Tolnai Világlapja, 1907. január-március (7. évfolyam, 1–14. szám)
1907-03-17 / 12. szám
. TOLNAI VILÁGLAPJA 467 Dalnoki Béni. A fővárosi művészvilág és közönség egyforma lelkesedéssel ünnepelt a napokban egy kiváló színművészt és énekest: Dalnoki Bénit, a M. Kir. Operaház tenor-buffóját, aki művészi működésének félszázados évfordulóján, 69 éves korában búcsúzott el a színpadtól, melyen nagyon sok igazi sikert aratott. Pályatársai és tisztelői elhalmozták babérkoszorúkkal és értékes emléktárgyakkal, diszlakoma is volt a tiszteletére, de legnagyobb jutalma művészi önérzete lehet, mert oly hévvel, lelkesedéssel és igaz tehetséggel szolgálta a hazai színművészet ügyét, mint nagyon kevés pályatársa. A lelkiismeretes kötelességtudás mintaképe volt: háromszáz szerepben hétezer estén lépett fel, de előadást soha le nem mondott. Operánk minden látogatója őszinte hálával gondol évtizedeken át élvezett alakításaira és őszinte szívvel kíván a tehetsége teljes erejében visszavonuló művésznek még hosszú évekig egészséget és boldogságot. A kiváló művész arczképét mai számunkban bemutatjuk olvasóinknak. A cserkészleány. — A Népszínház újdonsága. — Rákóczi György, erdélyi fejedelem, a lengyelországi vereség után békét kötött a török szultánnal. Néhány száz magyar vitéz azonban tatár fogságban maradt, köztük a vitéz Damokos Tamás kapitány. A rab nemes Buzdurgán khán kertjét gondozza és a fejedelem nagyon kedveli, amióta egy ügyes ötlettel megóvta a kert gyönyörű rózsafáit a pusztító fagy elől. Itt a kertben megismerkedik Kalmával, a khán legkedvenczebb rabnőjével és az okos cserkeszlány szövetkezik a rab magyarral, hogy segítségére lesznek egymásnak a szökésben. Tanácsára Damokos arab jeleket ró a kerti lak falára s mikor a khán meglátja az ivást, oda van a boldogságtól, mert az ilyen je irással ékesített bőrárukkal lefőzheti még a bagdadi bőrösöket is. Ilyen módon Damokos megnyeri a khán kegyét, aki most már nem adná ki Damokost még a kiszabott váltságdíjért se. Pedig a váltság már közeleg: Ilka, Damokos hitvese, mindenét pénzzé tette és végre megszerezte a szükséges ezer aranyat és Czirják Boldizsárral, az ezermester, furfangos székely várnaggyal elküldi a murzának, hogy bocsássa férjét szabadon. Boldizsár elindul, de az uton leüti és kifosztja Damokos ellensége és Ilka régi imádója, Apor István. A kóbor lovag oláh pakulárnak van ugyan öltözve, ám azért Boldizsár mégis megismeri és kelepczébe csalja. Apor elmegy a murzához és az ezer aranyból kétszázat neki ad, csakhogy ne bocsássa Damokost haza és neki egy irást adjon, hogy ez már meghalt a rabságban. Ilyen módon akarja megszerezni régi szerelme kezét. Buzdurgán kiadja az irást, de a lovag után érkező Boldizsár leleplezi a gaztettet és a khán egy csapat katonával azonnal útnak iramodik, hogy elfogja Aport és elvegye tőle az elrabolt 800 aranyat. De csak Boldizsár éri utól Aport és barátságot szinlelve, beviszi őt Damokos várába és ott szövetséget köt vele, melynek alapján a lovag kezére fogja játszani asszonyát. Elhiteti vele, hogy egy rejtett folyosóról észrevétlenül belopózhat Ilka szobájába. Apor kinyitja a titkos tükörajtót és beleesik Boldizsár vermébe, ahol a gazficzkó nagy szorultságában elárulja, hogy hová rejtette el az elrabolt váltságdíjat. Ugyanebben a kelepcében fogja meg Boldizsár a tatárokat is, akik bejönnek a várba a kóbor lovag után. A ravasz székely hatalmába ejtette a khán ruháját és méltósága jelvényeit magára öltve, felpakkolja az asszonyokat és elindulnak a fogoly magyarok kiszabadítására. Ilka rátalál férjére, Boldizsár pedig kiváltja magának Kalmát, aki Damokosnak segítségére volt a kiszabadulásban. A ravaszai be- Dalnoki Béni, a kitünő operaénekes, a M. kir. Operaház tiszteletbeli tagja, aki e napokban ünnepelte művészi működésének ötvenéves évfordulóját.