Tolnai Világlapja, 1910. április-június (10. évfolyam, 14–26. szám)

1910-05-29 / 22. szám

TOLNAI VILÁGLAPJA A természet műhelyéből. Rovatvezető Dr. Mikes Lajos Ragadozók az állatkertben. A budapesti állatkertnek most folyik az átala­kítása nagy, modern állatkertté, a­hol a fogoly álla­tokat úgy fogják elhelyezni, hogy lehetőleg természe­tüknek megfelelő környezetben éljenek s a fogságban is­­úgyszólván rendes életmódjukat követhessék. Persze ez az új berendezés nemcsak az állatok javát szolgálja, hanem a nagyközönség érdekét is, a­mely megkívánhatja, hogy az állatokat lehetőleg úgy lássa,­ a­mint a szabad természetben élnek, szabad mozgásukban mennél kevésbbé korlátozottan. Ártatlan állatokat nagyon könnyű ilyen módon elhelyezni. Nagyon nehéz azonban a veszedelmes ragadozókat, különösen a macskaféléket, az oroszlánt meg a tigrist úgy mutatni be a nézőknek, hogy az erős vasrudas ketreczeket nélkülözhessük. De azért ezt is megoldotta már Hagenbeck Károly, a híres hamburgi állatkereskedő és állatszelidítő s az ő pél­dájára rendezik be a budapesti állatkertben is a raga­dozófélék lakását. Képünkön bemutatjuk a hamburg-stellingeni állatkertnek ragadozóbarlangját, hogy olvasóink elkép­zelhessék, hogyan fogunk nemsokára gyönyörködni a mi állatkertünkben is a hatalmas ragadozókban. A ragadozóbarlang hatalmas terület, a­melyet három oldalról mesterséges, magas sziklafalak zárnak körül. A negyedik oldal nyitott, s ezzel áll szemben a néző. Vasrudaknak, rácsozatnak nyoma sincsen, úgyhogy valósággal szemtől-szemben állanak szabadon a veszedelmes fenevadakkal. Hogyan lehetséges ez ? Nagyon egyszerűen. Csak az ötlet kellett hozzá, a megvalósítás nagyon könnyű volt. Valósággal Kolumbus tojása. A ragadozóbarlangot nyitott oldala felől egy nyolc­ méter széles és öt méter mély árok választja el a nézők­től. Az árkot tropikus növényekkel teleültetett lejtős töltés rejti el a néző elől, a­ki nem is látja az árkot, csak túl az árkon a fenevadakat, a­melyek sziklapárká­nyokon, kidöntött fatörzseken tanyáznak. Az árokban körülbelül egy méter magasságig víz van. Ez az ötletes berendezés teljesen elegendő, hogy feltétlen biztosságot nyújtson a nézőknek, a­kik veszély nélkül gyönyörködhetnek az állatvilág ragadozóiban. Minthogy néha megesik, hogy valamelyik állat bele­pottyan az árokba, a­honnan sehogysem tudna kiszaba­dulni, az árokból a föld alatt egy folyosó vezet föl a barlangba. A folyosó rendes körülmények között egy leemelhető vasfedővel van elzárva. Ezen a folyosón keresztül könnyű szerrel vissza lehet kergetni az árokba zuhant állatot a barlangba. A barlang feneke ki van deszkázva, hogy a forró égövi fenevadak meg ne hűljenek. A barlang mögött tágas építmény van nagy ketre­czekkel. Ide kergetik be az állatokat az etetés idején, s itt élnek télen át is, mikor a szabad ég alatt elpusztul­nának. Ezeket a belső ketreczeket vas csapóajtók választják el a külső barlangtól. A barlang oly tágas, hogy tíz-tizenkét oroszlán és nyolcz-tíz hatalmas királytigris kényelmesen elfér benne. Gyönyörű látvány lehet látszólag teljesen szaba­don elnézni közvetlen közelből a hatalmas állatokat s bizonyos, hogy ez az ötletes berendezés négy lépéssel fejlesztette a fenevadak állatkerti mutogatásának a módját. A hamburg-stellingeni állatkert ragadozóbarlangja. Három oldalról mesterséges, magas sziklafalak zárják körül a barlangot, a­melynek negyedik oldala, a­hol a néző áll, nyitott. A néző és a barlang között nyolc­ méter széles és öt méter mély árok van, a­melyet tropikus növények takarnak el a néző elől, úgy hogy valósággal szemtől-szemben állunk a szabadban a hatalmas fenevadakkal, oroszlánokkal, királytigrisekkel, a­nélkül, hogy a legkisebb veszedelemtől kellene félnünk. Ilyenformán lesznek elhelyezve az átalakított budapesti állatkertben is a nagy ragadozók.

Next