Tolnai Világlapja, 1924. október-december (24. évfolyam, 19–31. szám)

1924-10-01 / 19. szám

•FJY TOLNAI VILÁGLAPJA hire, se hamva az ilyen pazar főkötőnek, s habár nagyon is egyszerű a mai, mégis nehéz a födele alá kerülni. Vértanúság lett azonban a sorsa ennek a tetszetős tek­n­ikája nemes, nemzetes magyar cifrálkodásnak, tipikus nemzeti fényűzésnek. Átvettük, szívesen fogadtuk az ide­genből hozzánk szakadt köntöst, kalapot, stöklis cipőt, piperét és mindent, ami aztán gyorsan nemzetietlenné is tett bennünket. Megnyugvásunk, elégtételünk legfölebb az lehet, hogy rajtunk k­ívül még sok-sok kultúrnemzet került hasonló csávába. A nagy metamorfózist Balzac for­radalmi asszonya hozza meg. Ez a la femme de trente ant, ahogyan a franciák nevezik — ez az eddig ismeretlen erő­vel teljes, harmincéves nőtípus. Ez teremti meg a modern regényt, a drámát, a novellát a szövevényes színjátékot. Lekicsinyli a múltat, dirigálja a jelent, kicseréli, fölfor­gatja az egész literatúrát, kiaknázza a fényűzést úgy, ahogyan még az ó­kori Poppaeák se tudták. És végül örökre beül a forró szerelem trónusába, ahol eddig tizen­hatesztendős, tiszta lelkű, de naiv és megközelíthetetlen Grätchenek ültek, akik soha nem sejtették, hogy az élet érmének két oldala van és nem tudták megsejteni, hogy ez másként is lehetne. Balzac társadalmi női típusa maga a megtestesült szenvedelem, akarat és cselekvő jellem. Csak ő tud igazán szeretni, tetszetősen, fényűzően öltözni, tiszálkodni, s csak ő tud remegés nélkül szenvedni. A harminc éves nő nem ábrándozik, mint a félénk Grätchenek, Dezdemonák és Oféliák, nem is sóhajtozik, nem tétováz, hanem cselekszik. A nagy forradalom föl­szabadítja az egyént és teljesen szabaddá teszi a nőt. Ez a feminizmus csírája, ez a nők szellemi erejének fényűzési kora. Új ötlet, új divat, új fényűzési forma kell a nőknek. A la femme de trente ans azonban nagyon sokat változott. Idestova már csak ideig-óráig áll előttünk a cifrálkodás köntösében. A szellemi elfoglaltsággal együtt jár majd a puritánság. A feministák erősen igérik, hogy el fognak tűnni a chartresi hercegnő fantasztikus frizurái, az uszá­lyos ruhák, a fényűző kocsikerék nagy kalapok és minden pipere sutba kerül. A nő ezentúl a haladásnak, a tudo­mánynak akar élni, megunta már az illatos budolit, kitartó, dolgos hivatalnok lesz és a fölvilágosodás szent nevében egyszerű uniformisba búvik. Lehet azonban, hogy némi idő múlva ezzel is ugy bánnak majd a dámák, mint a divattal, vagy a túlzó fényűzés ékítő tárgyaival. Nyíregyháza jubileuma. Most ünnepelték meg Nyíregyháza felvirágzásának 100 éves évfordulóját. A legutóbbi évtizedekben a város meglepő és hatalmas fejlődést nyert. Nagyszerű épületei, terei és utcái a modern városok sorába emelték Nyíregy­házát. Valóságos ipari és kereskedelmi gócpontja lett gaz­dasági életünknek. Ezt a gazdasági lendületet igazolják azok az ipari és kereskedelmi vállalatok, melyek komoly tényezői lettek a haladásnak. * NYÍREGYHÁZI KORONA SZÁLLODA. Fényes kávé­háza, étterme van elsőrangú konyhával s idillikus kert­helyiséggel s minden feltalálható, mit egy jó izlésü ember kiván! A Korona nagytermében zajlanak le a bálok, itt lüktet az élet, nagyszerű és híres szabolcsi agarászatok alkalmával itt találkozik az előkelő társaság, a mágnások az ország minden részéből, össze van forrva ez a régi épület Nyíregyháza fejlődő kultúrájával. A Korona a város tulajdona, Papp Lajos 12 éve bérlője és vezetője e minden kívánalmakat kielégítő szállodának. Képek a 8. oldalon. IISAY_ÉS­ TÁRSA VASÖNTÖDE ÉS GÉPGYÁR. Az Irsay és Társa vasöntöde és gépgyár 1889-ben alakult akkor még igen szerény méretekben. A gyárat két szepes­ségi ember Wagner és Göbl alapította, de tulajdonképpeni fejlődése akkor kezdődött, amikor az üzem vezetése a jelenlegi tulajdonos, Irsay Gusztáv kezébe került, aki hatalmas koncepcióval és energiával az üzemet a Tiszántúl egyik leghatalmasabb hasonló irányú üzemével fejlesztette, melynek üzletkörébe nemcsak Szabolcs, Szatmár, Hajdú és Bereg vármegyék, hanem sokkal távolabbi vidékek is bele­tartoznak s gyártmányai az egész országban elismert jó hírnévnek örvendenek. Az üzem gyártási körébe esnek: tűzhelyöntvények, gépöntvények, szivattyúk, gazdasági gépek és felszerelések s azok az ezerféle kisebb közszük­leti cikkek, amelyek a gazdasági és ipari életben naponta kezeinkbe kerülnek. Képek a 8. oldalon. PISSZER JÁNOS, tervező és építőmester, Nyíregyháza, Körte­ u. 5. Pisszer János ama kiváló emberek egyike, aki Nyíregyházán — érdemeinél fogva — osztatlan közmeg­becsülésben részesül. A város polgársága ugyanis büszkén tekint fiára, Pisszer Jánosra, mert tudja, hogy a város fej­lődését szakismereteivel jelentékenyen mozdította elő. Azok a nagyszabású épületek, amelyeket az ő tervei sze­rint emeltek, valóságos díszei a városnak. Egyébként Pisszer János más nehéz szerepet is vállalt: ő a városi tanács bizottsági tagja, valamint az ipartestület elnöke is. Mint ilyen, minden ügybuzgóságát arra irányította, hogy a város ipari életét új irányeszmékkel és intézményekkel javítsa s az ipari élet fejlődését előmozdítsa. Mindenki reméli, hogy tehetségét és szorgalmát nemcsak a városi élet, hanem nemsokára a politikai jólét javára is fogja fordítani. NYIREGYHÁZTFŰSZER ÉS GYARMATÁRU R. T. Előkelő üzlet a Jókai­ utcában, melynek élén Silberstein Ignác ügyvezető igazgató áll. 1907. évben szerény keretek között indult a részvénytársaság 100.000 korona alaptőké­vel. A Kállay-utca 4. szám alatt volt elhelyezve, de mivel később méreteiben megnövekedve, kevés volt számára a kis helyiség, a Jókai-utca 6. sz. saját épületébe költözött, itt aztán felújult frisseséggel látott munkához s 24 hold szőlő intenzív kezelése, előkelő összeköttetései lehetővé tették, hogy első helyről importálhassa fűszer, gyarmatáru és gazdasági cikkeit, hogy a közönséget a megyeszerző hires vállalat a legjutányosabban szolgálhassa ki. Képek a 8. oldalon. HOFFMANN-FÉLE CSEMEGEÜZLET. A nádas vis­kókból álló, feneketlen sár és siri sötétségben élő városká­ban, 1865-ben nyitotta meg a város közkedvelt polgára, néhai Hoffmann Adolf nyug. 48-as hadnagy kis üzletét. A város rohamosan nőtt s vele fejlődött az üzlet s ma egy, a fővárosi igények­nek is megfelelő fűszer- és csemegeüzletet látunk a főtéren, ahol ugy a városi, mint a környékbeli közönség szivesen vásárolja be áruszükségletét. A cég jelenlegi tulajdonosai az alapító fia, Hoffmann Mihály és unokája, Hoffmann Ferenc tart. vadászhadnagy. Képek a 9. oldalon. VICTUALIA KERESKEDELMI R. T. kirendeltsége Nyíregyházán, Kossuth-tér 7. Ez a fontos gazdasági intéz­mény gabonatermények, hüvelyesek, őrlemények, vala­mint gyapjuáruk nagybani vételével és eladásával foglal­­kozik. Még 1921-ben állították fel s vezetését Horváth Mik­lósra bízták, aki rátermettségével az intézmény fejlődését jelentékeny módon segíti elő. Üzleti összeköttetései az egész vármegyére kiterjednek. Hatalmas adásvételeket bonyolít le. Működése fontos gazdasági érdekeket karol fel a nyíregyházai árupiacon. SMIJÁK ISTVÁN ÉPÍTŐMESTER. A nyíregyházai építészi karnak fiatal és feltűnően tehetséges tagja. Még 1919-ben önállósította magát. Azóta igen sokat dolgozott. Nyíregyházán az ő tervei alapján nagyszerű épületeket emeltek. Legutóbb Kis-Létán egy hatalmas kastélyt építet­tek. Egy gőzmalom két emeletes raktára is az ő tervei sze­rint épült fel. Bútorgyárat s a Julia-gőzmalom óriási rak­tárát is ő tervezte. Családi házak egész tömege: az ő műve. Érdemeinek megjutalmazására a nyíregyházai ipartestület elöljáróságának "tagjává választották. Majd a kőművesszak­osztály alelnöke lett. Végül elvállalta az iparos ifjúság el­nöki tisztségének a megbízatását is. Eddig minden erejét az építészet fellendítésére fordította. Nyíregyháza e tekin­tetben tőle még sokat remélhet.

Next