Tolnai Népújság, 2021. december (32. évfolyam, 278-303. szám)

2021-12-01 / 278. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP Az óvodások is felléptek a téren SZEKSZÁRD A Szent Rita Ka­tolikus óvoda mind a három csoportjával fellépett a szek­szárdi adventi programsoro­zat keretében. - Az adventi gyertyagyújtó ünnepség mű­sorát adták elő a gyerekek, amit pénteken az óvodában is megtartottunk már, azon­ban az zárt körű volt. Most a szülők és a családtagok is megtekinthették az előadást - mondta el Bognár Cecilné óvodavezető. F. E. B. Védelmet jelent az adomány a PAKS Falra szerelhető, érin­tésmentes kézfertőtlenítő­ket ajándékozott a történel­mi egyházaknak Albert Sán­dor paksi önkormányzati képviselő, aki személyesen vitte el a koronavírus-jár­­vány elleni védekezés eszkö­zeit a Jézus Szíve Templom­ba, a református templom­ba és a Paksi Evangélikus Gyülekezethez - írta meg a TelePaks. Ulbert Sándor egyéni képviselői keretéből megközelítőleg százezer fo­rintot fordított a berendezé­sekre és az utántöltőkre. TN Két csempész és tíz bevándorló TOLNA MEGYE Egy német és egy lengyel rendszámú au­tót ellenőriztek november 28-án 1 óra 45 perckor az M9-es autóúton Bogyisz­­ló térségében a rendőrök. A jármű utasterében tíz il­legális migránst szállítot­tak. Közülük négyen indiai­nak, hatan afgánnak vallot­ták magukat. A német ko­csit egy 32 éves, a lengyelt egy 33 éves szerb férfi ve­zette. A külföldieket vissza­kísérik az ideiglenes bizton­sági határzárhoz, a sofőrök­kel szemben embercsempé­szés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt eljárást indítanak, közölte a rendőrség. 1.1. Sok fiatal abbahagyja, mert nem lát benne jövőt Csak méhészetből nem lehet megélni Kevés fiatalból válik mé­hész, pedig a kezdeti lel­kesedéssel még nincs baj. Többen is pályáztak a fia­tal gazda támogatásra, vá­lasztva a méhészetet, de pár év múlva - amikor le­telt a kötelező vállalási idő - abbahagyták a tevékeny­séget. Ennek legfontosabb oka, hogy sok a buktatója ennek a szakmának, érteni kell hozzá, sok-sok éves ta­pasztalattal rendelkezni ah­hoz, hogy megérje, mond­ták az általunk megkérde­zett méhészek. Mauthner Ilona Ilona,mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az elmúlt évek­ben alaposan rájárt a rúd a méhészekre, a hektikus időjá­rás miatt sokak fejében meg­fordult, hogy abbahagyják a munkát. Az idősödő szektor­ban nagy kérdés többek kö­zött az is, hogy milyen kilá­tásokkal kecsegtet a fiatalabb generáció szemében méheket tartani. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint alapvető prob­léma a generációváltás a mé­hészetben, előbb kezd bele a munkába az a fiatal, akinek a családjában még nem­ volt mé­hész, nyilatkozta az elnök az agrarszektor.hu-nak.­­ Mezőgazdasági szakis­kolát végeztem, és szerettem volna a fiatal gazda támoga­tást megpályázni még hat év­vel ezelőtt, ami tizennégy­­millió forint vissza nem té­rítendő támogatást jelentett. Termőföldünk nem volt, pén­zem se volt rá, hogy vegyünk, így maradt a méhészkedés, amihez egyik ismerősömtől segítséget kaptam - mondta el a történetét a bonyhádi Né­meth Pál. - Elnyertem a pályázatot, de nem volt sikerem ezen a területen. A méhek hol meg­betegedtek, hol rosszul te­leltek, alig vártam, hogy be­fejezhessem ezt az egészet. - Sok a buktatója a méhész­kedésnek, sokat kell dol­gozni ahhoz, hogy sikert ér­jen el az ember, mondta Kol­ler Zoltán tolnai méhész, aki több mint harminc éve foglal­kozik a méheivel. A fiatalok nem látnak benne perspektí­vát. Sokba kerül a jó körülmé­nyek megteremtése is, egy új pörgető 300 ezer forintba ke­rül, egy-egy méhcsalád­­ kap­tár nélkül - 40 ezer forintba, maga az üres kaptár 50 ezer­be. Nagyon megdrágult a fa­anyag. Amikor még én kezd­tem a méhészkedést - most 63 éves vagyok - ötven csa­láddal meg lehetett élni, most legalább 200 kell ehhez. Egy­re több kórokozó jön be az or­szágba, melyek veszélyesek a méhekre. Tudni kell azt, mi­kor, mivel és mi ellen kell vé­dekezni. Sokszor nem kön­­­nyű átteleltetni a méheket, ebben a klímaváltozás is be­lejátszik. Már harmadik éve, hogy nem volt egy tisztessé­ges akácméztermés, hiába enyhe a tél, ha áprilisban jön három fagyos nap, ami min­dent visz, ami addig reményt adott - sorolta a gondokat Koller Zoltán. Ahol vannak méhészek a családban, ott látják a kín­lódást, hogy évről évre töb­bet kell dolgozni, ráadásul az eredmények is eltűnnek. Teljesen hektikus a mézár, így a méhészcsaládok gyer­mekei ma Magyarországon nem folytatják a munkát. Ugyan vannak olyan fiata­lok, akik azért kezdenek bele a méhészkedésbe, mert nin­csenek még rossz tapaszta­lataik, de sajnos a legtöbben szaktudás nélkül teszik ezt. Ezért aztán pár éven belül so­kakban el is múlik a lelkese­dés - mondta Bross Péter, az országos egyesület elnöke. A magyar méhészek szá­ma csökken, a méhcsaládok száma pedig stagnált az el­múlt években. Már nem nyújt megélhetést a méhészet, egy­re inkább keresetkiegészítés céljából végzik a munkát az emberek. Koller Zoltán tolnai méhész jelenleg száznegyven méhcsaládot gondoz Fotó: Makovics Kornél Más szakmák felértékelődtek A szocializmus idején többen azért méhészkedtek főállás mellett, mert az hozott annyi pénzt a konyhára, hogy el tud­tak menni belőle egy balatoni nyaralásra, vagy 1-3 év termé­séből esetleg befizettek egy au­tóra, mondta Bross Péter. Ma már hétvégi méhészkedéssel nem lehet annyi méhcsaládot tartani, hogy abból árbevétel le­gyen. A jövő főállású méhészei­nek több okból sincs perspektí­vája. Felborult a természet, hek­tikussá vált az időjárás, a mézá­rak nem követik azt, hogy kevés a termés. Másrészt azért sincs jövője a foglalkozásnak, mert más szak­mák felértékelődtek, sokkal jobban emelkedtek másutt a bérek a méhészkedésből szár­mazó árbevételhez képest. Nem véletlen, hogy minden mé­hésznek van valamilyen más szakmája is, ahol most már sokkal többet megkereshetnek, mint mondjuk 20 évvel ezelőtt. 2021. DECEMBER 1., SZERDA Vehetnek és tehetnek is kabátot PAKS Idén is gondolnak a rá­szorulókra, ismét meghirdet­te „szabadfogas akcióját” a Deák Ferenc általános isko­la, amelyben részt vesznek az intézmény tanárai, diákjai és szüleik, akik a Dózsa György úti alsó tagozat épülete előt­ti kerítésre helyeznek el ka­bátokat mindazoknak, akik fáznak, és ide várják a meg­unt meleg öltözékeket az akci­ót szervezők - tudtuk meg Pu­­lainé Galambos Erika igazga­tótól hétfőn. Hagyományteremtő szán­dékkal még 2017-ben indult el a „szabadfogas akció” Acsá­­di Rozália és László Kovács Gyula kezdeményezésére a Deák Ferenc Általános Iskolá­nál, amikor a fővárosi ötlet or­szágszerte, így Pakson is kö­vetőkre talált. Az iskola veze­tése annak idején azért is tar­totta jónak a kezdeményezést, mert úgy gondolták, az intéz­mény központi helyen van, ahol sok ember megfordul. Az akció bevált: azóta is évente újra, ilyenkor tél elején meg­jelennek a kabátok és egyéb meleg téli holmik, sapkák, kesztyűk, pulóverek az alsó tagozat épülete előtt, amely­hez szinte már a kezdetek­től csatlakoztak a paksi lako­sok is, akik a téli időszak alatt rendszeresen hoznak felaján­lott holmit. Tavaszig általában két-három naponta cserélőd­nek a kabátok, de sokan még később, nyáron is hoznak ide ruhadarabokat - tudtuk meg az igazgatótól, aki a visszajel­zésekből úgy tudja, sokan há­lásak a kezdeményezésért. Elmondta, hogy az intéz­mény több jótékonysági ak­ciót is meghirdetett koráb­ban: két éven keresztül, amíg a járványhelyzet lehetővé tet­te, a Tolnai úti óvodásokhoz jártak át az iskolások, akik­nek az elalvás előtt olvastak mesét, de volt, amikor tartós élelmiszerekből szerveztek gyűjtést a diákok a rászoru­ló családoknak. G. R. Kerítésen a kínálat Fotó: M. Gy. A karon cél, hogy etikai és nevelésfilozófiai segítséget adjanak a leendő pedagógusoknak A filmek is segítenek megmenteni a Földet SZEKSZÁRD Megmenteni a Föl­det. Erről tanácskoznak ál­lamfők és szakemberek, s a mi­nap ez volt a témája a Pécsi Tu­dományegyetem Kultúratudo­mányi, Pedagógusképző és Vi­dékfejlesztési Karán a Cente­náriumi Programsorozat kere­tében tartott konferenciának. A centenárium a 650 évvel ez­előtt alapított egyetem száz év­vel ezelőtti újjászületését jelen­ti, mikor Trianon miatt Pécs­re költözött a pozsonyi egye­tem. A hétfőn tartott nemzet­közi megbeszélést megnyitó dr. Szécsi Gábor, az egyetemi kar dékánja kifejtette, céljuk, hogy etikai és nevelésfilozófiai segít­séget adjanak a leendő peda­gógusoknak. Mert nekik kell, már korán, kisgyermek kor­ban ráhangolni mindenkit ar­ra, hogy minden cselekedetük­kel óvják bolygónkat. Mert, ha akkor nem tanulják meg a kör­nyezettudatos magatartást, fel­nőttként már nem segíthet raj­tuk sem a pedagógia sem a po­litika. A konferenciának környeze­ti nevelés az információ korá­ban címmel volt egy filmes ré­sze, amikor interneten bekap­csolódott a tanácskozásba New Yorkból Karl Bardos a New York University Tisch School of the Arts professzora, illetve Los Angelesből Lawrence Da­vid Földes az Amerikai Egye­sült Államok Mozgókép-, és Tu­dományos Akadémiájának és a diák Oscar-díj zsűrijének tag­ja is. A konferenciára Kindl Gábor „Egy Föld, egy film, egy esély” címmel meghirdetett egy film­versenyt, mobiltelefonnal ké­szítendő, a környezetvédelem­ről szóló filmekért, s ennek ezen a világhálóhoz csatlakozó konferencián volt az eredmény­­hirdetése. A világ minden tájá­ról érkeztek az alkotásokban, ki így, ki úgy hívta fel a figyel­met a földet fenyegető veszély­re, a klímaváltozás és földünk elszennyeződésének következ­ményeire. A versenyben első helyezett lett a legjobb filmet készítő budapesti Vörösmar­ty Mihály Gimnázium Keserű Eszter vezette stábjának Circu­lation, (Körforgás) című film­je, második a Wehovszky Pat­rik készítette Utolsó óra című kisfilm. A legfiatalabb tehetsé­ges ifjú filmes a Penészleken lakó 11 éves, hatodik osztály­ba járó Berna Bianka. A leg­jobb közösségi célú filmet, a KAQUN - only from pure foun­tain (KAQUN - csak tiszta szökőkútból) New Yorkban és Budapesten forgatta a Zoi Flo­­resz vezette stáb. Sz. L. A konferenciát prof. dr. Szécsi Gábor nyitotta meg A szerző fo

Next