Tolnai Világlapja, 1925. április-június (27. évfolyam, 14–26. szám)

1925-05-20 / 21. szám

ZX&z.. _re g=‹=­A . Szegény, szegény Griffin! A vörös­szemű, fehér hajú albínót megbabonáz­ták a fény, a fény fizikája, az optikai csalódások és addig kutatott, kísérlete­zett, amíg egy napon láthatatlanná tudta magát tenni. Egyszerűen láthatat­lanná, úgy futkosott London uccáin, szemmel nem látható testtel, mint egy bolond. Elgáncsolta a járókelőket, hátba bo­rolta az embereket és nevelett nagy megrökönyödésükön . . . És fölemelte a széket, mely látszólag magától emelke­dett a levegőbe, kicsente az emberek zsebéből az aranyakat és az aranyak maguktól gurultak fantasztikus útjukon, belépett az ajtókon, járt-kelt, előbb ■vidáman,, majd elkeseredetten, később őrjöngve, s­őt nem látta senki sem, egyszerűen azért, mert a szegény, szegény Griffint megbabonázta a Akit megbabonázott a fény fény és láthatatlanná tudta tenni csúf testét . . . H erbert George Wells tanár ur, szer­ kesztő úr tudta, mit tesz akkor, a­mikor megírja a legfantasztikusabb, a legkép­telenebb regényt: „A láthatatlan em­ber út, tudta, hogy kilopja belőlünk az álmot és feleletet ad egy igen sokszor hangoztatott képtelen kérdésre. Mi lenne akkor, ha láthatatlanokká tud­nánk lenni? ... Ez a kérdés nem olyan egyszerű, de amennyire képtelen, a­ny­ugira izgató, de minden kérdésnél izga­­tóbb Wells felelete. ,,A láthatatlan ember“ a legképtele­nebb regény, amely eddig megjelent, de Wellstől már megszoktuk, hogy a kép­telenségeket olyan mesteri tolla!Írja meg­, úgy magyarázza meg, annyira hetyzet­­betűre izgató történetbe öltözteti, hogy könyveit tágranyilt szemekkel, vissza­fojtott lélegzettel, egyre növekvő izga­lommal olvassuk. Szegény Griff­int megbabonázta a fény és az olvasót megbabonázza ezz, ahogyan Wells ,,A láthatatlan ember“ történetét, életét, szenvedéseit és kalandjait el­mondja . .. Sok százezer, millió ember olvassa ezt a könyvet a­z egész világon, és még akkor is, ha többször egymásután olvassuk el a nagy angol író munkáját, mindig újabb és újabb érdekességekre, izgató momentumokra alkudunk a szé­pen megírt sorokban. A­z olvasók sürgető kívánságának akarunk eleget tenni akkor, amikor N­. G. Wells világhírű regényét, „.4 láthatat­lan ember“-t Tolnai Regénysorozatában leközöljük és már Tolnai Világlapjának jövő héten megjelenő 22. számához díj­talanul mellékeljük a sorozat első fü­zetét. A hallás javítása. A legelterjedtebb és leggyötrőbb fogyatkozás, mely sok millió ember­nek keseríti el az életét és nehezíti meg a létért való küzdelmét: a nagyot­­hallás olyan baj, mellyel szemben te­hetetlenül állanak itt az orvosok. Van­nak ugyan­ezen baj ellen is gyógyel­­járások fölös számmal, ezekkel azon­ban csak ritka esetben tudják vissza­adni az embernek elvesztett hallását. Az esetek túlnyomó többségében a fül belsejében megindult betegségi folyamatot, mely egyre jobban gyön­gíti és végül teljesen tönkreteszi a hallóképességet előrehaladásában semmiféle gyógyítómóddal föltartóz­tatni nem sikerül. Ennek tudatában egy híres bécsi fülorvos, Urban­­tschitsch tanár, a fogyatékos hallású embereknek azt ajánlja, hogy rend­szeres hallásgyakorlatokkal élesítsék meggyöngült hallásukat. A nagyothalló emberek rendesen kerülik a társaságot, mert hallásuk fogyatékossága akadályozza őket abban, hogy a társalgásban részt ve­gyenek. A fülüket igy egyre ritkáb­­ bffflPRN RN­TniZUnrnN ÁLLANDÓ NAGY KIÁLLÍTÁS, Budapest, 0111.,Üllői­ ut 14. és Baross-ucca II. sz. illUULIUl DUlUIIULlHUUn TELJES LAKBERENDEZÉSEK CÉGTULAJDONOS: GÁSPÁR NÁNDOR S­ZEPLŐK ELLEN továbbá májfoltok, pörsenések ellen C RÉME ÉVA René Montreuil, Paris Bistosl GyorsI Kellemes j Magyarorsszági főraktár: TÖRÖK JÓZSEF r.-t. gyógyszertára Budapest, VI., Király-ucca 12. GRÓF VAY SÁNDOR MUNKÁI Minden kötet 200 oldal terjedelmű,­­ Gergely Imre, Hegedűs László,­­ A régi világból Hever Artúr és Udvary Géza festő-­­ Amikor még postakocsin jártak művészek 12-13 műmellékletével, s J.anotta szerelmei a legszebb famentes papíron. Min- $ A királyné poétája den kötet teljesen önálló. Alkalmi $ Udvari dámák leveleiből vétel. Ára kötetenként 15.000 K. jp Megfakult írások portó 3200 K. A 10 mű egyszerre $ A Palatínus-huszárok való vételénél a portó 6500 K. ^ Erzsébet királynéról és más króni-Megrendelhető Tolnai Világlapja 9 más feljegyzések kiadóhivatalában, Budapest, VII. 9 Elpusztult Israk kerület, Dohány ucca 12. szám $ Ősökről — unokáknak TSI-Q TDI NA­­WAG LAPJA NÉZOT A háziorvos­ ban éri hang és ha éri is, nem igen vetnek ügyet rá, mert beteg halló­szervük nem hozza azt tudomásukra teljes tisztaságában és élességében. A hallószervre beható akusztikai in­gerek hiánya, a figyelmetlenség és részvétlenség a fület érő hangok iránt, mindez még inkább növeli a hallás gyengeségét. A hallószervet ezen zsibbadtságából fölrázni és fokozott működésre ösztökélni vannak hivatva a hallásgyakorlatok. Ezek a hallás­gyakorlatok első­sorban abból álla­nak, hogy az ember gondosan oda­figyel mindazokra a hangokra, me­lyek fülét érik. És hogy fülét minél gyakrabban és minél változatosabb akusztikus ingerek érjék, sűrűn kell a lármásabb, zajosabb helyeket föl­keresnie. Igen alkalmas ilyen általá­­nos hallásgyakorlatok végzésére az utca. Ha a nagyothalló ember az utcán járkálva fülével fölfogni és megkülönböztetni igyekszik azokat a sokféle változatos hangokat, melyeket a robogó kocsik a száguldó lovak, a kiabáló, beszélő emberek okoznak, sokszor bámulva fogja észrevenni, mennyire javul meg már rövid ideig végzett ilyen gyakorlatok után a hal­lása. Ugyancsak alkalmas helyek a hal­lásgyakorlatok végzésére a színház, a konzert-terem. A gyönge hallású em­berek persze csak nehezen bírhatók rá ilyen helyek látogatására, hiszen, úgy mondják, úgy sem értik meg, amit előadnak. Nem is azért kell az ilyen embereknek odamenni, hogy mulassanak, hanem hogy hallószervü­ket működésre serkentsék és figyelni tanuljanak. E célból sűrűn kell tár­saságokban is megfordulniok. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagyothallók közül épp azoknál gyön­gül rohamosan a hallás, akik vissza­vonultan élnek, míg ellenben olya­noknál, akiket hivatásuk kényszerít arra, hogy fülüket megerőltessék, sok­kal lassabban halad előre a hallás rosszabbodása. Hogy a megfeszített figyelem jó hatással van a hallásra, az kitűnik abból is, hogy a színházban, koncertteremben eltöltött est után, vagy ha társaságban fordult meg, a nagyothalló egy darab ideig sokkal jobban hallja a beszédet, mint azelőtt. Saját érdekében kérjük, vásárlásnál Tolnai Világlapjára hivatkozni. 23

Next