Tolnai Hírlap, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004-02-01 / 2. szám

2004. FEBRUÁR 18. Tolnai Hírlap ^ TESTÜLETI ÜLÉS Költségvetés: ceruzás változat Első fordulóban tárgyalta a város költségvetését a képviselőtestület január 26-i ülésén. A „ceruzás változat” szerint több, mint 200 millió forint a forráshiány, ami irreálisan nagy, finanszírozhatatlan összeg, ám e hónap végén elfogadandó végleges büdzsében már minden bizonnyal jelentősen kisebb hiány szerepel majd. Az idei költségvetés főösszegei biz­tosan jóval nagyobbak lesznek a ta­valyinál, hiszen a büdzsében szere­pel a szennyvízberuházás is. Dr. Szi­lák Mihály polgármester jelezte, hogy az 1. fordulós tárgyalás után to­vábbi szakmai egyeztetések várható­ak a költségvetéssel kapcsolatban, a mostani tervezet csak munkaanyag. Takács János és Styaszny László meg is kérdezte, nem lett volna-e célsze­rűbb valamivel később tárgyalni ezt a témát. A polgármester ismertette az addig felmerült bizottsági javaslato­kat, felvetéseket a büdzsével kapcso­latban. Ezek között szerepelt, hogy a súlyadót fordítsa járdaépítésre az ön­­kormányzat (ezt vágyálomnak mondta a polgármester), illetve, hogy a kisebbségi önkormányzatok támogatását emelje meg a város. Megvizsgálandó kérdésként fogal­mazódott meg többek között, hogy a kijelölt általános iskolai tagozat elhe­­lyezhető-e az Általános Nevelési Köz­ponton (ÁNK) belül integrátor isko­lában, vagy, hogy a művelődési köz­pont közhasznú társaságként törté­nő működtetésével érhető-e el meg­takarítás. Sterczné Asztalos Zsuzsanna fel­hívta a figyelmet arra, hogy a jelenle­gi, lazább tervezet is 18 millió forint­tal kevesebb támogatást irányoz elő az ÁNK részére, mint amennyi az in­tézmény igénye. Zsinkó Lajos könyv­­vizsgáló hozzászólásában többek kö­zött azt mondta: a költségvetés elké­szítésénél a realitást kellene figye­lembe venni, nem pedig a vágyakat és az igényeket. Fontosnak tartotta egyebek mellett a bevételek tervezé­sének és a beruházások pénzügyi adatainak pontosítását, a többletfel­adatok számbavételét. Szerkezetileg megfelelőnek mondta az első fordu­lós költségvetés-tervezetet. Báli János azt kérdezte, hogyha a város nem nyerné el a szennyvízbe­ruházáshoz a kiegészítő támogatáso­kat, akkor az milyen hatással lenne a lakossági hozzájárulásokra. A pol­gármester azt mondta, hogy még nem tudni pontosan, mennyi lesz a hozzájárulás mértéke, de a csatorna­­társulat megalakulása esetén a lakos­ság számára kedvezőnek mondható, havonta ezer forint körüli, tíz évig fi­zetendő összeg jelentkezik majd te­herként. Styasznyi László és Krekó György és a polgármester is egyetér­tett abban, hogy kezelhetetlen lenne a „ceruzás változat” szerinti több, mint kétszázmilliós hiány, és abban is, hogy sokat kell még dolgozni a tervezeten. A polgármester azt is mondta, hogy személy szerint nem zárkózna el egy, a költségvetést tár­gyaló rendkívüli üléstől sem. Németh István azt javasolta, hogy a célokhoz rendeljék az anyagiakat, és ne fordítva. Sterczné Asztalos Zsu­zsanna úgy vélte, amíg ilyen képlé­keny a büdzsé, nem várható el a kép­viselőktől, hogy konkrét költségveté­si indítványaik legyenek. Végül első olvasatban elfogadták a büdzsétervezetet. A szavazás után Takács István nonszensznek mond­ta, hogy évi 12 rendes ülés mellett sok rendkívüli ülést is tartson a tes­tület, ami az improvizatív jellegű munkára utal. Szerinte alapvető dön­téseket rendes üléseken kell meg­hozni. Önálló képviselői indítványban a közalkalmazottak alapbérének 10%­­kal történő megemelését javasolta ti­zenegy képviselő. Takács János emlé­keztetett arra, hogy tavaly december 29-én a köztisztviselők - közép- és felsőfokú végzettségűek esetében egyaránt - 10%-os bérfejlesztéséről döntött a testület, emiatt - hogy min­denkit egyformán mérjenek - ezt az emelést a helyi közalkalmazottak ré­szére is biztosítani kellene. A témáról hosszú, indulatoktól sem mentes vita alakult ki, és egyez­tető szünetet is el kellett rendelni. Végül kompromisszum született: az elfogadott határozat pusztán arról szól, hogy a közalkalmazottakra vo­natkozó bérkeret emelési javaslatot vegyék figyelembe az idei költségve­tés elkészítésekor. (A javaslat figye­lembe vétele nem feltétlenül jelenti an­nak elfogadását­­ a szerző.) Több szociális jellegű önkormány­zati rendelet - a törvényi változások­ból, illetőleg az EU-csatlakozásból adódó jogharmonizáció miatti - fe­lülvizsgálatát is elvégezte a polgár­­mesteri hivatal. Ezen rendeletekről is döntést hoztak a képviselők. A szoci­ális igazgatás és ellátásról szóló jog­szabály több helyen módosult. Telje­sen új rendeletet alkottak az önkor­mányzati tulajdonban levő lakások és helyiségek bérletéről, valamint a helyi lakástámogatás rendszeréről. Elfogadta a testület a művelődési központ a tavalyi városi nagyrendez­vényekről szóló beszámolóját. Bitter­­né Joósz Anna jónak tartotta az anya­got, javasolva, hogy a jövőben min­den rendezvény után történjen érté­kelés. Takács János a beszámolóhoz méltatlannak találta a Thelena Fesz­tivál egyik napjáról szóló részt. Szé­les Mártonné megköszönte a műve­lődési központnak az idősek napja és a karácsonyi program színvonalas rendezését. Legfeljebb négy és félmillió forin­tot szán a képviselő-testület az idei városi nagyrendezvények finanszíro­zására - született meg a döntés. A nagyrendezvények kategóriájába tar­tozó tíz rendezvény közül a legkölt­ségesebbnek az idősek napja, vala­mint a majálissal egybekötött 15 éves városi évforduló és EU-csatlakozási ünnepség ígérkezik. Könnyen elkép­zelhető azonban, hogy a 4,5 millió forintnál kisebb összeg kerül majd a település költségvetésébe. Bitterné Joósz Anna és a polgármester is jelez­te, hogy egyes rendezvényekre lehet központi pályázati támogatást igé­nyelni, illetve spórolni. Link Judit, a művelődési központ igazgatója is azt mondta, hogy a rendezvények költ­ségvetését felültervezték, a 4,5 milli­óból lehet megtakarítani. Sterczné Asztalos Zsuzsanna azt javasolta, hogy hozzanak létre alapít­ványt az elszármazottak találkozójá­val összefüggésben, hogy a résztve­vők tudják támogatni a rendezvényt és a várost. A szavazás után Link Ju­dit bemutatta a művelődési központ új népművelőjét, Vajda Teréziát, aki az anyai örömök elé néző Osipowitz Margitot váltotta fel február elsejétől. Beszámolót hallgattak meg a Tol­nai Gyermek- és Ifjúsági Önkor­mányzat (TÉGY) tavalyi munkájáról. Takács István arra hívta fel a figyel­met, hogy a TÉGY fő feladata az ifjú­ságnak szóló programok szervezése, és a beszámoló szerint ebben nem volt sikeres. Mit kívánnak tenni ezek után? - tette fel a kérdést. Link Judit, a művelődési központ vezetője azt mondta, hogy a TÉGY vezetőségének egy része „kinőtte ma­gát”, az idén tavasszal esedékes vá­lasztás után egy friss gárda remélhe­tőleg jobb eredményeket ér majd el. Bitterné Joósz Anna arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy manapság egyre nehe­zebb olyan programot rendezni a fia­taloknak - a diszkón kívül -, amire mozdulnak. Németh István úgy vélte, hogy el­lentét van a gimnázium és az általá­nos iskolák között, szerinte szeren­csésebb lenne, ha a gimnázium is vá­rosi fenntartású lenne. Mint mondta, megy a harc a gyerekekért, és szeret­né, ha ez tisztességes módon folyna. Doszpod Lászlóné szerint jó munkát végzett a TÉGY, nem biztos, hogy eb­ben a szervezetben kell keresni a hi­bát azért, mert nem tudtak sikeres programokat szervezni. A maga ré­széről gratulált a TÉGY-nek a mun­kájáért. Styaszny László azt kérdezte, hogy tud-e segíteni valamiben a felnőtt ön­kormányzat a TÉGY-nek. Osipowitz Margit, a szervezet felnőtt segítője azt mondta, fontos lenne, hogy a kommunikációs csatornák bővülje­nek az egyes iskolák között. Dr. Szilák Mihály szerint büszkék lehetünk arra, hogy Tolnán az elsők között jött létre ifi-önkormányzat. Ha valami nem sikerül, nem kell azért kétségbe esni - vélekedett. Hozzátet­te: a fiatalok olyanok, amilyen érté­keket a szülői házból hoztak. A TEGY-et jó, fontos szervezetnek mondta, és gratulált a munkájához. Az egészségügyi és szociális bi­zottság éves beszámolója kapcsán Schäffler Ádám számba vette, hogy a városban még nincs éjjeli melegedő a hajléktalanok részére és átmeneti szállás. Mint mondta, ezen intézmé­nyek létesítése tervben van. Szólt a beteg, fogyatékos fiatalok a városban létező munkalehetőségeiről is. Rikker Józsefné úgy ítélte meg, hogy az egészségügyi bizottság kö­rültekintően, lojálisan és a rászorult­ságot szem előtt tartva jár el a kérel­mek elbírálásánál. A polgármester szerint is korrek­ten, körültekintően végzi munkáját a bizottság. ♦ ❖ ♦ ♦ Elfogadták a mözsi településrészi önkormányzat tavalyi tevékenységé­ről szóló beszámolót. A polgármes­ter ennek kapcsán szükségesnek tar­totta megjegyezni, hogy Mözs és Tol­na szerves egységet alkot, hol több, hol kevesebb beruházás valósul meg Mözsön, bár tény, hogy tavaly kevés járda és út épült. Mint mondta, a szennyvízberuházás befejezése után célszerű az új szilárd burkolatú uta­kat megépíteni. Cservári József, a te­lepülésrészi önkormányzat elnöke elmondta, hogy az idénre tervezett, részben már el is kezdett mözsi beru­házásokon (pl. idősek napközije) kí­vül szeretné, ha ügyfélfogadás és ön­­kormányzati pénztári kifizetés is len­ne Mözsön. A polgármester beszámolója a két ülés közötti fontosabb eseményekről napirendi pont keretében Takács Já­nos afelől érdeklődött, hogy miről volt szó a Szekszárd környéki terü­letfejlesztési tanács szedresi ülésén. A polgármester elmondta, hogy a szervezet korszerűsítése volt a fő té­ma. A tagdíj ezentúl 100 Ft lesz lako­sonként, de, mint mondta, bízik ben­ne, hogy a Tolnára jutó 1,2 millió fo­rintos hozzájárulás többszörösen megtérül a szervezet segítségével el­nyert pályázatokon. Takács János ja­vasolta, törekedni kell arra, hogy a társulás munkaszervezetében tolnai szakemberek is kapjanak szerepet. Dr. Szilák Mihály bejelentette, hogy sikerült új gyógytornászt talál­ni, aki februártól munkába állt. A­­ polgármester szólt arról is, hogy részt vett azon az ünnepségen, ahol Mözsi Szabó István festőművésznek Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat (Folytatás a 4. oldalon.)

Next