjba maratott míves domborművek Az idén, a járvány miatt, el­maradnak a húsvét előtti nemzetközi tojáskiállítások és vásárok is. Csuhaj Tün­dének nagy készlete van, ami alighanem eladatlan marad. Wessely Gábor szerkesztőség@tolnainepujsag.hu SZEKSZÁRD Mi köze a pandé­­miának a tojáscsipkézéshez? Ugyanaz, mint minden más művész és tárgyalkotó kéz­műves megélhetéséhez: ha nincs bemutatkozási, értéke­sítési lehetőség, nincs bevé­tel. Az elmúlt harminc évben Csuhaj Tünde a húsvét előt­ti heteket külföldön töltötte. Nem üdülni járt, hanem szak­vásárokba: Ausztriába, Né­metországba, Franciaország­ba, Svájcba. Szemet gyönyör­ködtető, csipkézett tojásai iga­zi remekművek. Itthon sajnos nem annyira felkapott alkotó, mint Nyugat-Európában. Tavaly két vásár után gyor­san haza kellett jönnie a jár­ványügyi intézkedések miatt. Az idén még el se indulhatott, mert elmaradtak a látogatók ezreit vonzó seregszemlék. Nagy bevételkiesés ez a szá­mára. A meghatóan szerény nyugdíjából él szintén nyug­díjas férjével, Szatmári Juhos László szobrászművésszel. - Gyakorlatilag tavaly ha­zahoztam a kivitt munkáim nagy részét - mondja s mi­vel szeretek dolgozni, mos­tanra megdupláztam a kész­letet. Volt időm szépítgetni, úgyhogy mára egy rendkívül gazdag, átfogó anyag áll ren­delkezésre. Ami a következő húsvétig tovább bővül, mert a belföldi kereslet igen cse­kély, miközben újak megint készülnek. Nem bánnám, ha valaki így, egyben megvenné és kiállítaná. Önálló kiállításra itthon mindössze kétszer kérték fel Csuhaj Tündét. További két al­kalommal pedig férjével közö­sen mutatták be alkotásaikat. Ugyanakkor külföldön már mintegy százötven szakkiál­lítás és vásár visszatérő, meg­hívott vendége volt. Vannak gyűjtők, akik kifejezetten az ő munkáit keresik. Lúd-, fácán-, hattyú-, emu-, nandu- és strucctojásokat csipkéz, egyedi műveket hoz létre, úgynevezett plasztikus maratással. A tojások héja több rétegből áll, s az avatott kismester aprólékos munká­val, káprázatos minidombor­­műveket állít elő e rétegek­be hatolva. Általában többféle technikát alkalmaz: áttörést is, maratást is, színezést is. - Az új dolgok kipróbálá­sa még mindig izgat - mesé­li -, ami sokszor 70-80 szá­zalékos tojástöréssel jár. Ám, ha összeáll a munkafolyamat, minimális lesz a selejt. Meg­születnek a tojáscsodák, az al­kotó és a szemlélő közös örö­mére. Mert az biztos, hogy az ember, bármilyen is körülötte a világ, vizuális gyönyörűsé­gekre mindig vágyik. Csuhaj Tünde harminc éve jár külföldi szakvásárokba különleges munkáival. Képgaléria: teol.hu Fotó: Mártonfai Dénes Alkotói közegben él a művész Tamásiban született Csuhaj Tünde, 1954-ben. Pécsen vég­zett művészeti szakközépisko­lát, kerámia szakon, majd dol­gozni kezdett a csatári kerá­miaüzemben, 1973-ban. Egy ideig a Gyermekek Háza mun­katársa volt. Tojásdíszítéssel 1990 óta fog­lalkozik. Művészi értékű kéz­műves alkotásokat előállító kismester. Jelenleg ilyen ma­gas szintű, külföldön is kere­sett munkákat ebben a szak­mában mindössze ketten pro­dukálnak Magyarországon: egy alföldi tojásdíszítő és ő. Aprólékos a feladat, egy szép, díszes tojás elkészítése 3-4 napig is eltarthat. Alkotói közegben él. Férje Szatmári Juhos László szob­rászművész. Fia, Juhos Lehel (1981) bútoripari formaterve­ző. Lánya, Juhos Janka (1984) ötvös, ékszertervező. Egy család érkezett autóval, majd szedegette le semmitől sem zavartatva a dísztojásokat Segítséget hívott a szemtanú, meglett HŐGYÉSZ Kedden a helyi ál­talános iskola előtt találha­tó húsvéti díszeket egy népe­sebb család tagjai elkezdték eltulajdonítani. A beszámolók szerint újszerű állapotú kocsi­val érkeztek a helyszínre, és nem akarták elismerni, mit tettek, tájékoztatta lapunkat Máté Szabolcs polgármester.­­ Egy hőgyészi lakos jött személyesen a polgármeste­ri hivatalba, és szólt, hogy szedik le a húsvéti tojásokat az ünnepi díszről. Az önkor­mányzat hivatalából két sze­mély azonnal a helyszínre szaladt, és meggyőződött ar­ról, hogy az ünnepi dísznél egy nagyobb család tartózko­dik, szülők, gyerekek. Miu­tán jól látható volt, hogy keve­sebb tojás található a díszen, kérték őket, hogy adják azokat vissza. Ám a család tagjai az mondták, nem történt semmi, nem tettek semmit. A hely­színen tartózkodó szemtanú is megerősítette az elkövetők személyét - Saját szememmel láttam - nyilatkozta a hivata­li embereknek. Mivel az elkö­vetők hajlandóságot se mutat­tak, hogy elismerik a vétsé­get, ellenben arrogánsan vi­selkedtek, ezért az egyik hi­vatali személy rendőrt hívott a helyszínre. A hatóság jelen­létében a húsvéti tojások pe­dig egyszer csak elkezdtek ki­potyogni az egyik gyerek zse­béből, amikor feltette a kezét - emlékezett vissza a polgár­­mester, hozzátéve: tudomása szerint szabálysértési eljárás kerekedett az esetből. Az ünnepi díszt, rajta a hús­véti tojásokkal, évek óta a Hőgyészi Német Nemzetiségi Egyesület, a Hőgyészi Német Nemzetiségi Önkormányzat­tal és a Hőgyészi Általános Is­kolával hozza létre. Az önkor­mányzat pedig azóta is köszö­ni a jelzést a hőgyészi lakos­nak és a rendőrségnek a gyors intézkedést. B. M. a dísz Máté Szabolcs polgármester mutatja a szökőkutat, amelyet ilyenkor feldíszítenek Beküldött kép

Next