Tolnai Világlapja, 1911. október-december (11. évfolyam, 40–52. szám)

1911-11-26 / 48. szám

TOLNAI VILÁGLAPJA '2863 A bosnyák nők A szarajevói utczákon és bazárokban azonnal szemébe tűnik az idegennek a nők viseletének érdekes, mondhatnók, festői szépségű változatossága. Moham­medán, keresztény és spanyol zsidó nők járnak-kelnek az élelmiszeres bódék között s viselkedésük és ruház­kodásuk révén azonnal meglehet őket különböztetni egymástól. A mohammedán nők köpenyegformáj­ú felsőruhával rejtik el az idomaikat s el van fedve az arczuk is. Gyorsan haladnak végig az utczákon, nem nézve sem jobbra, sem balra, nem törődve a járó­kelőkkel. A szerb nők sötét szinü szoknyát és prusz­likot viselnek bő ingujjal, fejükre pedig fehér kendőt borítanak. Nyakukat, mellüket gyöngyökkel, arany­pénzekből összefűzött ékszerrel diszitik s a gazdagab­bak selyemhímzéssel is tarkítják pruszlikjukat, mert nagyon kedvelik a pompát, czifraságot. A zsidó nők öltözetében megmaradt sok spanyolos vonás ; ked­velik a szines selymeket és diszes csipkekendőt borí­tanak fekete haj fürtjeikre. A mohammedán nők élete Boszniában is olyan, mint az egész Keleten. Rabjai ők a háremeknek s vallási szempontból már azzal is nagy vétséget követnének el, ha idegen férfinak megmutatnák az arczukat. Nagyon vigyáznak arra, hogy ez meg ne történhessék. Ebbeli igyekezetüket érdekesen jellemzi a következő eset, mely magyar katonákkal történt Szarajevóban. A török házak között haladó magyar bakák kíváncsiságból bepillantottak az egyiknek az udvarára. Aznap reggel nagy eső esett és az udvar tele volt sárral, locs-poc­csal; közepén a ház gazdájá­nak felesége és leányai éppen azzal foglalkoztak, hogy az eső elől hirtelen leszedett fehérneműt vissza­akasztgassák a kifeszített kötelekre. Persze most nem volt eltakarva az arczuk, mert otthon voltak és nem kellett félniök attól, hogy idegen ember meg­látja őket. Egyszerre észrevette a leskelődőket az egyik leány s rémült kiáltással figyelmeztette a többi nőt is a veszedelemre. Érdekes jelenet követ­kezett most. A nőknek már nem volt idejük arra, hogy eltakarják az arczukat fátyollal vagy kendővel, úgy segítettek tehát magukon, hogy hirtelen arczra vetették magukat a sárba, pocsolyába. Nagy felhábo­rodást keltett ez az eset a mohammedán lakosság között s panaszt tettek a kíváncsi bakák ellen a katonai parancsnokságnál. Szigorúan megtiltották ezután a katonáknak, hogy hasonló módon megsértsék a moha­medán illemet. Egy másik történet, mely ennél is érdekesebb, még jellemzőbben mutatja, hogy a mohammedánok milyen féltékenyen őrzik az asszo­nyaikat a kíváncsi szemek elől s milyen megbecstelení­tőnek és vallásellenesnek tekintik, hogy a férjen kivül más idegen férfi is lássa az arczukat. Egy franczia ember egyszer megmentette az életét egy török fő­úrnak, a­ki ezután hálálko­dása közben megesküdött neki, hogy bármilyen kérését teljesíteni fogja. A franczia ifjú ekkor azt kívánta tőle, hogy vezesse be őt a háre­mébe és mutassa meg neki legszebb asszonyát. Esküjé­hez híven szó nélkül telje­sítette a kérést a török főúr ; odavezette vendége elé a pompás ruhába öltözött fia­tal asszonyt és levetette vele arczáról a fátyolt. — Lát­tad ? — kérdezte azután a franczia ifjútól, a­ki egészen el volt ragadtatva a török nő szépségétől. — Láttam ! — felelte. E pillanatban a török főúr pisztolyt rántott elő kaftánja alól és szívenlőtte az asszonyt. — Így kellett ennek történni! — mondotta a franczia ifjúnak. — Tekin­teteddel megbecstelenítet­ted, ezért meg kellett halnia. E történet, melyet egy angol Boszniai szerb paraszt a feleségével és a fiacskájával együtt. Bosnyák nők Szarajevó egy­ik utczáján. Megfigyelhetjük e fényképfelvételünkön, hogy milyen módon öltözködnek a boszniai és herczegovinai szerb nők. Törökös hő bugyogót viselnek szoknya gyanánt, tehát nadrágszoknyájuk van.

Next